Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-03 / 76. szám

2 Itthonról 1991. ÁPRILIS 3. Ülésezett az Alkotmánybíróság Budapest. Az MTI értesülése szerint az Alkotmánybíróság a tegnapi zárt ülésén elvi döntést hozott az államosításokkal kapcsolatos indítványok ügyében; a határozat nyilvá­nosságra hozatalára azonban csak a közeljövőben kerül sor. Ennek elsősorban az az oka, hogy a nagy jelentőségű dön­tést még írásba kell foglalni, s a dokumentumot valamennyi alkotmánybíró aláírja. Csak ezután kerülhet majd a nyilvá­nosság elé a nagy érdeklődés­sel várt alkotmánybírósági ha­tározat, amely egyébként tel­jes terjedelmében megjelenik a Magyar Közlönyben. Az Alkotmánybíróság állam- polgári kezdeményezésekre vizsgálta, hogy az 1940-es évek végén, illetve az 1950-es évek elején végrehajtott álla­mosítások és az ezek alapját képező jogszabályok sértik-e az Alkotmányt. Különösen azért nagy a várakozás az Al­kotmánybíróság döntése iránt, mert egyes vélemények sze­rint a testület állásfoglalása je­lentős mértékben befolyásol­hatja a kárpótlási törvény par­lamenti vitájának alakulását. Egy dollár huszonhét rubel Moszkva. Tegnaptól a kül­földre utazó szovjet turisták piaci árfolyamon szerezhetik be valutaellátmányukat, és korlátozták azt a valuta- mennyiséget is, amit a kiván­dorlók vihetnek magukkal - közölte a Goszbank, a szovjet központi bank. A TASZSZ jelentése szerint egy dollár turistaárfolyama keddtől 27 rubel lesz; ez a hi­vatalos árfolyam ötvenszere­se, a korábbi turistaárfolyam­nak pedig ötszöröse. A Szov­jetunióban az átlagfizetés 270 rubel, azaz egy-egy állampol­gár havi keresetéért 10 dollárt kaphat. A Goszbank bejelentette to­vábbá, hogy személyenként a szovjet állampolgárok évente 200 dollárhoz juthatnak hoz­zá. Incidensek Albániában Tirana. Nem hivatalos hírek szerint ismét halálos áldozata van a politikai villongásoknak Albániában. A Demokrata Párttól származó értesülések szerint Shkodrában a demok­raták helyi vezetőjét és még négy embert megöltek. Sok a sebesült, és az utcákon harcko­csik jelentek meg. Az incidens körülményei egyelőre nem teljesen ismer­tek Tiranában. Hivatalos végeredmény még mindig nem hangzott el, de biztosnak tekinthető adatok szerint az Albán Munkapárt a szavazatok kétharmadát, az el­lenzéki erő vezetőinek számí­tó Demokrata Párt pedig nem egészen 27 százalékát kapta meg. Gyilkosság Németországban Düsseldorf. Hétfőre virradóra Düsseldorf Oberkassel nevű negyedében meggyilkolták Detlev Rohweddert, a kelet­német vagyonügynökség ve­zetőjét. A karlsruhei főállam­ügyészség közlése szerint a merényletet a „Vörös Hadse­reg Frakció” (RAF) elnevezé­sű terrorszervezet követte el. Rohweddert lakásában érték a halálos lövések, melyek fe­leségét is megsebesítették. Jászár okszállás újra város lesz Hárman is szeretnének autóval kereskedni 1989-ben Kunhegyessel, Martfűvel és Jászapátival együtt a jászsági nagyközség is szere­pelt a várossá avatandók listáján, de az elképzelés akkor meghiú­sult. Most viszont újra előtérbe került. Erről beszélgettünk Szik­ra Ferenc polgármesterrel.- Mit jelent az, hogy Arokszál- lás visszakapja városi rangját?- Történeti indokaink alapján a település visszakapja azt- a cí­met, melyet 1756-ban Mária Te­réziától kiérdemelt, ami egyebek mellett négy vásár megtartásá­nak jogával járt. A városi rangot egyébként sem vonták meg, ha­nem 1886-ban önként lemondtak róla az elöljárók.- Ezzel együtt azt Ón is elisme­ri, amit Fodor Ferenc állít, hogy Arokszállás „város voltát a roha­nó élet szüntette meg’' ?- A híres tudósnak sajnos sok mindenben igaza van. Elődeink rossz döntései következtében ké­sőn került ide a vasút, az elmara­dásból adódóan a hatvanas évek végéig rohamosan csökkent a la­kosság száma. Azóta viszont ko­moly változások történtek. A Hű­tőgépgyár Klímatechnikai Gyár­egységének idetelepítésével si­került megtartani a munkerő je­lentős hányadát, s részben ennek következtében a település egész arculata megváltozott, főterünk környékét emeletes házak sora övezi.- Gondolom, ennek ellenére lesznek, akik fanyalognak, ha ér­tesülnek az előkészületekről. Mi­vel tudná meggyőzni őket?- A korábban használt kom­munális mutatókat tekintve Árokszállás ma is több várost megelőz. Jelentős számú értel­miségi él itt, vannak olyanok, akik Gyöngyösön vagy másutt dolgoznak, de például a Hűtő­gépgyár gyáregységébe sokan járnak ki Jászberényből. E réteg jelentős hányadának egyik jel­lemzője az egyesületekbe tömö­rülés. Értelmiségi klubunk, az el­származottakat is mozgósító Árokszállásiak Baráti Köre fon­tos színterei^ a lokális öntudat ápolásának. Új keletű jelenség a hatalmi rivalizáció, mely sokkal inkább megosztja a helyi értelmi­séget, mintsem összefogja.- Arokszállás utcáit járva szemheötlik, hogy a számos tetr szetős, sőt esetenként hivalkodó lakóház mellett mind több új cég­táblát látni, üzletek, műhelyek nyílnak.- Magam is így érzékelem. Húsz iparos számára kínál lehe­tőséget az újonnan létesített, köz­művesített ipartelep. Van 100- 200 olyan vállalkozónk, aki ke­reskedelmi, szolgáltató vagy ipa­ri tevékenység honosításával próbálkozik. Például hárman is akarnak gépkocsit értékesíteni, és az Árpád tér környékén 50-60 jelentkező is lenne üzlethelyiség igénybevételére. A lakosság nem nézi ölbe tett kézzel a változáso­kat, és törekvéseik arra utalnak, hogy itt akarnak élni.- Végeredményben mikorra várható a várossá avatás, és ho­gyan készülnek rá?- Felterjesztésünket pozitívan fogadta Boross belügyminiszter úr, s hetek vagy talán csak napok kérdése, hogy a végleges jóváha­gyás megszülessen. A városi cím visszanyerése alkalmából magas rangú vendéget várunk. Ezt a má­jusi napot egybe akarjuk kötni önkéntes tűzoltóink centenáriu­mi ünnepségével. Mindent egy­bevetve, szerényen, de méltó módon akarjuk megülni ezt az eseményt. Pethő László Tavaszi szünidei programként motoros sárkányrepülő-bemutatót tartott tegnap a Jász-Nagvkun- Szolnok Megyei Repülőklub a sportreptéren. A részt vevő gyerekek, igaz, csak a földön, kipróbálhat­ták ezt a repülőalkalmatosságot, melynek össztömege nem éri el az egy mázsát. A bemutatót a Tájoló Kft. szervezte, elmondásuk szerint a nyári szünidőben több érdekességgel is kirukkolnak. Fotó: Mészáros Reklám (mellé)fogások avagy a jó bornak is kellhet a cégér! Reklámok lenn, reklámok fenn, reklámok kívül, reklámok belül. Reklámok mindenütt! Új meg új területeket (és felületeket) hódíta­nak meg a vevőcsalogató fogások. De vajon beszélhetünk-e már vala- miféle reklámkultúráról? Bár a Nyugat reklámkonszemjei (a szó persze így nem létezik) felénk is kezdik megvetni a lábukat, a csúcstechnológia sajátosan keve­redik mindenütt i foszló, kihunyó, rozsdáló, dülöngélő, megsárgult, régimódi és szürke megoldások­kal. Ahogyan annyi mindenben, Közép-Kelet Európában ebben is itt tartunk. Félúton. Még mindig kevés az igazán jó sugallat, gyak­ran hiányzik az ihlet :s ráció, maga a tartalom. Itt vannak példának okáért a kis- és középvállalkozá­sok, pöttöm boltok, szatócsüzletek „cégérei”. Gyakoriak az eltúlzott méretek, harmóniátlan, sőt itt-ott egyenesen ízléstelen és semmit­mondó kivitelezés, pitiáner ötle­tek. A nagyváros fölött a monu­mentális neonparádé fénycsövei sok helyen lassanként kialszanak, legtöbbet elfelejtik kipótolni, így „fogatlanul” tornyosulnak a for­galom fölé. Van, amelyiket már „ki is húzták a konnektorból”, és így csak nappal hirdeti az illető cég érdemeit. Szolnok belvárosában például szembetűnő lett egy ideje a Skála, az OTP, a Casco, a 60-as ABC és sok-sok bolt fényeinek el- lobbanása. Lerobbant gazdasá­gunk ravatalának pislákoló gyer­tyafényei? Persze itt van a nagy­szerű újdonság: a reklámszatyor és a gyufásskatulya után valóságos korszakváltást magával hozó fényújság, Szolnok tetején. Bár a figyelmet akarva, akaratlanul ma­gára vonja, valójában csak a szem­közt buszra várókat szólítja meg. Játék a betűkkel! Sokan kapásból legyintenek: kinek van ideje a be- tűzgetésre, a szavak felfűzésére mondatokká, a mondatok felfűzé­sére értelemmé. Ha rajtam múlna, megsürgetném kicsit a vánszorgó hieroglifákat, s már eleve széle­sebbre méreteztem volna a hirdeté­si mezőt. A zárkózás jelei leginkább a plakátokon, falragaszokon mutat­koznak. Kezd ismerősen csengeni a Multireklám és Europlakát vál­lalkozások elnevezései, amelyek telehirdetik a városok fontosabb pontjait, a forgalmasabb utak men­tét. Bár a legtöbb „alkotás” eny­hén szólva sikerületlen, esztétikát- lan, de már ez is valami. Ráadásul ez a legjobb megoldás •a romlás jeleinek eltakarására. Nosza, elé egy pár négyzetméteres „reklám­deszkát”, és máris eltűnik a kíván­csi szemek elől a málló vakolat. Kár, hogy az elv rossz; egyik hó­napban Colóniába és Lutrába, egy másik hónapban Shellbe és Antal Imrébe csomagolják be az egész országot. De a szerződés az szerző­dés. Pedig kézenfekvő lenne a vál­tozatosság illúziójának megterem­tése. . . . Persze akkor még szót sem ejtettünk a vidékről és külvárosról (igaz, néhány vonatkozásban szó sincs különbségekről). A kiraka­tok majdnem ugyanolyanok, mint tíz éve. Nincs funkciójuk, monda­ni- és megmutatnivalójuk. Általá­ban csak beléjük öntenek egy ha­lom kacatot az illető bolt, áruház repertoárjából, felfüggesztenek százas damilra egy-egy ásót, mo­sóport, szabadidőruhát, beállíta­nak egy kistraktort, . . . rosszabb esetben három üveg bor, egy Boci csoki, egy Sport szelet árválkodik csak a túlméretezett polcokon, az ajtók mögötti választékot repre­zentálva. Kérem szépen! Az már bebizonyosodott, hogy itt aztán kóros a garasoskodás. Vannak tő­lünk nyugatabbra, akik bevételük kemény hányadát rögtön vissza­pumpálják a reklámszférába. Megéri! Ismerjük már el végre, rég nem igaz, hogy: a jó bornak nem kell a cégér! técsi Dr. Stanczik Ilona 1943-1991 1991. február 27-én, az olaszországi Velencében, a Magyar Nem­zeti Múzeum hivatalos küldötteként, munkája teljesítése során éle­tének 48. évében váratlanul meghalt dr. Stanczik Ilona. Közel egy évtizedig, 1966-1975 között a szolnoki Damjanich János Múzeum, 1975 óta pedig a Magyar Nemzeti Múzeum régésze volt. Kollégát, régészt, barátot temettünk és sirattunk a gyászoló hoz­zátartozókkal együtt a kunhegyesi temetőben. Ha oldódik is idővel az a torokszorító döbbenet, melyet halála hírén éreztünk, elvesztésé­be belenyugodni nem tudunk. Színes, sugárzó egyénisége, sajátos embersége, önzetlen segítőkészsége barátjává tett öregebb kollégát, kortársat, ifjabbat egyaránt. Miközben a túlélők önzésével az egyet­len igaz barát hiányát fájlaljuk, lassan ráébredünk, mit vesztett halálával a magyar archaeológia. Végzős egyetemistaként 1966-ban Jászdózsa-Kápolnahalmon kezdte meg dr. Bóna István professzor tanácsai, útmutatásai alapján azt a nagyszabású kutatási programot, mely az alföldi többrétegű bronzkori telepek feltárását tűzte ki célul. A tíz évig tartó jászdózsai ásatás mérföldkő a magyar bronzkorkutatás történetében. Itt dolgoz­ta ki dr. Stanczik Ilona és fejlesztette tökélyre azt a régészeti ásatási módszert, melyet később Törökszentmiklós-Terehalom, Tószeg-La- poshalom, Füzesabony-Öregdomb, Tiszaug-Kéménytető tudo­mányos feltárásánál is alkalmazott, s mely azóta a teli-telepek gya­korlati kutatásánál szakmai követelmény. Ásatásainak résztvevői lehettek évről évre a munkába egyenragú társként bevont fiatalok, a bronzkoros régészhallgatók. A jászdózsa-kápolnahalmi ásatás Stanczik Ilona emberi varázsa, imponáló szaktudása révén sokunk iskolája és életre szóló, meghatározó élménye volt. Ahogy barátaivá lettünk, úgy váltunk a közös munka során észrevétlenül tanítványa­ivá. Egyetemi katedra nélkül is iskolateremtő egyéniség volt. A jelenségek észlelésétől szakszerű kibontásán át a szemléletes, színes, rajzos dokumentálásig e nehéz feltárómunka minden mozzanatát tőle tanultuk. A tőle kapott tudás birtokában vállalhattuk csak bátran hasonló lelőhelyek önálló feltárását, egy-két hetes segítő részvételére azonban eddig minden évben számíthattunk. Hogyan fogjuk nélkü­lözni ezután? Dr. Csányi Marietta Környezetbarát növényvédő szer Kistelekről Nemzetközi kiállítási pályáza­tot nyert ember- és környezetkí­mélő növényvédő szerével a kiste­leki Tiosol Kft. A Tiosol - adalék­anyaggal ellátott mészkénlé - rendkívüli előnye, hogy a jelenlegi nemzetközi megítélés alapján semmiféle élelmezés-egész­ségügyi korlátozás alá nem esik, a környezetre, élővilágra nem káros. A Tiosol-hatóanyag a biotermé­kek termelésében engedélyezett. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat hódmezővásárhelyi in­tézete különösen az utóbbi négy esztendőben kizárólag környezet­barát növényvédő szerek előállítá­sára törekedett kutató-fejlesztő munkájában. Lényeges szempont volt emellett - hangsúlyozta az MTI munkatársának Gál Sándor igazgatóhelyettes -, hogy olcsó és hatékony készítményeket állítsa­nak elő a mezőgazdaság számára. Ennek egyik terméke a Tiosol, amelynek gyártására a Csongrádi Állami Gazdasággal együtt létre­hozták a Tiosol Kft.-t Kisteleken. Háztartási gépek Pusztavacsról Elektromos háztartási gépek gyártására hozott létre vegyes vállalatot a magyar Politoys Bu­dapest Ipari Szövetkezet a cseh­szlovák elektromos háztartási- gép-gyártó Elektro-Praga Rt.- vel és a Merkuria Praha külke­reskedelmi részvénytársasággal. A vállalkozást 51 millió forint alaptőkével létesítették, 51 szá­zalékos magyar és 49 százalékos külföldi részesedéssel. A Mer­kuria 8,5 millió német márkával vesz részt, az Elektro-Praga gyártószerszámokat, szerelősort hoz apportként, a magyar cég pe­dig pusztavacsi telepének hasz­nálati jogát adja át. A KOCSÉRI PETŐFI MGTSZ 1991. április 6-án, délelőtt 9 órakor GÉPÁRVERÉST rendez a tsz géptelepén. ÁRVERÉSRE KERÜLNEK: Zetor-6011 típusú erőgép 4 db Zetor-6045 típusú erőgép 1 db Barkas-koffer tgk. 2 db Ifa W. 50L/SP tgk. 3 db KP-206 típusú pótkocsi 3 db E-5/2 típusú pótkocsi 1 db MBP-6.5 típusú pótkocsi 2 db Agrobil-4 típusú pótkocsi 1 db Agrobil-7 típusú pótkocsi 1 db T-087 trágyaszóró 1 db Kertitox porozó 1 db A gépek az árverés napján reggel 8 órától megtekinthetők. Fizetés a helyszínen, készpénzben. *50470/2* CSEREPES DÍSZNÖVÉNY- ÉS MUSKÁTLIVÁSÁRT tartunk 1991. április 5-én reggel 6 órától a jászberényi Déryné Művelődési Házban. *50735/1* VÁSÁR! Minőségi női haris­nyanadrág-vásárt tartunk 1991. április 5-én, reggel 6 órától a jászberényi Déryné Művelődési Házban. *50738/1* Jászárokszállás címere

Next

/
Oldalképek
Tartalom