Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-11 / 59. szám

1991. MÁRCIUS 11.

Néplap

9

Jászok diadala a kunok felett

> ; • ’ • V ;•. •"*.?- •« ■ 'i Aw»»«; - • f ■ '«ats s ■■ t ••JF

Jászárokszállás Vasas SC - Kunszentmártoni TE

4-0 (3-0)

Jászárokszállás, 350 néző, vezette: Tar

Jászárokszállás: Tóth-Tábori (T6- sér), Sziráki, Major, Onután-Fodor, Kaszab, Kárpáti-Ivony (Szabó), Kiss B., Fekete (Kozma). Edző: Onután Károly.

Kunszentmárton: Gácsi (Kardos)Bartucz, Kiss Zs., Hürkecz, Garáz- Valkai, Geller, Hábensusz I.-Varga, Pálinkás, Király. Edző: B. Tóth András.

róla, 300 NB I-es mérkőzést vívott az elmúlt két évtized folyamán a Marosvásárhelyi ASA színeiben a román bajnokságban, s 1972-ben részt vett a barcelonai UEFA-tomán. Ma már ugyan 37 éves, de rutinja, higgadtsága aranyat ér a fiatalok között.

Onután Károly: Későn kezdtük az alapozást, ezért félve tekintek az összecsapás elé. Azért remélem, győzni akará-Új edzővel készülődtek a hazaiak a tavaszi nyitányra, az eltávozott Sárközi Gyula helyett Onután Károly vette kezébe a marsallbotot, igaz, ő nem a kispadról vezényelte „seregét”, mivel együttesének oszlopos tagja. Tudni kell

Sportfakulládó

A Deák Ferenc Gimnázium ódon falai már a század második évtizedében is álltak, igaz akkor még mint Fiú Polgári Iskola üzemelt az intézmény. Egykor modemnek számító épülete azóta kicsit megkopott, de ez nem zavarja az ott tanuló mintegy kétszázhatvan diákot, akik szerint a „műhelymunka” fontosabb a külsőségeknél.

Az iskola vezetése új, kevés helyen fellelhető fakultáció indításával próbálja becsalogatni a továbbtanulásra vágyó nyolcadikosokat. Ilyen ritka tantárgy a sportszervezési ismeretek, mely tanulóik körében nagy népszerűségnek örvend. „Félidőben” - a második év elvégzése után - választható, de már nagyon sok elsős kimondottan azért jelentkezik, mert ismereteit a sportban szeretné hasznosítani. Természetesen az elméleti oktatáson kívül, gyakorlatban is foglalkoznak a különféle sportágakkal, azok szabályszerű elsajátításáról André Béla és dr. Lukács Zoltán tanár urak gondoskodnak. Az iskolai DSK két szakcsoportjában - -atlétika és röplabda - ötven fiatal bontogatja szárnyait. Tömegsport-foglalkozásaikon a foci mellett előkerül a kosár- és kézilabda is. Rendszeresen túráznak a közeli hegyekben, a Mátra szomszédságát kihasználva igyekeznek minden gyereket „megfertőzni” a síelés szeretetével.

Az elmúlt években két atlétájuk is döntőbe jutott az országos középiskolai bajnokságon, a 400 méteres síkfutásban Kóczián Judit arany a gerelyhajításban Koczka Anikó ezüstérmet szerzett. Kézilabdázóik - a község színeit képviselve - Jász- Nagykun-Szolnok megyei bajnokság híján a hevesi és a pesti csoport küzdelmeiben vesznek részt. Nem is akár hogyan, hiszen csapatuk mindkét helyen az élen áll.

44. perc: Tovább rohamozott az árokszállási gárda, s megérdemelten növelte előnyét. Kaszab a félpályáról szöktette Fodort, aki mesterien csavart a rövid sarok irányába, s a berobbanó csapatkapitány a késlekedő Gácsit megelőzve a hálóba sodorta a labdát, 3-0.

Onután K.: Nagyon figyelnünk kell arra, hogy ne szakadjon szét csapatunk, gyorsabb fel- és visszazárkózást kérek.

Kézzel, lábbal, fejjel

Jászárokszállás megyénk legészakibb települése. A krónika a XIII. században említi először, mint Csobánka Dávidnak, az Aba-nemzetség tagjának tulajdonát. A XIV. század közepén Árokmelléke néven szerepel a község, rövid időn belül azonban Árukszállásra keresztelték. A mindenütt előforduló „árok”-nevet Csörsz árkáról kapta, mely a település északi részén húzódik.

Szintén az 1300-as években történt, hogy török és rác portyázó csapat tört az itteniekre, gyilkoltak, raboltak, és mindenéből kifosztották a lakosságot. Három év múlva Dzsefer aga „vette kezeibe” a falut, majd a Palla, a XIX. század közepén pedig a Melegh család tulajdonába vándorolt.

Mária Terézia 1756-ban mezővárosi rangot adományozott Árokszállásnak, mint a Jászság második legnagyobb településének (1886 után ismét nagyközség). Tíz évvel később összeírás készült, mely szerint a társadalom legvagyonosabb rétege a „tanácsi dolgozók csapata”. Papp János bíró tulajdonában 176 juh, 18 ló, 35 tehén és 47 ökör szerepelt. Az összeírás a társadalom tagozódását is tükrözi, megtudhatjuk, hogy ekkoriban többek köpött 108 nemes, 23 tisztviselő, 560 zsellér, 12 szabadságos katona lakta a községet. Tán még a törzsgyökeres lakók sem tudják, hogy ebben az időben minorita szerzetesek is tartózkodtak a környéken.

Nagyapáink, dédapáink jellegzetes szokásai közé tartozott a pünkösdölés, a disznótori kántálás, a menyasszonypörkölés, a bakfazékdobás, a betlehemezés és a tanyai citerás bál.

Kaszab bevetödve szerzi a harmadikat

sunk átsegít a nehézségeken, s itthon tartjuk a két pontot.

B. Tóth András: Az influenza megtizedelte csapatomat, így nem tudom mire leszünk képesek. Bár az edzömeccseken biztató formát mutattunk, egy döntetlennel is kiegyeznék. .

20. perc: Kiss B. ügyesen játszotta át a keresztezni akaró Hürkeczet, aki más választása nem lévén- csúnyán elütötte. Sok helyen ez a belépő kiállítást érdemelt volna, Tar játékvezető azonban megkegyelmezett a védőnek. Nem úgy az „áldozat”, a beívelt szabadrúgást a hibázó Gácsi közreműködésével juttatta hálóba, 1-0.

34. perc: Ismét Kiss B. hívta fel magára a figyelmet, ellopott egy labdát a vendégtérfél közepén, tolt rajta egyet, majd bődületesen nagy gólt ragasztott a bal felső sarokba, 2-0.

36. perc: Az egyre jobban belelendülő hazaiak majdnem újra eredményesek voltak. Kaszab két lövőcsellel elfektette az egész kunszenti védelmet, s 16 méterről telibe találta a kapufát.

39. perc: Elszalasztottá a szépítés lehetőségét a KuTE. Pálinkás keresztbe ívelését Király ügyesen maga elé tette, de pechére a merészen ki vetődő Tóthot találta el.

B. Tóth A.: Saját magunkat okolhatjuk az eredmény alakulásáért, gyermeteg hibákból kaptuk a gólokat.

56. perc: Kaszab forintos indítását Kiss átemelte a hosszú sarok irányába, Fekete azonban egy ütemet késett, s már csak az oldalhálóba tudott fejelni.

66. perc: Ivony szűkén ívelt az ötösre, az érkező Fekete átpörgette Kardos fe-A polgármesternél jártunk

A verebek csiripelése szerint a közeljövőben várossá avatják Jászárokszállást. Na, gondoltuk, ha itt ilyen nagy esemény készül, megkérdezzük a polgármester urat, mennyire képes felvállalni hivatala a sport támogatását. Nem véletlenül tettük fel a kérdést, hiszen országszerte panaszkodnak a klubok, az új önkormányzatoknak kisebb gondjuk is nagyobb, mint a különféle szakosztályok patronálása.- Az a véleményem, amatőr sportolóink nem panaszkodhatnak az figyelmünk hiányára - válaszolta kapásból Szikra Ferenc, az árokszállásiak első embere, aki mellesleg elnökségi tagja a nagyközség klubjának. - Tavaly több mint félmillió forintot juttattunk az SE számlájára, felújíttattuk az öltözőépületet, kerítést állíttattunk fel a focipálya köré, s emellett még egy használt busz vásárlására is tellett. Az általunk rájuk fordított összeg megközelítette az egymilliót. (A nagyközség termelőüzemei természetesen szintén segítik az egyesületet, de lényegesen kevesebb forintot tudnak biztosítani.) Tudom, ez a

tekintélyes summa megoszlott az öt szakosztály között - labdarúgó, tájfutó, kézilabda, sakk, asztalitenisz -, így egyik sportág képviselői sem dúskálhattak a javakban, de azért mindenre futotta.

Sajnos az idei év kilátásai már nem ennyire rózsásak - folytatta mondandóját nagy levegővétel után Szikra Ferenc -, jobban meg kell húznunk a nadrágszíjat nekünk is. Támogatásunk mértéke ugyan megközelítheti az elmúlt esztendőét - az erről szóló döntés csütörtökre várható -, de az inflációt figyelembevéve a sportegyesület apanázsa minden valószínűség szerint csökkenni fog. Szokás szerint a szegény embert még az ág is húzza, az „új régi” busz mmotorja tönkrement, s javíttatása a mai árakat nézve horribilis összegre fog rúgni.

Ha mást nem is, azt azért megígérhetem: egyetlen mozgásra vágyó árokszállási fiatalt (s öreget) sem fognak elküldeni a Vasastól pénzhiány miatt, valamennyi szakosztályt életben tartjuk az 1991-es évben.

lett a lasztit, de Kaszab az üres ketrecet sem találta el.

84. perc: Onután szöglete okozott riadalmat a KuTE ötösén, a védők nem tudtak felszabadítani, így Szabó könynyedén guríthatott a jobb alsó sarokba, 4-0.

Veszélyes taktikát választott a kiesőzónában tanyázó hazai együttes, teljesen behúzódott kapuja elé, ezzel átadta a kezdeményezés jogát vendégeinek. Mikor azonban kiderült, hogy fogatlan a kunszenti oroszlán, bátran kitámadott, s ha szerencsés körülmények között is, de megszerezte a nyugalmat kölcsönző vezetést. Kiss parádés találata már sejtetni engedte, nagy meglepetés nem érheti a jászokat. Sőt a lefújás előtti pillanatokban elért újabb gól tulajdonképpen eldöntötte a találkozó sorsát. A kimondottan élvezetes első félidő után felejthető második következett. Az árokszállásiak nem erőltették a támadást, a kunszentmártoniak pedig beletörődtek a megváltoztathatatlanba, szinte feladták a mérkőzést. Csak az utolsó negyedórára kapcsoltak rá a vendéglátók, s ha több szerencséjük van ,akár további gólokat szerezhettek volna.

Onután Károly: Köszönöm a csapatnak a szép bemutatkozást, úgy érzem, reális eredmény született.

B. Tóth András: Jobb volt az ellenfél, alárendelt szerepet játszottunk.

Jók: Kaszab, Kiss B., Fodor, illetve Bartucz, Garáz.

Ifi: Jászárokszállás-KuTE 1-2.

Az oldalt készítette Géléi József Fotó: Mészáros János.

A nagyon fontos vezető gól