Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-28 / 73. szám

1991. MÁRCIUS 28. AzÜj Néplap Jászapátin 5 Nyolcvannégy mázsás kőtömb a gimnázium udvarán Emlékmű lesz belőle Mint arról már többször is be­számoltunk, a város az idén ün­nepli fennállásának 600. évfor­dulóját. S a jubileumi rendez­vénysorozat egyik kiemelkedő eseményeként június 8-án avat­ják fel a második világháború áldozatainak emlékművét, amely méltó helyre, a városi könyvtár előtti parkba kerül majd. Török Sándor polgármester irodájában a minap már fölfe­deztük az emlékmű kicsinyített mását (belső képünkön) - ma­kettjét - is. Eredetije terméskő­ből készül, s 3 méter 60 centi magas lesz. A napokban a buda­kalászi kőbányából megérkezett a városba - s egyelőre még a gimnázium udvarán pihen - az a 84 mázsás alaktalan kőtömb, amelyből Rajki László szob­rászművész keze nyomán júni­usra elkészül az emlékmű. A talapzatot a helybéli kisiparo­sok, kőművesek, műkövesek tár­sadalmi munkában csinálják meg, de az emlékmű felállításá­hoz a helyi önkormányzat anya­gi segítsége mellett a város lakó­inak adományai is nagyban hoz­zájárultak. A szülőváros nem felejtette el A huszárvirtus festője Aligha tagadható, hogy Vágó Pál és Jászapáti neve örökre összeforrt. Nem véletlenül, hisz az európai hírű festőművész 1853. június 6-án ott született, és hiába járta be a világot, a szíve mindig visszahúzta Apátiba. Festészeti tanulmányait Mün­chenben és Párizsban folytatta. Jászsági életképei és nagy törté­nelmi kompozíciói kétségkívül elismerésre méltóak. Feszty Ár­pád Körképén a lovasrohamot is ő festette meg, de jelentősebb alkotásai között tartják számon a Budavár bevétele és a Huszárság diadala című képeit is. Talán nem véletlenül nevezték őt a hu­szárvirtus festőjének, mivel számtalan ilyen jellegű képe ma­radt az utókorra. Több munkáját a Nemzeti Galériában őrzik. Vá­gó Pál 1928. október 15-én halt meg. Am a város nem felejtette el, sőt állandóan ébren tartja emlé­két. Hisz a róla elnevezett em­lékház - amely egyben a szülő­háza is volt - egyik szobájában személyes tárgyait, kitüntetéseit, több képét és még halotti maszk­ját is kiállították. Lehetséges, hogy az idén, a város fennállásá­nak 600. évfordulójához kapcso­lódva Vágó Pál munkáiból gyűj­teményes kiállítást rendeznek. Ennek érdekében a település ve­zetői már fölvették a kapcsolatot a művész jelenleg is élő rokona­ival, és így remény van rá, hogy olyan festményeit és személyes használati tárgyait is láthatjuk majd, amelyeket eddig még soha sem mutattak be a nagyközön­ségnek. Az emlékszoba egy részlete Mire futja? Az idén elkészül a benzinkút A képviselő-testület februári ülésén elfogadták a város idei költ­ségvetését. Ezek szerint ebben az esztendőben 235 millió forintból gazdálkodhat Jászapáti. Nem lesz túl könnyű feladat, hisz felsorolni is sok, hogy mi mindent kell ennyi pénzből megoldani. Talán elég, ha az oktatási intézmények, bölcsődék, óvodák működtetésére, az egészségügyi és szociális ellátásra, a közművelődésre, a kommunális feladatok elvégzésére és a közszolgáltatásokra gondolunk. De a város vezetői nincsenek különösen kétségbeesve - mert mint mondták - ha valami drasztikus és mindenre kiterjedő áremelés nem lesz, akkor a tavalyi esztendőhöz hasonlóan a gondjaikra bízott intézményeket az idén is működtetni tudják. így nem kell attól félni, hogy bezárnák a bölcsődét vagy csökkentenék a létszámot, sőt, ha az elmúlt évi tartalékaikat is figyelembe vesszük, akkor ebben az esztendőben még 40-50 millió forintos fejlesztésre is futja. Például régi tervük is valóra válhat, mert feltett szándékuk, hogy 1991-ben megépítik a város Heves felé eső részén az üzemanyagtöltő állomást, kialakítják, rendezik a városközpontot, és új utakat, járdákat is építenek. Néhány sorban . . .- Március 25-én délután öt óra­kor nyílt a fiatal kecskeméti amatőr festő, Walter Gábor kiál­lítása. Róla csak annyit, hogy 1987-ben szerzett diplomát a szegedi Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskola földrajz-rajz szakán. Főleg a plen-air festészet érdek­li. Több csoportos és önálló kiál­lításon vett részt. Először mutat­kozik be Jászapátin. Walter Gá­bor képei április 7-ig tekinthetők meg a Vágó Pál Helytörténeti Múzeumban.- A húsvéti ünnepek előestéjén, vagyis március 30-án nagy­szombaton, este 8 órától a műve­lődési házban cigánybált rendez­nek. Másnap este pedig ugyanott klubdiszkó várja a város fiatal­jait. Áprilisban döntenek használatáról Milyen a város címere? A település nevét 1391-ben említik először az oklevelek és a­­különböző hiteles dokumentu­mok, amelyekből az is kiderül, hogy a jászok letelepedése óta Apáti az egyik legnevezetesebb helyiség a környéken. Ezt mutat­ja az is, hogy száz esztendővel az első írásos emlékek után - vagyis az 1491-ből származó leletek - népes településként említik. Fej­lődését mutatja, hogy Mária Te­rézia kiváltságlevelében évi négy vásár rendezésére is jogot adott Jászapátinak. S mint minden magára vala­mit is adó település - így termé­szetesen Jászapáti is - önálló cí­merrel rendelkezik. Persze a vá­ros címere több vonatkozásban eltér a többi jász település címe­rétől. Ám megtalálható rajta a Jász-Kun Hármaskerület címe­réből átvett királyi korona, hi­ányzik viszont a jászok keleti származására utaló, hatágú csil­lag. A címerpajzson - amely ugyancsak eltér a többi település címereinek alakjától, mivel ez ovális forma - egy, a jobb kezé­ben kardot tartó vitéz látható, amely a jászok küzdelmes, har­cias életmódjára utal. A címer­pajzs felső részén a Jászság egy­ségét és összetartozását jelképe­ző Lehel-kürt, valamint egy sző­lőfürt van. Az utóbbi a település gazdagságára utal. A címerpaj­zsot állatalakokkal összefonódó, virágmintás motívumok övezik. A kéjjen látható címert - amely a Képzőművészeti Lektorátus tervei alapján készült - még ta­valy nyáron elfogadta az akkori városi tanács, használatáról vi­szont a jövő hónap közejjén az önkormányzati képviselő-testü­leti ülésen döntenek a város­atyák. Akkor határozzák meg, hogy mikor, hogyan és milyen módon lehet és szabad használni a város címerét. Ötven idős ember egy fedél alatt Tavaly február 20-án nyitotta meg kapuit a városban az Idősek Szociális Otthona, ahol jelenleg ötven idős ember - 17 férfi és 33 nő - él együtt. Az intézmény nemcsak Jászapátiról, hanem a környező településekről - így Jászladányból és Jászberényből - is fogadja a jelentkezőket. Habár a férőhely sajnos kevés, amit az is mutat, hogy jelenleg huszon­hármán vannak várólistán, vagyis ennyien szeretnének be­kerülni előbb-utóbb az otthonba. Az idősek gondozását har­mincötén látják el. Ebben a lét­számban már az intézmény veze­tőjétől a fűtőig mindenki benne van. Az első pillanatban soknak tűnhet a gondozói létszám, csak­hogy mindjárt másként fest a do­log, ha hozzátesszük, hogy hely­ben főznek, helyben mosnak az idős emberekre, s ugyanakkor ez az a hely, ahol éjjel-nappal, szombat-vasárnap is dolgozni kell. ntézmények költségvetéseinek felülvizsgálata a nyár folyamán megtörténik, s bizonyára menet közben is lehet valamit korrigál-Külföldre szánták, de belföldre sem kell Gond van a tartós tejjel A jászapáti Velemi Endre Mgtsz az IN­­DUSTRIA Külkereskedelmi Vállalattal kö­zösen tavaly augusztusban egy kft.-t hozott létre annak érdekében, hogy tartós tejet gyárthassanak. Utólag persze könnyű okos­nak lenni, de azt azért megállapíthatjuk, hogy nem túlságosan szerencsés időszakban kezdtek dolgozni. Jóllehet, akkoriban még nem lehetett látni azt a zűrzavaros helyzetet, ami időközben a tej értékesítése körül az országban kialakult. Persze az is igaz, hogy a kft. a volt KGST-országok piacain szerette volna elsősorban értékesíteni a Jászapátiban gyártott tartós tejet, csakhogy azok a piacok is időnap előtt összeomlottak. így aztán nya­kukon maradt félmillió liter tej. Legalábbis ennyiről beszélt Schmidt Antal, a kft. meg­bízott ügyvezető igazgatója, amikor a minap megkerestük. Még szerencse, hogy a tartós tejnek három hónap a szavatossági ideje, s így van pár hetük arra, hogy piacot találjanak, s ha más­képp nem, kedvezményes áron eladják bel­földön. Ami pedig az otthon idei költ­ségvetését illeti: Bartáné Pataki Viktória, -az intézmény vezetője ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy alig valamivel több mint 8 millió forinttal kell gazdálkodni­uk. Mint megtudtuk, a szociális otthon - mivel nem kimondottan csak városi alapellátást végez, hanem regionális feladatai is vannak - a helybéli gimnázium­hoz és mezőgazdasági szakmun­kásképző intézethez hasonlóan, átkerült a megyei önkormányzat felügyelete alá. A szóban forgó ni a betervezett összegeken. Mert mint az intézmény vezetője hangsúlyozta, amire mindenkép­pen szükségük van az otthon idős lakóinak, azt meg kell, hogy kap­ják. Mondhatnánk úgy is, hogy az alapvető szolgáltatásokból - mint például élelmezés, fűtés, vi­lágítás - nem szenvedhetnek hi­ányt. Már csak azért sem, mert az idős emljerek maguk is hozzájá­rulnak anyagilag az otthon költ­ségvetéséhez, hisz 2 ezer 70 fo­rintot fizetnek személyenként havonta térítési díj gyanánt. Az oldalt írta és szerkesztette: Nagy Tibor Fotó: Korányi Éva Margit néni emlékei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom