Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-11 / 59. szám

1991. MÁRCIUS 11. Néplap 9 Jászok diadala a kunok felett > ; • ’ • V ;•. •"*.?- •« ■ 'i Aw»»«; - • f ■ '«ats s ■■ t ••JF Jászárokszállás Vasas SC - Kunszentmártoni TE 4-0 (3-0) Jászárokszállás, 350 néző, vezette: Tar Jászárokszállás: Tóth-Tábori (T6- sér), Sziráki, Major, Onután-Fodor, Kaszab, Kárpáti-Ivony (Szabó), Kiss B., Fekete (Kozma). Edző: Onután Károly. Kunszentmárton: Gácsi (Kardos)­­Bartucz, Kiss Zs., Hürkecz, Garáz- Valkai, Geller, Hábensusz I.-Varga, Pálinkás, Király. Edző: B. Tóth And­rás. róla, 300 NB I-es mérkőzést vívott az elmúlt két évtized folyamán a Marosvá­­sárhelyi ASA színeiben a román baj­nokságban, s 1972-ben részt vett a bar­celonai UEFA-tomán. Ma már ugyan 37 éves, de rutinja, higgadtsága aranyat ér a fiatalok között. Onután Károly: Későn kezdtük az ala­pozást, ezért félve tekintek az összecsa­pás elé. Azért remélem, győzni akará-Új edzővel készülődtek a hazaiak a tavaszi nyitányra, az eltávozott Sárközi Gyula helyett Onután Károly vette ke­zébe a marsallbotot, igaz, ő nem a kis­­padról vezényelte „seregét”, mivel együttesének oszlopos tagja. Tudni kell Sportfakulládó A Deák Ferenc Gimnázium ódon falai már a század második évtizedé­ben is álltak, igaz akkor még mint Fiú Polgári Iskola üzemelt az intézmény. Egykor modemnek számító épülete azóta kicsit megkopott, de ez nem zavarja az ott tanuló mintegy két­százhatvan diákot, akik szerint a „műhelymunka” fontosabb a külső­ségeknél. Az iskola vezetése új, kevés helyen fellelhető fakultáció indításával pró­bálja becsalogatni a továbbtanulásra vágyó nyolcadikosokat. Ilyen ritka tantárgy a sportszervezési ismeretek, mely tanulóik körében nagy népsze­rűségnek örvend. „Félidőben” - a második év elvégzése után - választ­ható, de már nagyon sok elsős kimon­dottan azért jelentkezik, mert ismere­teit a sportban szeretné hasznosítani. Természetesen az elméleti oktatáson kívül, gyakorlatban is foglalkoznak a különféle sportágakkal, azok sza­bályszerű elsajátításáról André Béla és dr. Lukács Zoltán tanár urak gon­doskodnak. Az iskolai DSK két szak­csoportjában - -atlétika és röplabda - ötven fiatal bontogatja szárnyait. Tö­megsport-foglalkozásaikon a foci mellett előkerül a kosár- és kézilabda is. Rendszeresen túráznak a közeli hegyekben, a Mátra szomszédságát kihasználva igyekeznek minden gye­reket „megfertőzni” a síelés szere­­tetével. Az elmúlt években két atlétájuk is döntőbe jutott az országos középis­kolai bajnokságon, a 400 méteres sík­futásban Kóczián Judit arany a ge­relyhajításban Koczka Anikó ezüst­érmet szerzett. Kézilabdázóik - a község színeit képviselve - Jász- Nagykun-Szolnok megyei bajnokság híján a hevesi és a pesti csoport küz­delmeiben vesznek részt. Nem is akár hogyan, hiszen csapatuk mindkét he­lyen az élen áll. 44. perc: Tovább rohamozott az árok­­szállási gárda, s megérdemelten növelte előnyét. Kaszab a félpályáról szöktette Fodort, aki mesterien csavart a rövid sarok irányába, s a berobbanó csapatka­pitány a késlekedő Gácsit megelőzve a hálóba sodorta a labdát, 3-0. Onután K.: Nagyon figyelnünk kell arra, hogy ne szakadjon szét csapatunk, gyorsabb fel- és visszazárkózást kérek. Kézzel, lábbal, fejjel Jászárokszállás megyénk legésza­kibb települése. A krónika a XIII. szá­zadban említi először, mint Csobánka Dávidnak, az Aba-nemzetség tagjá­nak tulajdonát. A XIV. század köze­pén Árokmelléke néven szerepel a község, rövid időn belül azonban Árukszállásra keresztelték. A minde­nütt előforduló „árok”-nevet Csörsz árkáról kapta, mely a település északi részén húzódik. Szintén az 1300-as években történt, hogy török és rác portyázó csapat tört az itteniekre, gyilkoltak, raboltak, és mindenéből kifosztották a lakosságot. Három év múlva Dzsefer aga „vette kezeibe” a falut, majd a Palla, a XIX. század közepén pedig a Melegh csa­lád tulajdonába vándorolt. Mária Terézia 1756-ban mezőváro­si rangot adományozott Árokszállás­nak, mint a Jászság második legna­gyobb településének (1886 után ismét nagyközség). Tíz évvel később össze­írás készült, mely szerint a társadalom legvagyonosabb rétege a „tanácsi dol­gozók csapata”. Papp János bíró tu­lajdonában 176 juh, 18 ló, 35 tehén és 47 ökör szerepelt. Az összeírás a tár­sadalom tagozódását is tükrözi, meg­tudhatjuk, hogy ekkoriban többek kö­pött 108 nemes, 23 tisztviselő, 560 zsellér, 12 szabadságos katona lakta a községet. Tán még a törzsgyökeres lakók sem tudják, hogy ebben az idő­ben minorita szerzetesek is tartózkod­tak a környéken. Nagyapáink, dédapáink jellegzetes szokásai közé tartozott a pünkösdölés, a disznótori kántálás, a menyasszony­pörkölés, a bakfazékdobás, a betlehe­­mezés és a tanyai citerás bál. Kaszab bevetödve szerzi a harmadikat sunk átsegít a nehézségeken, s itthon tartjuk a két pontot. B. Tóth András: Az influenza megti­zedelte csapatomat, így nem tudom mire leszünk képesek. Bár az edzömeccseken biztató formát mutattunk, egy döntet­lennel is kiegyeznék. . 20. perc: Kiss B. ügyesen játszotta át a keresztezni akaró Hürkeczet, aki más választása nem lévén- csúnyán elütötte. Sok helyen ez a belépő kiállítást érde­melt volna, Tar játékvezető azonban megkegyelmezett a védőnek. Nem úgy az „áldozat”, a beívelt szabadrúgást a hibázó Gácsi közreműködésével juttatta hálóba, 1-0. 34. perc: Ismét Kiss B. hívta fel ma­gára a figyelmet, ellopott egy labdát a vendégtérfél közepén, tolt rajta egyet, majd bődületesen nagy gólt ragasztott a bal felső sarokba, 2-0. 36. perc: Az egyre jobban belelendü­lő hazaiak majdnem újra eredményesek voltak. Kaszab két lövőcsellel elfektette az egész kunszenti védelmet, s 16 mé­terről telibe találta a kapufát. 39. perc: Elszalasztottá a szépítés le­hetőségét a KuTE. Pálinkás keresztbe ívelését Király ügyesen maga elé tette, de pechére a merészen ki vetődő Tóthot találta el. B. Tóth A.: Saját magunkat okolhat­juk az eredmény alakulásáért, gyerme­teg hibákból kaptuk a gólokat. 56. perc: Kaszab forintos indítását Kiss átemelte a hosszú sarok irányába, Fekete azonban egy ütemet késett, s már csak az oldalhálóba tudott fejelni. 66. perc: Ivony szűkén ívelt az ötösre, az érkező Fekete átpörgette Kardos fe-A polgármesternél jártunk A verebek csiripelése szerint a közel­jövőben várossá avatják Jászárokszál­­lást. Na, gondoltuk, ha itt ilyen nagy esemény készül, megkérdezzük a pol­gármester urat, mennyire képes felvál­lalni hivatala a sport támogatását. Nem véletlenül tettük fel a kérdést, hiszen országszerte panaszkodnak a klubok, az új önkormányzatoknak kisebb gondjuk is nagyobb, mint a különféle szakosztályok patronálása.- Az a véleményem, amatőr sporto­lóink nem panaszkodhatnak az figyel­münk hiányára - válaszolta kapásból Szikra Ferenc, az árokszállásiak első embere, aki mellesleg elnökségi tagja a nagyközség klubjának. - Tavaly több mint félmillió forintot juttattunk az SE számlájára, felújíttattuk az öltözőépü­letet, kerítést állíttattunk fel a focipálya köré, s emellett még egy használt busz vásárlására is tellett. Az általunk rájuk fordított összeg megközelítette az egy­milliót. (A nagyközség termelőüzemei természetesen szintén segítik az egye­sületet, de lényegesen kevesebb forin­tot tudnak biztosítani.) Tudom, ez a tekintélyes summa megoszlott az öt szakosztály között - labdarúgó, tájfutó, kézilabda, sakk, asztalitenisz -, így egyik sportág képviselői sem dúskál­hattak a javakban, de azért mindenre futotta. Sajnos az idei év kilátásai már nem ennyire rózsásak - folytatta mondandó­ját nagy levegővétel után Szikra Ferenc -, jobban meg kell húznunk a nadrág­szíjat nekünk is. Támogatásunk mérté­ke ugyan megközelítheti az elmúlt esz­tendőét - az erről szóló döntés csütör­tökre várható -, de az inflációt figye­­lembevéve a sportegyesület apanázsa minden valószínűség szerint csökkenni fog. Szokás szerint a szegény embert még az ág is húzza, az „új régi” busz mmotorja tönkrement, s javíttatása a mai árakat nézve horribilis összegre fog rúgni. Ha mást nem is, azt azért megígérhe­tem: egyetlen mozgásra vágyó árok­­szállási fiatalt (s öreget) sem fognak elküldeni a Vasastól pénzhiány miatt, valamennyi szakosztályt életben tart­juk az 1991-es évben. lett a lasztit, de Kaszab az üres ketrecet sem találta el. 84. perc: Onután szöglete okozott ri­adalmat a KuTE ötösén, a védők nem tudtak felszabadítani, így Szabó köny­­nyedén guríthatott a jobb alsó sarokba, 4-0. Veszélyes taktikát választott a ki­esőzónában tanyázó hazai együttes, teljesen behúzódott kapuja elé, ezzel átadta a kezdeményezés jogát vendé­geinek. Mikor azonban kiderült, hogy fogatlan a kunszenti oroszlán, bátran kitámadott, s ha szerencsés körülmények között is, de megszerez­te a nyugalmat kölcsönző vezetést. Kiss parádés találata már sejtetni en­gedte, nagy meglepetés nem érheti a jászokat. Sőt a lefújás előtti pillana­tokban elért újabb gól tulajdonkép­pen eldöntötte a találkozó sorsát. A kimondottan élvezetes első félidő után felejthető második következett. Az árokszállásiak nem erőltették a támadást, a kunszentmártoniak pe­dig beletörődtek a megváltoztatha­­tatlanba, szinte feladták a mérkőzést. Csak az utolsó negyedórára kapcsol­tak rá a vendéglátók, s ha több sze­rencséjük van ,akár további gólokat szerezhettek volna. Onután Károly: Köszönöm a csapat­nak a szép bemutatkozást, úgy érzem, reális eredmény született. B. Tóth András: Jobb volt az ellen­fél, alárendelt szerepet játszottunk. Jók: Kaszab, Kiss B., Fodor, illetve Bartucz, Garáz. Ifi: Jászárokszállás-KuTE 1-2. Az oldalt készítette Géléi József Fotó: Mészáros János. A nagyon fontos vezető gól

Next

/
Oldalképek
Tartalom