Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-22 / 92. szám

1991. április 22. Megyei körkép 3. Helyhatósági választások a statisztika . tükrében Kik képviselnek bennünket? Az 1990 őszén lezajlott vá­lasztásokkal megyénkben is lét­rejöttek az állampolgári önren­delkezés és érdekérvényesítés helyi fórumai. Az önkormányza­tok az egyes települések min­dennapjainak megszervezésé­ben nélkülözhetetlen szerepet játszanak. Kifejezik a helyi köz­akaratot, képessé válnak arra, hogy önállóságukkal kapcsolód­janak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához. A választási iroda információi és a KSH 1990. év végi reprezen­tatív adatfelvétele alapján a me­gyei önkormányzati választások legjellemzőbb eredményeit a kö­vetkezőkben adjuk közre. Jelöltjeink A választási kampány ered­ményeként mintegy 3400 jelölt indult a szavazatok megszerzé­séért a pártok, a cigány etnikai kisebbség, a társadalmi szerve­zetek (egyesületek, körök stb.) színeiben, illetve függetlenként. A 10 ezer lakosnál kisebb te­lepüléseken a 64 polgármesteri helyre 241-en pályáztak, több mint kétharmaduk független je­löltként. A parlamenti pártokat 21, ezen belül a kormánykoalíci­ót 16 százalékuk képviselte. Eh­hez hasonló a képviselőjelöltek megoszlása is. A közel 1700 fő több mint fele függetlenként in­dult, 23 százalékát a kormány­pártok, 9 százalékát pedig az el­lenzéki parlamenti pártok jelöl­ték. Néhány százalékos rész­arányt képviseltek még az MSZMP, a Nemzeti Parasztpárt és a Vállalkozók Pártja támoga­tásával indulók. A 10 ezernél több lakosú tele­püléseken 220 képviselőhelyre csaknem 1500 jelöltnek sikerült megszereznie az indulás jogát. A 115 egyéni választókerületben körzetenként átlagosan 7 jelölt volt, míg a 88 pártlistán 737-en szerepeltek. E településkörben a jelölés közel egynegyede a kor­mánypártok, 18 százalék az SZDSZ és a Fidesz, valamint 13 százalék az MSZMP részéről történt. A függetlenek aránya 14, az MSZMP-é 7 százalékot tett ki, a fennmaradó egynegyedet pedig a többi párt és egyesület adta. A megyeszékhelyen 107- en indultak az egyéni és 104-en a pártlistákon. Itt 17 egyéni vá­lasztókerületet alakítottak ki, egy kerületnek átlagosan 6 je­löltje volt. A listákon pártonként átlagosan 9 személy szerepelt, a legtöbb az MSZP (17) és az SZDSZ (16) listáján. Viszonylag gyakran előfordult, hogy ugyan­az a jelölt egyénileg és pártlistán is indult. Az egyéni körzetekben a Fidesznek és az SZDSZ-nek csak közös jelöltjei voltak. fordulóra. A szavazás ekkor va­lamennyi településen érvényes és néhány választókerület kivé­telével egyben eredményes is volt. A szavazásra jogosultaknak ebben a fordulóban csupán alig több mint egynegyede élt válasz­tási jogával. A választások végeredménye szerint a megválasztott polgár- mesterek és képviselők több mint fele független jelöltként ka­pott bizalmat, míg a különböző pártok és egyesületek, körök tag­jaként vagy támogatásával 44 százalékuk jutott az önkormány­zatokba. A kormánypártok a tes­tületek tagjainak 17 százalékát, a parlamenti ellenzéki pártok pe­dig mintegy egyhatodát delegál­ták. Szolnok megyei jogú város­ban az SZDSZ és Fidesz 23, a kormánypártok 6, az MSZP 3 és az MSZMP 1 mandátumot szer­zett. Képviselőink A felmérés eredménye szerint a megyében megválasztott testü­leti tagok 4/5-e, ezen belül a pol­gármestereknek is hasonló há­nyada férfi. A nemek szerinti ösz- szetétel nem mutat lényeges el­térést a megyeszékhelyen sem. A megkérdezettek átlagélet- kora 44 év, így a 40-49 éves kor­osztály több mint 40 százalék­ban képviselteti magát. A kor- struktúra Szolnokon annyiban különbözik a megyeitől, hogy ott 16 százalékponttal több 30 év alatti képviselő van. A FKgP képviselőinek négyötöde, az MDF-ének közel háromnegyede 40 év feletti, és átlagéletkoruk 53, illetve 51 év. Legfiatalabbak a Fidesz és SZDSZ képviselői, hatvan százalékuk 40 év alatti. A megyében megválasztottak 90 százaléka, a megyeszékhely önkormányzati tagjainak csak­nem háromnegyede házas, és többségük két gyermeket nevel. A szolnoki testület korösszetéte­léből következően itt a megyénél magasabb a nőtlenek, hajadonok és így a gyermektelenek, illetve az egygyermekesek aránya. A kérdésekre adott válaszok szerint a polgármesterek és kép­viselők közel háromnegyede 20 évnél régebben, egyhatoda pe­dig 10-20 éve lakik azon a tele­pülésen, ahol megválasztották. A megyeszékhelyen ezek az ará­nyok alacsonyabbak (55 és 18 százalék), ugyanakkor a 4 évnél nem régebbi helyi lakosok közel egyötöd részt képviselnek. Az önkormányzati tagok dön­tően középiskolai vagy annál magasabb végzettségűek, a nyolc általánost vagy kevesebb osztályt végzettek aránya nem éri el az 5 százalékot. A megyei és a Szolnok városi képzettségi összetétel eltérő, utóbbi helyen 91 százalékban főiskolai vagy egyetemet végzettek jutottak mandátumhoz. A megkérdezettek több mint egynegyede műszaki, egyötöde mezőgazdasági végzettségű. Őket követik sorrendben a peda­gógiai és humán, az egész­ségügyi, a közgazdasági, a jogi és a természettudományi kép­zettséggel rendelkezők. Az előb­biekhez képest a megyeszékhe­lyen lényegesen magasabb a ter­mészettudományi, a közgazda- sági és a jogi, és alacsonyabb a mezőgazdasági, valamint a pe­dagógiai és humán szakképzett- ségűek aránya. A bizalmat kapottak 92 száza­léka aktív kereső, 7 százalékuk nyugdíjas. A választás előtti utolsó foglalkozást figyelembe véve 18 százalékuk fizikai, 82 százalékuk szellemi tevékenysé­get folytatott. Az előbbiek dön­tően a kislistás, utóbbiak a két- szavazatos rendszerben indul­tak. A megválasztott polgármes­terek 97 százaléka korábban is szellemi munkát végzett, és többségük a közigazgatásban dolgozott, közel felük az önkor­mányzatok megalakulása előtt tanácselnök vagy tanácstag volt. Az iskolai végzettség és fog­lalkozás szempontjából a leg­kvalifikáltabbak az MSZP-s tes­tületi tagok, akiknek háromne­gyede főiskolát-egyetemet vég­zett, és kétharmaduk vezető ál­lást tölt be. Őket követi az MDF, akiknek a képviselői közül 72 százalék felsőfokú végzettségű, de csupán 18 százalékuk volt ve­zető, több mint egyötödük fizi­kai foglalkozású és vállalkozó. Nyolc általánost és szakmun­kásképzőt a legnagyobb arány­ban az FKgP (22 százalék) és a koalíciós pártok (25 százalék) tagjai végeztek. Ennek megfele­lően a fizikai foglalkozásúak há­nyada náluk a legmagasabb. Érdemes összehasonlítást tenni az országgyűlési és a hely- hatósági választások megyei eredményei között. Az előbbinél a képviselők 70 százaléka a kor­mánykoalíciót erősítette, az utóbbinál pedig döntő részük függetlenként, illetve az ellenzé­ki parlamenti pártok jelöltjeként ért célba. Az országgyűlési kép­viselők szinte teljes mértékben kicserélődtek, míg az önkor­mányzatiaknál jelentős számban kaptak bizalmat a tanácsrend­szer tisztségviselői és tagjai is. Mindkét választás jellemzője volt viszont, hogy zömmel felső­fokú végzettségű szakemberek kerültek a kép viselő-testületek­be. Dr. Végső Zoltán statisztikai tanácsos, a Megyei Statisztikai Igazgatóság fömunkatársa ‘Beszétjünl^rólal Tónusos toplista Ehhez a képhez nem is kellene kommentár. Csak úgy, magában is szörnyű. Nem az volt a célunk a közlésével, hogy riogassuk az embere­ket - van itt elég rémisztő dolog. Nem, elegendő ha csupán csak egy pillanatra megakad a tekintet, és akkor már az ész sem képes továbbhaladni. Valamivel azért tartozunk: a személy és a hely leírásával. A kisfiú kurd, és éppen menekül. Pe­ter Tumley látta meg ezt a fénye vesztett tekin­tetet, s fotografálta le a Newsweek c. lap számá­ra. Nem volt nehéz dolga, mondhatnánk, hiszen megrázó képek százai jelennek meg a kurd exo­dusról ezekben a napokban. Nem is igen szerettem volna beállni a szemlé­lődő szömyülködők sorába, mint ahogyan nem szeretnék beállni azok közé sem, akik rendre meghúzzák a harangot a még ki sem bontakozott, új demokrácia felett, mint ahogyan snassz dolog­nak tartom egy elementáris méretű problématö­meggel küszködő kormány bírálatát. így tehát nem szerettem volna felidézni a rossz takaróba csavart kis tetemről készült felvé­telt, az anya arcát, aki ott, a hegyek közötti menekültében már sírni sem tud a történtek fe­lett, ugyanúgy azt a képet sem, amelyen egy nagyhatalom szemüveges elnöke, háborút nyer­vén, pecázik; egy másik fotót se, egy másik elnökről, amelyből kitűnik, micsoda erőfeszítés­be kerül a polgárháború elkerülése és annak el­érése, hogy minél kevesebb embert temessen maga alá egy összeomló birodalom. Nem szeret­ném számon kérni bármelyiken is a kurd gyerek napalmmal szétmart arcát, mert ez enyhén szólva demagógia lenne. És egyébként is kérdezhetnék, minek ez a felszólalás kurd-ügyben egy jól be­határolható területen, Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Két statisztika miatt szólnék a kis kurdról, aki nem tehet arról, hogy öt országnak - amelyeknek területén él nemzete, méghozzá nem is akármilyen ásványi kincsekkel megáldott területeken -, de talán nem csupán ennek az ötnek, másoknak sem érdeke, hogy a kisebbség­nek, ha jelképesen is, hazája legyen. Tehát az egyik statisztika. A Newsweek toplistát közölt a fegyvereladá­sokról 1985 és 1989 közötti időszakra. Hát, tes­sék: az első 66 billió (!) dolláros eladással Szov­jetunió, a második 53 billióval az USA, harma­dik Franciaország 16, negyedik Anglia, ötödik Kína, hatodik Németország, a hetedik Csehszlo­vákia, őt követi Olaszország, Svédország s Hol­landia 2 billió dollárral. És a legnagyobb vevők? Első India a maga 17 billiós vásárlásával, utána, nem fogják kitalálni, Irak következik a 12 billiós vétellel, azután Japán, Szaúd-Arábia, Szíria. Ne kezdjünk el osztani, szorozni, hiszen a számok egy hétköznapi ember számára szinte felfogha­tatlanok. Valahogy úgy vagyunk ezzel, hogy a dollármilliárdok nekünk csak húsz-egynéhányig követhetők. És számolgatásukból elegünk is van. A másik statisztika hasonlóképpen sötét, a szó fizikai értelmében is. Egy satírozott országot mutat. Bennünket. Megyénként eltérő tónusú a satírozás. Ahol a legfeketébb, ott a legnagyobb az esélye annak, hogy az állampolgár munka nélkül marad. Milyen tónusú volt a mi szűkebb hazánk? Olyan jó sötétszürke. A két statisztikában a színárnyalaton túl talán az is közös, hogy mutatja: a kiszolgáltatottság­nak nincs sajátosan kitüntetett terepe. Még akkor sem, ha időnként azt mondjuk, hála a sorsnak, hogy nem „oda” vagy „emide” születtünk. Van talán még egy sugallata mindkettőnek. Mégpe­dig az, hogy a kiszolgáltatottságnak nincs mérő­száma, nincs mértéke. Az mindig annak a legna­gyobb, annak a legelviselhetetlenebb, akié. És hát egyikőnk kiszolgálttottsága, amely csekély­nek tűnik, könnyen olyanná válhat, mint egy másiké, mely szomorúságával az égig ér. Mit tehetünk? Az ember igyekszik (vagy sem, mert nem érdekli a dolog) megbecsülni helyzetét, me­lyet a jó sorsnak köszönhet, s nem feledkezik el tiltakozni mások nyomorúsága miatt. Azt, hogy tegyen is ellene, már mondani sem merem. Hajnal József Kémia szobrokban Igen érdekes kiállítás látható Jászberényben, a Déryné Művelődési Köz­pontban. Vízi Béla, a kémi­atudomány kandidátusa, egyetemi docens a hatva­nasévekben kezdett művé­szettel foglalkozni. Hivatá­sából adódóan a kémia ad­ta lehetőségeket, szimbólu­mokat, jeleket és formákat foglalja rendszerbe. (Fotó: T.Z.) Választások több menetben Az első - szeptember 30-i - választás 60 településen volt eredményes, ugyanakkor 14 helységben a szavazásra jogo­sultak alig egyharmados megje­lenése miatt második forduló vált szükségessé. A részvételi arány a 10 ezernél kevesebb la­kosú települések mindegyiké­ben a jogszabályban meghatáro­zott mérték alatt maradt. Az első fordulóban a közvetlenül meg­választható polgármesterek 94 százaléka kapott mandátumot, és a településcsoport összes kép­viselőhelyeinek is közel azonos hányadát töltötték be. A 10 ezer­nél több lakosú településeken mindössze 14 egyéni körzetben született végleges eredmény. Október 14-én 9 városban és 5 községben került sor második “ napló Találkoztam egy hadseregnek egy tagjával. Ez így önmagában szót sem érdemelne, csak­hogy ez a találkozás kellemes volt, ellentétben például azzal a találkozással, amikor sorkatona­ként voltam kénytelen efféle légyottokra. E sor­katonai kitérő nélkül sem kedveltem túlzottan a sereget, talán azért, mert gyermekkorom óta, mondjuk így, pacifista beállítottságú voltam, s boldog ifjúként is Mahatma Gandhi erőszak nél­küli forradalmát tanulmányoztam, nem az akko­riban kötelező dicsőséges nagy októberit. Jelleg­zetesen civil mentalitással néztem a dolgokat. Most, a napokban, találkoztam egy katonával, én csak így nevezem, katonával, pedig lehet, hogy ez teljesen pontatlan megfogalmazás, mert az Üdvhadseregnél lehet, nem így kell mondani, ám az én számomra ez a kézenfekvő fogalom. Úgy hívták, Kate. Soha csinosabb katonát! Ci­vilben volt. Egyszerű, mértéktartóan elegáns kosztümöt viselt. Mosolygott, érdeklődött a ma­gyarok dolgai iránt. Ez azért érdekes, mert Kate amerikai. A világ minden részén megfordult már, tanította az angol nyelvet. Olyan civilizáci­ótól távoli helyen is oktatott, ahol nem volt se vjllany, se víz. Persze, nincs férjnél. Egy férj alighanem nehezen viselné ezt az életformát, s a helyszíneket is nehezebben bírná, nyűgösebb lenne, mint Kate. Ez a csinos, rövid hajú hölgy azonban bírja a gyűrődést. Most éppen Magyar- országon, de már készül haza, Amerikába. Ke­resi a helyet az Üdvhadsereg más tagjainak, egyebek között ezért járt karcagi iskolákban is. Ott találkoztunk, véletlenül. A rövid beszélgetés során annyi kiderült, több nyelven beszél, még a nepáliak nyelvét is bírja. Magyarul is megtanult valamennyire. De a gyerekekkel angolul beszélgetett a Györffy István Iskolában, s azok, hatodikos lé­tükre, angolul feleltek neki. Ügyesek voltak. Kate pedig mosolygott, érdeklődött. Kate, az Üdvhadseregtől. Nem tudom, ott vannak-e rend­fokozatok, mindenesetre én kineveztem magam­ban ezt a csinos tanárt tisztnek. Körmendi Lajos Pályázat a természetért A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Föld Napja Alapítvány, a megyei önkormányzat, a Közép-tiszavidéki Környe­zetvédelmi Felügyelőség, a TTT, a Magyar Madártani Egyesület, a MO- HOSZ megyei szervezete és a NEFAG közösen meghirdeti a Jász-Nagy­kun-Szolnok megye természeti képe című pályázatát. Céljuk az érdeklő­dés felkeltése, önálló alkotó munkára való ösztönzés. A pályázat múze­umi program, ezért nagy hangsúlyt helyeznek a dokumentációs anyagok gyűjtésére, a pályamunkánkon keresztül az adattár és a szakgyűjtemény fejlesztésére is. A témák feldolgozásánál elvárják, hogy az önálló megfi­gyelések és következtetések kapjanak fő hangsúlyt. Az elbírálásnál is ezeket részesítik előnyben. Mivel a természettudományi megfigyelések, kutatások hosszú időt vesznek igénybe, egy-egy nagyobb téma feldolgozása esetén a határidőre elkészült résztanulmányokat is elfogadnak. A pályázatot három kategóriában hirdetik meg: ifjúsági (18 évig), felnőtt egyéni, csoportos (ifjúsági és felnőtt csoportok egyaránt). A pályadíjak: ifjúsági egyéni esetén az első díj 3 ezer, felnőtt egyéniben a kiemelt díj 8 ezer, az első díj 6 ezer, csoportos kategóriában az első díj 6 ezer forint. A pályázatokat 1992. március 15-éig a „Föld Napja ’92” feltüntetésével egy példányban a JNK Megyei Múzeumok Igazgatósága címére (Szolnok 5001, Pf. 128.) kell megküldeni. Az ajánlott témakörök­ről és a pályázatról bővebb felvilágosítást Béres Mária muzeológus (Damjanich Múzeum) ad.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom