Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-09 / 58. szám
1991. MÁRCIUS 9. 11 A pszichológus válaszol Kell-e agresszió a háborúhoz? A háború a legnagyobb méretű agresszív cselekmény. Országok közt folyik, de egyének csinálják. Előkészületei: a tárgyalások, a hadüzenet, a háborús parancs kiadása, államfők, diplomaták, magas rangú katonák tevékenysége. A tűzvonalban vannak a közlegények, a kézzel fogható agresszív cselekményt ők bonyolítják le. Az agresszív cselekmény véghezviteléhez agressziós töltés, indulat szükséges. Igaz, hogy a katonának a támadó parancsot végre kell hajtania, akár haragszik, akár nem, de nyilvánvaló, hogy indulattal "könynyebb" rombolni és ölni, mint közömbösen. Ha hiányzik a katonából az ellenség iránti harag, gyűlölet, akkor kevésbé alaposan végzi a "munkáját", félelmében meg is futamodhat, esetleg eluralkodhat benne az együttérzés az ellenféllel szemben, és talán még attól is tarthatna a hadvezetés, hogy megtagadja a parancsot. Az előző évszázadok háborúiban fokozottan igaz volt, hogy kell az agresszió a harchoz. Nyilvánvaló, hogy egy nem bűnöző személyiségű, átlagos ember egy másik emberre puskát rásütni, karddal beleszórni, buzogánnyal lesújtani csak akkor képes, ha igazán ellenségnek tartja, és tele van indulattal iránta. A modem háborúban, ahol a szemben álló katonák arcát nem látja, hangját nem hallja, csak a rádióból vagy képernyőn, távcsövön keresztül értesül a találat sikeréről és a pusztítás nagyságáról, kisebb jelentőségű a közvetlen indulat. Mégis önkéntelenül is gondoskodik róla a társadalom, olykor a hadvezetés tudatosan is,hogy a harcosokban felgyűljön az agresszív érzés, vagyis a pusztítani, megsemmisíteni akarás. Ennek többféle módozata van szokásban. Az egyik a tulajdon védelme. A háborúk legtöbbször területért, gazdasági előnyért indulnak az országok között, de az egyes embereknek is könnyen serkenthető megnyilvánulása jogos tulajdonának következetes védelme, illetve az anyagi előnyért való küzdelem. A hazaszeretet több ennél, a területen kívül magában foglalja az ott élők, a hozzátartozók védelmét. Gyermekkortól tanult magasztos érzés és erkölcsi kötelesség fonódik szorosan hozzá. A szabadságvágy örök emberi igény, és nagy hajtóerő. A személyes szabadságban való korlátozás mindig agresziót kelt az emberben, és így van ez nagyban is, ha mondjuk az ország egy másik államnak az elnyomása alá kerül. Egy mesterségesen keltett haragfokozó lehetőség a dehumanizálás, az "elembertelenítés". A háborús propaganda megfosztja az ellenséges népet mindenféle értékes tulajdonságtól; lenézzük, a végén már szinte embernek sem tekintjük őket. így könnyebb elpusztítani, sokszor még bűntudat sem marad. Gyakran férfias ideálként állítják be az agresszív viselkedést. Az igazi férfi úgymond bátor, nem tűr megalkuvást, határozott és kemény, a végsőkig kitart elvei mellett. Kevés férfi van olyan bátor, hogy gyávának merjen látszani. Nagy hajtóerőt jelentenek a vallásos érzelmek. A vallás nevében rengeteg vérontás történt már a világon a boszorkány- és eretneküldözésektől a keresztes háborúkig. Egyes vezetők most is a vallási fanatizmust szítják népük körében, ami akkora ellenséges indulatot és akkora hajtóerőt jelent, hogy a katonák valóban az utolsó csepp vérükig - vagy inkább az ellenség utolsó csepp véréig - képesek harcolni. Végül a bosszú indulata is nagy erő, mely magától is kialakul a harcolókban az ellenség bizonyos cselekményei láttán, de mesterségesen is fokozható. Ha rendszeresen felemlegeti a tömegkommunikáció a másik oldalon állók pusztításait és tisztességtelen húzásait, akkor mindenképpen elszántabban vesznek részt a katonák a legközelebbi bevetésen. Káros vagy hasznos-e az agresszivitás a háborúban? A háborús helyzet idején feltétlenül káros, mert esetleg a diplomáciai úton megoldható problémákat a harcias közhangulat miatt nem képes az ország vezetése békés mederben tartani. A már visszavonhatatlanul elindult háború folyamán bonyolultabb a helyzet. Káros az agresszió akkor, ha a bosszúvágy vagy a vallásos fanatizmus nagyobb pusztítást végez a "kelleténél", ha több közvetlen szenvedést okoz a szemben álló embereknek. Előnyös viszont pszichológiai értelemben maguknak a harcolóknak, mert energiát mozgósít a nagy erőfeszítésekhez, illetve az elviselni való nehézségekhez. Másrészt segít megőrizni a lelki egyensúlyukat, önbecsülésüket, hiszen értelmileg kifejezett zűrzavart, érzelmileg pedig szorongató bűntudatot keltene bennük, ha "ok nélkül" és "hideg fejjel" bombáznának "ártatlan és jó embereket". Dr.Ignácz Piroska Kézimunka Csíkoska (110 cm magas gyermek részére) Hozzávalók: 15 dkg középkék, 5-5 dkg piros, fehér, sárga középvastag pamutfonal, 3-as kötőtű. Alapminta: a munka jobb oldalán sima, a bal oldalán fordított szemeket kötünk. Csíkozás: X 1 sor piros, 9 sor kék, 1 sor fehér, 9 sor kék, 1 sor sárga, 9 sor kék, X-tól ismételni. Szempróba: 20 szem x 26 sor = 10 cm. Patentminta: 1 sima, 1 fordított váltakozásával kötjük. Munkamenet Háta: kék színű fonalból, 60 szemre kezdjük, patentmintával 5 cm magas kezdőszélt kötünk. A következő sorban minden 5. szemre szaporítunk, 12x1 szemet (72). A munkát alapmintával, csíkosán folytatjuk. A kezdéstől számított 41 cm elérése után, a munkát folyamatosan kék színű fonallal, patentmintás vállrésszel folytatjuk. 3 cm elérése után, a szemeket az alapszemnek megfelelően lazán lefogyasztjuk. Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintával kötjük. Ujja: kék színű fonalból, 56 szemre kezdjük, patentmintával 2,5 cm magas kezdőszélt kötünk. A munka bal oldalán 1 sor fordított, majd alapmintával, csíkosán folytatjuk. A kezdéstől számított 12 cm elérése után a szemeket egyenként, lazán lefogyasztjuk. Összeállítás: a részeket szem- és sortalálkozás szerint alapszínű, és alapvastagságú vonallal összevarrjuk. A vállrészen, a vállrésztől kiindulva, 8 cm hosszan a szemeket szemtalálkozás szerint, szemet utánzó öltésekkel összedolgozzuk. Az ujjavégződést I szem, 1 szélszem találkozásával varrjuk a védvonalhoz. Prósz Veronika Otthonunk Tudnivalók az ágyneműről Idővel minden családban szükségessé válik az ágynemű pótlása. Vannak, akik szívesebben vásárolnak kész garnitúrát, míg mások inkább anyagot vesznek, s egyéni ízlésük szerint megvarrják. Mihez mennyi anyag szükséges? 40x60 cm párnára: 9 cm szélesből 65 cm 60x200 cm dunyhára: 90 cm szélesből 130 cm 140x200 cm dunyhára: 140 cm szélesből 420 cm 140x200 cm paplanra: 140 cm szélesből 420 cm Ágyneműnk töltésére pedig a következő mennyiségű tolira vagy pehelyre van szükségünk: 88x100 cm párnába: 2,00 kg toll, vagy 1,00 kg pehely, 60x90 cm párnába: lx50 kg toll, vagy 0,80 kg pehely, 40x60 cm párnába: 0,60 kg toll, vagy 0,40 kg pehely, 140x200 cm dunyhába: 4,00 kg toll, vagy 2,50 kg pehely, 140x200 cm paplanba: 4,00 kg toll, vagy 2,50 kg pehely. A megmolyosodott tollat úgy tisztítjuk, hogy a párnát vagy a dunyhát az anginnal együtt egy szorosan záródó ládába vagy' szekrénybe tesszük. A ládába molyirtót helyezünk, jól lezárjuk, a réseket is leragasztjuk ragasztószalaggal, és legalább egy hétig benne hagyjuk. Utána az ágyneműt alaposan kiszellőztetjük. Ha az angint kimossuk, tönkremegy a keményítőse, az angin petyhüdt lesz és a finom pehely keresztülbújik rajta. Ha a mosás mégis elkerülhetetlen, a mosás után keményítsük ki, így az angin megint sűrű lesz. Még célszerűbb, ha zselatinnal merevítjük. A keményítő ugyanis könnyen kipereg, de a zselatinos keményítős tovább tart. Egy liter hideg vízbe 50 g zselatint teszünk, néhány óráig állni hagyjuk, míg megduzzad, majd állandó keverés mellett melegítjük, míg teljesen fel nem oldódik. Csak forráspontig melegítjük, nem főzzük. A kihűlt oldatot vászondarabon átszűrjük, egy kanál alkoholba feloldunk fél kanál szalicilt és hozzáadjuk; így a zselatin nem penészedik meg. Az angint beáztatjuk ebbe az oldatba, majd jól kifeszítjük és megszárítjuk. A naponta használt ágyneműt olyan helyen tároljuk, ahol levegőzik. A toll ugyanis zsírmaradékot tartalmaz, ezért fokozottan szellőztetni kell, különben megsárgul, és kellemetlen szaga lesz. A pótágyneműt légmentes műanyagzsákokba tehetjük el. Ez nemcsak a nedvesség, de a molyok ellen is véd, csak arra ügyeljünk, hogy a zsákok elég nagyok legyenek, hogy a toll ne nyomódjék nagyon össze. Időként vegyük ki a zsákokból, és szellőztessük ki. A dunyhával szemben ma már a paplanokat részesítik előnyben. Részben egészségesebb a használatuk, másrészt könnyebben rakhatók el, kisebb helyet foglalnak. Újabban a paplanokat nemcsak tollal, hanem műanyaggal is töltik. A műanyagnak az az előnye, hogy nem porosodik olyan könnyen. A tollban keletkező por keresztülhatol az anginon, és súlyosbíthatja az asztmások és a szénanáthától szenvedők panaszát.. B.K. r v Közérzetjavító gyakorlatok 1. Térdeljünk le a földre, majd felső testünkkel dőljünk hátra, karunkkal támaszkodjunk meg a lábunk mellett úgy, hogy a törzsünk egyenes maradjon. Majd egyenesedjünk fel, és felsőtestünket lazán engedjük előre. Ötször ismételjük a gyakorlatot. 2. Guggoljunk le, karunkkal támaszkodjunk meg a földön, majd lassan egyenesítsük ki lábunkat (térdünk egyenes maradjon) anélkül, hogy kezünket felemelnénk. Lássál végezzük a gyakorlatot ötször egymás után. 3. Feküdjünk hanyatt a földre nyújtott lábbal, karunk egyenesen testünk mellett a földön. Emeljük fel felváltva a bal majd a jobb lábunkat anélkül, hogy a földet érintenénk. Tízszer gyakoroljuk. 4. Üljünk törökülésbe, karokat emeljük magasra fülünk mellett, ujjainkat szétnyitva, karunkat enyhén széttárva, majd szorítsuk ökölbe kezünket, majd ismét nyújtsuk szét ujjainkat. Húszszor ismételjük. 5. Álljunk terpeszállásba, karok a fej mellett magasra nyújtva legyenek. Fűzzük össze ujjainkat a fejünk felett, és hajoljunk előre, leengedett karokkal (de még mindig összefűzött ujjakkal). Ismét egyenesedjünk fel. Nyolcszor végezzük e gyakorlatot. K.E. Háztartás Házi praktikák A tojás héját fel lehet használni "műtrágyának". Az összetört tojáshéjat tegyük egy vízzel teli edénybe és körülbelül 14 napig hagyjuk állni. Majd szórjuk a cserepes virág illetve a kerti virág földjére. Kitűnő műtrágya. Mit csináljunk, ha nincs otthon tejfel? Helyettesíthetjük liszt, tej, vaj és citromlé keverékével. Hogyan tisztíthatjuk meg tökéletesen szűk szájú vázánkat? Forró vizet öntünk bele egy kevés ecettel, és nyers rizsszemeket teszünk bele, majd összerázzuk. Tökéletesen megtisztul. Biokertészet (2.) Biodinamikus gazdálkodás A termesztett növényekre jellemző, hogy egy-egy növényi szervezet az ember a nemesítés során, gazdasági értelemben vett terméssé fejlesztett ki. Ilyen értelemben, kísérletek alapján négy csoportba oszthatók a növények a biodinamikus rendszerben. 1. A gyökér napok - kedveznek a gyökér növényeknek. Ezeknél a termést a gyökérzet zónájában várjuk, ilyen a retek, a répafélék, zeller, a cékla, a feketegyökér, stb. 2. Levél napok - kedveznek a levél-növényeknek. Itt a termést a levélzettől várjuk, mint a káposztafélék, a saláta, a spenót, a madársaláta, az endívia, stb. A levél napok csak vetésre és ápolásra alkalmasak, betakarításra nem, ezt inkább virág vagy termés napon végezzük, így a termék nem lesz romlékony. 3. Virágoknak kedvez a virág nap. Minden virágjáért termesztett növényt ajánlatos ilyen napon vetni, kapálni, aratni. 4. Termés nap - kedvez a termés növényeknek. Ebbe a kategóriába tartozik minden növény, amelyet botanikai terméséért vagy magjáért termesztünk. Ilyen minden gyümölcsünk, a bab, a borsó, kukorica, a gabonák, a tökfélék, a paprika, a paradicsom, stb. A biodinamikus „vetési naptár” használatához és az egyes napok és időpontok értelmezéséhez figyelembe kell még venni, hogy vannak napok, amikor több csoportnak (termést hozó növényi szervnek) is kedvez a konstelláció (együtt állás) egyazon napon. Az időpontok nap és óra pontossággal vannak megadva a közép-európai időszámítás szerint, a nyári időszámítás figyelmen kívül hagyásával! Magyarországon a zónaidő miatt, minden időpontot körülbelül egy órával korábbra kell vennünk. A következőkben hetenként jelezzük a csoportoknak megfelelő ültetés, illetve betakarítás ajánlott napjait. Március 9-15-ig 9-én: virág 4 óráig, levél 5-8 óráig, termés 9 órától. Március 10-én: termés. 11-én: Virág 17 óráig, gyökér 22 órától. 12-én: Gyökér 9 órától. 13-án: Gyökér 12 óráig, levél 13 órától. 14-én: Levél 3 óráig, virág 4-18 óráig. 15-én: Levél 12 órától. Kántor István Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet
