Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-05 / 54. szám

2 Lett népszavazás A Lettországban vasárnap meg­tartott, helyileg elrendelt köztár­sasági szavazás az észtországi, és a februári litvániai voksoláshoz hasonló eredményekét hozott: a szavazásra jogosultak 88,8 száza­léka járult az urnákhoz, s 77 száza­lékuk mondott igent egy demokra­tikus és független lett államra. A „nem” szavazatok aránya 21,3 százalék volt, s másfél százaléknyi szavazatot nyilvánítottak érvény­telennek. Románia többé nem fekete bárány Az Európai Közösség a követ­kező két évben 272 millió dollár segélyben részesíti Romániát gaz­dasági reformprogramjának meg­valósításában - jelentették be Bu­karestben. Jean Louis Cadieux, az EK brüsszeli Bizottságának kül­ügyi kérdésekkel foglalkozó igaz­gatóhelyettese. szerint Kelet-Eu­­rópában többé már senki sem te­kinthető „fekete báránynak”. 3 millió munkanélküli Nyárig a hárommilliót is meg fogja haladni a kelet-németországi munkanélküliek száma - mondta Hans-Jochen Vogel, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke. A Bild, am Sonntagban megje­lent interjújában az SPD vezetője arra figyelmeztetett, hogy társa­dalmi zavargások keletkezhetnek, ha nem változik az állapot az egy­kori NDK-ban. Közölte: megérti azokat, akik kétségbeesésükben és csalódottsá­gukban az utcán tüntetnek. Vogel szerint nem lehet hosz­­szabb időn keresztül fenntartani a két ország közt tátongó óriási sza­kadékot. Súlyos gondok Albániában Takarékossági tervet hagyott jóvá az albán kormány a súlyos gazdasági válság enyhítésére - je­lentette az ATA albán hírügy­nökség. Közleményében az albán kor­mány „mélységes nyugtalanságá­nak” adott hangot'a gazdasági és pénzügyi állapotok alakulása, kü­lönösen az alapvető cikkek tartós hiánya miatt. Úgy döntöttek, hogy felfüg­gesztik az élelmiszerek kivitelét, kivéve azokét, amelyeknek el­lenértékéből külföldről megvásá­rolhatják a legszükségesebb ter­mékeket. A kormány egyúttal intézkedé­seket hozott „a munkarend és a fegyelem helyreállítására, a terme­lés csökkenésének feltartóztatása végett”. Tűzharcban rabolta el gyermekét A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság eljárást in­dított Marczali György 23 éves polgári fegyveres őr ellen, aki szol­gálati géppisztolyával és a hozzá való lőszerrel együtt vasárnap este elhagyta őrhelyét, a győri Koordi­nációs Raktárbázist. Személygép­kocsijával fegyveresen Gyomoré községbe hajtott, mert családi ve­szekedés miatt felesége ebbe a közsségbe ment szülei lakására, és magával vitte két hónapos gyer­mekét is. A férj a szülők lakásában lövöldözött - négy lövést adott le - miközben felesége a gyermekkel a szomszédba menekült. Marczali a szomszédokra is lövéseket adott le, eltalálta az egyik szomszédot, aki könnyű sérülést szenvedett. Az ámokfutó férj a helyszínre érkező két rendőr felszólítására sem csil­lapodott le, belelőtt szolgálati gép­kocsijuk motorterébe, majd a sze­mélygépkocsival és aleánycsecse­­mővel elmenekült a helyszínről. A rendőrök üldözőbe vették, és Győr belterületén a menekülő gépkocsi egyik kerekét kilőtték, s Marczalit elfogták. Szerencsére az üldözés közben személyi sérülés nem tör­tént. A kisgyermeket termé­szetesen visszaadták édesanyjá­nak. (MTI) 1991. MÁRCIUS 5. Vita a kárpótlásról, többszörös megszakítással Kölcsönös tájékozódás, együttműködési készség Magyar—kínai külügyi tárgyalások (Folytatás az I. oldalról) kárpótlási törvény kapcsán - tel­jesíthetetlen vágyakat keltenek a társadalom széles rétegeiben. Később sürgősséggel napi­rendre tűzték a közigazgatási bí­ráskodásról, továbbá az idei költ­ségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot; mind­kettőt a kormány előterjesztésé­ben. Majd a képviselői indítvá­nyokról döntöttek. Úgy határoz­tak, hogy nem tűzik napirendre azt a szabaddemokrata indít­ványt, melyben négy képviselő javasolta: a kárpótlási törvény vitáját függesszék fel, határoz­zák meg a kárpótlás alapelveit, s a kormány - immár a privatizáci­ós elképzelésekkel összhangban - május 31-ig nyújtsa be újra a törvényjavaslatot. Nem kapta meg a szükséges számú szavazatot Torgyán Jó­zsef önálló indítványa sem, amely sürgősséggel kérte napi­rendre tűzni az 1945 és 1963 kö­zötti törvénysértő elítélések fe­lülvizsgálatát és az elítéltek tel­jes vagyoni rehabilitációját. Az elutasítás után nyomban szót ké­rő Balsai István igazságügy-mi­niszter viszont megvilágította: a kisgazda képviselő „nyitott ka­pukat döngetett”. Egy készülő törvény ugyanis - amelyet a kor­mány még ebben a félévben a parlament elé terjeszt - kiterjed az említett esetek felül­vizsgálatára. A Ház elvetette ezután Gaál Gyula és Török Ferenc közös in­dítványát is, amelyben a szabad­­demokrata képviselők szorgal­mazták: hangolják össze a mező­­gazdasági szövetkezetekről, a földről alkotandó törvény és a kárpótlási törvényjavaslat irány­elveit. Napirendre tűzték viszont Torgyán József újabb önálló in­dítványát: a kisgazda képviselő javasolta, hogy állítsanak fel Or­szággyűlési vizsgálóbizottságot az államadósságok kivizsgálásá­ra. A képviselők mintegy másfél órával az ülés kezdete után fo­gadták el az ülés tárgysorozatát. Folytatódott a kárpótlási tör­vénytervezet általános vitá­­ja.Számos képviselő jelezte hoz­zászólási szándékát. A kora esti órákban azonban kishíján félbe­szakadt a tervezet tárgyalása. Becker Pál (MDF) ugyanis élt képviselői jogával, ügyrendi ja­vaslatával az általános vita befe­jezését indítványozta. Torgyán József, a független kisgazdapárt frakcióvezetője a felvetést azzal utasította vissza, hogy a kisgaz­dapárti képviselők teljes körűen még nem fejthették ki vélemé­nyüket. A plénum az ezt követő­en elrendelt mintegy félórás szü­net után döntött a kérdésben. Az elnöklő Szűrös Mátyás felhívta a képviselők figyelmét, hogy a Házbizottság az általános vita folytatása mellett van, a házsza­bályok szerint azonban ügyrendi javaslat esetén az Ország­­gyűlésnek vita nélkül kell dönte­nie. A szavazás végül is minimális különbséggel dőlt el. A vita lezá­rása mellett 101 képviselő szava­zott, folytatása mellett 83 képvi­selő voksolt, 20-an tartózkodtak. A további két államtitkári szava­zattal együtt összesen 105-en el­lenezték a vita berekesztését. Hétfő délután Jeszenszky Gé­za külügyminiszternek és Csien Csi-csennek, a Kínai Népköztár­saság hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó külügymi­niszterének vezetésével meg­kezdődtek a magyar-kínai kül­ügyi tárgyalások Budapesten. A megbeszélésektől Kína azt várja, hogy tovább erősödhet a két ország hagyományos baráti együttműködése; s a mostani lá­togatás elősegíti egymás törek­véseinek jobb megismerését. Ezt hangoztatta megérkezése után adott rövid repülőtéri nyilatko­zatában a kínai diplomácia irá­nyítója. Csien Csi-csen hangsú­lyozta: Kína kész a meglévő ala­pokon tovább fejleszteni Ma­gyarországhoz fűződő viszo­nyát. A magyar vezetőkkel - köztük Göncz Árpád köztársasági el­nökkel, Antall József kormány­fővel és Szabad György házej­­nökkel - tervezett megbeszélé­sek apropóján Csien Csi-csen megelégedéssel állapította meg, hogy ez alkalommal lehetősege lesz első kézből tájékozódni a legutóbbi látogatása óta Ma­gyarországon lezajlott nagy vál­tozásokról, s képet formálhat a kialakult új helyzetről. A kínai külügymmiszter reményei sze­rint a találkozók elősegítik a köl­csönös megismerést. (MTI) VÁR A MISKOLCI MAGÁNEGYETEM! (Folytatás az 1. oldalról) nyítvánnyal rendelkezőknek nem kell felvételi vizsgát tenniük, csak az adott nyelven elbeszélgetni a bi­zottsággal. Akinek hasonló vég­zettséget igazoló bizonyítványa nincs, felvételiznie kell. itt a leg­jobbak eredménye száz pont lehet. Azt a jelentkezőt, aki legalább nyolcvanöt pontot elér, felveszik az idegennyelv-tanári szakra. A hat­­van-nyolcvannégy pont közötti eredménnyel csak az alapozó évre lehet bejutni. Az alapozó évet el­végzett diákok az év végi eredmé­nyeik alapján kezdhetik tanul­mányaikat az idegennyelv-tanári szakon. A jelentkezők az idén március 31-ig nyújthatják be a kérelmüket az alábbi címre: Miskolci Bölcsész Egyesület 3530 Miskolc, MSZB tér 1. sz. A hallgatók áprilisban és májusban megismerkedhetnek ta­náraikkal, és az egyesület a képzés­ről is akkor ad részletes tájékoz­tatást. Az ének-zene szakosok meghallgatása áprilisban lesz, és június 30-ig a felvételi kérelmére minden jelentkező választ kap. Ami a tárgyakat illeti: kötelező a latin (két évig), a görög (egy fél­­—----------------------------------------­J______________________ Jut eszembe! Aki nem tudná: a szolnoki Széchenyi-lakótelep hátsó udvarában található a szolnoki lovasklub igazán elegáns centruma. A nádtetős, vendéghívogató sportbázis és a huszonegy ló ebben a pillanatban úgy 12 millió forintot ér. Itt gyerekek versenyeznek nem is rossz ered­ménnyel. Úgy két évvel ezelőtt Anka János lett a klub edzője, és hamarosan az egyesület ügyvezető elnöke. Mellé felállt egy tizenkét főt számláló elnökség - jogilag ők voltak az ügyvezető elnök munka­adói. A klub sorsa napjainkra bizonytalanná vált, éppenhogy kikerül a lovaknak a zabra való. Váltani kellene. Anka János ügyvezető elnök úgy döntött, hogy felmond a munkaadóinak, az elnökség tagjainak. Teheti ezt azért, mert egy jogszabály szerint elveszíti klubtagságát az, aki fél éven át nem fizet tagsági díjat. Márpedig az elnökségi tagok nem fizettek. Aki viszont nem egyesületi tag, nem is lehet az elnökség tisztségviselője. Ha egy sztálinista képződménynek fogjuk fel a sport­egyesületek építményét, úgy a legfelsőbb fórum a közgyűlés, mely­nek jogkörét az elnökség viszi tovább két közgyűlés között, ám két elnökségi ülés között a hatalom az ügyvezető elnök kezében összpon­tosul. így hát Anka János akár fel is mondhat... Az elnök úgy gondolta, hogy ő és néhány munkatársa majd priva­tizálja a gazdátlanná vált klubot. Apportként beviszik szellemi tőké­jüket. Ami a munkaerejük része. Es amiért az ellenértéket, a havi fizetésüket kapják. Egy rókáról tehát két bőrt? Az elnökség - amelyik el van bocsájtva - ellenpuccsot készít elő. Felmondanak Ankának. De mi jogon? És vajon nekik mi jogon küldte az elbocsájtó szép üzenetet Anka? Mi tagadás, nagy jogászi show-műsor lesz az igazságtevés. Kíván­csi vagyok, ki kit rúg ki, Egy biztos - a lovak maradnak. I ~ _____________ évig), a filozófiai és ökológiai alap­fogalmak, filozófiatörténet (a sza­kok igénye szerint). Művelő­déstörténet, a szakok igénye sze­rint, továbbá pedagógia, pszicholó­gia tanár szakosoknak szintén a szakok igénye szerint. Kötelezően választható nyelvek: angol, német, francia, olasz, spanyol, finn. (Érde­kesség, hogy a 830 hallgatóból 600 az angolt választotta.) Szakok: ókortudomány, magyar nyelv és irodalom, történelem, mű­vészettörténet, színháztudomány, ének-zene, pszichológia, szocioló­gia, ökológia-földrajz, zeneterápia, angolnyelv-tanár, németnyelv-ta­­nár, francianyelv-tanár, kínai mű­velődéstörténet, kínainyelv-tanár, japán művelődéstörténet, japán­­nyelv-tanár, arab művelő­déstörténet, arabnyelv-tanár. A harmadik félévtől felvehető kiegészítő szakok: újságírás, könyvszakember (szerkesztő, ki­adó, terjesztő, archiváló), idegen­­vezető, tolmács, fordító, zenegyűj­tő, zenearchiváló, zenekommuni­kátor, szellemi néprajzos, turkoló­­gus, hungarológus, vizuális antro­pológus, művelődéstörténész és tu­dománytörténész. D.Sz.M. Utolsó forduló előtt a gazdasági program Felszáll-e a pesszimista köd? Az Economist című rangos an­gol gazdasági hetilapot is citálta Sza'bó Tamás, a Pénzügy­minisztérium államtitkára, amikor a kormány gazdasági programjá­nak jelentőségét értékeltette a tár­ca sajtótájékoztatóján. Az újság­nak e témakörben írott cikkéből azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy bár a magyar gazdaság az elmúlt hónapokban szinte minden elképzelhető nehézséget - az Öböl­válság, a kelet-európai gazdasági rendszer felbomlásának következ­ményeit - kénytelen volt elviselni, a kormány most elfogadás előtt ál­ló programjában a magyarok sza­kítani látszanak szokásos kesergé­­seikkel, a reális veszélyeket sem elhanyagoló program a pesszimis­ta köd felszállásának első jeleként értékelhető. Az államtitkár mindenesetre az ' új gazdasági program megvalósu­lását nehezítő bizonytalansági té­nyezőkkel kezdte az esélylatolga­tást. A szovjet és a kelet-európai gazdaságtól való függetlenedés ütemét nem itthonról diktálják, az eddig hagyományosnak számító piacoktól a nekünk kívánatosnál hamarabb kerülhetünk ki. Egy ilyen változásnak súlyos foglal­koztatási következményei lehet­nek - a kérdés az,hogy ezt a prob­lémát képes lesz-e kezelni a kor­mányzat. Belső és nem is kifeje­zetten gazdasági gond, hogy a gaz­dasági program végrehajtásához szükséges az ennek előfeltételének számító törvényalkotó munkát a parlamentben sikerül-e felgyorsí­tani? A programkészítés - mondta el Szabó Tamás - túl van a szakmai körökben és az önkormányzatok­ban folytatott egyeztetéseken, a pártok is fűztek hozzá véleményt. A gazdasági kabinet a múlt szom­bati ülésén tárgyalt utoljára róla, mielőtt a csütörtöki kormányülés elé terjeszti elfogadásra. Az állam­titkár a javaslat jóságának jeleként értékelte, hogy egy, a megvitatásra lehetőséget kapó fórumon nem fűztek az eredeti koncepcióhoz je­lentős módosítási igényt. A prog­ram sikerét azonban az jelzi majd, ha a tervezett ütemezésben, ered­ményesen végrehajtható lesz a fo­rint konvertibilissá tétele. Szabó Tamás kifejtette, az opti­mizmusra alapot adnak az elmúlt évben a magyar gazdaságban vég­bement változások - a kereskedel­mi mérleg kiugróan magas és a fizetési mérleg jelentős aktívuma; hogy a még mindig nem elég gyors privatizáció ellenére is 14 ezerről 30 ezerre nőtt a piaci szereplők és 800-ról majdnem megháromszo­rozódott a vegyes vállalatok szá­ma, a rubelexport kiesése után is megfelelő rugalmassággal váltott a magyar gazdaság Nyugat felé. Az Új Néplap kérdésére az ál­lamtitkár elmondta, hogy a kor­mányzatnak ezután sem célja az elsősorban keleti piacokon megél­ni képes vállalatok lehetetlen hely­zetbe hozása. Azt kívánják elérni, hogy-első­sorban szovjet - partnerek fizesse­nek a magyar árukért. Amíg erre reális esély van, ér­demes mentőövet dobni az ilyen vállalatoknak. De hogy melyek­nek, az minden esetben alapos konkrét mérlegelést kíván. A csak fizetési nehézségek miatt gondban lévő cégek életképességének meg­őrzése azért is fontos érdek, mert sikeresen - haszonnal - ezek az üzemek csak akkor privatizálha­­tók, ha hagyományos piaci kap­csolataikat is viszik az üzletbe. V.SzJ. Ausztria lottó A Lottó Unió Kft. közlése sze­rint a 9. játékhét eredményei az illeték levonása után a követke­zők: 6 találatos nem volt. A következő hétre átvitt nye­remény összege 12 739 486 schilling. 5 plusz 1 találatos 15 darab, nyereményük egyenként 283 099 schilling. 5 találatos 303 darab, nyere­ményük egyenként 21 022 schil­ling. 4 találatos 17 229 darab, nye­reményük egyenként 492 schil­ling. 3 találatos 312 949 darab, nye­reményük egyenként 33 schil­ling. 3 darab Joker volt, a Joker­számra fizetett nyeremény egyenként 2 827 925 schilling.

Next

/
Oldalképek
Tartalom