Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-15 / 63. szám

2 Külföldről - itthonról 1991. MÁRCIUS 15 Parlamenti program Az elnök lemondott, és el se ment a közgyűlésre Tószeg „korlátolt felelősségű” község lesz? Amerika Gorbacsov mellett James Baker csütörtök dél­után háromnapos látogatásra Moszkvába érkezett. Az ameri­kai külügyminiszter azonnal megkezdte hivatalos tárgyalása­it szovjet kollégájával, Alek­­szandr Besszmertnihhel. Baker közel-keleti körútját befejezve Damaszkuszból érkezett a szov­jet fővárosba. Háromnapos moszkvai tartózkodása során megbeszélést folytat Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel, akivel várhatóan egyeztetik a korábban elhalasztott szovjet­amerikai csúcstalálkozó új idő­pontját is. A tárgyalásokról - újszerű módon - pénteken közös sajtóértekezletet tartanak. Az amerikai külügyminiszter szombaton találkozik a balti köztársaságok képviselőivel, s külön megbeszélést folytat Edu­ard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszterrel. Tisót éltették Pozsonyban Pozsony főterén csütörtök délután nagygyűléssel emlékez­nek meg az „önálló szlovák ál­lam’ ’ kikiáltásának 52. évfordu­lójáról, miközben Csehszlová­kiában újra válságos napokat él át a föderáció, a csehek és szlo­vákok közös államának eszméje és gyakorlata. 1939. március 14- én a szlovák parlament Po­zsonyban kimondta a szlovákok politikai önállóságát, és meg­szakította az államjogi kapcso­latokat a csehekkel. Az autonóm kormány, amelyet még Prága nevezett ki, Jozef Tisóval az élen, az önálló Szlovákia kor­mánya lett. Tiso Németország védelmét kérte Hitlertől, és 25 évre szóló szerződést kötött Né­metországgal. Ugyanazon év október 25-én Tisót megválasz­tották a Szlovák Köztársaság el­nökévé. Tragikus történelmi pa­radoxon, hogy a szlovák nemzet történetében mindeddig csak egyszer adódott meg a lehetőség az önálló állam létrehozására: akkor, amikor azt a náci biroda­lom érdekei - Csehország kato­nai megszállása mellett - úgy kí­vánták. „My, slovaci, mame pech, najprv mad’ar, potom c’ech” - hangoztatták a hétfői pozsonyi nacionalista tüntetés résztvevői. Vagyis: „Nekünk, szlovákoknak, pechünk van. Előbb a magyarok, aztán a cse­hek”. Lemondott a szerb belügy­miniszter Belgrádban csütörtökre virra­dóra véget ért a diákok négy nappal ezelőtt kezdődött meg­mozdulása, amelynek összes követelését teljesítették a ható­ságok. A fiatalok a Terazijéről egy óra tájt kezdtek elvonulni, éjféltájt még mindig ötezer diák volt a díszkút körül rögtönzött emelvénynél. A szombati tünte­tés miatt őrizetbe vetteket - száz fiatalt - szerda este engedték szabadon, délután pedig benyúj­totta lemondását Radmilo Bog­­danovics belügyminiszter. A Vatra is készül március 15-re A romániai magyarság visz­­szafogottan, higgadtan, a helyi körülmények messzemenő fi­gyelembevételével készül meg­emlékezni március 15-ről. Ké­szülődik azonban a Vatra Ro­­maneasca is. Országos értekez­letet hirdetett meg a Nacionalis­ta Szövetség Szatmár megyei szervezete a Szamos parti város­ba március 15-re. Felhívása sze­rint az összejövetelen a győzel­met ünnepelnék meg, azt, hogy kiragadták a „hatalmat a szélső­séges magyarok kezéből”. Az értekezletre a magát „apolitikus, kulturális” szövetségnek minő­sítő Vatra Romaneasca meghív­ta politikai szervezetének, a Ro­mán Nemzeti Egységpártnak a képviselőit is. (Folytatás az I. oldalról) így például valószínűleg meg­születik a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvény, miként az állami nép­egészségügyi és tisztiorvosi szol­gálattal foglalkozó is. Folytatódik a társadalmi szervezetek idei költ­ségvetési támogatásáról szóló ja­vaslat vitája, amely ezen a héten a rengeteg módosító javaslat miatt A Megyei Pedagógiai Intézet és Jászberény önkormányzata szakmai fórumra hívta a Jászság pedagógusait. A törvény terve­zetéről - a meghívóban szereplő Zsolnay József helyett - Jakatics Árpád igazgató tartott tájékoz­tatót. Vélekedése szerint a társa­dalomban lezajló változások te­szik indokolttá az új szabályo­zást, amely az elgondolások ér­telmében kiterjed az állam, az iskolák, a fenntartók és a haszná­lók jogköreinek körvonalazásá­ra. A nehezen meginduló, de egy­re élénkülő vitában többen kér­tek szót. Egyesek túlzottan álta­lánosnak tartották a tervezetet, és egy határozottabban megrajzolt iskolakoncepciót hiányoltak. Ünnepi állománygyűlésen ol­vasták fel tegnap a parancsot, mi­szerint nevet változtat a Kilián György Repülőműszaki Tiszti Fő­iskola, s ezentúl az intézet neve: Szolnoki Repülőműszaki Tiszti Főiskola. Az állománygyűlést a főiskola bejáratánál zászlófelvonási ünnep­ség előzte meg. A résztvevők on­nan vonultak át a repülőtéri helyőr­ségi művelődési házba. A vendé­gek között köszöntötték Kelemen József vezérőrnagyot, a vezérkari főnök általános helyettesét; Urbán János vezérőrnagyot, a honvédség repülőfőnökét; Makai Sándor ve­zérőrnagyot, a honvédség csapat­­repülő-főnökét és König László szolnoki polgármestert. Az állománygyűlésen Zsemberi István mérnök vezérőrnagy, a főis­maradt abba. A részletes vita után Szabad György reménye szerint határozathozatalra kerül sor a nyugdíjak felülvizsgálatával fog­lalkozó és az ehhez kapcsolódó ha­tározati javaslat ügyében. (A házel­nök ezzel összefüggésben megje­gyezte: képviselői kezdeménye­zésre valószínűleg először lesz név szerinti szavazás ebben a parla­menti ciklusban.) Többen érintették az iskolairá­nyítás kérdéseit, példákkal il­lusztrálták a mai finanszírozás aránytalanságait. Problémaként merült fel az iskolaszék, s külö­nösen az, hogy a tervezet e tekin­tetben nem kínál többféle válasz­tási lehetőséget. Fontos és szabá­lyozandó kérdésként fogalmazó­dott meg az egyre jobban vissza­szoruló és funkciótlanná váló szaktanácsadás kérdése, a peda­gógusok továbbképzésének megoldatlansága, valamint az egészségkárosodott gyerekek helyzetének rendezetlensége. A mindenképpen hasznos vita anyagát magnóra vették, így an­nak érvanyagát a törvény megfo­galmazói is hasznosíthatják. kola parancsnoka mondott ünnepi beszédet. Elmondta, hogy a név­­változtatás annak a törekvésnek je­gyében született, hogy a jelképek, az elnevezések a hadseregen belül is érzékeltessék azt a társadalmi változást, ami hazánkban végbe­ment. Szólt arról, hogy a főiskola elnevezésére több javaslat szüle­tett. Névadóul azért választották Szolnokot, mert az intézet ezer szállal kötődik a városhoz, más­részt pedig azért, mert ennek a te­lepülésnek mindig jelentős része volt a magyar repülés fejlesztésé­ben. Köszönetét mondott a város önkormányzatának azért, hogy hozzájárult a Szolnok név haszná­latához. Ezt követően Kelemen József vezérőrnagy szólalt fel. Hangsú­lyozta, hogy a hadseregnek a jövő­(Folytatás az 1. oldalról) A tegnapi közgyűlésen kellett a tagságnak döntenie, miként to­vább. Választási lehetőség persze nemigen kínálkozott, tulajdonkép­pen arról kellett voksolni, elfogad­ják-e a Külker Bank javaslatát, és alakítanak-e a termelőszövetke­zettől bérbe vett eszközökkel dol­gozó korlátolt felelősségű társasá­gokat. (A kft.-k minimálisan egy­millió forintos tőkéjét saját pénz­ből kell összeadni.) Igen szavazat esetén a bank ezeknek a termelő­­szervezeteknek a működését azon­nal hajlandó finanszírozni, az ed­digi szervezetben megmaradó té­esznek azonban egy fillért sem ad. Újabb ötlet nem merült fel, így nem is csoda, hogy a közgyűlés a vállalkozások alakítási szabályai­nak kidolgozása mellett döntött. A másik, tulajdonképpen első napirendi pontban a múlt héten le­mondott szövetkezeti vezetőség helyére lépő újról kellett határozni. Ez azonban nem sikerült, mert ad­digra a közgyűlés határozatképte­lennek bizonyult. Az ügy néhány érdekeltjét meg­kérte az Üj Néplap, világítaná meg az összefüggéseket, döntése indí­tékait, a várható következménye­ket. Koleszár Istvántól, az MKB szolnoki igazgatójától azt kérdez­tük, miért szánták rá magukat a teljes körű foglalásra?- A katasztrofális pénzügyi helyzet miatt valamit mindenkép­pen lépni kellett. Bebizonyoso­dott, hogy a téesz nemrég lemon­dott (a közgyűlésre különben a volt elnök el sem mert jönni - a szerk.) vezetői képtelenek felada­tuk ellátására. És bizalmuk is elve­szett. Példaként említhetném, hogy előttünk és a tagság előtt az ben az európai kollektív biztonsági rendszer keretében képesnek kell lenni határaink védelmére. Szólt a haditechnika korszerűsí­téséről is, de aláhúzta, hogy a költ­ségek miatt többnyire a meglévő technikához kell egy ideig alkal­mazkodni. Szolnok képviseletében Kénig László polgármester szólalt fel. Többek között azt emelte ki, hogy a főiskola szellemi bázis, s ezt a szellemi kincset kamatoztatni kell a város demokratikus közéletének fejlesztésében. A beszédek elhangzása után elő­léptetésekre, kitüntetésekre és di­cséretekre került sor, majd az állo­mánygyűlés a Szózat elhangzása után a főiskola fúvószenekarának rövid, ám nagy sikert aratott műso­rával ért véget. utolsó pillanatig kendőzték a gaz­daság pénzügyi helyzetét. Biztos vagyok benne, hogy nem is ismer­ték azt. Ugyanarra az idei termény­re, amelyik a mi hiteleink fedeze­téül szolgált volna, egy más bank­tól is felvettek hitelt. Ott tulajdon­képpen kétszer adták el a termést. A teljes foglalással nem a gazdál­kodás megbénítása volt a célunk, a szövetkezet használhatja a lefog­lalt eszközöket, nem akarjuk elad­ni őket, csak azt akartuk megaka­dályozni, hogy „eltüntessék” azo­kat.- A téeszt nem, a megalakuló korlátolt felelősségű társaságokat viszont hajlandók finanszírozni. Pedig tulajdonképpen ugyanazt csinálják...- Abban bízunk, hogy nem ugyanazt csinálják, hogy az éssze­rű gazdálkodásra ezek a vállalko­zások jobban rá lesznek kény­szerítve, és nyereségesen dolgoz­nak. Ez a termelőszövetkezet jó gazdasági adottságokkal rendelke­zik, ha vagyonával olyan egységek sáfárkodnak, amelyeknek érdeke a rentabilitás, biztosan lesz munká­juk hosszú távon is a tószegieknek. Ebben én biztos vagyok, ezért nem is tettük meg azt, amiért végül is senki nem hibáztathatott volna bennünket: ha a lefoglalt vagyont értékesítjük, és árából kivesszük az itt elfekvő pénzünket, el is fe­lejthettük volna Tószeget. A bank adott egy szerinte jó san­szot a szövetkezetnek. Berkó Jó­­zsefné főkönyvelőtől (akit tavaly áprilisban felfüggesztett a most le­mondott elnök, és munkaügyi bí­rósági döntés után január óta dol­gozik újra) azt kérdeztük, ő mennyire tartja a banki javaslatot jónak?- El kell fogadnunk, mert más lehetőségünk nincs, hitelt úgysem kapunk mástól, és nemsokára vet­ni kell, a jószágoknak nincs takar­mánya. Vitatkozhatnánk persze arról, joga volt-e a banknak a mű­ködéshez szükséges eszközöket is lefoglaltatni, de ezt nem tesszük, mert úgyis csak az MKB-hez for­dulhatunk. Azt sem nagyon értem, hogy egy egymilliós törzstőkével rendelkező kft. mennyivel hitelké­pesebb egy több mint három­százmilliós vagyonnal rendelkező termelőszövetkezetnél... Viszont elismerem, az ilyen vállalkozáso­kon belül az eddiginél jobban ér­dekeltek az ott dolgozók a pazarlás megszüntetésében. Benedek Fülöptól, a Mezőgaz­dasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének megyei titkárától azt tudakoltuk: a kft.-k megalakí­tása miatt nem gyanúsíthatják-e „vagyonátmentéssel” a szövetke­zetét?- Ez fel sem merülhet, hiszen a majd megalakuló társaságok va­gyonát az ott dolgozók adják össze, maga a téesz nem lesz tagja a kft.-nek, abba tőkét nem visz, csupán bérbe ad termelési eszkö­zöket. Tisztázásra váró jogi kérdés azonban több is akad. A termelő­­szövetkezetnek a szövetkezeti tör­vény és alapszabálya szerint fog­lalkoztatási kötelezettsége van tagjaival szemben, az pedig biztos, hogy nem mindannyiójukat veszik majd be valamelyik kft.-be. Velük mi lesz, hiszen a most munkanél­küli-segélyt kapó tagokat ez a jö­vedelem csak ideiglenesen illeti meg. Az is kétséges, hogy a vállalko­zások megalakulása esetén miként adhatók meg a tagjogon járó jutta­tások, például a háztáji. Én úgy gondolom, ezeknek a kft.-knek a megalakulását itt csak a kény­szerhelyzet indokolhatja, és ha meg is történik ez, akkor is meg kell találni a megoldást, amelyik összeegyeztethető a tagság érde­keivel, és ezt az összhangot meg­teremtő téeszalapszabályt is ki kell dolgozni. A tószegi téesz tagjai, dolgozói, hogy munkájuk legyen, úgy tűnt, szimpatizálnak a gondolattal, és hajlandók a szövetkezet minden területén kft.-k keretében dolgoz­ni. Sőt, a társaságok törzstőkéjét is összeadják. A bank által kigondolt gazdálkodási szervezet tényleg jó­nak tűnik, de hogy ebből meg le­het-e élni, az majd a kft.-kben dol­gozók erőfeszítésein és a piacon múlik. A mostani terv még csupán üres séma, és még ha minden „beüt”, akkor sem jut mindenki munká­hoz: a jelenlegi ötszázból legalább százan, százötvenen még mindig segélyre kényszerülnek. Ameddig kapják. V. Szász József A magyar sajtó napja alkalmából tegnap a szolnoki városházán König László polgármester köszöntötte, majd baráti beszélgetésen látta vendé­gül a város újságíróit. Szakmai vita az új közoktatási törvényről (pi) Jut eszembe! A múltkorában a fővárosban jártam. Sürgős utam támadt, egy taxiba vetettem magam. Kifújva a sietséget, szemügyre vettem a gépkocsivezetőt. Öreg róka a szakmában, arcán a sok-sok millió megtett kilométer keréknyoma. Beszélgettünk. Mondja, a jövő héten befejezi, nyugdíjba vonul. Hát persze, helyeseltem, az a megszámlálhatatlanul sok kilométer . . . Nem is az, kétezer nőm volt, amióta a volán mögött ülök. Pontosan megszámoltam őket. Kérem, mondjon egy érdekes esetet. Meséli, hogy az Ady útra hívta ki egy orvosnő. „Bevásárolunk a Mártírok úton, és fel­visszük a csomagokat.” így történt. Aztán ott is maradt hősünk. Reggel még kilenckor kiment a repülőtérre a férj elé, aki Svájcból érkezett haza. Megreggeliztek hármasban, és elváltak. Mondom, ez azért régen lehetett. Régen? - néz rám megütközve a taxis. - A múlt héten. Ez volt a kétezredik. Nem is tudom, miért hisszük azt, hogy a gépkocsivezetők teljesítményét a megtett kilométerrel kell mérni... ^0 Mától kezdve: sj Szolnoki Repülőműszaki Tiszti Főiskola A tagságnak bizony nem korlátolt felelősséggel kellett döntenie. Kérdés, a beszámolók után pontosan fel tudják-e mérni, ki, hol, mit rontott el, és mitől lesz jobb? Az első fordulóban még alaposan megfontolták, kik kerüljenek a té­esz élére, az újabb menetre azon­ban már kevesen maradtak

Next

/
Oldalképek
Tartalom