Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-12 / 84. szám

Az Uj Néplap Jászberényben •Ilii uur ftiitMimsiJiMiiMJUjiimt 1991. ÁPRILIS 12. Iskola félelem nélkül Újra a legjobbak között Sohasem itta, de ötven évig főzte A közelmúltban a tanítóképző főiskolán járt a Bécsi Tudo­mányegyetem Neveléstudományi Intézetének kutatócsoportja. A vendégek megismerkedtek a főiskola és a gyakorló iskola életével, ahol kémia- és földrajzórákon hospitálnak. A látogatás keretében az osztrák közoktatás fejlesztési lehetőségeiről és kutatásának eredményeiről tartott nagy érdeklődéssel kísért, német nyelvű előadást dr. Richard Olechowski, az említett intézet nemzetközi hírnévnek örvendő professzora. Az osztrák iskolarendszer felépítése leginkább a mi 1941 előtti, bizonyos elemeiben ma újjáéleszteni kívánt sziszté­mánkhoz hasonlítható. Kilenc osztály elvégzése kötelező, de eddig eljutni is sokféle módon lehet. Mindenki részt vesz a négyosztályos alapfokú kép­zésben (Voíksschule), majd ez­után két fő irányban adódik vá­lasztási lehetőség. Vannak, akik a különféle gimnáziumtí­pusokat, mások viszont a gyor­sabban hasznosítható, gyakor­latiasabb irányú iskolákat vá­lasztják (Berufschule, Haupt­schule). Az utóbbi ugyan nem zárja ki a magasabb fokozato­kon és egyetemen való tovább­tanulást, de jelentősen megne­hezíti, illetve mérsékli azt. En­nek megfelelően az osztrák gyerekek többsége 10 éves ko­rában olyan választásra kény­szerül, amely egész pályafutá­sára kihat. A meghozott döntések hátte­rében kemény szociológiai té­nyek húzódnak meg, melyek­ben a gyerekek tehetsége, ráter­mettsége, felkészültsége meg­lehetősen háttérbe szorul. A gimnáziumok tanulóinak- túl­nyomó többsége a magasabb presztízsű, jobban pozícionált szülők (bankigazgató, jogász, professzor, orvos) gyerekeiből kerül ki. A gimnázium olyan magas követelményeket állít a gyerekek elé, hogy csak külön­órák igénybevételével képesek bennmaradni. Ez hovatovább olyan méreteket ölt, hogy ha egy szakmunkás vagy segéd­munkás gyereke bekerül ide, akkor meglehetősen nehezen képes megkapaszkodni. A különbségek területileg is megmutatkoznak. Bécs „jobb” felső középosztály és közép- osztály lakta kerületeiben 80 százalékos, a külső, munkáske­rületekben mindössze 20 száza­lékos a gimnáziumot választók részaránya. Míg a gyakorlatibb iskolákat éppen fordított arány­ban részesítik előnyben. A vá­zolt különbségek országrészen­ként is kimutathatók. Az Auszt­riában fejlett területnek számító főváros közigazgatási hatáskö­rébe tartozó gimnáziumok 55 százalékos népszerűségnek ör­vendnek, míg a konzervatív ve­zetés alatt álló Voralbergben csak a tanulók 20 százalékát já­ratják ide. Az adott szituáció számos oktatáspolitikai ano­máliát takar: a jól pozícionált rétegek újabb extra támogatá­sokhoz jutnak, másrészt az „alacsony igényszintű” tarto­mány gimnáziumainak fejlesz­tésére kevesebb gondot fordíta­nak, mivel arra „nincs igény”. A professzor beszámolt arról a kísérletről, amely irányításá­val folyik, s éppen az adott helyzet feloldását célozza. Eb­ben az iskolában nem kény­szerülnek korai választásra a gyerekek és nem eleve kivá­lasztottak, hanem sokféle társa­dalmi csoportból jönnek. Eddig mért teljesítményeik azt mutat­ják, hogy jobban teljesítenek, mintha csak azonos státusú tár­saikkal lennének együtt. Ami ennél is meglepőbb volt, ezek a gyerekek örömmel és félelem nélkül látogatják az iskolát! - Mindez azonban kevéssé hatja meg a döntéshozók szívét, mert hiába a célszerűség, az oktatás­ügy reformálása a politikusok kezében van. Az oktatást érintő törvények a két­harmadosak ka­tegóriájába tar­toznak, ami pe­dig - ezt már mi is jól tudjuk - nem könnyen megszerezhető többség. P. L. A Lehel SC női röplabdázói némi késéssel ugyan, de befe­jezték az NB I-es bajnokság B-csoportjának küzdelmeit. Mentségükre legyen mondva, csúszásuk oka a Magyar Kupa elődöntőjében való részvéte­lük, ami éppen úgy nem volt bekalkulálva az őszi nyitány előtt mint az, hogy egy évvel később a magyar elitmezőny (A-csoport) tagjaiként várják a folytatást. Persze ennek is sora volt. A korábban szebb napokat megélt együttes (1973-79 kö­zött szerepelt az NB 1-ben, ’75- 76-ban a szuperligának mon­dott legjobb hatosban) utódai is megérdemelnek minden dicsé­retet, hiszen két év alatt kétszer nyertek bajnokságot. Tavaly az NB Ii-ben bizonyultak a leg­jobbnak, az idén szinte megme­legedni sem volt idejük az NB I B-csoportjában, az alapbajnok­ságot megnyerve (egyetlen ve­reségüket Szegeden szenvedték el) biztosan masíroztak a ráját­szásban is. Nagy riválisuk a Szolnoki Vegyiművek együtte­se volt, amellyel már a szerdai, legutolsó összecsapás előtt biz­tosították tagságukat a legma­gasabb osztályban. Volt azért tétje a mérkőzésnek, elég ha csak azt vesszük, hogy Göb- lyös, Benke és Sápi mindkét együttesben szerepelt pályfutá- sa során, no meg a két csapat eddigi három találkozóját fi­gyelembe véve 2-1-re a Lehel vezetett. Vajon sikerül-e egyen­líteni? - kérdeztük Kmézictől a mérkőzés előtt. - Azt hiszem, esélyesebbek vagyunk, mert rá tudtunk pihenni a találkozóra, míg a Lehelben vélhetően ben­ne lesz még a kupaszereplés fá­radtsága. Az első játszma mást muta­tott; Király ásznyitása után 8-0- ig csak hazai pontokat láthatott közönség, és mielőtt felzárkó­zott volna a Vegyi jöhetett a második szett. Abban viszont a Tisza-partiak kezdtek határo­zottabban, 2-5 és 5-10 után azonban Doncsenko és Urvan- cova „riadót” fújt, de 14-14 után a vendégek ütöttek ponto­sabban. A harmadik menetben Csertán parkett-törő labdája lendítette tovább a szolnokiakat 2-6-ig, majd 7- 13-nál látványos labdamenetekkel egalizált a Le­hel, de a végjátékot elhibázta. Nem úgy a következő játszmát, amelyben 8-8-ig voltak csak ki­egyenlítetlek az erőviszonyok, aztán jöhetett a már hagyomá­nyosnak is mondható ötödik játszma (tie-break), ahol min­den labda pontot ér. A láthatóan felszabadultabb vegyisekkel 8- 8-ig tartottak lépést a herényi­ek, ám az elmúlt hetek erőltetett menetelésétől kissé csökkent a figyelmük, ami a mérkőzés mi­nimális vereségét hozta ugyan számukra, de a feljutást csupán annyiban befolyásolta, hogy a Vegyiműveket nem tudták megelőzni. A mérkőzés jegyzőköny- ve:Jászberényi Lehel SC - Szolnoki Vegyiművek 2-3 (9, -14, -14,9,-12) Jászberény 400 n. V.: Gulyás Huszti. Lehel SC: Király, Sápi, Doncsenko, Benke, IJrvanco- va, Tóth. Csere: Pesti, László, Szeles. Edző: Szőke Péter. Sz. Vegyiművek: Kovács- né, Göblyös, Illésné. Kmézic, Sülyösné, Pajkos. Csere: Csertán, Gergelyfi, Surányi. Edző: Vasicsek János (ni) A Lehel SC A-csoportos együttese, álló sor (jobbról) Szőke Péter edző, Urvancova, Benke, Pesti, Sápi, Iványi, László. Első sor (jobbról) Doncsenko, Király, Tóth, Szeles. Fotó: Nagy Zsolt. A 84. életévében járó Erős Sándor bácsi nyugdíjasként is akkor érzi igazán jól magát, ha a rézüstök közelében tartózkod­hat. Most is a családi alapon szervezett betéti társaság neszű­ri pálinkafőzőjében találkoz­tunk.- Pista bácsi, maga az első szeszfőző a családban, vagy ko­rábbi a hagyomány?- Édesapám kezdte. 1931- ben létesítette ezt a főzdét. El­adta a Honvéd utcai házat. 2 hold földet, 2 hold szőlőt, de még az ezekből befolyt négy­ezer pengő sem volt elég az ala­pításhoz. így aztán még a 10 holdas vízjárásos földjét is áru­ba bocsátotta.- Ezzel elkezdődött itt a ha­tárban az építkezés?- Csak részben, mert ez ko­rábban Ördög László kórházi főorvos tanyája volt, aki ki-ki- járt ide. Kilenc hold szőlő tarto­zott a tanyához, így a doktor úr külön vincellért fogadott.- Milyen feltételek mellett kezdték el mlíködtetni a főzdét? Voltak-e konkurensek?- Akadt bizony jó néhány, hi­szen sokan főztek akkoriban. A fehértói temetőnél, a Bajcsy- Zsilinszky úton, a Gömöri- és a Koncz-féle a Csincsaparton, a mai belterületen dolgoztak. A határban pedig a Zámár-szőlő- ben és a Bimaur-szőlőben egy zsidó család kezelésében műkö­dött szeszfőzde.- Ennek ellenére megéltek.- Szépen haladtunk. Különö­sen sokat köszönhettünk annak, hogy zsidó kuncsaftjainkkal jó és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot építettünk ki. Ko­moly előleget adtak, s a kialku­dott időben jöttek a pálinkáért.- Gondolom, mindez alapo­san megváltozatta háború után.- Megtollasodtam, és elkö­vettük azt a hibát, hogy a va­gyont nem osztottuk meg. így aztán 1952-ben kuláklistára ke­rültem, a szeszfőzdénket elvette a szövetkezet, engem pedig be akartak kényszeríteni a tsz-be. Később azért nem vezethettem a főzdét, mert pap volt a testvé­rem.- Ahol pálinka van, ott több­nyire fináncok is vannak. Ke­rült-e velük összeütközésbe?- Édesapám is úgy tartotta és én is úgy tartom, a finánc nem ellenség. Tanult emberek vol­tak, így könnyű volt velük bán­ni, mert csak a szabályt követel­ték meg. Velem még a kulákül- dözés idejében is úriember módján viselkedtek.- Pista bácsi, mondja el, mi­lyen a jó pálinka!- Akár hiszi, akár nem, soha életemben nem ittam pálinkát.- De receptet azért csak tud mondani!- A legfinomabb pálinka szil­vából vagy barackból készül. Alapvető feltétel az erjesztés, a rendszeres kavargatás, és az, hogy a kiforrás után a levegőtől el kell zárni a cefrét. Ha nem jó a nyersanyag, penészes, koz- más, akkor fel se tesszük az üst­re.- No és mi a véleménye a cukrozásról?- Hát, a háború előtt ez isme­retlen volt. Azután jött a sok cukorrépa, olcsó lett a cukor, így rákaptak az emberek. Az a néhány forint befektetés, az na­gyon megérte.- Van-e titka a jó főzésnek?- Mint mindenhez, ehhez is érteni kell. Egy odaégés tönkre­teheti a pálinkát. Vannak olyan üstök, ahol a gőzzel főznek, de a közvetlen tüzelésű jobb. Tud­ja, olyan ez, mint a bográcsban főtt pörkölt, mert csak az az iga­zi. És hogy a legfontosabbat el ne felejtsem: lassan kell végezni a finomítást.- Köszönöm a beszélgetést! Jó egészséget, hosszú, boldog életet, Pista bácsi! A Vasas Horgászegyesület kikotortatta és feltöltötte a Zúgóteknő melletti tavát. Azzal pedig, hogy amur-, csuka-, kárász- és ponty ivadékot telepítettek, tagjaik horgászszerencséjéről is jó előre gondoskodtak.- Kémia a szobrokban című kiállítás nyílt a Déryné Művelődési Központban Vízi Bélának, a veszprémi egyetem docensének alkotásaiból. A tárlat április 19-ig tekinthető meg.- Erdőt ültetnek a Zöldek. Négyezer nyárfát telepítenek a Hajta-mocsár természetvédelmi terü­letén 13-14-én (szombat-vasárnap). Minden mun­kára kész szimpatizánst szívesen látnak! Gyüleke­zés reggel nyolc órakor a Déryné Művelődési Köz­pont előtt.- Április 15-16- 17-én rendezik meg a hagyomá­nyos főiskolai napokat a tanítóképző főiskolán.- A Vöröskereszt életéből. Az első negyedévben mintegy négyszázan adtak vért a Jászságban, ami körülbelül megegyezik az előző év hasonló idősza­kának adataival. - Április 18-án rendezik meg az általános iskolások elsősegélynyújtó-versenyét.- A Liska József Szakközépiskola tanulói a korábbiakhoz hasonlóan kiemelkedő teljesítményeket produkáltak az országos szakmai tanulmányi versenyen. Az elődöntőn nyújtott teljesít­ményük alapján Derce István és Szekeres Zoltán IV. a., valamint Veres Zoltán V. a. tanulók képviselik az iskola színeit az április 22-24-i, Nagykanizsán rendezendő döntőn.- Új helyen, a Táncsics Mihály úti MSZP-székházban tartja foglalkozásait vasárnap délutánonként a Nyugdíjasok Klubja. Az oldalt összeállította: Pethö László Fotó: Nagy Zsolt A tanítóképző főiskolán Könyvtárosok országos tanácskozása Április 4-én hazánk huszon­két pedagógusképző intézmé­nyének könyvtárosai jöttek el a herényi főiskolára, hogy tanul­mányozzák a főiskola könyv­tárában már működő számító- gépes programokat, és megvi­tassák, majd aláírják a könyvtári számítástechnika alkalmazásá­ban történő együttműködést rögzítő nyilatkozatot. Hasonló tanácskozásra az or­szág más-más pedagógusképző intézményeiben három-négy- havonta kerül sor. Az előre meghatározott programpontok megvitatása mellett mindig megbeszélik a főiskolai könyv­tárakban felmerülő aktuális kér­déseket is. Innen-onnan

Next

/
Oldalképek
Tartalom