Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-28 / 73. szám

1991. MÁRCIUS 28. Megyei körkép Vetélkedő 24 órán át Pénz, money, das Geld Aki számít a srá­cok, meg a lányok közül ebben a suli­ban, mind itt volt kedden délután. Sőt a vidékiek h^za sem mentek, hanem az osztályokban aludtak valamicskét, hiszen afféle hagyományte­remtő, iskolai életet színesítő 24 órás tré­fás-komoly vetélke­dő kezdődött a torna­teremben. Négy csa­pat, a feketék, a piro­sak, a kékek és a zöl­dek versengtek egy­mással. De nem csak úgy bele a vakvilág­ba, hanem négy ve­­zéregyémség irányí­tásával. Őket a társa­ik választották, akik ha esetenként matek­órákon nem is jeles­kednek, a többiek szerint jó fejek. Ami a feladatokat illeti, sokrétűek voltak: kellett készíteni hidegtá­lakat, volt irodalmi, zeneművé­szeti fejtörő, megelevenítették a Rómeó és a Júliát. Azután tánc- és divatbemutató is színesítette az éjszakát, majd a pártoknak, akarom mondani csapatoknak este 10-11 között a megyeszéke­­hely híres emberei közül kellett összegyűjteni minél többet. NB I-es kosarasok, kézisek, kórház­­igazgató, tábornok, honvéd-ren­dőr tisztek, polgármester-helyet­tesek, híres nyomozók, szépség­királynő, íme az összegyűltek korántsem teljes listája. A mint­egy harminc-harmincöt neves ember valamivel éjfél előtt tartott nagysikerű fórumot a zsúfolásig megtelt tornateremben. Mindez úgy történt, hogy a lányok, srá­cok kérdeztek, ők pedig igyekez­tek az elhangzottakra felelni. A rendezvényt termérdek cég, vállalat segítette, ki 50-kiló tölte­lékárut. ki 200 liter tejet, 200 kif­lit küldött, hiszen a résztvevők ettek is, nem csak vetélkedtek. A neves kereskedőkből, vendéglá­tós szakemberekből álló zsűri de­­rekas munkát végzett, amely eredményeképpen a Kugler Fló­rián vezette fehérek nyertek a pi­rosak, a kékek és a zöldek előtt. De nyert itt mindenki, aki eljött, és ahogyan az egyik harmadikos fogalmazott: ezen a két napon jó volt itt lenni. Ráadásul ma elkezdődött a szünet, és a fentmaradás fáradal­mait, a versengés izgalmait ki le­het pihenni. Mit mondjak? Erre rá is szolgált a résztvevő 6-700 lelkes versenyző. Felvételünk azt a pillanatot örökítette meg, amikor a műsorvezető segítségé­vel a híres embereket faggatják a diákok. D.Sz.M. Fotó: N.Zs. Mi van a kérdőjeleken túl? Ritka, jó zene Az ember sok­szor nem akar hin­ni a fülének. Én is így jártam, amikor azt hallottam, hogy valaki egy súlyos, felfüg­gesztett büntetés­sel a feje felett mindössze tíz na­pig bírta a „szabad világban”. Már­pedig Szentpéteri Ferenc így járt: a Szolnoki Városi Bíróság március 8-án helyezte sza­badlábra - 1 év 2 hónapos bünteté­sét három évre fel­függesztve - aztán mrácius 18-án 22 órakor újra őrizet­be vették. A szőke férfi készséges, és nem tűnik titkolódzó­nak. Életét - ami bizony elég siral­mas képlet - szinte megkönnyeb­bülten tárja elénk a jászberényi városi kapitányságon. Talán azt hozza fel az önsorsrontás magya­rázatául.- Szüleim meghaltak, egy el­rontott házassággal a hátam mö­gött érkeztem Jászkísérről a fő­városba, ahol átmeneti munkás­­szálláson tengődtem. Újságot árultam - a Beszélőt és az Állás­keresőt terjesztettem - és egyik alkalommal kilopták a hónom alól a táskát, amiben az irataim voltak. Hazajöttem Jászkisérre, és belekeveredtem egy balhéba. Az újszászi ABC-be törtünk be, elkaptak, bíróság, ahol nagy örö­mömre szabadlábra helyeztek.- Na és innen érdekelne annak a néhány napnak a története, amit szabadlábon töltött.- Iratokra lett volna szüksé­gem, ahhoz viszont pénz kell. Betévedtem a jászladányi étel­bárba, ahol egy férfi megszólí­tott: „Mit lesel annyira?” El­mondtam, hogy én csak úgy álta-Szentpéteri Ferenc, aki tíz napot töltött szabadlábon Iában... Az ismer­kedésnek Major Istvánnal sör lett a vége, aztán betö­rés az ételbár szomszédjában lé­vő ktsz-be. Autót fogadtunk, amivel Abonyba vittük a lopott holmit. A bevételből egy ebédre, és néhány sörre futotta. A fu­varos feladott ben­nünket - kész.- Soha nem volt esélye arra, hogy elkerülje az ösz­­szeütközést a törvénnyel?- De igen: én gondoztam a nagymamát, amikor meghalt, harmincezer forint maradt rám. Elment a pénz, a nővéreim nem tartják velem a kapcsolatot, az összes vagyonom egy nadrág, egy pár cipő, egy trikó, ami raj­tam van, és egy mellény a fogdá­ban.- Ha kiszabadul?- A törvénnyel többet nem lesz dolgom, ezt megfogadom. Egy ilyen fogadalom egyszer már elhangzott. Tíz napig tartott. Szentpéteri Ferenc számára nem könnyű további fogódzót ajánla­ni. A bíróság szinte tuszkolná a nonnális munkáséletbe, a rend­őrség viszont duzzog: ők nem foghatják minden nap a kezét. Főleg, hogy a törvény ellenük dolgozik. Hát akkor, a rács. De vajon ott nemesedik-e a lélek? Acélosodik-e a jóra való szán­dék? Félő, hogy nem. Hát akkor? Mi van a kérdőjeleken túl?-pb-Meg lehet-e valósítani azt, hogy Szolnok kulturális életét minél több olyan művészeti ág és műfaj gazdagítsa, melyek igazi élményt adnak a közön­ségnek? Szerencsére akadnak olyanok, akik határozott igen­nel válaszolnak. Tehetik már csak azért is is, mert a megyé­ben és a városban is élnek előa­dók, akik a fizetőképes keresle­tet ismerve jószerével csak a já­ték, a zene kedvéért lépnek fel. A “Jam” Művészeti Égyesület ezúttal két sokat ígérő programot szervezett a hétvégére. Csizma­dia Ágnes hárfaestje március 29-én pénteken 19 órakor kezdő­dik a Technika Házában, melyen Csizmadia Géza énekes működik közre. Műsoruk nem csak a klasz­­szikus hangszer miatt Ígérkezik kuriózumnak, de azzá teszik a megszólaló zeneművek, és fő­képp a ritka hárfa-ének párosítás. A programban a barokktól száza­dunkig több korszak muzsikáját szólaltatják meg. Massimo de Mattia jazzkvartetjének már­cius 30-i, szombati előadásához leginkább a misztikus jelző illik. A népszerű olasz fuvolista a ma­gyar muzsikusokkal intim, im­­provizatív zenével mutatkozik be Szolnokon a Galériában. A hely­szín hangulatos környezete lesz a törökszentmiklósi Szabó Sán­­dorgitárművész keleties hatású szerzeményeinek.-A mezőtúri Major Balázs dobokon, Bagi László basszusgitáron játszik. Rengeteg munka fekszik a szombat esti műsorban. Ezt a ze­neanyagot Angliában már CD le­mezre rögzítették. Jellemző egyébként a hazai lemezkiadásra - ä zenészek megbecsülésére és talán a vásárlók ízlésére is -, hogy Szabó Sándornak Nyugat-Euró­­pában eddig már két nagylemezét forgalmazzák, miközben itthon egyet sem adtak ki. A “Jam” Mű­vészeti Egyesület meghívására jönnek Szolnokra. Olyan techni­­kátmutatnak be szombaton, mely­­lyel új, sajátos hangeffektusokat szólaltathatnak meg.-sz-Az 5000-es, avagy miért nem terjednek a pénzhelyettesítők? Az elmúlt másfél évben a me­gye pénnzforgalma erőteljesen növekedett, beleértve a kész­pénzforgalmat is. A gazdasági növekedéssel, az árutömeg ki­­szélesedésével, ajobb minőségű, következésképpen drágább ter­mékek elterjedésével a pénzfor­galom bővülése, az esetek jelen­tős részében megmagyarázható. A magyar embernek viszont el­sőként az inflációjút eszébe az új ötezresről, amely ezen a héten jelent meg, miként a szóba került új tízezresről is. Természetesen nem lehet tagadni az infláció ha­tását, hiszen ez plusz pénzt igé­nyel, gyorsulásával párhuzamo­san egyre nehezebb és költsége­sebb a pénzforgalom a már meg­lévő címletekkel. A helyzet azonban ennél bonyolultabb. Ezért is kerestük meg Bálint Fe­­rencné dr.-t, az MNB megyei igazgatóságának vezetőjét, se­gítsen eligazodni a kérdésben. Nem csak az infláció A megye készpénzforgalma bővülésében is az infláció ját­szotta a főszerepet. E mellett azonban fontos tényező a bérki­áramlás ütemének gyorsulása. Az elmúlt évben ez a szám meg­haladta a 20 százalékot. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a készpénzforgalom jelentős há­nyada a bérekhez és az ezt köve­tő lakosssági vásárlásokhoz kap­csolódik. Á harmadik tényező sajátossan kapcsolódik a magyar valósághoz. A gazdasági átala­kulás során megjelenő kisvállal­kozások számának növekedése jelentősen növelte a kész­pénzforgalmat. Ennek vannak pozitív oldalai is. Megemlíthet­jük rugalmasságukat, gyorsasá­gukat az ügyletek bonyolításá-' ban. Mindez ma készpénzzel le­hetséges. Ugyanakkor a fizető­készség általános gondjai miatt, nagy a bizalmatlanság is, ami a számlaforgalomról áttereli a pénzt a bankjegyforgalomra. Mindezek következtében nőtt meg a bankjegykiáramlás ná­lunk, mintegy 60-65 százalékkal az elmúlt évben. Lassú elterjedéssel számolnak A fentiek magyarázzák tehát az új 5000 forintos megjelenését, amelyet az MNB-nél úgy ítélnek meg, hogy jelentősen könnyíti majd a helyzetüket. Vonatkozik ez mindenekelőtt a pénz feldol­gozására, tárolására, a pénzmoz­gásra. Úgy vélik, az új bankjegy, az 1000-es és az 500-as forgal­mát váltja ki, miként ez utóbbiak megjelenésekor a 100-as forgal­ma csökkent. Az elterjedésben azonban lé­nyeges lehet a különbség. Míg a korábbi címleteknél gyors volt, itt lassú növekedéssel számol­nak. Gondoljon bele a kedves ol­vasó! A tízezer forint körüli nettó átlagbér, és havi kétszeri kifize­tés esetén vajon mi szükség lesz az új bankóra? Sajnos nem sok. A lassú elterjedés további oka lehet a fogyasztói kereskedelem is. Nagy összegű váltópénz kell majd, s reggel, biztonsági okok miatt is, sok bonyodalommal le­het számolni. A tartós fogyasztá­si cikkek vásárlásakor, a gazdál­kodó szervek egymás közötti forgalmában, a lakosság köl­csönös vásárlásaikor, például la­kás, autó, már inkább lehet szá­molni az ötezres üdvözítő hatá­sával. Sok a fedezetlen kártya Ha a készpénzforgalom ará­nyát nézzük az összes forgalmon belül, akkor úgy tűnik, nincs kü­lönösebb gond. A megyében 6-7 százalék a készpénzes forgalom. A pénzügyi-gazdasági helyze­tünket tükrözve, a probléma az, hogy ez mutat gyorsabb növeke­dést. A kívánatos az lenne, hogy a forgalom mind nagyobb mér­tékben bankszámlákon, pénzhe­lyettesítőkkel bonyolódna le. A modern piacgazdaság esetén ez alapkövetelmény. A számlapénz felhasználása ellen hat viszont a romló likvidi­tási helyzet, valamint a technika) feltételek hiánya. A pénz átára­­moltatása napokat, néha heteket vesz igénybe, holott csak néhány órának szabadna eltelnie. Á szakember a „zsíró’’-forgalom kialakulásától várja a helyzet ja­vulását. Ez két év múlva várható. A pénzhelyettesítők is sokat se­gíthetnének. Itt először a váltót lehet kiemelni. Nálunk 1985-től alkalmazzák, a nyolcvanas évek végén kezdett elterjedni, majd 1990-ben jelentős visszaesés kö­vetkezett be. A megyében 50 százalékkal. A rossz gazdasági helyzettel magyarázható ez is, bár sajátos módon óvatolt, azaz a lejáratkor ki nem fizetett váltó­val alig-alig találkozni. Ezrelé­kekben fejezhető ki. Csekély a csekkforgalom is. Ez igaz mind a gazdasági szervezetek-, mind a lakossági forgalomra. Felhasz­nálása keretekhez kötött, a ke­reskedők pedig nem akarják el­fogadni. A lakossági átutalási betétszámlánál az esetenkéNti átutalás nem megoldott. Itt is a technika hiánya a ludas. A hitel­kártya szintén megjelent a ma­gyar gazdaságban. A pénzinté­zeteknél nem túl népszerű, a la­kosssági morál is igen alacsony, sok a fedezetlen kártya. A meg­oldás? A technikai felszereltség, az ország infrastruktúrájának fejlesztése. Másképpen nem­megy. Füle István Emlékezés a fejedelem falujában Rákóczi, a fejedelem nevét min­denki ismeri. Rákóczifalva pedig egy község, Szolnoktól mintegy ti­zenöt kilométerre. Nevét onnan eredezteti, hogy Rákóczi vadász­­kastélya ott állott. Ennek az épület­nek néhány emlékét máig is őrzi a Damjanich Múzeum, két pillérkö­vét pedig jelenleg az ottani általá­nos iskola mutatja be. A ma is ismert Rákóczi-dom­­bon állott a nevezetes kastély, amelyet a közöny mára hagyott le­rombolni. Március 15-én a község iskolá­jában az eddigieknél is nagyobb ünnepségeket tartottak. Több évti­zedes kérelmezés után a helyi ön­kormányzat; élen a polgármester­rel, Bodács Istvánnal; jóváhagyta az iskola kérését, hogy az évszáza­dos tradíciókra való tekintettel fel­vehesse II. Rákóczi Ferenc fejede­lem nevét. Az iskola vezetése - az önkor­mányzat jóindulatú segítségével megrendezte az évek óta hagyo­mányos „Rákóczi napokat”. Március 14-én volt a megnyitó. Megkoszorúzták az 1848-as em­lékművet, majd az iskolai Rá­­kóczi-emlékfalat és a dombormű­vet is. Március 18-tól 26-ig nyílt tanítási napokon, foglalkozásokon ismertették meg a szülőket az isko­la munkájával. Szavalóversenyt is rendeztek alsós és felsős gyerekek részvételével. Szülők fórumát és történelmi vetélkedőt is tartottak II. Rákóczi Ferenc születésének 315. évfordulója tiszteletére. És felsorolni sem lehet a lelkes neve­lők által szervezett, hazafiságra buzdító versenyeket. A szolnoki Damjanich Múzeum lelkes muzeológusgárdájának nagy része volt abban, hogy sike­rült az iskolában megrendezni a helységhez fűződő néprajzi és helytörténeti kiállítást. Végül március 27-én az iskola névadójára emlékeztek koszorú­zással a II. Rákóczi Ferenc-emlék­­táblánál. Ezután került sor a Rá­kóczi napok zárására, a rajzpályá­zatok, vetélkedők, versenyek ered­ményének kihirdetésére, okleve­lek átadására. Az eseményeket emléktúra zár­ja, melyet a gyermeksereg két út­vonalon - kerékpártúra, vagy gya­logtúra keretében szinte zarándok­latként teljesít.-RT­A zsákmány egy része

Next

/
Oldalképek
Tartalom