Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-03 / 76. szám
4 NYÍLT ter 1991. ÁPRILIS 3. Ki hatalmazta fel Vincze Kálmánt? Vissza Torgyán Józsefet! Az elmúlt hetek és hónapok egyre több ember előtt bebizonyították, hogy a Kisgazdapárt céljai és meghirdetett programja a kiút a jelenlegi válságból. Sok embernek az a véleménye, hogy a Németh Miklós által vezetett kormány nagyobb szakértelemmel végezte a munkáját, és az emberek élete is könnyebb volt. Ez talán így is van, de a volt kormány addig mehetett el a rendszerváltás terén, ameddig múltjából adódóan ez elvárható volt. Véleményünk szerint az első demokratikus választás után került kormánynak volt a feladata és lehetősége a rendszerváltásra. A beígért változásoknak a várakozással ellentétben csak egy töredéke valósult meg. Véleményünk szerint nem történt rendszerváltás. A régi rendszer hívei kevés kivétellel a helyükön maradtak, és mindent elkövetnek a változás megakadályozására, tevékenységük legszembetűnőbb eredménye a munkások elbocsátása és az indokolatlan áremelések sűrűsödése. Mi, kisgazdák nem kívánunk senkit felakasztani vagy börtönbe zárni, pedig óriási a bűn, amit a kommunisták a saját népük ellen elkövettek. Mi nem felejtjük el a megalázást, a kifosztást és az ország kiárusítását. Mindenki tudja, hogy a zsidóság 46 évvel a háború után is üldözi a náci háborús bűnösöket. Tevékenységük jogosságát senki nem vonja kétségbe. Mi sem. Az új kormány elszalasztottá a történelmi lehetőséget, hogy legalább erkölcsi elégtételt szolgáljon a magyar népnek. Még mindig nyakunkon van a „Bűnös Nemzet” igája, melyet ránk raktak a „testvéri” kommunista rendszerek és a „saját” vezetőink. Ettől kell megszabadulnunk, hogy népünk visszakapja hitét és életkedvét. Ezért kell kiirtanunk a „vörös bozótot”, hogy végre felszabaduljunk. Dr. Torgyán József is ezt akarja, mégha néha túl is lő a célon. Mi különösebben soha nem rajongtunk Torgyán úrért, de az idő és a tapasztalat azt mutatja, hogy ennek az embernek messzemenőkig igaza van. A karcagi Kisgazdapárt tagjai megbotránkozással vették tudomásul azt az intézkedést, amelyet dr. Torgyán József országgyűlési képviselő, a Kisgazdapárt frakcióvezetője ellen hoztak. Mi úgy érezzük, hogy dr. Torgyán József a Kisgazdapártot és annak érdekeit messzemenőkig védte. Különösen restelljük munkatársaink, barátaink, ismerőseink előtt, hogy ez a támadás a mi megyénk vezetőitől indult el. Vajon Vincze Kálmán kapott volna-e felhatalmazást a megye kisgazdáitól, ha megkérdezte volna őket? Szerintünk biztosan nem. Vajon kiknek az érdekét szolgálja a Kisgazdapárt meg- - osztása? A parasztságét? Mi jól emlékszünk, hogy a háború utáni első szabad választáson fölényesen győztes Kisgazdapártot hogyan osztották fel. Akkor ezt a kommunisták tették. Most kiknek az érdeke? Követeljük dr. Torgyán József visszahelyezését. Jobb lenne, ha a képviselőink nem a hatalmi harcot folytatnák, hanem azon fáradoznának, hogyan segítsenek azokon a százezreken, akik őket a parlamentbe juttatták. A mezőgazdasági nagyüzeSZDSZ-sajtótájékoztató Nincs egységes kormánykoalíció A sajtótájékoztató témája a Temesváron aláírt kelet-európai pártközi együttműködés és az SZDSZ parlamenti frakciója által az Alkotmánybírósághoz benyújtani kívánt kérdés volt. Napirend előtt beszélt Pető Iván a Fidesz március 28-i sajtótájékoztatóján előadott javaslatáról. Erről testületi döntés még nincs, de az SZDSZ most sem zárkózik el semmi hasonló kezdeményezés elől. Sok minden homályos a Fidesztől kapott írásos anyag és Az új Néplap politikai vitafóruma mek mellett a magángazdák is katasztrofális helyzetbe kerültek a nem megfelelő kormányzás és a parlamenti huzavona miatt. Követeljük az azonnali intézkedések megtételét az országban felgyülemlett jószágállomány értékesítésére és a megmaradó törzs- állomány legeltetésének és takarmányozásának megoldására. Meggyőződésünk, hogy a mező- gazdaságot lehet átállítani leghamarabb a piacgazdasági feltételekre a nemzetgazdaság helyzetének javítása érdekében. BORT, BÚZÁT, BÉKESSÉGET! FKgP Karcag Városi Szervezete Demokrácia és jogállamiság MDF-válasz az MSZMP-nek Tisztelt MSZMP, Hölgyeim és Uraim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjük őszinte aggódásukat a demokráciáért és a jog- államiságért, mindazok nevében, akik 1-2 évvel ezelőtt, Önök ellenére megteremtették (Új Néplap 1991. március 27., Nyílt tér). Kiállásukat már csak azért is komoly teljesítménynek ítéljük, mert egy egész ország tudja, hogy néhány évvel ezelőtt Önöknek a magyar társadalmi berendezkedésről egészen más elképzelésük volt. És most, mint új Pál apostolok oroszlánként harcolnak új hitükért, belátva a régi hiábavalóságát. Mi hiszünk Önöknek, mert ha nem így lenne, még úgy tűnhetne számunkra, hogy a volt börtönőr kioktatja volt rabját arról, hogyan kell a szabad életben viselkedni. Hiszünk Önöknek! Még akkor is, ha írásukból az tapasztalható, hogy a régi kliséiktől, retorikájuktól még nem igazán tudtak megszabadulni. Mindenkinek meg kell értenie: Önök évtizedekig megszokták például, hogy a szavazók 98-100 százaléka elment szavazni (és ebből 99 egész valamennyi tized Önökre szavazott) akkor válóban mi az a vacak 65,45, 30 százalék a kilencvenes választásokon. (A félreértésekre tessenek vigyázni, mert ez azt sugallhatja, hogy illegitim a hatalom, tehát antidemokratikus eszközökkel is meg lehet dönteni!) Megértésünkből fakadóan a jövőre nézve fogadjanak el tőlünk néhány jó tanácsot:- Ha lehetséges, ne hivatkozzanak a „közvélemény”-re, mert 40 évig is ezt tették ...- Mint Önök is jól tudják, az érdek-képviseleti szervezetek még nem alakultak ki teljesen, illetve nem erősödtek meg, így a kormánynak nincs igazán kivel tárgyalni. (Hacsak nem Nagy Sándorra gondolnak.) Az érdekképviseletek alulról szerveződnek, és nem a kormány dolga azokat létrehozni, mint valaha . •..- Amnéziás öregurak gyülekezetének fogják Önöket tartani, ha |így tetszenek beszélni a mai inflációról,.mintha elfelejtették volna, hogy az ország gazdaságát Önök tették tönkre. (Emlékeztetőül: 20 milliárd adósság, KGST, stb.)- Máskor meg bizonyára a „boldog békeidőkre” emlékezve azt állítják: „. . . a kormány utcára küldi a rendőrséget . . .”. Jó lett volna megjegyezniük: mikor, hol, kik ellen? (Régi idők szép víziója: ÁVH, 111/3, munkásőrség, pártrendőrség, stb. - nehéz feledni.) ' - Többek között állítják még, hogy az MSZMP arra törekszik: „. .. valóságos demokrácia legyen.” A „valóságos ”-t jó lett volna magyarázni, mert sokan félreérthetik: Te jó Isten, csak nem „szocialista”? Miután az MSZMP „minden idegszálával arra törekszik”, hogy „demokratikus haladás”, „egészséges mágyarságtudat”, „nemzeti büszkeség”, „összefogás”, „demokrácia” és természetesen „nemzetközi szolidaritás” legyen, akkor egészen biztosan úgy is lesz. Csak egy kicsit ügyesebben, okosabban, pontosabban és a tényekkel szigorúbban bánva. így le- ' hét csak sikeres a „tavaszi offenzí- va” itt, Szolnokon is, az egykori kis Moszkvában. MDF Megyei Elnöksége az Orbán Viktorral folytatott rövid beszélgetés után. Spanyolországban, aminek példájára hivatkoznak, a helyzet más volt, s minden eddigi hatpárti egyeztetésnek e különbség volt akadálya: Magyarországon nincs egységes kormánykoalíció. Ennek hiányát a hatpárti egyeztetés nem oldhatja meg. Buktatója a javaslatnak az is, hogy a hat párt a tárgyaláson a parlamenti erőviszonyoktól függetlenül egyenlő jogokkal rendelkezne. Várakozó álláspontra helyezkedett az SZDSZ a kárpótlásról az Alkotmánybírósághoz benyújtásra szánt beadvány ügyében, hiszen ha a kormánykoalíció a Fidesz javaslatát elfogadja, akkor a kárpótlási vita is leáll. A beadvány tartalmazza dr. Török Ferenc és képviselőtársainak a kárpótlási törvénnyel szembeni alkotmányos kifogásait: a beterjesztett törvényjavaslat és kormánypárti módosítások különbséget tesznek a volt tulajdonosok között, az egyes elvett tulajdoni tárgyak között, és ez személyek közötti megkülönböztetéssé válhat a törvény elfogadása esetén. A törvényjavaslat a termőföld esetében reprivatizációt jelent, ezer aranykorona értékig 100 százalékig, míg egyéb tulajdonoknál az értékhatár maximum 200 ezer forint lenne, s ez degresszivitásban is megkülönböztetné az állampolgárokat. A földdel kapcsolatos kárpótlást a tervezet a termelőszövetkezeti tulajdonban lévő földek terhére kívánja megoldani, ugyanakkor az alkotmány védi a szövetkezeti tulajdont, azt elvenni ugyancsak kártalanítás mellett lehet. Sérti az alkotmányt, hogy a terv szerint az ön- kormányzati tulajdonban lévő lakások megvásárlására fizető- eszközként vagyonjegyet bocsá- tanának ki, melynek felhasználását az állam sorozatszámuktól függően korlátozhatná. Végül alkotmánysértő a törvényjavaslat azon része, mely szerint a kárpótlás csak az 1949. június 8. után esett károkra terjedne ki. Haraszti Miklós arról az együttműködési nyilatkozatról Hozzászólás Szervezzünk valódi szakszervezetet Nem hízelegni akarok annak, akitől kölcsönvettem polémiát kiváltani szándékozó írásának címét, de az MSZOSZ-hez tartozó szakma képviselőjeként is azt kell mondjam, sok tekintetben elgondolkodtató, amit írt. Az igazi szakszervezetnek a munkáltatóktól és pártoktól szervezetileg-és anyagilag független; képzett, választóikat szolgáló tisztségviselőkkel; profi színvonalú szakértőkkel, hatékony kommunikációs rendszerrel működő szervezetnek kell lennie. Méghozzá úgy, hogy a rendszer egészét értelmes, közös akarat, egység, belső szolidaritás fogja át. Meggyőződésem, hogy ettől a megfogalmazástól lényegét tekintve egyetlen politikai párt megközelítése sem különbözhet. Amennyiben pedig a valódi szakszervezet kritériumait lényegi eltérések nélkül, egyetértve fogalmazhatjuk meg, ki lehet mondani: a szakszervezet vagy más érdekvédelmi szervezet valódiságát, legitimitását nem az igazolja, hogy melyik párt vagy egyáltalán párt hozta-e létre, hanem kizárólag az, ahogyan megfelel az említett feltételeknek, és amilyen eredményeket produkál. Van-e ma nálunk valódi munka- vállalói érdekvédelmi szervezet?" Ha az iménti feltételeknek kell megfelelnie? úgy válaszom: igen, van. De az előző kérdésnél talán fontosabb: van-e hatékony érdek- védelem? Nincs. Pártszínekben és azon kívül sincs. Erőfeszítések vannak, amelyek helyenként, időnként hoznak némi eredményt. Itt persze nem arról van szó, hogy nincs érdekvédelmi szándék. Csak arról, hogy sajnos még.a rendszerváltás sem. tolerálja'a másságot, nem segíti törvényes garanci- •ákkal a munkabéke megteremtését,, a korrekt érdekegyeztetést. Arról van szó, hogy európai mércével ■ méltatlan körülmények között szinte lehetetlen valódi - általában elfogadható eredménnyel járó - szakszervezeti, érdekvédelmi szervezetként létezni. Csak részigazság, ha azt mondjuk: minden szakszervezet - ilyen jellegű érdekvédelmi szervezet - olyan, mint a tagsága. Nem biztos, hogy ez a tagság tehet arról, hogy különböző szintű vezetők és hivatalok megtévesztő atyai gondoskodással „méltányosságokhoz”, segélyekhez szoktatták. Kivonták az igazi gazdasági alkuk elől - takargatták előlük szociális gondjaik valódi okait: a megalázóan alacsony átlagbéreket, kereseteket. Az viszont igaz, hogy a munkavállalóknak rá kell döbbenniük, hogy segélyek kérelmezőiként soha nem válhatnak a „farkastörvények” szerint működő, piacgazdaság elégedett fogyasztóivá, hogy sehol nem segélyek a jólét biztosítékai,- hogy segélyre összeadott tagdíjakból sehol a világon nem léteik valódi szakszervezet. Szerencsétlen helyzet, hogy mindezt nem az egyre kiszolgáltatottabb munkavállalók- _ nak, hanem éppen gazdasági vezetőknek, menedzsereknek volt és Van módjában világjáró üzleti útjaikon megtapasztalni. Igazságtalanok persze nem lehetünk - nem várhatjuk, hogy ők szervezzék meg az ellenérdekű munkavállalók tömegeit. Az érintetteknek kell dönteniük: meg akarják, meg tudják-e teremteni önerejükből a valódi érdekvédelmet. Kérdés persze, mennyire hat még a múltból öröklött félelem, mennyire bénító a váratlanul jött létbizonytalanság, az alig viselhető élethelyzet. A ráesz- mélés időszaka ez - de sokáig késni nem enged. A rendszerváltás kíméletlen igazságát fogalmazta meg Erdei Péter, amikor ezt írta: „A teljes foglalkoztatás rémálmával azonban egyszer s mindenkorra le kell számolnunk - amióta világ a világ, mindig voltak erősebbek és gyengébbek”. Nagyon örülnék, ha ezt minden munkavállaló megértené! Tudniillik képletesen: a dzsungel törvényei ezek. Kesereghetünk fölötte, akkor is ez marad a mai helyzetben még nem éppen lelkesítő valóság. És aki nem érti a természet törvényeit, aki nem vív meg szinte naponta, az kisodródik, perifériára szorul, alul marad. A munkavállalók összefogásáért kiált ez a világ. Egymás között és egyes szövetségeken belül sem ártott még soha ennyit a széthúzás, tehetetlenséget, gyámoltalanságot, alkalmatlanságot, rosszindulatot leplező másokra mutogatás. A valódi érdekvédelem igényére kell ügyelni. Csak ez óvhat meg bennünket a múlt hiábitól,'egyebek között attól a kérdéstől is: mit ád a szakszervezet? Az erősek és gyengék küzdelmét kell vállálni összefogva. A kérdést pedig időszerűen át kell fogalmaznunk valahogy így: mit tudtunk együtt kiharcolni, elérni? - mert a szakszervezet valódiságának igazolása végül mégiscsak ez. Terjéki Ferenc a Vasas Szakszervezet megbízott megyei szervezője beszélt az újságíróknak, melyet Temesváron írt alá 1991. március 27-én a bulgár Demokratikus Erők Szövetsége, a Szabad Demokraták Szövetsége, a román Polgári Szövetség, a jugoszláv Szociáldemokrata Liga, a Moldvai Szociáldemokrata Párt és a Charta 77 képviselője. E pártok elkötelezték magukat a kapcsolatok továbbfejlesztésére, új együttműködési formák kialakítására. Céljuk, hogy hozzájáruljanak nemzeteik integrációjához a demokratikus, katonai konfliktusoktól mentes Európába. Különösen fontosnak tartotta Haraszti, hogy jó hangulatú tárgyalásokat folytattak a román Polgári Szövetséggel, mely vállalja a kisebbségi és kollektív jogok védelmét. Az RMDSZ egyetértését fejezte ki a nyilatkozattal. Erdei Péter SZDSZ-irodavezető MDF-javaslat Versenyezzenek a pályázatok Szolnok megyei jogú város önkormányzatának MDF képviselőcsoportja indítványozta a közgyűlés számára, hogy mindazokat a fenntartási, fejlesztési, beruházási munkákat, melyeket az önkormányzat finanszíroz, pályázati rendszerben versenyeztessék meg. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az önkormányzat számára a legkedvezőbb ajánlatot nyújtók valósíthassák meg a feladatokat. Fontos ez anyagi szempontból is, és a munkavégzés minősége érdekében is. A pályázati rendszer egyenlő esélyt nyújtva kedvezően segíti a város vállalkozóit, egészséges versenyszellemével serkenti a valódi piachelyzetet. M DF-képviselőcsoport Szolnok Az MSZDP ajánlata A megye polgármestereihez Tisztelt Polgármester Urak, Hölgyek! A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Jász-Nagykun-Szol- nok megyei szervezeteinek küldöttgyűlése tudatában van annak, hogy az önkormányzatok léte, működőképessége helyi adók bevezetése nélkül lehetetlen. Ugyanakkor egyre szélesebb annak a rétegnek a köre, amely már újabb terhek elviselésére képtelen. Javasoljuk, hogy a helyi adók bevezetésénél ne az egyenlő, hanem a vagyoni, jövedelmi viszonyok függvényében differenciált adózást szorgalmazzák testülete- iknél. Javasoljuk továbbá, hogy akik az elmúlt rendszerben „törvényesen” ugyan, de igazságtalanul juthattak luxuslakáshoz, üdülőkhöz (pl. Szolnok-Tabán vagy a Majoros-ügy, stb.) kiemelt luxusadót fizessenek. , Az ebből befolyó összegből az önkormányzat létesítsen a rászorulók részére segélyalapot. Javasoljuk pénzbeli segélyezés helyett a rászoruló családok tárgyi segítését (például: lakbér-hozzájárulás, általános rezsiköltség részbeni vagy teljes átvállalása, tanszersegély, stb.). MSZDP Megyei Küldöttgyűlése A megjelent írások tartalmáért felelősséget nem vállalunk
