Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-07 / 56. szám
1991. MÁRCIUS 7. 9 Az Új Néplap Jászapátin Törvényre varva Emelkedik a bűncselekmények száma Tavaly nyár óta rendőrőrs a városban Nem árulunk el különösebb titkot, ha azt mondjuk, hogy Magyarországon a bűncselekmények száma határozottan emelkedik. Sőt egyes előrejelzések szerint hamarosan sátáni idők jönnek, amikor a rendőr nemhogy az állampolgárokat, hanem saját családját, lakását sem tudja majd megvédeni. Olyan bűnözési hullám fog végigsöpörni az országon - hallani többször, több helyen -, amit soha senki sem látott, s a legvadabb krimik is csak mesefilmek lesznek ahhoz képest. Többek között ezért is örülhetnek a jászapátiak, hisz a korábbi körzeti megbízotti rendszer helyett tavaly június óta már rendőrőrs működik a városban. Persze az ott szolgálatot teljesítők nemcsak Jászapátiban, hanem Jásziványban, Jászszentandráson és Jászkiséren is tevékenykednek, s ezeken a településeken öszesen húszezer ember él. S ehhez képest a rendőrőrs létszáma nem túl magas, mivel tizennyolc hivatásos rendőrt és két polgári alkalmazottat foglalkoztatnak. Kota Lajos rendőr hadnagy, őrsparancsnok szerint ez a létszám csupán Jászapátira kellene. Ebből az is következik, hogy a helyi rendőrőrs felállítása után nem látni több egyenruhás rendőrt a város utcáin. S hogy mégis van előnye a rendőrőrsnek, erre enged következtetni, hogy azóta egyrészt állandó - tehát éjjelnappali - ügyeleti szolgálatot tartanak, másrészt három bűnügyi nyomozót is foglalkoztatnak. S így lehetővé válik például a forró nyomon való üldözés, ami a különböző bűncselekmények mihamarabbi felderítését segíti elő. Harmadrészt pedig a rendőrőrsön igazgatásrendészeti feladatokat is ellátnak. Magyarán: a személyi igazolvány és útlevél készítése, vagy azok érvényesítése miatt ma már nem kell az előbb említett települések lakóinak Jászberénybe utazniuk, mert ezt Jászapátin is megcsinálják. Ami pedig a bűncselekmények számát illeti: már az elmúlt esztendőhöz képest is érezhető valami emelkedés, ám szerencse, hogy emberölés az idén ezeken a Kota Lajos rendőr hadnagy, örsparancsnok: A hatékony munka érdekében mihamarabb tisztázni kéne a bűnüldözés törvényi feltételeit. településeken nem történt, s az utca rendjét sértő bűncselekmények sem emelkedtek. Ugyanez viszont nem mondható el a lopásokról meg a betörésekről. Az idén a helyi rendőrőrs nyomozói már több mint hatvan bűnügyben folytattak, illetve folytatnak vizsgálatot, s ezek közül mindössze egy magánlaksértés és ugyancsak egy rongálás akadt. A többi mind betörés és lopás. Főleg a város környéki víkendházakat „látogatják” előszeretettel a bűnözők, s onnan televíziókat, gáztűzhelyeket, gázpalackokat visznek el. Persze nem kímélik a különböző kereskedelmi egységeket sem, s gyakran megfordulnak a hívatlan látogatók a műszaki, az élelmiszer- és az italboltokban is. Kota Lajos szerint a bűnözés növekedésére nagy mértékben kihat a munkanélküliség. Persze hozzátette, hogy az utcára kerülők nagy része becsületes, tisztességes ember, csak hát sokan olyanok is elvesztették állásukat, akik egyébként sem szerettek dolgozni, s már korábban is elkövettek bűncselekményeket. Most viszont már kizárólag tisztességtelen úton jutnak különböző javakhoz, s azok értékesítése után pedig pénzhez.- A hatékony munka érdekében - tette hozzá az őrsparancsnok - mihamarabb tisztázni kellene a bűnüldözés törvényi feltételeit. Ezért is várjuk a rendőrségi törvény megszületését. Mert a demokrácia fontos dolog, de szabadon élni csak félelem és rettegés nélkül lehet. Ehhez pedig ránk, rendőrökre egyre inkább szükség lesz. Szükség van rá A jászapáti Velemi Endre Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1988. december 9-én nyitotta meg a városban ABC-áruházát, amely azóta többször is bizonyította, hogy szükség van rá. Ennek igazolására talán elég, ha annyit megemlítünk, hogy tavalyi forgalmuk 76 millió forintra rúgott, s nyereségük pedig elérte a 2 millió 800 ezer forintot. Az idei esztendő első két hónapjában sem csökkent a bevételük, sőt 300-400 ezer forinttal nőtt, ami persze elsősorban a nagy áremelkedések következménye. Aki a kicsit nem becsüli... Kökény Gábor, a jászapáti művelődési ház fiatal igazgatója nem panaszkodik. Pedig minden oka megvolna rá. Hisz éppen találkozásunk előtt néhány órával tudta meg, hogy mennyi is lesz az általa vezetett intézmény idei költségvetése. S az a kétmillió forint, amiről tulajdonképpen szó van, bizony nem túl nagy összeg. Különösen akkor nem, ha tudjuk, hogy abból a pénzből durván másfél milliót a bérek és annak közterhei viszik el. így aztán fenntartásra - fűtésre, világításra, a műsorok szervezésére, a fellépti díjak kifizetésére - mindössze 451 ezer forint maradt. S ha ehhez hozzávesszük, hogy tavaly - tehát még anagy áremelés előtt - 321 ezer forintot csupán a szénre fizettek ki, akkor már-már az intézmény további működése kerül~veszélybe. Az nem kétséges, hogy a házra szüksége van a városnak, csak hát alapvető funkcióját pénz híján aligha töltheti be. Ezért rákényszerülnek arra, hogy olyasféle rendezvényeknek is helyt adjanak, amelyek ugyan nem kimondottan a közművelődést szolgálják, de valamennyi bevételhez mégiscsak hozzájuttatják az intézményt. Például tartottak ott már lakodalmakat, bálokat, vásárokat, bérbe adták a házat butikosoknak, áprilisban pedig virágkötészeti kiállítást rendeznek. Emellett a lehetőségeikhez képest igyekeznek a közművelődési feladataiknak is eleget tenni. Rendszeresen zongoraoktatás folyik, ott próbál a helyi szövetkezeti néptáncegyüttes és az énekkar. Filharmóniai előadássorozatot szerveztek a középiskolásoknak, valamint diszkóműsorok és filmvetítések is színesítik a ház kínálatát. Persze az ott dolgozók tudják, hogy ez mind kevés, abban viszont reménykednek, hogy az idén - éppen a város 600. évfordulója kapcsán - számtalan előadásnak, kiállításnak adhatnak otthont. Addig is minden lehető- séget megragadnak annak érdekében, hogy a legkülönfélébb rendezvények után a bérleti díjakból befolyt pénzeket összegyűjtsék, hogy abból is finanszírozhassák a kimondottan közművelődést szolgáló rendezvényeiket. Ezek a bevételek jóllehet nem eget verő összegek, de hát ők is vallják a régi mondást, miszerint „aki a kicsit nem becsüli...” Az idén 600 éves település Különböző rendezvények az évforduló kapcsán Hatszáz évvel ezelőttről származnak azok az első írásos dokumentumok, amelyek megemlítik Apáti nevét. Az évfordulóhoz kapcsolódva az idén számtalan rendezvényt terveznek a városban. A Járvás István alpolgármester is a rendezvények önfenntartójellegét hangsúlyozta február közepén megtartott önkormányzati testületi ülésen - ahol egyebek között az idei költségvetést tárgyalták a képviselők - úgy döntöttek, hogy mintegy 200 ezer forint elkülönített összeggel segítik az évforduló méltó megünneplését. Ez az összeg persze inkább csak jelképes, s emiatt a különböző rendezvények önfenntartó jellegét hangsúlyozta ottjártunkkor Járvás István alpolgármester is. így például a különböző intézmények, iskolák önálló programokat, versenyeket, honismereti vetélkedőket, rajzpályázatokat rendeznek az évfordulóhoz kapcsolódva. A rendezvénysorozat a tervek szerint március 16-án nótaesttel kezdődik, és augusztus 20-ig tart. A két időpont között bizonyára mindenki megtalálja majd a számára leginkább vonzó programot. Hisz lesz többek között országos virágkötészeti bemutató és vásár, lakodalmas rock, jászsági nyugdíjas ki mit tud, hobbikiállítás és így tovább. A központi megemlékezést június 8-án tartják a városban, amikor is a különbőz kulturális műsorok, baráti találkozók és visszaemlékezések mellett hálaadó szentmisét is tartanak. Ugyanaz nap avatják majd föl a második világháborús emlékművet, Rajki László szobrászművész alkotását. Az est koronája pedig minden bizonnyal a jászladányi születésű Tálas Ernő operaénekesnek, a Svéd Királyi Opera tagjának hangversenye lesz, amelyet a katolikus nagytemplomban rendeznek meg. Nem volt sikeres á tavalyi esztendő Az aszálykár több mint 70 millió forintra rúgott Tartóstej-üzem a téeszben Rossz idők járnak mostanában a mezőgazdaságra. S ez bizony megmutatkozik az országos eredményekben is. így a megye mezőgazdasági nagyüzemei sem számolhatnak be valami eget verő sikerekről, legalábbis ha a tavalyi esztendő gazdálkodását vesszük nagyító alá. Az okokat lassan már a kívülállók is betéve fújják, hisz, a sajtó gyakorta beszámolt a különböző, át nem gondolt központi intézkedésekről, a költségek emelkedéséről, az aszálykárokról, és még hosszan sorolhatnánk, hogy mi mindenről. A gondok nem kerülték el a csaknem 11 ezer hektáron gazdálkodó jászapáti Velemi Endre Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet sem. A főleg alaptevékenységgel - növénytermesztéssel és állattenyésztéssel - foglalkozó nagyüzemben a tavalyi aszálykár több mint 70 millió forintra rúgott. S ha ehhez még hozzávesszük az állati termékek piacán uralkodó zűrzavaros állapotokat, akkor különösebben nem csodálkozhatunk azon, hogy az 1990-es esztendőt a jászapátiak sem tartják sikeresnek. Hisz például a libatörzsállományukat csaknem a felére csökkentették, mert a piac ezen a területen is teljesen összeomlott, bedugult. Még szerencse, hogy az országban kialakult tejtermelési válság nem érintette őket, mivel tavaly a második félévben az Industria Rt.-vel közösen 120 milliós törzstőkével létrehoztak egy kft.-t - ahol a téesznek 52 százalékos részesedése van -, s augusztus óta már tartós tejet gyártanak. S ez egyfajta értékesítési biztonságot jelent számukra, mivel elsősorban a termelőszövetkezetben évente megtermelt hatmillió liter tejet dolgozzák ott fel. Jóllehet, ennél nagyobb az üzem kapacitása, s emiatt úgy tervezik, hogy idővel a környező gazdaságokban megtermelt tejet is átveszik majd. A gondok ellenére a termelőszövetkezet tavalyi 840 milliós árbevételi terve 200 ezer forint híján teljesült, viszont az előre nem látható, nagy mértékű kiadások - így például a növényvédő szerek, műtrágyák, alkatré-' szék árának emelkedése - miatt a tervezett 40 millió forint körüli nyereségük pemcsak hogy teljesen elapadt, hanem 13 millió 900 ezer forintos veszteségbe csapott át. Ez persze nem jelenti azt, hogy csökkent volna a közös gazdaság vagyona, mivel azokat a szinten tartó beruházásokat, felújításokat, amelyek a zökkenőmentes munkához szükségesek voltak, tavaly is elvégezték. Az Új Néplap a második helyen Mit szeretnek az olvasók? Szó sincs önreklámról, mert ha beszélünk róla, ha nem, attól a tény még tény marad. Mindenesetre Berdó Pálné, a jászapáti postahivatal vezetője, amikor a minap megkerestük, hogy az újságelőfizetések alakulásáról érdeklődjünk tőle - nos, ő arról tájékoztatott bennünket, hogy a legutóbbi lapáremelések alapvetően nem rendezték át, nem borították fel az újságelőfizetés addigi piacát. Továbbra is a Szabad Föld című hetilap vezeti a rangsort, mivel arra a városban 1263- an fizetnek elő. Ezt az Új Néplap követi 554, majd pedig a Rádiótv Újság 486 darabbal. Sokan - 345-en - fizetnek elő a Képes Újságra, 278-an pedig a Népszabadságra. Továbbra is a közkedvelt hetilapok közé tartozik a Nők Lapja és a Tvr-hét. Az előfizetések mellett természetesen a napi vásárlásra is lehetőség van, hisz a városközpontban lévő hírlappavilonban, két ABC-áruházban, az autóbusz-pályaudvaron és a vasútállomáson is ki-ki hozzájuthat kedvenc újságjához. Ily módon az Új Néplapból naponta 75-105 A városközpontban lévő hírlappavilon havi forgalma eléri a 170-180 ezer forintot. példány fogy, attól függően, hogy az újságban található-e a várossal kapcsolatos írás, vagy sem. Mint hallottuk, szeretik az olvasók a lapunkban megjelenő különböző jegyzeteket, szórakoztató írásokat, információkat, és rengetegen böngészik a rendőrségi, bírósági híreket s a Tárgyalóteremből című rovatunkat. Ennek magyarázata az lehet, hogy sajnos sok helyi lakos válik „főszereplőjévé” ezeknek az írásoknak, ami azért arra is utal, hogy számtalan bűncselekmény történik a városban. Finoman fogalmazva mondhatnánk úgy is, hogy Jászapáti közbiztonsági helyzete még jócskán javításra szorul. Az oldalt írta és szerkesztette: Nagy TiJ>or Fotó: Korányi Éva
