Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-11 / 59. szám

1991. MÁRCIUS 11. Néplap Az Új Néplap Túrke vén A nyugdíjas vállalná, az aktív vezető nem Nincs gyógyszer a gyógyszertári ”9 99 Január 18-a óta tábla hirdeti a város mindkét gyógyszertárának ablakában: gyógyszerész hiányá­ban a készenléti ügyelet szünetel. Az intézkedés tényleges okáról szerettem volna bővebben hallani Poden Klára gyógyszertárvezető­től, de elutasításra találtam.- Belső, vállalati utasítás tiltja, hogy nyilatkozzam - szögezte le kategorikusan. Mégiscsak egy 11 ezer lelkes város egészségügyi ellátásáról van szó, és kértem, hadd tekintsem meg az említett belső utasítást.- Egy havonta másfél mlliós forgalmú gyógy­szertárban nekem nincs ar­ra időm - hangzott a még elutasítóbb válasz -, hogy régen irattározott leveleket keresgéljek. Nos, ilyen előzmények után igyekeztem a városi rendelőben az orvosok vé­leményét tudakolni arról, hogy idestova két hónapja megszűnt egy fontos egészségügyi szolgáltatás a városban. Dr.Thodory ■* Zsolt körzeti orvos így vélekedett:- Véleményem szerint megen­gedhetetlen, hogy egy olyan vá­rosban, ahol a lakosság 30-35 szá­zaléka idős korú, tartósan felszá­molják a gyógyszertári ügyeletet. Jelenleg reggel 8-tól délután 18-ig tartanak nyitva a gyógyszertárak hétköznap, és ugyanígy tartanak nappali tízórás ügyeletet szomba­ton és vasárnap. Engedje meg, hogy azt mondjam, az egész­ségügy nem egyszerűen szakma, hanem hivatás, egy gyógyszertár nem alkalmazhat olyan nyitvatar­tási rendet, mint egy szatócs­bolt. Dr. Tóth Ferenc városi főorvos­hoz igyekeztem, amikor autójával megállt mellettem Poden kiára gyógyszerésznő. Nem nagyon tudtam mire vélni, hogy az utcán közlékenyebb, mint a hivatali he­fi­lyiségében, de természetesen gyelemmel hallgattam.- Most persze az egész város azt hajtja magának, hogy én nem aka­rom a készenléti ügyelet visszaál­lítását. Kérdem én: kötelezhet va­laki arra, hogy egész heti nappali tíz órai munka után minden máso­dik héten ügyeletet tartsak? Tehe­tek én arról, hogy a harmadik, fia­tal gyógyszerésznő férjhez ment és elköltözött a városból? Vagy arról, hogy a Romániából szívesen ideköltöző gyógyszerésznőnek, aki két gyereket nevel özvegyen, csak olyan lakást tudott felajánlani az önkormányzat, amelyiknek ha­vi 7 ezer forint a rezsije? Mint a városi főorvostól meg­tudtam, valóban nem nyerte meg az eddigi jelentkezők tetészést se a megyei gyógyszertári központ üres, helyi szolgálati lakása, sem a város által felajánlott állami lakás, de az OTP-s lakáslehetőség sem.- Azzal is egyetértek - így a főorvos -, hogy a két gyógysze­résznek fizikailag is, pszichikailag is megerőltető lenne a kétheten­kénti ügyelet. Elégedettek len­nénk azzal is, ha átmenetileg leg­alább nyújtott nyitva tartással csökkentenék azt az éjszakai idő­tartamot, amíg nem juthatnak - indokoltan természetesen - gyógy­szerhez az orvosi ügyeletén meg­vizsgáltak. Egyébként nem csak mi humán orvosok, hanem az ál­latorvos kollégák is nehezménye­zik a dolgot. Sok a jószágtartó gaz­da a városban, akik munkából ha­zatérve észlelik csak, ha komoly baj van a lóval, a tehénnel, a kocá­val. Délután hattól reggel nyolcig nekik is hiába ad receptet állatgyó­gyászati készítményre az állator­vos. Az meg végképp érthetetlen számunkra, hogy miért nem old­ható meg a gyógyszertári ügyelet a néhány éve nyugdíjba vonult, helyben élő gyógyszerésznővel, Fias Lajosnéval, aki készséggel vállalkozna rá. A véletlen hozta úgy, hogy a városi főorvos által említett nyugdíjas gyógyszerésznővel egy­másnak adtuk a polgármes­teri iroda kilincsét. Németh István elkeseredve tájékoz­tatott.- A megyei gyógyszertá­ri központ igazgatója iga­zán készséges partnernek bizonyult a gyógyszertári ügyelettel kapcsolatos problémánk megoldásá­ban. Nem rajta múlott, hogy az általa ideirányított jelentkezők egyike sem választot­ta új munka- és lakóhelyének Túr­­kevét. Átmenetileg a nyugdíjas gyógyszerésznő foglalkoztatását is lehetővé tenné az igazgató, csak hát éppen most panaszkodott Fias­­né. Járt már a volt munkahelyén, de a vezető Poden Klára ellenezte újra munkába állását, az ügyelet vállalását. Mutatta a táviratot, amit a megyei központ igazgatójától kapott, amiben a szerződés meg­kötésére hívják. Azt mondja, a gyógyszertárvezető ellenállása miatt most már ő sem vállalja az ügyeletet. Nos, hát itt tart jelenleg az ügy. Németh István polgármes­ter személyes találkozásra készül a megyei gyógyszertári központ igazgatójával. Együtt remélhető­leg csak találnak valami „gyógy­szert” a gyógyszertári ügyelet „betegségére”. Haronl Cl) O tGlalumíniumcsónakok gyártásával is foglalkozik az egyébként, alapvetően könnyű­ipari profilú Cent/Cent Háziipari Szövetkezet. A sporthorgászatra, halászatra alkalmas eszközök értékesíté­séből idén 3 millió forint bevételt terveztek. A tavaszi idényre például 40 csónakot kell elkészíteniük a szövetkezet lakatosipari részlegében dolgozóknak, a Szivárvány Sportáruház Rt. megrendelésére. Március 15-én Emlékezzünk, ünnepeljünk együtt! Városi ünnepségre, az 1848-49-es szabadságharcról való közös meg­emlékezésre invitálják a túrkeveieket március 15-én, délelőtt 10 órára a városháza nagytermébe. A Petőfi Sándor Általános Iskola diákjainak ünnepi köszöntője után Szilágyi Károly középiskolai tanár tartja az ünnepi megemlékezést. A jelenlévők ezután koszorút helyeznek el a városháza előterében található emléktáblánál, valamint a költő nevét viselő iskolában lévő Petőfi-szobomál. Az autójavítónál . . . Tovább nőnek az adósságok, nem csökken a vállalati vízfej? A szakszervezet, ha kell, élni fog vétójogával A már a tavalyi évet is jelentős vagyonvesztéssel záró, az idei év eddig eltelt időszakában újabb veszteségtömeget produkáló és te­temes, lejárt hitelállománnyal ter­helt Tiszántúli Autójavító Vállalat­nál megkezdődtek a cég talpon ma­radásának, jószerivel egyetlen esé­lyét jelentő radikális létszámleépí­tés előkészületei. A vállalat szak­­szervezeti bizottsága is - bár azzal természetesen egyet nem érthet - kénytelen volt tudomásul venni a végintézkedés tényét. Nyilatkozat­ban foglalt azonban állást a dolgo­zók érdekképviseletét ellátó szb ar-A húsz év feletti korosztály vérnyomása Megméretett, és magasnak találtatott Talán kevesen tudják - vagy ha tudják is, nem ve­szik komolyan -, hogy az egyik gyakori megbetege­dés, a magas vérnyomás milyen súlyos következ­ményekkel járhat: a szív ki­merülése, agyvérzés vagy veseelégtelenség útján aránylag fiatal korban is halálhoz vezethet. Nemzet­közi statisztika szerint 27 vizsgált ország közül Ma­gyarországon a legtöbb a 35-60 év között elhalálo­­zók száma, és az okok kö­zött elsőként említhetők a szív- és érrendszeri beteg­ségek. Mindezek, és a hypertonia, azaz a magas vérnyomás, súlyos követ­kezményeinek ismeretében határozott úgy a túrkevei egészségügyi dolgozók hat-tagú munkacsoportja, hogy úgymond megmérik a város vérnyomását. Több mint ezer pácienst vizsgáltak meg hat hónap alatt, köztük 170 középis­kolás diákot. Ez utóbbiak esetében nem tapasztaltak magas vérnyomást, 10-15 százalékuknál inkább ala­csonyát. A fél esztendő alatt ren­delésen megjelent 922 húsz éven felüli páciens meg­vizsgálása során viszont meglepetéssel tapasztalták, hogy az infarktus egyik ri­zikófaktoraként számon tartott magas vérnyomás a nők hatvan és a férfiak negyven százalékánál volt tapasztalható. Nem biztos persze, hogy az egész la­kosságot érintően érvénye­sek a reprezentatív adatok, de a 45 éven felüli korosz­tálynál nagy valószínűség­gel igen. A vizsgálatot végző munkacsoport végül is azt a következtetést vonta le, hogy Túrkevén a lakosság húsz év feletti korosztálya több mint a felének kisebb­­nagyobb mértékben magas a vérnyomása. Sok lúd borjút győz? A magángazdáknak is kifizetődőbb a biosertés-hizlalás Túl a zárszámadáson, idei pénzügyi lehetőségeinek ismeretében 11 millió forint összeget tervezett beruházásokra a város határát művelő termelőszövet­kezet. Hatmillió forintot tesz ki ebből az építési jellegű munkákra szánt összeg. Egy részéből olyan feladatot oldanak meg, amelyik napjainkra kialakult or­szágos tej-, húshelyzettel függ össze. A túrkevei közös gazdaság a szarvas­­marha állományának radikális csökken­tésére kényszerült az utóbbi időben, ezért a megfogyatkozott szaporulat fel­nevelésére is kevesebb férőhelyre van szükség. Az egyik borjúnevelőt a közös gazdaság saját építőrészlegének kivite­lezésében úgy újítják fel, hogy az alkal­mas legyen libaelőnevelésre. Egyelőre ugyanis még jobb a piaca a májlibának, amiből tavaly például 70 eziet hizlalta­­tott meg a téesz a háztájiban. Ugyancsak az állattenyésztés jövedelmezőségének javítását szolgálja, hogy felújítják a Csi­­pes-telepi, valamint a Bankos-telepi sertéshizlaldákat, mindkét helyen kor­szerűsítve a takarmányozási technoló­giát. Ezt az intézkedést az indokolja, hogy az állategészségügyileg betegség­mentes, nagy magyar fehér törzstenyé­szetének szaporulatát biojellegű sertés­ként kívánja felhizlalni a szövetkezet. Az oltóanyagokkal nem kezelt és speci­ális takarmánnyal hizlalt ilyen sertése­ket ugyanis - 150 kiló feletti élősúlyban ' - mintegy 15 százalékkal jobb áron tud­ják értékesíteni. Sajnos a sertéstartó túr­kevei egyéni gazdák közül még csak háromnak a portáján mentes a betegsé­gektől a kocaállomány. Ezért a szövet­kezet fajtaváltásra, biojellegű vágóálla­tok kibocsájtására alkalmas tenyészetek kialakítására ösztönzi a lakosságot. A jobb mellékjövedelmet biztosító tevé­kenységhez tenyész- és hízóalapanya­got is biztosít törzstenyészetéből a ma­gántermelőnek a téesz. Ötmillió forintot pedig gépesítés fejlesztésre szánt idén a szövetkezet. Elsősorban a növényter­mesztés műszaki feltételei szorulnak ja­vításra, korszerűsítésre. A kalászosokat nagy területen, 5 ezer hektáron termelő közös gazdaságban - miután hatósági­lag tilos a szalma égetése - megoldatlan a nagy mennyiségű aratási mellékter­mék hasznosítása. A kombájnpark egy­­harmadát, pontosabban kilenc arató­cséplő gépet ezért a nyári betakarítás kezdetéig olyan adapterrel szerelik fel, amely a tarlóhántáskor könnyen a talaj­ba dolgozható szecskát készít ä közös és a háztáji állatállomány szükségletén fe­lüli árpa- és búzaszalmából. ról, hogy a vállalatvezetés a lét­számcsökkentést csak átfogó le­építési terv alapján hajthatja végre. Ugyancsak nyilatkozatban rögzí­tették, hogy a szakszervezet csak a valós megrendelésállományhoz igazodó, a feladatok elvégzésére legalkalmasabb dolgozókból, a bi­zalmi testület jóváhagyásával és alulról épített új munkaszervezeti felépítés kialakításával ért egyet. Még januárban egy megállapo­dást írt alá a vállalat igazgatója és szb-titkára, amelyben a fentieket mind rögzítették. A kollektív szer­ződés módosításaként elfogadott megállapodást azonban - úgy látja a szakszervezeti bizottság - már a létszámleépítés előkészítése során sem tartja be a vállalatvezetés. Nem szolgálja a cég működőké­pességének megtartását az, aho­gyan az elbocsájtásra kerülő dolgo­zókat kiválasztják. A szakszerve­zeti bizottságot elsősorban az ag­gasztja, hogy a vállalat eddigi gaz­dasági problémáinak kialakulásá­ban is nagy szerepet játszó impro­duktív dolgozói arány előrelátha­tóan akkor sem javul, ha a tervezett 244 fővel csökken a kollektíva. A vállalatvezetés elképzelései szerint történő létszámleépítés és átszer­vezések után is konkrét termelő­­munkát végző, új értéket előállító minden 100 dolgozóra ugyanannyi improduktív munkaerő jut. Március elsején levélben hívta fel a szakszervezeti bizottság a vál­lalat igazgatójának és a vállalati ta­nácsnak a figyelmét arra, hogy nem a közös megállapodásnak megfele­lően kezdték meg a létszámleépítés és az átszervezések előkészítését. Ha az érdekképviselet észrevételét a létszámleépítési bizottság és a végrehajtást jóváhagyó paritásos bizottság figyelmen kívül hagyja, vétójogának érvényestését helyez­te kilátásba az szb. Márpedig ez aligha állhat érdekében bárkinek a cégnél, hiszen az eredményes mű­ködést biztosító létszám és munka­­szervezet kialakításának elodázása most már egyik napról a másikra az autójavító csődbe jutásához vezet­het. Sorokban- Gyűlik a pénz a város képviselőinek kezdeménye­zésére létrehozott Túrkevé­­ért Alapítvány számláján. Eddig negyvenkét felaján­lást tettek magánszemélyek és közületek az oktatás és a tehetséggondozás fejleszté­sét és az egészségügy javítá­sát segítő, valamint a kultu­rális-művészeti színvonal emelését ösztönző alapít­ványra. Március utolsó heté­ben, a filmszínházban Túr­kévéről elszármazott előadó­­művészek részvételével tar­tanak műsoros estet, amely­nek bevételével ugyancsak az alapítvány jelenleg 84 ezer 500 forintos számlájá­nak összegét gyarapítják.- Kétezerháromszáz tag képviseletében arról dön­töttek az áfész küldöttei, hogy a vagyonának nevesí­tett 42 százaléka, azaz 22 millió forint után 2 százalé­kos kamatot fizet a szövet­kezet az üzletrész-tulajdo­nosoknak. A további va­gyonnevesítést pedig tőke­bevonással kívánják meg­valósítani oly módon, hogy azok a tagok, akik az alap­részjegyüket idén június végéig 1000 forintra kiegé­szítik, újabb 2000 forint névértékű, ingyenes üzlet­részt kapnak. A kiegészí­tett részjegyek után 1992- től évi 25 százalékos kama­tot fizet majd az áfész.- Pénzdíjas kézilabdator­nát rendez március 15-én és 16-án a városi sportcsarnok­ban a sportegyesület kézilab­da-szakosztálya. Női NB I/B-s és NB Il-es csapatok vesznek részt a kétnapos sportrendezvényen, amely­nek megrendezésében Túr­­keve sportszerető vállalko­zói és egyénei a szponzorok.- Aggasztóan nő a mun­kanélküliek száma a város­ban. Január közepén 104 segélyezettet tartottak nyil­ván, az elmúlt héten viszont már meghaladta számuk a százhatvanat. Legtöbben a vidékre eljáró, építőipar­ban alkalmazott keviek kö­zül vesztették el a közel­múltban állásukat. Meg­könnyíti a segélyt kérvé­nyezők dolgát, hogy a me­gyei munkaügyi központ mezőtúri kirendeltsége ezentúl heti két alkalom­mal Túrkevén is tart ügy­­félfogadást, számítógépes nyilvántartással. Az oldalt összeállította: Temesközi Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom