Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-30 / 74. (75.) szám
6 1991. MÁRCIUS 30 Riport ÚJ LAKÁSBÓL KIKÖLTÖZÖK (Folytatás az 1. oldalról) Rögtönzött lakógyűlés lett a megismételt látogatásomból, ugyanis Tóthék lakásán még több "érintett" várt: Török László, Végh Lászlóné, Veress Győző, Söllei János, Diós László és természetesen Tóthék. A panaszözönt lehetetlen lett volna leírnom, magnóm "emlékezete" viszont hiánytalanul megőrizte. Terjedelmi okok miatt kényszerül arra, hogy csak részleteket idézzek: Tóth Zoltánná: - Szerintem nem végeztek előzetesen talajvizsgálatokat, egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy évek múlva a biztonságosnak mondott cölöpbeton alapozás nem süllyed meg éppúgy, mint ahogy a parketta alatti beton is megsüllyedt. Én esetleg húsz év múlva is szeretném élvezni ezt a lakást, de már most, az első hónapokban sem élvezhetem. Őket egyáltalán nem zavarja, hogy nekünk ez a ki-beköltözés óriási kellemetlenséget okoz. A férjem kérte, hogy ne költözzünk kétszer, legyen miénk egy olyan üresen álló lakás, amibe végleg átköltözhetünk. Azt mondták nem lehet, mert anyagi előnyhöz jutnánk, ez egyenesen nevetséges. T.L.: - azt a hibát javítják most ki, amelyik a süllyedést kiegyenlíti, de a víz elfolyása változatlanul probléma. A csapadék a csatornából közvetlenül a ház alá folyik, nincs csatQmázás, és nem vették a fáradtságot, hogy legalább a néhány méterre levő betonvályüig elvezessék. Abban a házban, ahol most kiássák a földet, hat lakás van, ebből kettő üres volt, kettőből kiköltöztek, ketten maradtunk úgy, hogy csak a nappalit ürítettük ki. Nem vállaltam a költözéssel járó cirkuszt. Kellemetlen a dolog így is, de a legkellemetlenebb az, hogy az alapvető hibaforrást ezúttal sem küszöbölik ki. S.J.: - Ez sokkal nagyobb jelentőségű ügy, mint első“ránézésre látszik. Sokat töprengtem, jó-e nekünk a nyilvánossághoz fordulnunk. Vagy 28 lakás készült el eddig, ennek csak a felét sikerült eddig eladniuk. De nyolcvan lakás fog épülni, és ha ez az ejlenreklám megjelenik, esetleg az ÁÉV elesik 150 milliótól, és ez a sírba viszi. Nekünk nem érdekünk, hogy az ÁÉV belebukjon, mert akkor ki fogja a garanciális javításokat elvégezni? De végül azt hiszem, szükség van a nyilvánosságra. Nem vették komolyan a lakók igényeit. Ha valaki ennyi pénzért lakást vásárol, jogosan furcsállhatja, hogy két hónap múlva ki kell költöznie. A mai technikai színvonal mellett ez abszurdum. Többen már úgy vagyunk, hogy nem engedjük be az AÉV-t a lakásunkba, mert olyan minőségű munkát végeznek, hogy inkább a költségét adják ide, és akkor szakemberekkel végeztetjük el a hibák kijavítását. T.Z.: - Nem tapsikolva írtam alá, hogy ötezer forintot fizetnek egy költözésért, bármikor be tudom bizonyítani, hogy nekem sokkal többe kerül. A legfőbb indoka, amiért önhöz fordultunk az, hogy nem látjuk biztosítottnak a házunk jövőjét. D.J.: - Most végzik a mi házunkban is a vizsgálatokat, biztos, hogy minket is ki fognak költöztetni. Ä szomszédom érzi, ha mi rágyújtunk, én érzem, hogy mit főz az ő felesége. Mert a padozat megsüllyedt, a fal meg fönn maradt, a kettő között lett egy rés. Nálunk penészedik a fürdőszoba, szóltam az akkori művezetőnek, azt mondta, nem kell ott fürödni, és nem kell ott ruhát szárítani. Akkor hol? Kijöttek, megnézték a tetőszigetelést, kibontották a fürdőszoba körül a cserepeket, és a deszkák közé még raktak be vagy három zsák szigetelőgyapotot vagy mi az istent... Amit a múltkor a Tóth Zoliék lakásáról megírt, azok tipikus hibák, mindenhol előfordulnak: a glettolás egyenetlen, a csövek festékén átüt a rozsda, az ajtókat nem lehet becsukni, ajtótokok esnek ki, a tapéta kétféle ugyanazon a falon... Amikor maximálisan fűtöttem, lent 28 fok meleg volt, a fenti szobákban 17. Ilyen a tetőszigetelés... S. J.: - Nálam is ugyanez van, pedig a kétszintes lakásoknál fordítva szokott lenni: fent van a meleg, mert felmegy, lent pedig valamivel hidegebb van. Hát az ÁÉV megfordította a légáramlást. Eddig nem jöttek megnézni, bár jeleztem a dolgot, most hiába jönnek, mert felmelegedett az idő, nem tudom megmutatni nekik. a- t-T. L.: - Leírtuk a hibákat, azt mondta az igazgató úr, hogy neki személyesen küldjük meg. Megküldtem. Még csak nem is feleltek. S. J.: - Kifizettünk egy első osztályú lakást, és kaptunk egy harmadosztályút. T. L.: - Még harmadosztályút sem, mert abból nem kellene két hónap múlva kiköltözni. Amit tapasztalunk: a vevő semmibe vétele. S. J.: - Az apróbb hibákon, hogy például szakadt darabokból van a tapéta, már túltesszük magunkat, nem vagyunk mi maximalisták, tudjuk jól, mit lehet elvárni egy ilyen AÉV-től. De az, hogy fázunk, mert a fűtési és hőszigetelési technológia rossz, vagy hogy süllyed az épület, ez már bizony izgat. Olyan magas műszaki színvonal nem kell ahhoz, hogy valaki belássa: itt éz a csatorna, és mégis, merre folyik a víz? T. L.: - Úgy látom, fogalmuk sincs, mit kellene ezzel a süllyedéssel csinálni. Most kiásták, és vitatkoznak, mit kezdjenek vele. Én a helyükben összehívnám a lakókat egy baráti beszélgetésre, és nem dühíteném meg ingerelném őket tovább. Az ó ércfek'ük "végső soron ugyanaz, mint a mienk: maradjanak talpon. De ne nézzenek bennünket baleknak. A beszélgetés utáni terepszemle meggyőzött a lakók panaszainak jogosságáról. Sőt, többről is. Például, a kiürített nappali szobák alatti betonozás "szakszerűségéről" : még csak el sem egyengethették a földet, a betonlapok vastagsága körülbelül kettő és tíz centi között változik. Csoda, hogy a terasz is feltöredezett? Az ügyben megkeresett még Lukács Elvira és férje Zeis Nicolas beépített nyílászáró szerkezetek nagyobb része mintakollekcióul szolgálhatna tanintézetekben és esetleg építési hibákat bemutató kiállításon, hogy mit nem szabad így legyártani, és főleg beépíteni. Ezeket csak egyféleképpen lehet minősíteni: nem csak hogy osztályba nem lehet őket sorolni, hanem rendeltetési céljainak nem megfelelőnek lehet minősíteni." Erre kijöttek az ÁÉV-től, többek között a Kindemay úr is, és nem akarták elismerni a szakértői vélemény igazságát. Persze, hogy invállalatunk szakmérnökei terveket készítenek. Számomra kérdés az, hogy miért önöknél vetődött fel ez a kérdés, hogy eleget nyújtott-e az ÁÉV. Azt hiszem, a kivitelező felelőssége személyek vonatkozásában is megvan a tökéletes megoldás biztosítására.- Mielőtt nekifogtak az építkezéshez, nem végeztek talajvizsgálatokat?- Nem a meglévő talajjal van a baj, hanem a bevitt töltésanyaggal, ami a terepszint és a betonajzat közé került... Most sokkal bizton(görög állampolgár), akik Svájcban laknak, abban az Európában, amelyik felé állítólag igyekszünk. Ők is itt vettek lakást, a fenti lakók tőszomszédai. Apróbb hibákkal ők tényleg nem foglalkoztak, helyzetüknek hála, költhettek meg az új lakás részleges rendbetételére - kijelentésük szerint - kctszázhatvanezer forintot: részleges újratapétázásra, csempézésre, padlószőnyegre és egyebekre. Igen ám, csakhogy a lakásuk egyik ajtaját sem lehet normálisan becsukni s a többi.., és ők is süllyednek. A látatlanban vásárolni kényszerülő házaspár nem hétvégi háznak gondolta ezt a kuckót, hanem idővel szeretnének itt letelepedni, mivel a fiatalasszony édesanyja is itt lakik, a Széchenyin, Szolnokon... Mivel ők ahhoz szoktak, hogy jogaik is vannak, követeléseik is lehetnek, igazságügyi építész szakértőhöz fordultak, aki a felmért hiányosságokra való tekintettel 285 ezer forintos értékcsökkentést állapított meg.- Két megjegyzést olvasnék fel a szakértői véleményből - mondja Lukács Elvira, és olvassa: - "Megállapítom, hogy a lakás mindkét szintjének tapétázása nem felel meg még a harmadik osztályú munka minőségi követelményeinek sem."" Vagy később: "az ide dulatosak lettünk, azzal mentek el, hogy majd csak rendőri kísérettel hajlandók újra kijönni és tárgyalni. Azt hiszem, be fogjuk perelni a vállalatot, ami biztos, a férjem ír egy levelet önöknek... Addig is, amíg a levél elkészül, a panaszokkal elmentem Kindernay Kálmánhoz, az ÁÉV generál igazgatójához.- Természetesen, nem akarunk mi sem elbújni a nyilvánosság elől - nyilatkozta az igazgató úr, miután elmondtam látogatásom célját. - Azt hiszem, a jelen helyzetben ennél optimálisabban nem lehetett eljárni, mint ahogy eljártunk. Elismertük a lakók azon aggályait, hogy "kellemetlenség következik be számukra, egy újonnan beköltözött lakásból kell kiköltözni. A megsüllyedt nappali szobáknál egy vasbeton vasalt födémet fogunk betenni, ami önmagában is teherhordó... A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatot bíztuk meg a süllyedés okának megállapításával. Biztonságos megoldások születnek a kiszolgáló részek vonatkozásában is, ezt talajinjektálással végezzük, hiszen a talajtömörség nem megfelelő, ezt állapították meg a laboratóriumi vizsgálatok. Kérdésként vetődött fel a vízelvezetés kérdése, ebben a pillanatban a szaktervező valamint ságosabb megoldás születik, gyakorlatilag az elmélet is kizárja, hogy megsüllyedhet a padló. Pellengérre lehet ezt a dolgot állítani, de egy tény: összeültünk a lakókkal a probléma megoldására. Minden hátrányt szenvedett lakóval egyetértésben állapodtunk meg.- A lakók sajnos nekem nem beszéltek erről az egyetértésről. Vannak bizonyos tipikus hibák, amelyek több lakásban is előfordulnak. - (Felsorolom.) - Ezek első osztályú lakásoknak voltak meghirdetve, a lakók nem tartják annak, nem tartják még biztonságosnak sem. Mondja meg őszintén: ezen a helyen egy ilyen lakást ennyi pénzért ön vásárolna-e?- Hát elég provokatív a kérdése, de én szakember vagyok, nem jós. Ami el van takarva, arról nem tudok nyilatkozni, hogy mi történik majd vele. De ha nekem lenne ennyi pénzem, én igen, vásárolnék itt lakást. Ugyanilyen műszaki felszereltségű és ugyanekkora lakásokat Budapesten például másfél millió forinttal drágábban adnak. Azt hiszem, a vállalat a bekövetkezett problémák után a maximumot nyújtotta. A lakóktól megértést kértünk, akkor meg is kaptuk, most a nyilvánosság előtt nem ezt teszik...- Ha ennyi hiba merült fel, ön szerint a kivitelezés során is a maximumot nyújtotta a vállalat?- Ön csak az egyik oldalát látja a dolgoknak, hisz erről beszéltek a lakók. Azzal az anyaggal kell megküzdenünk, ami van. A tapétánál színkülönbségek vannak egy tekercsen belül, vagy egy doboz csempében ötféle színezetű van. De mi nem zárkózunk el a lakók észrevételei elől, nem ragaszkodunk a nyolc napos bejelentési határidőhöz, igyekszünk rugalmasan eleget tenni a kéréseiknek.- A lakók nem is titkolták, hogy önök készségesen megígérnek sok mindent, csak azt sérelmezik, hogy nemigen valósulnak meg az ígéretek. - (Elmesélem a szigetelőgyapot esetét, a penészt.)- Kérem, tagadhatatlanok a kivitelezési hiányosságok. Az építőipar szervezettségi fokáról nem akarok itt beszélni. Elismerem, a minőségi munkára nagyobb figyelmet kell fordítani... Arra kényszerültünk, hogy középfokú vezetőket cseréljünk le... Amit a lakók elmondtak, az elől nem akarunk elbújni. Az idő nekünk is pénzbe kerül, ha nem javítjuk ki azonnal, egyre több dolog megy tönkre. Megszorítjuk a szakmunkás gárdánkat is, amit újra kell készíteni, azért nem jár bér...- Javasoltak valamit ezek a lakók... - (Felsorolom a neveket.)- Sajnos, nem ismerem őket, mert nem nálam, hanem önnél jelentkeztek...- Elég baj, hogy nem ismeri, mert ők mind beküldték a vállalathoz a hibalistákat, amelyek ezek szerint nem jutottak el önhöz, és nem kaptak választ a mai napig sem, ami tulajdonképpen egyik alapsérelmük. Szóval, ők javasolnak egy baráti beszélgetést a vállalat illetékes vezetőivel, amelyen mindkét fél számára elfogadható megállapodások és gyakorlati intézkedések is születhetnének. Önök készek-e egy ilyen találkozásra?- Természetesen készek vagyunk bármikor ilyenre. Én is a leggyorsabban szeretném megoldani ezeket a problémákat, hogy a lakók valóban otthon és jól érezzék magukat ezen a telepen, hogy ők legyenek megelégedettek. Hiszen a vállalatnak ebben már nem lehet megelégedése. De engedje meg a megjegyzést: vállalatunkra nem az ilyen munka a jellemző, vannak külföldi megrendeléseink, Hamburgban például, amit ki lehetne tenni a kirakatba... Tehát, úgy érzem, egy ilyen beszélgetés előbbre vinné a dolgot, egy általánosabb és pontosabb képet kaphatnánk az igényszintről, melyet így, a darabokból esetleg nem látunk tisztán. Meghívom ezeket a lakókat, és szívesen látjuk a sajtó képviselőjét is. Egyelőre: köszönjük... _____________Molnár H. Lajos Kinek a vára az én házam? avagy turistaház lesz- e, és tenyésztenek-e birkákat a Tiszavárkonyi Népművészeti Alkotótelepen? A napokban egy fafaragó ismerősöm elkeseredetten jegyezte meg, hogy sohasem hívták meg a felavatás után a Tiszavárkonyi Népművészeti Alkotótelepre. Amíg a létesítmény épült, odamehetett, dolgozhatott, természetesen társadalmi munkában. Kíváncsi lenne rá, vajon most kik élvezik az ő munkája gyümölcsét is? Kíváncsiságával alighanem nincs egyedül. Bizonyára másokat is érdekel, kié valójában az alkotótelep, kik fordulnak meg benne? Hogyan tölti be eredeti szerepét? Ezekre a kérdésekre szerettünk volna választ kapni mi is alkalmi, tavaszi látogatásunkon. A telep kívülről csendesnek látszik, bár a kapu előtt parkoló autók sejtetik, nem üres a ház. Valóban nem. A feltehetően ízletes ebéd után egy kft. tagjai sziesztáznak csendesen sörözgetve a telep főépületében. Nem messze a háztól egy alkalmi összetákolt hodályban vagy húsz birka teszi ugyanazt, természetesen sör nélkül. Ha kicsit korábban érkezünk, láthattuk volna a legelésző nyájat a telep pázsitján. A telep főállású alkalmazottai közül Szűcs Csabáné gazdasági ügyintézőt találjuk meg. Vele együtt öten dolgoznak a telepen. A főépületben harminc szálláshely van, s szinte már minden nap foglalt az idei főszezonban. Nem csoda, a szállásdíj felnőtteknek mindössze 220 forint egy éjszakára, utószezonban pedig 200 forint. Mindebben persze még nincs benne az étkezés, amely kérésre megoldható. Részint emiatt tartják a birkákat is. Amellett, hogy a telep amolyan szállodaként működik, azért vannak népművészeti kurzusok, táborok is. A Népművészeti Egyesület megyei szervezete azonban azt szeretné, ha a kurzusokból, találkozókból lenne több. Ezért kezdték el építeni ugyanis a telepet.- Megyei szervezetünk 1984 decemberében alakult meg - emlékezik vissza Balogh Ferenc, a szervezet elnöke - nyolcvan alkotóval. Máraz alakuló ülésen elhatároztuk egy alkotóház létesítését. Az akkori megyei tanácstól 300 ezer forintot kapott az egyesület erre a célra. Ebből, s sok intézmény, vállalat segítségével és társadalmi munkával készült el a főépület. „Még nem fejeződött be 1987 nyarán az építkezés első szakasza, de augusztus 24-én benépesült az alkotóház - olvasható a telep krónikájában. - Negyven lakójának jó hangulatától, a vidáman végzett munkától lett hangos a környék. A táborban a népművészet ifjú mesterei, idei díjazott alkotói vettek részt. Fafaragók, fazekasok, bőrművesek. hímzők, szövők, énekesek, zenészek lakták a házat, s végezte ki-ki a maga dolgát, s a ház szépítését is. A részvétel egyik feltétele ugyanis az volt, hogy mindenki a maga tehetségét kamatoztatva járuljon hozzá az alkotóház építéséhez. A folytatás azonban már nem volt ilyen idilli. Balogh Ferenc így összegzi a telep további történetét:- A megye vezetői lassacskán „többet” láttak a házban, mint aminek mi szántuk. 1987 decemberében a megyei tanácson közölték velünk, hogy „vegyük le a kezünket a házról”. Tudomásom szerint a megyei könyvtár státusaira vették fel'azt az öt alkalmazottat, akik azóta is ott dolgoznak. Egyre több fekete autót láttak a várkony iák az alkotóházhoz hajtani, feljelentés is érkezett, amelynek nyomán vizsgálatot végzett a hajdani megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A hírek szerint több szabálytalanságot is megállapítottak. A vizsgálat után két héttel 1989 május 1-től átadták az egyesületnek a telepet. Pontosabban a telep állami tulajdon, s az egyesület kezelésében önállóan működik.- Az 1988. szeptember 9-i avatáson már több szó esett a megyei vezetők avató beszédeiben a „ nemzetközi kulturális turizmusról ”, mint a Jászkunság népművészetéről.- Nem lett a „nemzetközi kulturális turizmus” célpontja, sem alkotóház. Elnökségünk éppen a közeli hetekben tárgyal a telep jelenlegi helyzetéről, jövőjéről. Megpróbáljuk menteni a menthetőt, visszakanyarodni valahogy az eredeti szándékhoz, visszaadni a házat azoknak, akik építették. Tál Gizella Fotó: Korényi Éva Segítség, süllyedünk!
