Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-30 / 74. (75.) szám

/ J ÁSZ-N AG Y KUN-SZOLNOK MEGY El NAPILAP II. évfolyam 74. szám 1991. március 30., SZOMBAT Ára: 7.90 Ft Februárban 4,5 százalékos infláció Az ez évre tervezett 35-38 szá­zalékos infláció tartható lesz, feb­ruárban az árak - a januárival összehasonlítva - 4,5 százalékkal nőttek, az elmúlt év februárját ala­pul véve 32-33 százalékos, vagyis a számítottnál alacsonyabb volt az emelkedés, jelentette be Cinkotai János kormányfőtanácsos László Balázs kormányszóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján. A kormányfőtanácsos meghí­vott szakértőként vett részt a tájé­koztatón, mivel a kormány csütör­töki ülésén döntött az ár- és bérin­­dexszámítás jelenlegi rend­szerének korszerűsítéséről. Esze­rint a jövő évtől a statisztikai hiva­tal az 1968 óta érvényben levő éves számításról áttér a havi ár- és bér­­indexszámításra. Az árindexet 2- 3000 termék és több mint 1000 szolgáltatás áraiból, a háztartási statisztikában betöltött szerepük­nek megfelelően, súlyozottan szá­molják. A szóvivő tájékoztatása szerint a kormány két beruházás - Suzuki gyár és a soproni kórház rekonstrukciója - hiteleinek eseté­ben kéri a parlament beleegyezését ahhoz, hogy garanciát vállaljon. László Balázs a továbbiakban be­jelentette, hogy a kormány jóvá­hagyta az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormány­zati tulajdonba való átadását sza­bályozó törvény tervezetét, ame­lyet a parlament hamarosan tár­gyalni fog. A javaslat értelmében az ingatlankezelő vállalatok keze­lésében lévő állami bérlakások és a nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek - például iroda, műhely - a helyi önkormányzat tulajdonába mennek át. A műemléképületek azonban csak a környezetvédelmi miniszter egyetértésével adhatók önkormányzati tulajdonba. A fő­városban és a megyei jogú váro­sokban az ingatlankezelő vállala­tok kezelésében lévő, 1000 négy­zetméternél nagyobb irodahelyisé­gek csak akkor kerülhetnek önkor­mányzati tulajdonba, ha a Vagyon­ügynökség vagy a Kincstári Va­­gyonkezelő Szervezet nem tart rá­juk igényt. Az egyházaktól kisajá­tított vagy államosított ingat­lanokról külön törvény dönt. A ta­nácsi alapítású közüzemek, példá­ul mozik vagy a gyógyszertári köz­pont vagyona az önkormányzaté lesz. A beépítetlen, állami tulajdon­ban álló belterületi földek, ame­lyek nem állnak központi állami szerv kezelésében, szintén önkor­mányzati tulajdonba mennek át. László Balázs bejelentette, hogy Antall József miniszterelnök ápri­lis 14. és 16. között Londonban részt vesz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megnyitásán. A kormányfő izraeli látogatása továbbra is napirenden van, idő­pontot azonban még nem egyeztet­tek. A kabinet úgy döntött, hogy to­vábbi egyházi ünnepként pün­kösdhétfőt javasolja az Ország­­gyűlésnek kilencedik munkaszü­neti nappá nyilvánítani. A szabá­lyozást a Munka Törvénykönyve rögzítené._______________________ Várják a magán- és jogi szemé­lyek pénzügyi hozzájárulását a Szolnok költségvetésében szereplő alapokhoz - hangzott el tegnap dél­után a városházán tartott tájékoz­tatón. Társadalmi, költségvetési, önkormányzati és pénzügyi indo­kokkal magyarázható létrehozá­suk. Ez a konstrukció különösen azért előnyös, mert a befizetők tud­ják, mire adják a pénzt, és dönthet­nek felhasználásáról. Az elképze­lések szerint a kulturális alapot 500 ezer, az oktatásit 1 millió, a szociá­lis alapot 7 millió forint induló tő­kével hozzák létre. Az utóbbi célra fordítják a legtöbb pénzt. Ebből mozgás-, látás-, hallássérülteket és értelmi fogyatékosokat, a periféri­ára szorultakat, az önhibájukon kí­vüli okok miatt egziztenciálisan veszélyeztetetteket támogatnak. Figyelemre méltó, hogy az együttélés tolarenciájára törekvő­ket, magyarul a szomszédok és la­kóközösségek együttes kezdemé­nyezéseit is segítik. A 3 millió fo­rintos sportalap feléből az utánpót­lás-nevelést és a nagyobb egyesü­leteket támogatják, a másik rész felhasználásáról pályázatok útján döntenek. A bírálóbizottság tagjá­vá válhat az, aki 100 ezer forintnál nagyobb összeggel támogatást nyújt. Számukra lehetséges az is, . hogy „megcímezzék’ ’ a pénzt akár úgy is, hogy megjelölnek szerve­zetet vagy intézményt. Bejelentették tegnap, hogy a ja­pán nagykövet hatodikán érkezik Szolnokra. A város vendége lesz - hangsúlyozták. Elmondták, hogy a megyei köz­gyűlés rendelkezésére álló, a sport támogatásáraelkülönített 10 millió forint arányos részére igényt tart a Tisza-parti város. Ha ettől elesne, akkor más intéz­mények költségvetésének rovásá­ra tudnák csak támogatni e tevé­kenységet. A felkelő nap országa bemutatkozik ISMÉT JAPÁN NAPOK SZOLNOKON Mezőgazdák továbbképző centruma Jászapátin Az 1990/91-es tanévben a Földművelésügyi Minisz­térium engedélyével meg­kezdte a kistermelés és ma­gángazdaságok fejlődésé­hez korszerű ismeretekkel rendelkező gazdák képzé­sét a Jászapáti Mezőgazda­­sági Szakközép- és Szak­munkásképző Iskola. A kö­vetkező, 1991/92-es tanév­re az iskola kiterjeszti beis­kolázási területét a megye összes mezőgazdasági szakirányú szakmunkásá­nak továbbképzésére. A felkészítést állattenyésztés, növénytermesztés és kert­gazdálkodás területén biz­tosítják. A bentlakásos, egyéves időtartamú kép­zésben - mely a tanév rend­jéhez igazodik - mezőgaz­dasági szakmunkás-bizo­nyítvánnyal rendelkező ta­nulók vehetnek részt. A húsvéti ünnepeket követő hét végén nagyszabású rendezvény színhelye lesz a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központ. Az im­már második alkalommal megren­dezésre kerülő japán napok kicsik­nek és nagyoknak, nőknek és fér­fiaknak, vállalkozóknak és alkal­mazottaknak egyaránt sokszínű és érdekes programokat kínálnak. Így például a szigetország világhírű ipari vállalatainak és kereskedőhá­zainak magyarországi képviseletei a csúcstechnológiát megtestesítő termékeikkel rukkolnak ki, a Japán Coop Co. Ltd. pedig a kimonók­­kal, ikebanákkal és origamifoglal­­kozásokkal ismerteti meg a látoga­tókat. A japán gazdasági csoda té­maköre iránt érdeklődőknek is iga­zi csemegét ígér az az ugyancsak kétnapos előadássorozat, amelyen neves szakemberek a japán stílusú vállalati management alkalmazási tapasztalatairól számolnak be. Az esemény egyik rendezője, a Ma­gyar-Japán Baráti Kör népes szol­noki csoportja újabb ötletekkel kí­vánja elősegíteni a két ország gaz­dasági, kulturális és oktatási kap­csolatainak kibontakozását. Felve­tődött ugyanis az a gondolat, hogy Szolnokon is célszerű lenne létre­hozni a Nemzetek Házához hason­ló intézményt, amelyben az egyes nemzetek baráti körei pontos és naprakész információkkal szolgál­hatnak bárki számára. A japán na­pok rendezvényeire mindenesetre érdemes lesz eljönni, már csak azért is, mert a mérsékelt árú belé­pőjegyek egyúttal tombolaként is szolgálnak, melyekkel értékes nyereményeket, többek között egy programozható varrógépet lehet nyerni. Természetesen az Új Nép­lap, a Japán Napok egyik támoga­tója is ott lesz a kétnapos esemé­nyen, amelyről lapunk hasábjain beszámolunk olvasóinknak. LAPSZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Kinek a vára az én házam? Avagy kié a tiszavárko­­nyi alkotótelep? Söröz­­getö kft.-tagoké, birka­tenyésztőké, vagy a mű­vészeké, akik sok társa­dalmi munkát végeztek az építésekor, és azt hit­ték, majd ők, és nem ők is dolgozhatnak benne. (6. oldal) Falak süket fülekből Nemrég egy küldöttség, amelybe munkatársunkat is meghívták, bejárta azokat a szolnoki szovjet laktanyákat, amelyekből már ki­költöztek lakóik. Hogy milyen kép tárult elébük, arról szól képes riportunk az ötö­dik oldalon. Egy leszázalékolt ember másfél éves kálváriája. Mivel csak öt­venszázalékos rokkant, dolgoz­nia kellene, de az egész­ségeseknek sincs munka. El kell adni a lakás berendezését, hogy legyen pénz ennivalóra. (4. oldal) Uj lakásból kiköltözők Január végén közöltünk la­punkban néhány írást olyan csa­ládokról, melyek nemrég költöz­tek új lakásba. Január 24-i szá­munkban írtam „a legkevésbé in­dulatos” Tóth családról, akik a Széchenyi körút elején épített sorházak egyik lakását vásárol­ták meg, és még viszonylag de­rűsen nyilatkoztak a számos kivi­telezési hibáról, és reménytelje­sen várták, hogy a Szolnok Me­gyei ÁÉV-hez (a kivitelezőhöz és értékesítőhöz) benyújtott „hi­ánylistára” kedvező választ kap­nak. Két hete keresett meg Tóth Zoltán azzal, hogy beszélni sze­retnének velem, ugyanis ügyük­nek érdekes folytatása van. Mondtam, rendben, felkeresem a lakásán, hisz tudom, hol lakik. Nem tudja, állította nem kis meg­lepődésemre, ugyanis a majd­nem két és fél millióért megvásá­rolt lakásukból ki kellett költöz­niük ... A jegyzőkönyv szerint, amely Tóth Zoltán és az ÁÉV Generál igazgatója, Kindemay Kálmán közötti megegyezést rögzíti, az 1990. november 27-én birtokba vett lakásból 1991. február 28-án Tóthék ideiglenesen átköltöznek egy másik lakásba, mert „az in­gatlan nappali szobája meg­süllyedt, annak helyreállítása szükséges”. „A kiköltözést Tóth Zoltán végzi, a ki- és visszaköl­­tözés gépjárműszámláját az ÁÉV tartozik kiegyenlíteni, az élő­munkára pedig a ki- és visszaköl­­töztetésre összesen 10 ezer forin­tot fizet az ÁÉV.” A vállalat áp­rilis 30-ig vállalta, hogy kijavítja a lakást a Tóth úr által benyújtott hibajegyzékben foglalt hibákkal együtt, „amennyiben nem a szab-Kijárat a szalonból A „bolond” hónapban „bolond” jó ötletünk van! Az 1 év során összegyűlt használt ruhákat kivételesen 400 Ft/kgért áruljuk a volt MSZMP-székház nagytermében! [Jókai u. 3. Tel.:(56) 34-355,34-743 Fax: (56) 34-743 ENNÉL OLCSÓBB MÁR NEM LESZ!!! BHB A pénzügyi alapok nyitottak ványban megengedett eltérések­ről van szó az I. osztályhoz ké­pest”. (Folytatás a 6. oldalon) Ott túl a kerítésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom