Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-25 / 70. szám
1991. MÁRCIUS 25. Sportextra 7 Kézilabda NB I Vízilabda OB I Mezei megpörgette a Tisza Volánt Mezei kilenc gólja közül a hetedik (Fotó: Novák) Szolnoki Olajbányász-Tisza Volán 22-17 (11-7) Szolnok 500 n. V.: Taizs, Zavadszki Sz. Olajbányász: Busa - Rigó, Vozár 5 (2), Mezei I. 9, Vizsnyiczai, Vitális 2, Szép Kiss. Csere: Szemenov (kapus), Danyi 3 (1), Gulyás 3 (3), Berényi. Edző: Kiss László. Tisza Volán: Árvái - Bárány 1, Tóth, Bartók 2, Mezei R. 4, Tenke 3, Sándor 2. Csere: Fekete (kapus), Nagy 4 (1), Avar 1. Edző: Giricz Sándor. Kiállítások: 2, ill. 6 perc. Hétméteresek: 9/6, ill. 2/1. Három mérkőzés futószalagon - igazán nem panaszkodhattak a sportággal rokonszenvezők szombaton délután. Először az öregfiúk mérték le egymáson, kit mennyire kezdett ki az idő vasfoga. Az eredmény (20-22) a vendégekre nézve volt hízelgő, akik ránézésre alacsonyab átlag-életkorú csapattal álltak ki. Az ifjúságiak összecsapása pontosztozkodással (26-26) ért véget, amelyen Bendó (13), Tóvizi (4), Hódosi (3), illetve Kotomán (8), Oszlánszki (4) voltak a legeredményesebbek. A hazaiakat dicséri, hogy a listavezetővel remiztek. A „nagyok” ütközetének tempóját az Olajbányász próbálta ráerőltetni ellenfelére, ami kezdetben si-' kerrel járt, hiszen szűk öt per£ alatt 3-1-re vezetett. Ettől kezdve szikrázott a játék, mindkét oldalon bekeményítettek az amúgy sem simogatásra berendezkedett kézilabdások. Különmeccset vívott a Botond-termetű Berényi a szegediek irányítójával, a nála legalább egy fejjel magasabb veterán irányító Tóth Gézával, elllenben Tenke kevesebb figyelmet kapott, a vége 3-3 lett a 8. percben. Ettől kezdve hosszan tartó gólszünet következett, a játékvezetők szinte folyamatosan fújták „hangszerüket” a rengeteg szabálytalanság miatt, ezért félő volt, hogy oxigénadósság lép fel náluk. A játékrész befejező szakaszában aztán a kirobbanó formában játszó Mezei I. hátára vette a szegedi védőkkel együtt saját csapatát is, parádés találatai és csapattársai elsöprő lendülete nyugtatólag hatott a szünetre. Fordulás után Nagy szomorította el az újszülött kislányának örülő Szemenovot, már a 30. másodpercben Csökkentette a hátrányt, ám jött megint Mezei I., és hason fekve bepofozott góllal tartotta az előnyt. Ismét a birkózás kezdett előtérbe kerülni, hiába, a győzelem kivívása mindennél fontosabb volt. A hajrára 18-15-el fordultak a csapatok, a kérdés csupán az volt: elég lesz-e az előny a hátralevő öt percben? Már az idegekkel állapotától függött minden, a szolnokiak ebben a „műfajban”is a Tisza Volán fölé nőttek olyannyira, hogy a közönség vastapsától támogatva, ellentmondást nem tűrően bedarálták ellenfelüket. Jó: Mezei I. (a mezőny legjobbja), Busa, Vozár, Berényi illetve Árvái, Mezei R,. Tenke. (ni) Döntő fölény a harmadik menetben Szolnoki Vízügv SE-Vasas 10-18 (1-1,2-5,3-8,4-4) Szolnok, 200 n. V.: Koós, Kosztolánczy. Szolnok: Kiss T. - Molnár, Mohi, Lukács, Nagy 1, Tóth Cs. 3, Lihótzkv 1, Magyar 2, Dudás 1, Krasznai 1, Monostori, Utassy 1. Edző: Cseh Sándor. Vasas: Kósz-Matusek 2, Liebhauser 6, Méhes, Kuncz 3, Rosta. Tóth F. 3, Kárász 3, Krnács 1, Tóth M., Nagy, Tóth K. Edző: dr. Csapó Gábor. Gól emberelőnyből: 15/5, ill. 7/4. Négyméteresből: 2/1, ill. 2/2. Két alaposan megfiatalított és kissé meggyengült együttes csapott össze a bajnokság ez évi nyitányán. Az igazolt hiányzók: Nemes, Mészáros és Petőváry a Vasasból, míg Pintér István és Kiss Zoltán a Szolnoktól, akik már Olaszországban folytatják pályafutásukat. Hosszú időn keresztül Tóth Csaba akciógólja jelentette az egyetlen eseményt, de a negyed végén Liebhauser cseles lövése a hálóba csörgött. Molnár Péter hiába hozta el a labdát a második negyed elején, a Vasas-játékosok nagyobb fordulatszámot vettek fel, a szolnokiak sorra puskázták el az emberelőnyös helyzeteket, ezért az angyalföldi gárda Tóth Frank vezérletével 6-3-ra elhúzott. A folytatásban tovább nőtt a különbség, alig kezdődött el a harmadik játékrész, Mohi és Magyar hibájából Liebhauser, majd Tóth Frank tovább növelte a hazaiak hátrányát (3-8). Kísértetiesen megismétlődött a Tungsram elleni első kupamérkőzés, amikor a mérkőzés félidejénél a szolnokiak mintha leálltak volna. Pedig a sokat ostorozott bírókra sem lehetett panasz, sorra küldték ki a medencéből a piros-kék játékosokat, de pólósaink nem éltek a lehetőséggel. 5-3-nál még felcsillant egy halvány reménysugár, de Matusek, majd Liebhauser újabb gólja után már sejteni lehetett, ezen a mérkőzésen csak a vereség pólózni. Az angyalföldi csapatból Kuncz néhány mozdulata a régi „aranyos” korszak pólójának hangulatát idézte, míg a hazaiaknál annak örülhetett a publikum, hogy Utassy és Krasznai „zöldfülűként” Kosz kapujába talált. Összességében a Vasas ilyen arányban is megérdemelten győzött a lélektelenül játszó Cseh-legénység ellen, akiknél egyedül az „utolsó mohikán” Tóth Csaba játszott elfogadhatóan. Dr. Csapó Gábor: - A mérkőzés előtt döntetlenre vagy maximum egygólos győzelemre számítottam. Ezen a mérkőzésen csapatom Kiss Tamás blokkolni készül egy vendágtámadást (Fotó: N.K.) aránya lehet kérdéses. A negyedik negyedben három fővárosi játékos (Rosta, Matusek, Liebhauser) kipontozódott, de a tartalékok ellen sem sikerült legalább betyárbecsületből OB-I-es szinten nagyon jó napot fogott ki, míg a szolnokiaknak semmi sem sikerült. Cseh Sándor: - Ilyen játék után nincs mit mondanom...-Dávid-Vereség a második napon is Szeged SC - Szolnok 16- 12 (6-2, 3-4, 2-1, 5-5). Szeged, 300 n„ v.: Vuszek, Puskás. Szolnok: Kiss - Molnár 1, Nagy 1, Mohi 1, Lukács, Tóth 3, Lihótzkv 3, Magyar 3, Dudás. Edző: Cseh Sándor. Gól emberelőnyből: 9/6, ill. 13/4. Négyméteresből: 0, ill. 2/1. A szegediek már az első negyedben eldöntötték a két pont sorsát, amikor Beleon és Dongo lövéseivel négygólos előnyt szereztek. A második negyedet Tóth és Magyar remek játékával a Szolnok hozni tudta, de a folytatásban már semmi esélyük sem maradt a nagyszerű napot kifogó szegedi center, Juhász és Megyeri ellen. A Szolnok Lihotzky, Magyar és Tóth révén többször is megpróbált felzárkózni, de ők hárman kevésnek bizonyultak a „teljes feltámadáshoz”. Röplabda NB I - rájátszás a 9-12. helyért Egyenesben a vegyis lányok Nők: Szolnoki Vegyiművek - Lehel SC 3-2 (6, 9, -6, -4,11) Szolnok, 200 n„ v.: Grábner, ifj. Zsillé. Vegyiművek: Sülyösné, Kmézic, Göblyös, Pirókné, Kovácsné, Illésné. Csere: Cserfán, Gergelyfi, Surányi. Edző: Vasicsek János. Lehel: Sápi, Király, Doncsenko, Benke, Urvancova, Tóth. Csere: Iványi, László. Edző: Szőke Péter. Az előző héten mindkét együttes legyőzte A-csoportos ellenfelét, így lépéselőnyhöz jutottak a feljutásért vívott csatában. Tulajdonképpen presztízsmérkőzés volt a megyei rangadó, hiszen a szomszédvárak ütközetének mindig van valami különlegessége. A bajnokság folyamán a herényiek kétszer is, öt játszmában kerekedtek a szolnokiak fölé, akiket igencsak fűtött a visszavágás vágya. Úgy indult a találkozó, ahogy a vendéglátók tervezték, látványos, jó játékkal bő félóra alatt 2-0-ás vezetésre tettek szert. Az év meglepetéscsapatának számító Lehel SC tompának tűnt, főleg az összecsapás elején, pontot is alig sikerült elérnie. Mikor már mindenki elkönyvelte a biztos hazai diadalt, lábra kapott Szőke Péter együttese, és pillanat alatt egyenlített. Aki valaha is sportolt, tudja mit jelent a „padlóról felkelve” újra támadásba lendülni, és nyerni. Nos, ezt a bravúrt hajtották végre a Tisza-partiak, Göblyös remek játékának köszönhetően sikerült két vállra fektetniük a jászberényieket, amivel óriási lépést tettek a hőn áhított A-csoport felé. Vasárnap délután a kosarasok előtt léptek pályára Vasicsek mester lányai, azzal a céllal, hogy a már egyszer idegenben legyőzött kaposváriaktól Szolnokon is begyújtsák a két pontot. Nők: Szolnoki Vegvimüvek-Kaposvári Vasas Izzó 3-1 (2, -10, 7, 8) Szolnok, 800 n„ v.: Szabó, Juhász. Kevesen számítottak arra, hogy ennyire feltartott kézzel érkeznek a vendégek a Tisza-partjára. Illésnéék különösebb erőlködés nélkül, rekordidő - mindössze hat perc alatt - 15-2-re nyerték az első szettet. Ettől elbízták magukat egy kicsit, belelkesedtek a kaposváriak, s kiegyenlítettek (1-1). Szerencsére bekapcsoltak a vendéglátók, ismét felpörgették a ritmust, s a közönség lelkes tapsától kísérve, gyorsan dűlőre vitték a dolgot (3-1). Jók: Göblyös, Illésné, Kmézic, ill. senki. Győzelmével, a hátralévő két mérkőzés eredményétől függetlenül, már A-csoportosnak vallhatja magát a Szolnoki Vegyiművek. Gratulálunk!-Gelei-Az álmok véget érnek... Férfiak: Dunaferr SE-Szolnoki Vegyiművek 3- 2 (-11, 13, -8, 11, 14) Dunaújváros, 150 n„ v.: Simái, Hurák. Sz.Vegyimüvek: Sármán, Illés, Hajdú, Gulyás, Soós, Tóth. Csere: Szűcs. Edző: Liszi Ferenc. A második vonal éllovasai régi ismerősként üdvözölhették egymást. Megszoktuk, ahol ezek a fiúk találkoznak, ott rendszerint hamar paprikás lesz a hangulat, s csak a tie break, tör pálcát. Akárcsak most. Az első pont nehezen akart megszületni, majd a vendégek oldalán villant fel. Innen árnyékként kísérték egymást a csapatok, majd 10-10-nél nem bírtak egymással sokáig. A menetben különösen Gulyásjeleskedett, s a játékot egy-két „talajgyakorlat” színezte. Egy korty víz után aztán egyszerre meglódult a Vegyi, s huszárosán végét vetett a szettnek. A Liszi-legénység rég látott érett, higgadt játékkal szerzett vezetést. A második ütközet a bíró ténykedése jegyében telt. Itt-ott „lenyelte” szerszámát, s egy-két sorsdöntő melléfújásával sikerült is zavart keltenie a szolnokiak soraiban. Ezt kihasználva el is húztak a Duna-partiak (12-4), amit aztán mégiscsak ledolgoztak bravúrosan a „jász-nagykunok”(13- 13). Szűcs a kispadra ültetett Illés helyén hamar felvette a ritmust, kivette részét a pontépítésből. Rövid állóháború után az utolsó szó mégis a Dunaferré lett, s ezzel egyenlítettek számlájukon. Harmadszorra is nagy-nagy kedvvel kezdett a megye válogatottja, egy szuszra 1-12-re kerekítetve az eredményt. A túlsó térfél valóságos bombatér lett, Soós csak úgy szórta a pontokat. Aztán valami piszok kerülhetett a gépezetbe, mert engedni kezdett a Vegyi szorítása (8-12). Aztán megint állva hagyták a fiúk az ellenfelet, s kitették a pontot. A negyedik összecsapás lett az igazi döntő. Felváltva ropogtak a fegyverek 11-12- ig. Szűcs fontos pontokat hozott. Végül megint a Vegyi ejtette el a fonalat, odadobva a biztos győzelmet. A felpörgetett végjátékban, akárcsak legutóbb, a Dunafermek termett babér. Bár kívülről „csapatabbnak” tűnt a Szolnok, Fortuna aznap nem melléjük szegődött. Jók: Varga A., Berta, Horváth, ill. Soós, Szűcs, Gulyás. Sz.Vegyimüvek-Szegedi Építők 1-3 (8, -1, -5, -9). Szolnok, 100 n„ v.: Huszti, Békési. Sz.Vegyimüvek: Sármán, Szűcs, Hajdú, Soós, Gulyás, Tóth. Csere: Illés, Makai, Császi. Edző: Liszi F. Jobban kezdtek a hazaiak. A Vegyi palánkján sorra fennakadtak a labdák, Sármán mindenütt ott volt. A játszma végéig bírták is a fiúk szusszal, s hozták a szettet. Aztán egyre inkább elfogyott a puskapor, a bíró is "együttműködött" helyenként az alsó-tiszaiakkal. „Megtanultak” blokkolni és (színjjátszani a szögediek, csillogtak-villogtak. Rácz minden labdát összegyűjtött, s Hulmann - nemhiába stabil ember a válogatottban - rendre érkezett. A harmadik menetben még valameddig együtt is mentek a csapatok, s a hajrában is ellenálltak, amíg bírták a Persil-fiúk, de aztán robogott a Napfény-expressz. Ezután már semmi sem segítettjók: Gulyás, Sármán, ill. Hulmann, Rácz, Tóth. (técsi)
