Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-15 / 63. szám

1991. MÁRCIUS 15. Uj Néplap A pszichológus válaszol Amikor nemcsak a világ, hanem az egyén is hibás Az embert nap mint nap érik kisebb-nagyobb negatív környe­zeti hatások: anyagi gondok, túl­terhelés, kudarcok, kapcsolati konfliktusok, veszteségek, és így tovább. Ezek mindenkiben fe­szültséget, haragot, szorongást, le­­hangoltságot okoznak. Az embe­rek egy része fel tudja dolgozni magában a sérelmeket, megoldást talál a nyitva maradt problémákra, képes kiadni a felgyűlt feszültsé­geket. Mások azonban nem képe­sek erre: a feszültség bennük ma­rad, és tovább gyűlik. Utóbbiak személyisége sajátosan érzékeny. Tűrőképességük csökkent, egyre apróbb dolgok is „fennakadnak a rostán”, az élet közönséges nehéz­ségeit is hajlamosak felnagyítani magukban. Önismeretük hiányos, saját magukkal és környezetükkel szemben támasztott elvárásaik gyakran irreálisak. Szemléletük borúlátó, mindenben rosszat sejte­nek, előre is hajlamosak aggodal­maskodni elképzelt eseményeken. Viselkedésük nehezen alkalmaz­kodó és merev, ezért a bajoknak nemegyszer „elébe mennek”, szinte előidézik a konfliktust. A külvilág negatív hatásai és az érzékeny személyiség találkozása esetén jön létre a neurózis, ez a változatos testi-lelki tünetekkel je­lentkező, lelki eredetű betegség. Akikben tudatosul saját maguk vagy ismerőseik túlzottan érzé­keny személyisége, azokban rög­tön fel is merül a kérdés: hogyan és miért alakult ilyenné? Az ember személyiségfejlődé­sét a kisgyermekkori családi kör­nyezet és nevelés alapozza meg, majd élete során szűkebb-tágabb emberi környezete: közeli kapcso­latai, a különböző életesemények és társadalmi-kulturális hatások alakítják. Ebbe több helyen is csúszhat olyan hiba, amely észre­vétlenül neurotikus személyiség­­fejlődést indít el. Egyik gyakori hiba a nem meg­felelő családszerkezet: ha hiányos a család vagy a szülők kapcsolata, örökös konfliktusokkal terhelt. Hasonló baj, ha a gyermeknek egyik vagy mindkét szülőhöz fű­ződő érzelmi viszonya negatív vagy ellentmondásos. Ilyen ese­tekben a gyermekben az azonosu­lási folyamat szenved zavart, főleg pszichoszexuális fejlődésében és nemi szerepviselkedésében tá­madnak enyhébb-súlyosabb bi­zonytalanságok, zökkenők. Egy másik ok lehet a szűkebb környezet által nyújtott kóros min­ta. Ha szüleitől vagy más közeli személytől azt tapasztalja a gyer­mek, hogy az sok mindentől fél, apró dolgok is „kiborítják”, aggo­dalmaskodó, sértődékeny, lobba­nékony; hogy könnyen „feladja a harcot”, vagy irreálisan a végső­kig viszi; hogy túl sokat vállal, vagy a könnyebbik végét keresi a munkának - akkor ez a szemlélet és viselkedésmód rögződik benne, és felnőttként akaratlanul is ezt fogja követni. A család légköre és a szülők ne­velési stílusa is igen fontos. Ha a légkör meleg, az természetesen jobb, mint ha érzelmi hidegség ve­szi körül a gyermeket, de a korlá­tozó nevelés így is rendkívül sokat árt. Utóbbi azt jelenti, hogy a gyer­meket nem engedik önállóan cse­lekedni, feleslegesen aprólékos szabályokkal és követelésekkel korlátozzák, és legfőképpen ha ag­gódó féltéssel kötik gúzsba. Ettől a gyermek önbizonytalan, önérté­kelési zavarokkal küzdő, szoron­gó, önállótlan, gátlásos emberré fejlődik. A társadalom oldaláról az érték­zavar, a stabil normák hiánya, az igények-lehetőségek közti szaka­dék, a képességék-vállalások disz­harmóniája, a kompromisszum­készség gyengülése, a kötelesség- és felelősségáthárítő magatartás terjedése a leggyakoribb hibák, melyek szintén a neurózis felé lö­kik az egyént. Az immár népbetegségszámba menő neurózist, a tömegméreteket öltött neurotikus személyiségfej­lődést e pontokon lehetne meg­előzni. Dr. Ignácz Piroska Övék és csatok Vékony bőrből vagy műbőrből saját magunk is készíthetünk kü­lönböző öveket női vagy lánykaru­hához. Az öv nagyon egyszerű, ha derékon alul hordják. Az ún. csípő-Szép övcsatok készíthetők vas­tag talpbőrdarabokból; ilyesmit ci­­pészműhelyekben, cipőkellékbol­­tokban vásárolhatunk. A csat alak­jának és szélességének megterve­övek íves kialakításúak, mint az A ábra (1) mutatja. Legjobb először rajzlapból sza­básmintát készíteni, és próba után a bőrt a szabásminta szerint kivág­ni. Az övét varrás nélkül készítjük. A belső részt (1) a külső (2) résszel körülragasztjuk. A belső részt vas­tag bőrből (merev vászonból), a külsőt vékony bőrből készítjük. (A műbőr belső (2 és 2/b) felületét ne túl bőségesen kenjük be; a ragasz­tófelesleg a műbőr megduzzadását idézheti elő!) Az öv végeket (2/c és 2/d) keskenyebb rátét formájában ragasztjuk meg, hogy a csatot (3) rögzíteni tudjuk. zése után a rajzot átvisszük a bőr sima, felső oldalára. A csat belső nyílásait és széleit lombfűrésszel vágjuk ki a B ábra szerint. Kivágás után a bőr széleit finom dörzspa­pírral letisztítjuk. A bőrt nem sza­bad festeni, hanem felületét be kell kenni jó bőrápoló pasztával. A csat kivágása után még el kell készíteni a nyelvet (1), mely vastag bronz­vagy rézdrótból készíthető. A nyelvnek azt a részét, amely átfog­ja a csat hátsó részét (2), meghajlí­­tás előtt laposra kell kalapálni. A nyelvnek a csat mellső részére (3) támaszkodó részét viszont le kell reszelni, hogy könnyen hatoljon be a bőrövben levő lyukakba. A különböző övékhez saját ízlé­sünk szerint tervezhetjük meg a csatokat (C ábra). A csat lehet szimpla vagy dupla, alkalmi ru­hákhoz díszesebb. A természetes, vastag bőrből ké-B szült övhöz készíthetünk olyan csatot, amelyben a nyelv is bőrből van kivágva. Ebben az esetben a nyelvet (1) külön darabból vágjuk ki, majd rézszegecscsel (2) a csat hátsó (3) részéhez erősítjük. A kemény bőrből lombfűrésszel kivágott nyelv (1) elég nehezen hajlik az öv meghúzásakor. Ezt a hibát úgy szüntethetjük meg, hogy gömbölyű reszelővei kis haránt alakú bemélyedést reszelünk ki (1/a). Az övben (5) levő hosszúkás nyílások (4) kivágásához laposí­­tott és kiélezett végű acélcsőből készítjük a lyukasztót. B. K. Receptötletek Unalmas köretek helyett Elég volt az unalmas köretek­ből, a krumpli-, a rizs-, a tarho­­nyadömpihgből. Itt az ideje, hogy zöldségből, gyümölcsből olyan ételeket készítsünk, ame­lyek önállóan vagy hús mellé tá­lalva újfajta ízeket hoznak kony­hánkba. A főtt vagy párolt zöldségeket mindenki ismeri. De nem min­denki adja az asztalra. Pedig a tömítő krumplinál, a rizsnél, tésztánál mennyivel egész­ségesebb a zöld köret. Sültek­hez, rántott, panírozott húsokhoz kiváló a sárga- és fehérrépából, zellerből, zöldbabból, zöldbor­sóból, kukoricából, kelbimbó­ból, karfiolból vegyített köret. Készülhet sós vízben megfőzve vagy vajban párolva, petrezse­lyem és zeller zöldjével meg­szórva. Ugyanezt az összeállítást különféle salátaöntetekkel, ma­jonézzel és különféle mártások­kal is tálalhatjuk. A zöldségek önállóan és bármilyen vegyítés­ben szerepelhenek étrendünk­ben. C-vitaminban gazdag köretet készíthetünk cékléból, és nem­csak a megszokott saláta formá­ban. Hanem úgy is, hogy a meg­hámozott, egészben megfőzött céklát kockákra daraboljuk, és olvasztott vajon megfuttatjuk, majd sóval, kevés borssal, kö­ménnyel és szerecsendióval íze­sítjük. Igen ízletes, főtt húsok­hoz illő köretet kapunk, ha a megfőzött céklát lereszeljük, és kevés tejfeles habarással besűrít­jük. A lengyelek kedvelt körete sárgarépából és almából készül. A nyers, reszelt sárgarépát és al­mát kevés tejszínnel, csöpp cit­romlével ízesítik. A majdnem nyers, éppen hogy lobogó forró vízbe megmártott spenótlevelek vajban megfor­gatva, reszelt rokforttal meg­szórva még a megrögzött spenótellenzőknek is ízlik. A hüvelyesekből sem kötelező vastag rántással főzeléket készí­teni. Finom a majonézes lencse­köret, amelyhez tanácsos jó sok, vékony szeletekre vágott póré­hagymát adni. A lencsét enyhén sós vízben kell megfőzni, lecsö­­pögtetni, összekeverni a nyers póréhagyma-karikákkal, és le­önteni majonézzel. Szemesbab­ból karikára vágott sárga- és fe­hérrépából, zellergumóból (elő­zőleg minden alkatrészt külön­­külön sós vízben megfőzve), nyers hagymakockákból ízletes keveréket állíthatunk össze. Ezt tálalhatjuk natúr módon, vagy gyenge ecetes, citromos öntettel, mustáros szósszal. Finom a nyers paradicsomkockákkal, ketchuppal ízesített, borssal meghintett tarka bab is. Pörköltek, vadhúsok nagysze­rű köretei lehetnek a párolt, töl­tött, sült gyümölcsök. A legegy­szerűbb gyümölcsköret a főtt al­ma. Egészséges almákat enyhén cukros, citromos vízben néhány percig forralunk. Azon nyomban tálalható. Pikáns az áfonyalek­várral töltött, párolt körte vagy alma is. A biraslmamártáshoz puhára kell főzni a felszeletelt gyümölcsöt. Ha van turmixgé­pünk azzal, ha nincs, villával ala­posan összetoljuk, majd cukrot, koriandert, gyömbért felfőzünk fehérborral, és ezt a folyadékot a birsalmakrémmel összekever­jük. Ha túl híg, tejfeles habarás­sal sűrítjük. (km) Házi praktikák Foltok és karcolások a nappa­­bőrből (ruha, bútor, táska) el­tűnnek, ha pár csepp tejet egy kendőre öntünk, és ezzel a fol­tot bedörzsöljük. Ha a ruhánkon izzadságfolt van, ecetes vízbe áztassuk be a kelmét, majd ezután tegyük a mosógépbe. Mosás után tökéle­tesen eltűnik az izzadságfolt, és az izzadságszag is elillan. Ha majonézt készítünk házi­lag, akkor ne csak nyers, hanem apróra vágott főtt tojás sárgáját is keverjünk hozzá, akkor a ma­jonéz nem lesz túl folyékony. Meg kellene látogatni... Most nem azokról a családokról van szó, akik állandóan tartják a kapcsolatot az idős, de külön élő szülőkkel. Inkább azokról, akiknél ez a kapcsolat - ilyen vagy olyan okok miatt - csak alkalmi. Alkalmi a kapcsolat, mert úgyszólván a névnapokra, születésnapokra, a kará­csonyra, a húsvétra korlátozódik. Hadd tegyem hozzá: még ez sem a legrosszabb, hiszen van, ahol még ezeken a jeles ünnepeken is megfeledkeznek az öreg szülőkről. Miről jutott mindez eszembe? Arról, hogy egy ismerős, ötven év körüli asszony azt mondta:- Közeleg a húsvét, és fogalmam sincs, mit vegyek anyámnak, apámnak. Tudod, messze élnek tőlünk, vonattal is több, mint három óra eljutni hozzájuk. De azért ünnep előtt okvetlen meglátogatom őket. Csak tudnám, mit vigyek? Már a nyelvemen volt, hogy vigyél meleg papucsot, kávét, teát, csokoládét - azután elszégyelltem magam. Ekkor jutott eszembe:- Mi lenne, ha „műsoron kívül”, már most egy hétvégén elutaznál hozzájuk, és úgy „titokban” körülnéznél náluk, hogy mire lenne szükség, és mire nincs is szükség igazán. A mondat második felére rákérdezett:- Hogy mire lenne szükség, azt értem, és biztosan rá is jövök, ha elutazom hozzájuk. De mi az, hogy „mire nincs szükség igazán”? Miért vegyek ilyen dolgot is? Miért? Mert amire szükség van, azt okos venni, de amire nincs is igazán szükség, csupán csak plusz örömet okoz, talán az az igazi ajándék. Ismerősöm elgondolkodott:- Azt hiszem, igazad van. Néha én is szeretek „haszontalan” dolgokat kapni. Olyat, aminek örülök, de amire nekem nem lenne szívem pénzt adni, hogy magamnak megvegyem... Egy héttel később felhívott:- Jó volt a tanácsod. Először is, nagyon megörültek, hogy „műsoron kívül” mentem. Másodszor, már tudom, hogy mit veszek. Amire szükség van, az új függöny a szobába a két ablakra, mert a régi már igencsak elvásott. És megveszem azt is, amire talán nincs is olyan nagy szükség. Kapnak egy jól látható, nagy számlapos órát, mert ez a mostani nemcsak hogy napi negyedórát siet, de bizony szemüveggel is alig látni a számlapját. Ennek nagyon fognak örülni. Vagy talán ez sem az igazi, mert valójában erre is szükség van? No jó, akkor még gondolkodom valamin. Azt hiszem, hasznos volt a látogatás, és nem árt a gondolkodás sem... Biokertészet Rügypattanás előtt per­metezzünk! Március 16-17., szombat-va­sárnap: újhold napján levélnap van, ez a nap alkalmas a leveléért termesztett növények vetésére, át­ültetésére. Ilyen a salátafajták, ká­posztafélék, spenót, metélőhagy­ma, madársaláta, endívia. Márci­us eleje a legalkalmasabb időpont arra, hogy kertünkben egy vagy több fóliaalagutat állítsunk fel. Mindaddig tartsuk zárva őket, amíg a föld alatta fel nem meleg­szik, és morzsalékossá nem válik. Ebbe a jó porhanyós, komposzttal ellátott földbe már vethetjük a le­vélzöldségeket. A saláta mellett hagyj unk hely et, lehetőséget a tár­sításhoz, jól társul ugyanis a ká­posztával, répával, szamócával. Március 18., hétfő: ez a nap alkalmas vetésre, ültetésre a boly­gók együttállása vagy más jelen­ségek miatt. Továbbiakban ezt a napot a kertész „szabadnapjá­nak jelöljük. Március 19., kedd: termésnap. Kedvez minden terméséért ter­mesztett növény számára. Elvet­hetjük a paprika és a paradicsom magjait, napos helyre téve oda­bent is tarthatjuk egy ládában el­vetve. De sokkal jobb, ha biofűté­sű melegágyat készítünk az érté­kesebb, hosszú tenyészidejű nö­vényeink számára. A kikelt para­dicsompalánták régi jól bevált gyógyszere a betegségek ellen, ha 1/4 liter sovány tej és 2 liter víz keverékével permetezzük, általá­ban kéthetente egyszer, csapa­dékosabb idő esetén gyakrabban is. A fiatal paradicsompalántákat hetente egy alkalommal 2 dl tej és egy liter víz keverékével öntöz­zük kiültetésig. Nagyon ügyel­jünk arra, hogy csak jól fejlett, egészséges, edzett palántákat ül­tessünk ki a végleges termesztő­helyre. Az egyes töveket vegyük körül komposztmulccsal - vagy félérett komposzttal takarjuk a ta­lajt. Ez nappal megvéd az erős párolgástól, védi a talajt a kicsere­pesedéstől, visszatartja a gyomo­kat, leköti az éjszakai harmatot, tápanyagot, gázokat szolgáltat a növények számára. Érdemes megfontolni a talajtakarás hasz­nát, ugyanis kevesen veszik figye­lembe, hogy az összcsapadék 15 százalékát a harmat teszi ki, és a talajtakaró mules ezt le tudja kötni nagy mértékben. Március 20-án, szerdán 12 órá­ig termésnap, viszont 13 órától már gyökémap. Március 21., csütörtök: gyökér­nap 18 óráig. Alkalmas minden gyökérzónában vetett vagy ülte­tett növény számára. A saláta mel­lé el vethetj ük a pirosretek magjait is. A fóliasátor védelme alatt lan­gyos üvegházi légkör alakul ki, amelyben minden korábban és gyorsabban nő. Ily módon kis ágyásról háromszor szedhet ter­mést egy évben az ügyes kertész. Duggathatjuk a hagymaféléket, vethetünk petrezselymet, sárgaré­pát, póréhagymát, a burgonyát előcsíráztatva - komposzt közé ül­tetve. Március 22., péntek: a bioker­tészek szabadnapja. Ezen a napon nézzük át a kerti szerszámainkat, élezzük ki a kapát, stb. össze­­gyűjthetjük a kerti hulladékokat. A metszést lehetőleg termésnapo­kon végezzük el, a nyesedéket ap­rítsuk fel aprítógéppel vagy csak egyszerűen a baltával. A fertőzött részeket tüzeljük el a kályhában. A paradicsom támaszrácsát tölt­sük fel 30 cm-es komposzttal, és takarjuk mindig friss kerti hulla­dékkal a tetejét. A fák tányéiját is töltsük fel jó vastagon komposzt­­takaróval. Később a virágok is meghálálják majd a gondoskodá­sunkat. Ne feledkezzünk el a tavaszi lemosó permetezésről sem, lehe­tőleg rügypattanás előtt végezzük el. Kántor István Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet (sárdi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom