Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-23 / 69. szám

1991. MÁRCIUS 23. 7 Az Uj Néplap Tiszafüreden Megszületett a költségvetés Hosszas egyeztető megbeszé­lések és élénk viták után a városi képviselő-testület március 2-án tartott ülésén elfogadta a várva várt költségvetést, és meghatá­rozta a végrehajtáshoz kapcsoló­dó feladatokat. Fazekas Gyula, a polgármesteri hivatal pénzügyi irodájának vezetője elmondta, az idén a tavalyinál 90 millió forinttal több, összesen 390 mil­lió bevétellel számoltak a város­atyák. A rendelkezésre álló összeg azonban reálértékben gyakorlatilag megfelel a múlt évinek. A képviselő-testület néhány hónapos működése alatt sem rö­vid távú, sem pedig hosszú távú gazdasági koncepciót nem tudott készíteni, ezért tulajdonképpen a több évtizede kialakult intéz­ményhálózat és feladatrendszer finanszírozására kellett felké­szülnie, függetlenül attól, hogy az új városi elöljáróság mely fel­adatokat vállalja át a régi elkép­zelésekből. No de lássuk, mire elég s mire nem a 30 millió fo­rintos hiánnyal elfogadott városi költségvetés. Új beruházásra nem futja az idén, a már megkezdett és befe­jezésre váró fejlesztésekre 47 millió jut, míg az intézmény­­rendszer működtetésére 344 mil­lió forintot fordítanak. Ezen be­lül - 20 százalékos bérfejlesztés­sel kalkulálva - 36 millióba kerül az egészségügyi alapellátás, 12 milliót emészt fel a három böl­csőde, 28 millió forint áll az óvo­dák, 82 millió az általános isko­lák és 40 millió a középiskolai oktatási intézmények rendelke­zésére. Egyéb szociális célokra, idősek, nagycsaládosok támoga­tására, segélyezésére 20 millió forintot hagyott jóvá a képvise­lő-testület, ez azonban a tovább romló helyi gazdasági viszo­nyok közepette várhatóan nem lesz elegendő. Ugyancsak kevés pénz, mindössze 10 millió jut a közmővelődésre. A kommunális jellegű feladatok ellátására 32 millió forintot különítettek el, 3 millió pedig a rászorulók lakás­hiteleinek kamattámogatását hi­vatott szolgálni. A polgármesteri hivatal 38 dolgozójának bére és ennek közterhe 19 millió forintot igényel, de a létszámot év végéig tovább csökkentik. Az első la­káshoz jutás támogatására 4,6 millió forint áll rendelkezésre, az igények ismeretében azonban a városatyák ennek az összegnek egy részét másfajta segélyezési célokra kívánják átcsoportosíta­ni. A költségetéssel együtt a kép­viselő-testület meghatározta azt a feladattervet, amely egyrészt a bevételek növelését, másrészt pedig a költségek csökkentését irányozza elő. Ezek szerint ki­dolgozás alatt áll az idegenfor­galmi adó rendszere, amely az itt üdülő, 48 óránál tovább tartóz­kodó 18 éven felülieket érinti, a helyi lakosokat nem. Az előzetes számítások szerint ez az adónem mintegy 2 millió forinttal növeli az önkormányzat bevételeit. A takarékossági program kereté­ben esetlegesen megszűnik az egyik bölcsőde, egységesítik az eddig többcsatornás szociális juttatások rendszerét, felül­vizsgálják az óvodák, iskolák működését. A képviselő-testület a közvilágítás ésszerűsítését, a villamosenergia-fogyasztásnak csökkentését is tervbe vette, sőt a vásárcsarnok, a kemping, a Pa­tyolat és a vágóhíd magánkézbe adása mellett döntött. Persze, a takarékosságban az önkormány­zatnak példát kell mutatnia, és ezért a jelenlegi két épület egyi­kéből kiköltöznek. A csődbe jutott autószerviz Március 20-án nyílt meg a városközpontban a GÉPSZÖV disz­kont kisáruháza, ahol élelmiszereket és háztartási vegyi árukat le­het vásárolni Az utóbbi hónapokban bizo­nyosan sok füredi polgár fejében fogalmazódott meg a kérdés: va­jon miért volt szükséges a Gépipa­ri Kisszövetkezet állítólag nyere­ségesen működő autószervizének felszámolására?- Az 1977-ben átadott autószer­viz megszüntetésének szigorúan gazdasági okai voltak - tájékoz­tatott Nagy Sándor, a GÉPSZÖV elnöke. - A szervizbázis ugyanis a megnyitástól kezdve a kapacitás kihasználatlanságamiatt vesztesé­ges volt. 1982-ben ezért úgy hatá­roztunk, hogy a tevékenységi kö­rét használt autók forgalmazásá­val, autóbontóval és a bontott al­katrészek értékesítésével bővít­jük. Az előbbi üzletágak sem ter­meltek ki azonban annyi nyeresé­get, amennyi fedezni tudta volna a szerviz állóeszközértékének mű­ködtetési veszteségét. A kedvez­ményes adózás és a nagyobb bér­­fejlesztés lehetősége tette szüksé­gessé azt, hogy 1985 végétől a szerviz leányvállalati formában dolgozott tovább. A GÉPSZÖV átvállalta leányvállalata rezsijé­nek egy részét, és nem kért a telep­helyért bérleti díjat. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására a szer­viz átmenetileg nyereségessé vált. 1988-ban a közgyűlés úgy dön­tött, hogy a gazdálkodási előnyök miatt a szövetkezet kisszövetkeze­ti formában folytatja tevékenysé­gét. A kisszövetkezeti formában viszont nem működhet leányválla­lat, ezért a szerviz újra a GÉP­SZÖV részévé vált. Ismételten veszteséges évek után a közgyűlés határozata értelmében 1990 máju­sában kft.-vé alakult az autójavító bázis. így sem működött viszont rentábilisan, a költségek jórészét a GÉPSZÖV volt kénytelen viselni. A vezetőség tavaly decemberi ülé­sén minden veszteséges tevékeny­ség megszüntetése mellett foglalt állást, ezért döntés született arról, hogy az Autószerviz Kft.-t ez év február 28-val felszámolják. Ezzel együtt a vasipari tevékenységet bővíteni akarjuk, és az egykori szerviz területén német piacra szánt, összecsukható konténereket fogunk gyártani. Ugyanakkor megkezdjük a raktáron maradt au­tóalkatrészek értékesítését, és megpróbáljuk a szervizben dolgo­zó harminc embert továbbra is foglalkoztatni. Az egyedi városkép kialakítása a cél A szaporodó esztétikus, igé­nyes kivitelű épületek, ápolt zöldterületek láttán Tiszafüredet az idelátogatók többsége méltán ítéli meg egyedi arculatú, rende­zett településnek. A szépet azonban némi pénz­zel és persze tehetséges mérnö­kökkel még szebbé lehet vará­zsolni. Erről győzött meg Balogh György, a város főépítésze, aki munkatársaival a jövő Tiszafüre­dét álmodja meg a rajzasztalon. Természetesen nem hatsávos au­tópályákról, magasvezetésű szu­pervonatról, monumentális em­lékművekről és olimpiai sportlé­tesítményekről van szó, hanem „csak” sajátos hangulatú utcák­ról, terekről, amelyek az eltorzult városfejlesztési koncepciókkal szemben valóban újjáélesztik az emberek szépérzékét, környeze­tük iránti fogékonyságát. A város általános rendezési tervét két éve hagyták jóvá, amely tartalmazza a hosszú távú elképzeléseket, a városrendezés műszaki vonatkozásait. Ennek alapján folyamatosan készülnek az egyes területek részletes, eset­legesen módosított beépítési, il­letve rendezési tervei. A város­­fejlesztésben nagyon fontos sze­repet játszik az örvendetesen bő­vülő idegenforgalom, de az itt lakók igényeiről sem feled­keznek meg a mérnökök. Az Ady Endre utcában, amely a városközpontot az üdülőterület központjával köti össze, rendha­gyó kísérletet kezdtek el az épí­tészek. Az alapkoncepciónak megfe­lelően megrajzolták az elképzelt utcaképet, ahol az egyedi épüle­tekben üzletek, vendéglátóegy­ségek és panziók kapnának he­lyet. Annak a vállalkozónak pe­dig, aki ezen a területen építkez­ni akar, olyan mérnököt ajánl az önkormányzat, aki városépíté­szek kerettervébe illeszkedő építményt fog tervezni. Ezzel ugyanis a városépítészek elérik azt a céljukat, hogy többé ne épüljenek uniformizált épületek, építmények. Nos, hogy mennyi­re igazuk van, azt mutatja az, hogy törekvéseiket számtalan pozitív és negatív példa támaszt­ja alá szerte a megyében és az országban. A takarékosság csak tüneti kezelés A nehézségek ellenére is NYERESÉG Türelemmel, megértéssel Korábbi beszélgetésünk mottó­jából maradt a cím, amikor Gaál Sándor, a városi könyvtár igazga­tója mondta el gondolatait a készü­lő költségvetés adta esélyeket la­tolgatva. Mára ezek különösen ak­tuálisak lettek, hiszen a szűkített költségvetés megkérdőjelezi az ed­digi heti 48 órás nyitva tartást vagy a szolgáltatások színvonalát. Pedig a pénznek jó helye lenne a könyvtárban, hiszen a munkatár­sak mindennapos munkájuk és tu­dományos munka mellett olyan kutatásokat is végeznek, amelyek nemcsak az átlag könyv­tárlátogató, de a politikai pártok számára is nélkülözhetetlenek. Többek között olyat is, melyet az ország más könyvtárában nem vé­geznek. Ilyen az 1981 óta szerkesz­tett Tiszafüredi Évfordulók kiad­vány és az 1984 óta minden évről elkészített, részletes városi ese­ménynaptár. A könyvtárpártoló alapítvány alapító oklevele mintául szolgált Kiskőröstől Tapolcáig több hason­ló kezdeményezésnek. Számlájuk­ra eddig több mint 220 ezer forintot fizettek be, melynek hozadékát a könyvállomány bővítésére fordít­hatják, de az olvasók könyvadomá­nyokkal is támogatják őket. Ez a fajta kapcsolat ad alapot optimizmusunkhoz. Hiszen az, hogy egy könyvtár működjön-e vagy sem, s hogy hogyan működ­jön, az nem könyvtárpolitikai, ha­nem keményen politikai kérdés. A visszafejlesztéssel nemcsak a kul­turális, de a politika közélet is csor­bát szenvedne. _______________________V, I, I, Az Új Néplap abszolút második A Postahivatal illetékesétől ka­pott információ alapján a napila­pok füredi „toplistájának” vezető­je az Új Néplap 951 előfizetővel, őt követi a Népszabadság 629, a har­madik helyen pedig a Népszava áll 154 előfizetővel. A hetilapok közül a legnépszerűbb a Szabad Föld 1215, a Rádió; és Televízióújság 669, a Képes Újság 377 és a Nők Lapja 317 előfizetővel. A megye más településeihez hasonlóan tehát a sajtótermékek abszolút sorrend­jében az Új Néplap a Szabad Föld után az előkelő második helyet foglalja el. Az oldalt összeállította: Laczi Zoltán. Fotó: Nagy Zsolt. A nagyüzemi mezőgazdaság eredményességét rendkívül ked­vezőtlenül befolyásoló központi intézkedések, valamint az aszálykár következményekép­pen a téeszek egynegyede vesz­teséggel zárta a tavalyi évet. A szélsőséges időjárási viszonyok a Hámán Kató Termelőszövet­kezet 8 ezer hektáros területét sem kerülték el, s az állami szub­venciók drasztikus évközi csök­kentése, illetve a jócskán meg­emelkedett energia- és alap­­anyagárak bizony keresztülhúz­ták a gazdaság vezetőinek opti­mista számításait. A nehézségek ellenére azon­ban 15 millió forint nyereség szerepelt az elmúlt esztendő mérlegében, s a gazdaság likvi­ditási helyzete sem ad okot aggo­dalomra. Az 1990-es év a nagyszabású gépberuházások jegyében telt el, hiszen mint Kalmár Ferenc el­nöktől megtudtam, 20 millió fo­rintot fordítottak betakarítógé­pek, öntözőberendezések, trak­torok és munkagépek vásárlásá­ra. Emellett több mint 30 száza­lékos bérfejlesztésre is sikerült előteremteni a fedezetet. A neve­sített közös vagyonra 5 százalék osztalékot fizettek ki a tagság­nak, és ennek egyharmadát a nyugdíjasok kapták kézhez. Az idei év tervezése viszont már feladta a leckét a szakem­bereknek, hiszen az előző évhez viszonyítva csak a műtrágyáért 50 százalékkal, a növényvédő szerekért 25 százalékkal, az üzemanyagokért pedig 80 száza­lékkal többet kell költeni. Ez a nagyarányú költségnöve­kedés pedig a felvásárlási árak mérséklődésével párosulva már nem sok jóval kecsegtet ebben az évben. A termelési szerkezetben érdemi változtatásokat nem ter­veznek, ugyanis egyetlen nö­vénynek sincs biztos piaca, és a tejelőszarvasmarha- vagy a ser­téslétszámot sem lehet egyik hó­napról a másikra lecsökkenteni. Egyetlen lehetőség a már néhány éve megkezdődött takarékosság, persze ésszerű keretek között. Igaz, pusztán emberi lelemé­nyességgel és akarattal képtelen­ség kigazdálkodni csupán az üzemanyagár-emelésből adódó 14 millió forint többletköltséget. De csakúgy, mint a többi mező­­gazdasági nagyüzemben, a tal­pon maradás nemcsak komoly erőfeszítéseket igényel, hanem egy jó adag szerencse is kell hoz­zá. Már csak azért is, mert az ága­zatot sújtó terhek, intézkedések, piaci behatások hovatovább megkérdőjelezhetik a mezőgaz­daság életképességét. Tiszafüreden, a Tisza II. Áruház emeletén is kaphatók a 18 karátos arannyal futtatott ékszerek. Ha­­lászné Fodor Adrientől, a Golden Kft. boltvezetőjétől megtudtuk, hogy idegenforgalmi idényben és ka­rácsony előtt van nagy kereslet. Talán nem ártana az idegenforgalmi főszezonban a kemping vagy a strand környékén árusítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom