Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-14 / 62. szám

1991. MÁRCIUS 14. Néplap 3 Skála veled! Tegnap a szolnoki Skála Áruházban konzerveket, befőtteket, készételeket és üdítőket kínáltak 20-30 százalékos engedménnyel. Húsvéti előzetesként a Kiskunhalasi Á. G. termékeiből kóstolóval egybekötött termékbemutatót is rendeztek. (Fotó: K. É.) Mi az a privatizáció? A lakosság ellentétes érzel­mekkel viseltetik a privatizáció iránt - ezt tükrözi a GFK-Hunga­­ria Piackutató Intézet közvéle­mény-kutató felmérése. A meg­kérdezett kétezer magyar állam­polgár közül minden harmadik még soha nem hallott a privati­zációról. Akiknek kialakult vélemé­nyük van, azok közül a legtöb­ben - 66 százalékuk - a privatizá­ció hátrányaként értékelik, hogy bizonytalanná válnak a munka­helyek. 62 százalék úgy ítéli, hogy csökken az egzisztenciális biztonság, 60 százalék a külföldi cégek befolyásának növekedését érzékeli, 56 százalék az árak emelkedését is a privatizáció számlájára úja, s 48 százalék a társadalmi juttatások csökkené­sével társítja a privatizációt. Mindezek ellenére egyetértenek ezzel a szükséges folyamattal; a megkérdezettek 62 százaléka szavaz mellette, 23 százalék ha­tározatlan, és mindössze 12 szá­zalék voksol ellene. Egyéves a kistermelők megyei szövetsége Farmerképzés francia támogatással Egy éve alakult meg a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Me­zőgazdasági Kistermelők Szö­vetsége. A sikeres kertbarátmozgalom jogutódjának tekinthető, önálló jogi személyként működő szö­vetség alapvető célja a mezőgaz­dasági kistermelés rangjának és megbecsülésének helyreállítása, valamint a néhány négyszögöltől a több tíz hektárig terjedő terüle­ten gazdálkodók érdekeinek képviselete, széles körű szakmai továbbképzése. Jelenleg 3200 tagot számlál a szövetség, ennek mintegy 15 százaléka klasszikus árutermelő gazda. Király István, a megyei szervezet elnöke és Bárány Ist­ván titkár eredményesnek ítélik meg a szövetség eddigi munká­ját, amit az is bizonyít, hogy he­tente újabb 8-10 vállalkozóval gyarapszik a taglétszám. Sajnos, a kistermelők önszerveződő szö­vetségét a központi szervek nem kezelik partnerként, ezért a leg­fontosabb termelési és piaci in­formációkhoz rendkívül nehe­zen jutnak az egyéni gazdák. A megyei szövetség nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, a szakmai továbbképzésre. Terve­ik között szerepel, hogy elegen­dő jelentkező esetén Szolnokon is beindítják az általános iskolá­ban végzettek részére a farmer­­képzést, amely Kecskeméten már eredményesen működik. A francia alapítványból támoga­tott, teljesen új alapokon nyugvó szakmunkásképző kihelyezett osztályában a gyerekek két év alatt - néhány ezer forintos tandíj ellenében - elsajátíthatják a dísz­növény- és virágtermesztő, illet­ve a virágkötő szakmát, amelyről hivatalos bizonyítványt kapnak. L. Z. Testnevelőpár Abonyban Egy sportházasság története Nagy Gáborra, vagy ahogyan akkoriban hívták: Nagygabira még ma is bizonyára sokan em­lékeznek Kunhegyesen. A sző­ke, deltás fiatalember 1964-66 között két évet tanított a Dózsa úti iskolában. Egyébként Kisúj­szálláson végzett a gimnázium­ban, és Porcsalmi Lajos tanár úr keze alatt országos bajnok és ma­gyar ifjúsági atlétaválogatott lett. Csak a rend kedvéért jegyzem meg, hogy dobóatlétaként tizen­egyszeres országos bajnok. Esz­tendőkön keresztül a Bp. Hon­véd színeiben versenyzett, majd Kunhegyes következett. Amikor a Testnevelési Főiskolát elvé­gezte, és Fegyvemekre, a gimná­ziumba került tanítani, áttért az erőemelésre. 1973-ban - nem té­vedés a szám - 275 kilóval ő tar­totta a felhúzás nehézsúlyú or­szágos csúcsát. Még tizenöt, húsz kiló a karjaiban maradt. A fegyvemeki évek meghatá­rozókká váltak életében, hiszen itt találkozott egy tehetséges, kö­zépiskolás atlétalánnyal, akit Ba­­unok Gabriellának hívtak. Nagy­szerű kézilabdás, ragyogó atléta volt, és Gábor egyik versenyről a másikra nevezte. Szép védence pályafutása azonban megsza­kadt, mert a tanár úr nemes egy­szerűséggel belészeretett. Rá­adásul ez az érzés kölcsönösnek bizonyult, így semmi akadálya nem volt annak, hogy Gabriella érettségije után összeházasodja­nak. Az igazsághoz az is hozzá­tartozik, hogy az ismerősök jó része nem adott volna egy üres garast sem ezért a frigyért. A fel­­tételezést ők úgy cáfolták meg, hogy jóban-rosszban azóta is hű­séges társai egymásnak. Időköz­ben Gabi is diplomát szerzett, és már hosszú-hosszú évek óta Abonyban, a Somogyi Imre Ál­talános Iskolában tanítják a diá­kokat. Ez az iskola sporttagozatos, ahol Gabriella a tagozatvezető, és Gábor az egyik nevelő a hat tesi szakos közül. Mindezek el­lenére sem harag, sem sértődés nincs közöttük, hanem mindket­ten teszik a dolgukat. Nem akár­hogyan, mivel Gábor fiú kézisei legutóbb is az országos közép­döntőig jutottak, és jelenleg is öt volt tanítványa játszik Szolno­kon, az Olajbányász serdülőinél. Gabriella, azaz Gabi sem tétlen­kedik, hiszen Petrezselyem Ani­ta nevű egykori diákjuk országos helyezett rövidtávfutó volt, most pedig Szolnokon atlétizál. De a sorba illik 14 éves Miklós fiuk, aki súlyt emel, vagy esztendővel fiatalabb Zsuzsa lányuk, aki sok­szoros Pest megyei úszóbajnok. Mindezek következménye­képpen a Nagy házaspár ma is csak hírből ismeri az unalmat, hiszen hétköznapokon szinte reggeltől estig lefoglalja őket a munka, a vasárnap pedig a ver­senyeké. Olyannyira, hogy Gá­bor Örményesen élő édesanyja, vagy Gabriella Fegy vemeken la­kó szülei sokkal sűrűbben kere­sik fel őket, mint ők utaznának haza. Elvégre amit vállaltak nemcsak időigényes, de gyönyö­rű feladat is. Megismerni a küz­dés, a siker ízét, olykor a kudar­cét is. Miközben edződik a test, az akarat, a jellem, egyszóval változik a személyiség is. És hogy a gyerekek mennyire szere­tik őket, arra egy példa: estefelé már szó szerint el kell zavarni őket a tornateremből. Mert ha rajtuk múlna, ők még szívesen maradnának... D. Szabó Miklós Jubileumi tanév 1931 -et írtak akkor, amikor fel­avatták és átadták a nebulóknak Szolnokon a most Kassai Úti Ál­talános Iskolát. A tanoda elérte a férfi-nyugdíjkorhatárt, de nyug­díjba nem megy. A szép évszámot azonban rendezvénysorozattal ünnepük meg, és az idei tanévet jubileumi tanévvé nyilvánították. Már szeptembertől tanárok és diákok részvételével versenye­ket, vetélkedőket hirdettek meg, valamint a gyerekek iskolatörté­neti kutatási munkát végeznek. Az események csúcspontja májusban lesz - mondta Dunai Kovács Lajosné szervező -, ami­kor egyhetes rendezvénnyel zár­ják a programokat. Ezek közül is kiemelkedik az a gálaest, amelyet május 10-én tartanak a Kőolaj sportcsarnokában, a Nemzedékek napja, egész napos műsor záró­számaként. Ezen fellépnek a je­lenlegi diákok, de szeretnék, ha minél több régi diák is a közönség elé lépne. Erre várják az iskolá­ban a korábban végzettek jelent­kezését, valamint meghívnak a Nemzedékek napjára minden volt tanárt és tanulót. A tanintézetben kiemelt nyelvi oktatás is folyik. Ennek támoga­tására alapítványt hoztak létre, hogy az idegennyelv-oktatást fej­leszthessék, valamint nyelvi tá­borokat és külföldi csereüdülteté­seket szervezhessenek a gyerekek számára. A gálaest bevétele is az alapítvány számláját duzzasztja, amelyet a Mezőbank Rt. szolno­ki, Mária utcai fiókjában nyitot­tak az „Érteni egymást” 58 16025 00 számon. Aki tud segíte­ni, kérik, járuljon hozzá a nemes ügy támogatásához.____________ Idegenforgalom 1991. (2.) Több lábon kell állni Az idegenforgalom területein egyre több utazási iroda jelenik meg. Számuk ma már megköze­líti az ezret. Közülük legna­gyobb változatlanul az IBUSZ. A ki- és beutazások felét e szer­vezet adja. Az idegenforgalom jelenéről, gondjairól, kilátásairól beszélgettünk Tóth Lászlóval, az IBUSZ Szolnok Megyei Uta­zási Irodájának vezetőjével. A vezető elmondta, hogy az IBUSZ az elmúlt évet nyeresé­gesen zárta, jóllehet a korábbiak­hoz képest több problémával kellett megküzdeniük. A robba­násszerű politikai változásoknak forintban kifejezhető hatásaik voltak és vannak gazdálkodá­sunkban. Európa legtöbb orszá­gába ma már vízum nélkül utaz­hatunk. Korábban az IBUSZ a vízumok megszerzéséből jelen­tős bevételre tett szert, ennek el­törlése 2,4 milliárd forint kiesést jelentett számukra. Érzékenyen érintette e vállalatot is a német újraegyesítési folyamat, mivel a német turisták száma jelentősen csökkent. És bár az elmúlt évben Romániából csaknem 9 millióan érkeztek hazánkba, de nem az idegenforgalmi hivatalok közve­títésével, nem az állami bevéte­leket növelve. A kormány valu­tarendelkezései is negatívan ha­tottak az IBUSZ bevételeire. Is­mert, hogy a lakosság 300 dollá­ros valutakerete évi 50-ré csök­kent, így a valutafogalmazásból származó bevételek is visszaes­tek. Az elmondottak ellenére az IBUSZ az elmúlt évet nyeresé­gesen zárta. Ezt részben a kiutaz­tatások révén érte el. Igaz, a többszöri forintleértékelés hatá­sára áraikat kénytelenek voltak növelni, de nagy tömegeket mozgató, aránylag olcsó utakat is kínáltak. Elsősorban Görög- és Törökországba irányult a tu­ristaforgalom. A külföldi utaztatások mellett a belföldi üdülésszervezésük mind nagyobb szerephez jut. A szakszervezeti üdülés árainak drágulása miatt az IBUSZ árai is versenyképesek lettek. Az utazóközönség megnyeré­sére hozták létre az IBUSZ Klu­bot azok számára, akik legalább tízezer forintért vettek igénybe szolgáltatásokat. Árkedvezmé­nyekben részesülhetnek, utazást, üdülést nyerhetnek a szerencsés klubtagok. Bekapcsolódtak az értékpapír-forgalomba is. Jelen­leg az Ingatlan Bank letéti jegye­it vásárolhatjuk meg az IBUSZ- irodákban. Ez évtől klasszikus banki műveletek végzését is ter­vezik, egyének és vállalatok számlavezetését. De foglalkoz­nak Darius Sorsjegy árusításával is, 2 márkáért 20 ezret nyerhet­nek a szerencsések. Az utóbbi években az idegen­­forgalomban is megnőtt a vállal­kozások száma. Közel ezer uta­zási iroda van ma Magyarorszá­gon. Megjelentek azonban a „szerencselovagok” is, akik ugyan olcsó árakkal vonzóvá tesznek utakat, de szolgáltatása­ik színvonalával az egész ide­genforgalom hitelrontását érik el. _______________Nagy Rózsa Röntgenkép a Hetényiröl Rávilágítás - átvilágítással Rávilágítani a tényekre, a problémákra lehet. Átvilágítani meg mondjuk valaminek a szer­kezetét. Jelen esetben a Hetényi Kórházról van szó. Átvilágítják a kórház szerkezetét, működését, hogy így rávilágítsanak a problé­mákra, a kihasználatlan kapaci­tásra, az átszervezések szüksé­gességére. A jelenség, amellyel a Heté­­nyiben állunk szemben, Magyar­­országon igen gyakori, tudniil­lik, hogy van egy óriási kórházi szervezet. Ez a Hetényiben két­ezer ágyat, ötven osztályt, több telephelyet jelent. Az ilyen intéz­mény nehezen mozgatható, fel­építésében, működésében van­nak kihasználatlan tartalékok. Az átvilágítás - a problémafel­táró vizsgálódás - során megálla­pítják, hogyan épül fel maga a kórház. Kiemelt terület a pénz­ügyi működés és a feltételbizto­sító rendszer elemzése. A cél: a meglevő forrásokat - akár átcso­portosítással is - jobban kihasz­nálni, és felderíteni azokat a bi­zonyos rejtőző tartalékokat. Ez ugyanúgy vonatkozik a szakem­berekre, mint a műszerekre vagy akár az ágyakra. Az átvilágítást kívülállók - egy kft. szakemberei - végzik. Természetesen együttműködnek a kórházi szakemberekkel, meg­hallgatják véleményüket. Fölké­szültek arra, hogy egy ilyen vizs­gálat során sokan foggal-köröm­mel védik az osztályukat, az ágy­számukat. A kórház éppen ezért végezteti el a munkát külső szak­értőkkel, hogy ki tudják zárni a szubjektivizmust, a részrehaj­lást. Az átvilágítást egyébként a megyei és a városi önkormány­zat anyagilag és erkölcsileg is támogatja. -pé­napló Újabb levelek. „Olvastam az újságból, hogy a szovjet tisztek szerint a repülőgépek Karcag felett sosem repültek át. Ha nekem annyi forin­tom lenne, ahányszor átrepülték Karcagot, a Horváth Ferenc úti 21 lakást biztosan meg tud­nám venni. A November 7. Tsz dolgozója vol­tam 12 évig. A 4-es úthoz és a tsz-kövesúthoz kb. 100-100 méterre van egy orosz zavaróállo­más. Ha a környékén dolgoztunk, a katonák mondták: kedden és pénteken gyakorlat van. Általában V-alakban repült 3 gép, vagy több­ször 3-3 gép. Ezt a tsz-tagok több száz embere meg tudná mondani. 1982 májusában egy kora reggel Kunmadarasra mentem kerékpárral gyapjút eladni. A berekfürdői utat meghaladva előttem ment három lovaskocsi. A repülőtérről felszálló gép elég alacsonyan repült, megijedtek a lovak, a földre kushadtak, én is gyorsan le­szálltam, a hang erőssége lenyomott engem is, a jószágokat is. A középső fogatbeli ló úgy verte le önmagát, hogy nem tudták felállítani. Az egyik kocsis jött velem Kunmadarasra állator­vosért. A másik két fogatnál is lószerszámsza­kadás lett... Fodor Báüntné, Karcag, Kátai G. u. 21.” „Hogyan tudták megállapítani az Ecse­­zugra vonatkozó egymilliárdos kártérítést? Azért-e, hogy a város javára fordítsák, vagy az elvtársak zsebeit tömnék ki vele? Lehetne bizo­nyítani, hogy az Ecsezug nem sártenger volt, igaz, jelenleg piszokul néz ki, mint amilyen a honfoglaláskor lehetett. A nagyapám meg a nagyanyám művelt ott pár hold földet, épített egy kis tanyát majdnem az Ecsezug-sarokban. Olyan madárvilág és annyi hal és tojás volt ott, hogy jobban éltek, mint ma. A részleteket el­mondani lehetne, nem leírni. Állítsák vissza az Ecsezug területét, úgy, ahogy 1947-ben volt. Akiknek ott volt a földje, dolgozzanak, fizesse­nek adót, és azt fordítsuk a városunk fejleszté­sére, és fizessük meg az embereket érdemeik szerint, és ne azért, mert jó elvtárs. Ne legyen egyenlőség, testvériség, szocializmus, mert sze­rintünk az annyit jelent, hogy lopni, csalni, ha­zudni. Egyébként még 3 milliárd sem fogja helyre tenni az ecsezugi dolgokat. Ne haragudjon, szerkesztő úr, hogy a nevem nem írom alá. Körmendi Lajos Tqflcirnérés kannából Szolnokon már több ABC- ben lehet kapni kimért tejet üvegben. Most a Csarnok és Pi­acintézmény az egyik helyiségét a baromfipiacon bérbe adta egy magánvállalkozónak, aki a be­­senyszögi Kossuth Tsz-től veszi át a 3,6-4 százalékos zsírtartal­mú, szűrt, hűtött tejet, és 19 fo­rintért adja a vevőknek. Három­száz liter fogy naponta, délután­ra már alig marad. Jobb termés ígérkezik Az idei termésnek a tavalyi évnél jobban kedvez az időjárás az abonyi Új Világ Tsz-ben is, ahol a háztáji jelentős ágazatot képvisel. Paradicsomot a múlt évben 130 hektáron termesztet­tek, de 20 hektáron a palántákat pótolni kellett, 30 hektáron fer­tőződött a terület, emiatt csupán 10 tonna paradicsom termett hektáronként. A sárgarépának és a kukoricának sem kedvezett az aszály. Az előbbiből az átlagter­més hektáronként 20 tonna, az utóbbiból 4,2 tonna volt, ami a környék legjobb átlagtermését jelentette. Tűzzománcok gyerekektől _______________ A törökszentmiklósi művelő­dési központ több, mint két évti­zedes múltra visszatekintő gyer­mek-képzőművészen köre és a Rózsa Éerenc Téri Általános Is­kola tűzzománcszakköre mun­káiból nyílik kiállítás holnap 14 órakor a művelődési központ pincegalériájában. A kiállítást Szegő János, a város polgármes­tere nyitja meg. Késélő ismeretlenek Monoron három ismeretlen férfi megtámadta és késsel két­szer mellbe szúrta F. Ferenc 41 éves MÁV-dolgozót, és elvette 16 ezer forintját. A sértett életve­szélyes sérülést szenvedett. A Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság megindította a nyomo­zást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom