Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-02 / 52. szám
1991. MÁRCIUS 2. Néplap íi A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL / Életkor és memória Az idős kor és az emlékezetműködés összefüggéseiről mindenkinek a feledékenység és a Cavinton tabletta jut az eszébe. Nagy általánosságban van is benne valami. Az emlékezetműködés valóban összefügg az életkorral. A fiatalok agya jóval könnyebben befogadja az új ismereteket. Mégsem kell idősnek lenni ahhoz, hogy az emlékezőképességben zökkenők keletkezzenek. Negyven év körül már majd mindnyájunkkal előfordul az, hogy nem jön a szánkra ismerősünk neve (pedig a nyelvünk hegyén van már); elfelejtjük, miért is léptünk be a kamrába; ötször elismételjük a telefonszámot, mégsem tudjuk megjegyezni; elmulasztjuk feladni a fontos levelet, és így tovább. Minél jobban korosodunk, öregszünk, annál inkább így van ez. Az agy működése bizonyos fokig lelassul, merevebbé válik a szervezet általános öregedésével. Pedig agysejt maradt még elég! Ez tehát fiziológiás (élettani), természetes változás. Ugyanakkor ebben igen nagy egyéni különbségek vannak, mindenki ismer feledékeny fiatalt, és jó memóriájú idős embert, akinek olyan az emlékezete, mint egy lexikon. Bizonyos betegségek gyengítik az emlékezetműködést. Ilyen például az agyi erek szűkülete, meszesedése, és ilyen az agysorvadás is. Ezek a betegségek fiataloknál csak elvétve fordulnak elő, idősebb korban viszont ugrásszerűen megszaporodnak. A túlzott alkohol- és nyugtatófogyasztásnak is az emlékezőképesség gyengülése lesz a következménye, ez a kóros hatás is az évek során összeadódva, idősebb korban éri el tetőfokát. Az emlékanyag tulajdonképpen nem, vagy csak igen ritkán “vész el” az agyból, csak a felidézés nehéz. Idős embereknél, különösen ha az említett betegségek károsították az agyállomány jelentős részét, megfigyelhető az a furcsa ellentmondás, hogy a régi dolgokra sokkal elevenebben emlékeznek, mint a közelmúlt eseményeire. Például igen elevenen emlékeznek gyermekkoruk játékaira, pontosan felsorolják kisiskolás tanáraikat és osztálytársaikat, felelevenítik katonakoruk számtalan eseményét. Ugyanakkor, ha megkérdezzük, mi volt tegnap az ebéd, vagy mit mondott ma reggel a rádió, arra már nem tudnak biztos feleletet adni. Ha az emlékezetzavar szembetűnő vagy nagy fokú, ez valóban lehet betegség jele, és tanácsos orvoshoz fordulni miatta. De ha kisebb fokú, legjobb napirendre térni fölötte. Fogadjuk el, mint a korosodásnak egyik, nem kimondottan szívderítő jelét, a testi erő gyengülésével meg a gyakoribbá váló láb- és hátfájással együtt. Az emlékezetet nemcsak a lassúbb és merevebb agyműködés, hanem pszichés hatások (stressz, fáradtság, idegesség, félelem, gátlálosság, felindulás stb.) is rontják. Ha tehát egy idősödő ember elkezd attól szorongani, hogy majd romlik a memóriája, ha aggodalmaskodva folyton azt figyeli magán, hogy milyen gyorsan jut eszébe egy-egy adat, ha kétségbeesik azon, ha valami hiányosságot tapasztalt - akkor biztos, hogy romlani fog a teljesítménye, és az sem jut eszébe, amit pedig tudna. Ellenben ha jókedvű, nyugodt és felszabadult, az emlékek és adatok is könnyebben gördülnek ki az agyából. Próbáljuk meg ezért szorongás nélkül elfogadni a természetes változásokat. A notesz, melybe feljegyezhetjük tennivalóinkat és tudnivalóinkat, nem szégyen, de hasznos találmány. Elöljáróban jegyezzük bele tanulságul azt a régi igazságot, hogy a jó emlékezőképességnél fontosabb szellemi erény az idős kor érett bölcsessége. Dr.Ignácz Piroska • • Ülj mellém — a konvektorhoz? Virágtartó a radiátor farács öltözete Bármennyire is szeretjük a tűz melegét, lángját, a fenti megszólítás bizony elképzelhetetlen. A konvektor azonkívül, hogy meleget ad, nem csábít melléülésre - mint a kandalló -, se meghitt beszélgetésre, barátkozásra - mint a lánggal égő, parázzsal kihunyó tábortűz. Hasznos, de nem szép tárgya lakásunknak. A radiátor se sokkal szebb, csak annyival, amennyivel egyszerűbb, ezért ügyesebben fel tudjuk használni a lakberendezésben, mint a konvektort. A konvektor nem fedhető el, nem takarható le, minden éghető anyagot el kell távolítanunk a közeléből, csupán kerámiával való borítás takarhatja; ez azonban részben a melegét is elveszi. Ha kéménybe kötött a konvektor, ülősarkot építhetünk köréje, 50- 60 centiméteres távolságra. Ha elég terünk van, fordítsunk hátat neki. Az ablak alatti konvektorral könnyebb dolgunk van, az legalább nyáron eltakarható a függönnyel. Télen csak az ablakpárkányig lóghat a függöny. Jó ötlet az is, ha fűtési idényben a könnyű tüll vagy sima mintás csipkefüggönyünkre nagy laza csomót kötünk, s ezáltal nem ér a fűtőtestig. Lágyan félre is húzhatjuk úgy, hogy felül a helyén marad, lenn pedig elkerüli a fűtőteret. Masnival is átköthetjük, lehetőleg a függöny színében. A külföldi példák között gyakran találni “derékig érő” cakkos, fodor függönykéket; ezek, sajnos, túl hangsúlyosak. Biedermeier stílusú, sok apró dísszel gazdag lakásban elképzelhető. Számtalan ötletet találni viszont a radiátor eltüntetéséhez. Fölé asztal, toalettasztal szerelhető, szalag-terítővel, amely a földig ér. Fémből vagy fából készült rács eltünteti a radiátort, s a tetejét polc vagy asztalka céljára használhatóvá teszi. Sőt fény- és melegigényes növények számára is megfelelő hely az ablak alatt álló radiátor tetején levő virágtartó. A növények a függöny szerepét is betöltik! Torday Aliz saját kezűleg Nemcsak a vágás a fontos, hanem a főnözés technikájától is függ a frizura, és a haj természetes esése. Finom, vékony szálú hajból készítsünk “apródfrizurát”. Mosás után előrehajolva szárítsuk, majd amikor félig megszáradt, körkefe segítségével befelé tekerve adjuk meg a végső formáját a hajnak. (1. kép) Szép hullámokat varázsolhatunk sima hajból akkor is, ha a sors nem adta meg a természetes hullámokat. A hajat csavarjuk be loknikra, majd hagyjuk teljesen megszáradni, és kihűlni, s végül kefe segítségével fésüljük ki. Kapható már elektromos körkefe, melynek segítségével pillanatok alatt elkészíthetjük a loknis frizurát, félhosszú hajból. 2. kép) Nagyon divatos és modem az elől kissé hosszúra hagyott, nyakban felstuccolt brizura. Ennél a formánál különösen fontos a jó vágás. Mosás után csupán főnnel szárítjuk, s hagyjuk, hogy a haj magától “beálljon”. Különösebb fésű vagy kefe nem szükséges hozzá. (3. kép) (K.E.) „Tánckönnyü, mint régi kedvünk” VENDÉGVÁRÓ FARSANGI FÁNK A húsvétot megelőző farsang 40 napig tart, s az a rendeltetése, hogy elbúcsúztassa a telet, átvezessen a tavaszba. Az év legvidámabb szakasza, amikor minden bolondság megengedett: maszkabálok, jelmezes felvonulások, reggelig tartó vigadalmak. Az idei farsangot ugyan beárnyékolja a Perzsaöbölnél dúló háború - emiatt sok ország lemondta nemzetközi eseménynek számító karneváljait -, de a baráti összejöveteleknek nincs akadálya. A háziasszonyok pedig mivel is kínálhatnák farsang idején bekopogtató vendégeiket? Farsangi fánkkal. Ezekből kínálunk néhányat. Igazi vendégváró csemege: a dorongfánk Kell hozzá fél kiló liszt, 4 dl tej, 3 tojás, 1 evőkanál vaj, 5 deka élesztő, tejben áztatva, cukor, mandula, só. Az élesztőt megfuttatjuk, összekeverjük a liszttel, tojásokkal, sóval. Jól megdagasztjuk, és meleg helyen megkelesztjük. Majd liszttel meghintve, gyúródeszkán ujjnyi vastag rudacskákat formálunk belőle. Egy seprűnyél vastagságú fát - dorongfát - kenjünk be zsírral, és erre csavarjuk fel, szorosan egymás mellé a tésztarudakat. Ezután bekenjük a tésztát vajjal, meghintjük az apróra vágott mandulával elkevert cukorral. A sütőben a rudat feltámasztjuk, és a fánkot megsütjük. Falusias, házias farsangi vendégváró: a kelt csöröge Fél kiló lisztet elmorzsolunk 20 deka vajjal vagy margarinnal, közepére tesszük a tejben felfuttatott élesztőt, 2 tojást, és kevés rummal, tetszés szerinti tejjel jól összedolgozzuk. A tésztát állni hagyjuk, ha megkelt, lisztezett deszkán kinyújtjuk, derelyevágóval felvágjuk, és forró olajban kisütjük. Cukorzva, lekvárral kínáljuk. Őseink asztaláról sem hiányzott a farsangi fánk. A Csáktornyái Zrínyi-udvar XVII. századi kéziratos szakácskönyvéből választottuk a Fökötös fánkot “Csinálj kadocot (palacsintatészta) néki, aztán egy tiszta csupornak a fenekét lyukaszd meg, mint egy borsószem, tiszta, meleg vaj légyen a tűznél serpenyőben, azután töltsd a lyukas fenekű fazékba a kadocot, csorgass a vajba a csuporból annyit, hogy egészen vehesd ki, mikor sütöd, szép fodor lészen, mikor megsült, vedd ki rostás (lyukas) kalánnal, és nádmézeld (porcukor) meg felyül, és add fel”. Külföldön is szokás fánkkal búcsúztatni a farsangot. Kóstoljuk meg az orosz konyha fánkspecialitását, az Olagyit Hozzávalók: 50 dkg liszt, 2 pohár tej, 2 tojás, 1-2 evőkanál cukor, kevés só, 2,5 dkg élesztő, 1 dl olaj. Az élesztőt langyos, cukros tejben feloldjuk, összekeverjük a liszttel, jól kidolgozzuk, és meleg helyen megkelesztjük. Utána hozzáadjuk a tojást, a cukrot, a sót, egy evőkanál olajat vagy vajat illetve margarint. Ezután ismét megkelesztjük. A kész tésztát vizes kanállal beleszaggatjuk a forró olajba, és mindkét oldalát pirosra sütjük. Lekvárral, vagy tejföllel tálaljuk. Az irodalomkedvelőknek Krúdy Gyula csodálatos farsangi fánkját ajánljuk. így készül: “Fél bögre édesített tejbe 2-3 dkg élesztőt teszünk. Ha megkelt, kis sót és 40-50 dkg lisztet, 4 tojás sárgáját, 10 dkg margarint vagy olajat, kevés összetört vaníliát teszünk hozzá, és közepes keménységű tésztát készítünk belőle. Meleg helyen jól megkelesztjük, majd lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtjuk. Kiszaggatjuk, s negyedóráig tovább kelesztjük letakarva. Bő, forró olajban először födő alatt, kislángon sütjük, majd megfordítva födő nélkül. Langyosan finom, lekvárral.” A fánkhoz ódát is írt az ízek szeelmese és költője Krúdy Gyula: “Fánk! Világosítója elborult kedveknek. Vigasztalója remetéskedő étvágyaknak. Tánckönnyű, mint régi kedvünk”. Fogyasszuk egészséggel! Vadas Zsuzsa Divatos övtáskák. Az aprócska táskát vagy pénztárcát, amit a fiatalok nagy előszeretettel viselnek az övjükre akasztva, otthon is elkészíthetjük vastagabb, erősebb vászonból, vagy vékony bőrből, műbőrből, kord bársonyból. Elkészítéséhez 30x30 cm nagyságú anyagra és patentgombra van szükség. A mellékelt ábrát felnagyítva, kockahálózaton elkészítjük a szabásmintát, s ennek alapján szabjuk ki a kis táskákat. A táska oldalát géppel letűzük, de erősebb fonalat használjunk, nehogy kiszakadjon. (Akinek nincs varrógépe, kézzel, pelenkaöltéssel is összeállíthatja.) A táskát karabinerrel vagy két fémkarikával kapcsolhatjuk az övhöz. < > Biokertészet Biodinamikus gazdálkodás Napjainkban egyre nagyobb igény jelentkezik a mezőgazdaságban mevalósítandó reformok minél előlbbi bevezetésére. A technológiaváltás szükségességét elsősorban az iparszerű mezőgazdasági termelés nyomán az ökológiai környezetben tapasztalható kedvezőtlen hatások indokolják. Egy új szemléletű életfelfogáson alapuló - környezetkímélőbb gazdálkodási forma kezd körvonalazódni a földművelés, kertészkedés területén. A szervesbiológiai gazdálkodásban az egyik legelterjedtebb módszer, vagy ha úgy tetszik irányzat: a biodinamikus szemlélet Ebben a rendszerben a termesztett növényekre a legfinomabban ható, kozmikus ingereket is figyelembe vesszük. Tudományosan megalapozott tények bizonyítják, hogy a bolygók mozgása, a Hold változásai befolyással vannak a növényi szervek arányváltozásaira. Ebből következően tehát egyáltalán nem mindegy, hogy mit mikor vetünk, ültetünk, ápolunk, vagy éppen aratunk. A növényi szervek arányváltozása a vetési és ápolási idő függvénye, a változás pedig leképezi azt a mozgást, amellyel a Hold az állatövi csillaképek előtt elhalad. A konstellációk (együttállások) érvényesülésének feltételei is vannak. A hatás a talajon keresztül jut el a növényekhez. Egyszer a gyökér, másszor a levélzet, a virág vagy a termés fokozott fejlődésének kedvezve. A talaj érzékenységét sem műtrágyák, sem vegyszerek, sem éretlen vagy félig érett szerves trágyák jelenléte nem szabad, hogy zavarja. Az érzékenységet a komposztált biodinamikus preparátumokkal ellátott és kezelt szerves anyag fokozza leginkább. Hogy a hatások érvényesülhessenek, a talaj humusztartalma legalább 2,5 százalék kell, hogy legyen. Ezért a vetési naptár szerint dolgozó kertész vagy gazda, csak akkor várhatja a kívánt hatást, ha kertjének talaja megfelel ezeknek a feltételeknek. A jól komposztozott, szerves anyaggal jól feltöltött, a biodinamikus rendszer preparátumaival ellátottt talaj átállásának ideje 5-7 év. Csak ezután várható a termés kívánatos minőségi, sok esetben mennyiségi javulása. Előfordulhat (a talaj szennyezettségétől függően), hogy a minőség javulása (eltarthatóság, aroma, stb.) már az átállási időben is feltűnő lesz. Mindez persze nagyon sok odafigyelést, törődést, plusz munkát, tanulást követel meg a kertészkedőktől, gazdálkodóktól. A Biokultúra Egyesület ezt a fáradozást és minőségi terméket előállító munkát a saját védjegyével különbözteti meg a hagyományosan (vegyszerekkel) termelt áruktól. (Folytatjuk) Kántor István Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet
