Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-16 / 40. szám

3 1991. FEBRUÁR 16. Néplap Képek, szobrok a Kereskedelmi Központban OTP—jogszabály-értelmezés Képzőművészeti kiállítás és vásár Szolnokon Képünk tegnap készült: Baranyó Sándor festőművész tanácsokat ad a kiállítás rendezéséhez. Fotó: K. É. Új színfolttal gazdagodik Szolnok megyei jogú város kul­turális élete. A T&R Kereskedel­mi, Idegenforgalmi és Szolgálta­tó Kft. a Kereskedelmi Központ segítségével kiállítótermet alakí­tott ki a központ Mészáros Lő­rinc utca 2. szám alatti épületé­ben. Az első emeleten lévő helyi­ségben ma délelőtt nyitja meg Tálas László megyei múzeum­igazgató az első kiállítást, ame­lyen a megyében élő, alkotó nyolc festő-, öt szobrász- és egy iparművész munkái láthatók, s meg is vásárolhatók. A mintegy ötven alkotás a tervek szerint két hónapig várja az érdeklődőket. A terem kialakítása - és benne az eladásra szánt művek - hiányt pótló „mecénási” vállalkozás. Hiszen a megyei jogú városban eddig csak jószerivel az Aba- Novák-teremben vásárolhattak a képző- és iparművészet barátok. S persze volt már ilyen céllal kiállítás a Szolnoki Galériában is. A megyében élő művészek számára azonban most az új ki­állítóteremjó alkalmat teremt ré­szint a műveik bemutatására, s természetesen az értékesítésére. A szakemberekből álló zsűri vé­leménye szerint a munkák mű­vészi színvonala igazából nem érződik az árakon, amelyek in­kább mérsékeltek, a vásárlók pénztárcájához igazodnak. A marhák nem értik a piac törvényeit (Folytatás az 1. oldalról) A mezőgazdasági kormányzat minden eddigi igyekezete elle­nére azonban úgy tűnik, tovább­gyűrűzik a tejügy. Azok a kister­melők, akik az újrakezdési köl­csönből létrehozták gazdaságu­kat, képtelenek kifizetni a tör­lesztőrészleteiket, ezzel pedig lehetetlen anyagi helyzetbe hoz­zák a hitel kezeseit is. így tehát egyszerre négy-öt család is a tönk szélére kerül, mert a tejipar a bázisnak tekintett, 1990 janu­árjában felvásárolt tejmennyi­ségnek csupán a 70 százalékát fizette ki a termelőknek az el­múlt hónapban. A földművelési tárca eltökélt szándéka, hogy a hazai tejtermelést ez év végéig 15 százalékkal indokolt csök­kenteni. Erre valóban szükség is van, azonban egy nagyon lénye­ges kérdés mindmáig megvála­szolatlan. Hogyan csökkentse a magántermelő a tehénlétszámot, amikor az újrakezdési kölcsön­szerződés értelmében a hitelt biztosító pénzintézetet zálogjog illeti meg az adós ingó vagyon­tárgyaira, azaz a kölcsönből vá­sárolt állatokra is? A gazda keze tehát „bilincsbe’ van verve. Nem adhatja el az állatait, habár az is igaz, ha eladhatná, akkor sem kell jószerivel senkinek sem a tehén, sem a húsa.- A tejipar januárban átvett tő­lem 1812 liter 3,8 százalék zsír- tartalmú tejet - panaszolta az egyik tehenész, mutatva a tej­könyvet és az elszámolást ^ami­ért 25780 forintot kellett volna kapnom. Ennek a mennyiségnek viszont csak a 70 százalékát fi­zették ki, literenként 14 forint 20 fillérrel. A maradék 651 liter te­jet ugyan szintén átvették, 10 fo­rint 20 filléres elszámolóáron (holott ugyanolyan minőségű tej). Ezt a pénzt viszont nem tu­dom, mikor kapom meg, mert erről nem tájékoztanak. Van te­hát 16519 forintom, amiből fi­zetnem kell 10 ezret az újrakez­dési kölcsön törlesztésére, 3750 forint az OTP-részletem, és az állatoknak is vegyem meg a ta­karmányt. Hovatovább ott tart a magamfajta vállalkozó, hogy mehet segélyért az önkormány­zathoz. Ha eladnám az állatai­mat, amit nem tehetek, akkor sem kapnék annyit értük, amennyi fedezné a hitelemet. Szeretem a jószágot, és nem aka­rok felhagyni a tehéntartással. Daganattal műtötték, mégis to­lom a trágyástalicskát. Persze még nem beszéltem arról, hogy a tejpénz az egyetlen jövedel­mem, ebből kell fizetnem a víz­díjat, az áramszámlát, és nem tu­dom, miből fogok enni... Tényleg, miből? A tejterme­lők szavainak hallatán már csak egy dolog bosszant igazán. Új- Zéland hogyan tud tejterméket szállítani a Szovjetuniónak úgy, hogy Lada gépkocsikat kap cse­rébe... Laczi Zoltán napló Az egészségügyi gyermekotthonban jelme­zekben parádéznak a kis és kevésbé kis lakók. Farsang van. Körben ülnek a szülők, a fal mel­lett állnak a gondozók, a levegőben derűs vára­kozás. És akkor megszólal a műsorközlő, aki szintén a karcagi intézet lakója. Janónak hívják. Kissé testes cigányfiú sötét nadrágban, fehér ingben, fehér csokomyakkendőben, kicsi kora óta állami gondozott volt, s mostanában, amikor már csaknem felnőtt, ismét jelentkeztek a szü­lei, hazavitték, vettek neki magnót, ám egy idő után Janó visszamenekült az intézetbe, nem bír­ta az otthoni létet. Itt fontos ember. Bevásárol, elviszi Erzsikét a fodrászhoz, igen, ő a nagy O, de mondják, még csak plátói a dolog. Tehát Janó konferál, s jönnek a gyerekek egymás után, kiválóan leképezik a televízió műsorát, tehát nagyon sok a katonai jelmez, de felvonulnak különféle rajzfilmfigurák is, egy csapat kiska­csa, Piroska (itt farkas nélkül), a vadász, a ma­dárijesztő, aztán megjelenik néhány népszerű sztár, nagy siker a Pa-Dö-Dő (két kiadásban is láthattuk őket). Önfeledten tapsolnak a szülők és a gondozók, s a végén, amíg a zsűri tanács­kozik, kitör az össznépi tánc, a gondozottak ropják a gondozókkal, a vadász táncba viszi az igazgatónőt, a Pa-Dö-Dő megtáncoltatja Kar­cag polgármesterét és e sorok íróját... Pedig nem olyan könnyű itt az élet. Kilencven kilós fiút is kell fürdetnie táncospáromnak, emelgetnie a te­hetetlen testeket, három műszakban gondozni a gyerekeket, s amikor éjszakás, hetven gyerekre kell ügyelnie. Itt az bírja ki, mondja, aki igazán szereti a gyerekeket. Szétnézek. Egy fiatal gon­dozónőhöz úgy bújik egy kicsi, mint az anyjá­hoz, s ő úgy fogja magához, mint az anya. Együtt játszanak, táncolnak gyerekek és felnőt­tek, akár egy nagy család. Nézem Ágit: amikor az intézetbe került, ágyban fekvő volt. Most már jár, az imént is felvonult jelmezében. Ő Erzsiké barátnője, aki tologatja őt a kocsiban. Mert Er­zsiké tolókocsiban ül, mozgássérült, de a sok foglalkozás eredményeként már egyedül ki tud belőle kelni. Most is a Pető-módszerrel foglal­koznak vele (is), mert itt ennek a világhírű mód­szernek van szakembere. Erzsiké nézi a tánco- lókat, akik között most talán éppen titkos vagy kevésbé-titkos szerelmek szövődnek, nézi Janót, aki, mint hírlik, neki sem közömbös. Mosolyog szép szőke haja alatt. És mosolyog a többi gye­rek is, az izomsorvadásban szenvedők épp úgy, mint az epilepsziások és a mozgássérültek. És ez a mosoly, ez a valami! Körmendi Lajos Nem is biztos, hogy kétszer, háromszor 1500 » Jut eszembe! Egy kiskqtona megmentene a becsületet. Éljen, éljen, csontcsil­lagot neki! De a rendszer azért, higgyék el, rossz, ahogy a fegyve­reket a mezőtúri laktanyában őr­zik. Valamikor magam is katona voltam, egyszerű tisztiiskolás nö­vendék, elfuserált egzisztencia, öt­venhatban derékba tört karrier. Annyit azonban tudok, hogy egy lőszerraktárt az ajtó előtt kell őriz­ni. Legalábbis a régi-régi Jutási- időkben az őr katona afegyverrak- tár - lövegszín, „V-iroda, stb. - előtt strázsált, és ha valaki a viasz­pecséttel ellátott „Titkos" ládát próbálta piszkálni, golyót kapott az oldalába. Ebben a régi western stílus volt a követendő, kérem alássan. Most látom, hogy ellopnak kul­csokat. Hmm... honnan? Ez ma­napság egy jól őrzött Tüzép-telep- ről sem lehetséges. Hát akkor? A közelmúltban bátorkodtam a bör­tönben beszélgetni egy mezőtúri katonával, aki elmondta, hogy a keményen letöltött hat börtönév után azért a zsebében hordta a fegyverraktár kulcsait. A cikk megjelent, senki nem reklamált, ezek szerint helytálló volt a dolog. A belügyminiszter egy közel­múltban lezajlott sajtótájékozta­tón azt mondta, hogy személyes konzekvenciái lesznek, ha a kato­nai objektumok őrzése nem lesz ■ kielégítő. Hát én a televízióban lá- ■ tott magasles helyett csak hiányol­nék egy puskás embert a fegyver­raktár elől. Mert régen állott ott egy katona. Hová tűnt? A demokráciát az élet minden frontján szabad, sőt kell gyakorol­ni. De a hadseregben azért nem muszáj. -pb­köznyelven csak kamatadónak nevezett összeg befizetése csak egy hitel után kötelező. Tehát ha például ár-, belvíz, ifjúsági betét utáni külön kölcsön vagy a már említett pótkölcsön külön szám­lán és szerződéssel jutott az adóshoz, nem annyiszor fizet 1500 forintot, ahány 0-3,5 szá­zalékos kamatozású tartozása van. Ugyanígy a többféle közmű- építési kölcsön esetében is érvé­nyes a jogszabály értelmezése. Ha például gáz, csatorna, víz be­kötésére különböző időpontok­ban kölcsönt vett föl valaki az OTP-töl, ebben az esetben is csak egyszer kell az 1500 forint többletbefizetést teljesítenie. Ugyanez vonatkozik, ha a közmű belső (házon, lakáson belüli) hasznosítására is vett föl köl­csönt. Megtudtuk azt is, hogy az utó­lagos hőszigetelésre igénybe vett kölcsön után sem kell az 1500 forintot fizetniük havonta az adósoknak, ha felújítási vagy korszerűsítési kölcsönt egyéb­ként is vettek föl. Sajnos, ha új lakás építésére, illetve csak utó­lagos hőszigetelésre vett fel köl­csönt az adós, az ilyen kölcsön után is meg kell fizetni az 1500 forintos többlettörlesztést. Szűcs Ferenc, az OTP megyei igazgatója elmondta azt is, hogy a jogszabály értelmezéséből adódóan némi módosításokra számíthatnak a pedagógusakci­óban kölcsönt kapott adósok is. Ez azonban röviden szinte össze se foglalható, s a könnyebb meg­értés érdekében érdemes a peda­gógusoknak személyesen tájé­kozódni az OTP fiókjaiban. S. J. Honvéd-ajánlat a Hetényinek A szívbetegeken segítenének A Széchenyi-lakótelepen levő honvéd kollégium gáláns ajánlatot tett a Hetényi Kórháznak: a kerin­gési és szívproblémákkal küszkö­dő betegek számára speciális moz­gási lehetőséget biztosítanak.- A kollégium rekreációs köz­pontja bizonyos időpontokban nincs kihasználva - magyarázza Szaniszló Attila igazgató. - így alakítottuk meg a Harmónia klubot is, amelynek tagjai városlakók. Ők akkor jönnék testedzésre, amikora diákok nem használják a kondici­onáló-, a tornatermet. Azonban még így is van annyi szabad kapa­citásunk, hogy a keringési és szív­betegek speciális tornájának és a szükséges vizsgálatoknak helyt adjunk. A műszeres vizsgálatok egy részéhez adott a felszerelé­sünk. A helyiségeket ingyen bizto­sítjuk, az egészségügynek a szak­embereket és még néhány eszközt kellene adni hozzá. Vajon tud-e élni a kórház a fel­kínált lehetőséggel? Először úgy tűnt, hogy nem biztos. De végül kiderült, hogy ha nem, akkor miért igen... A szívbetegek rehabilitációs tornájának helyszíne most a tisza- ligeti sportcsarnok. Amikor ott jár­tam, a mozgás után dr. Veres Édit kardiológus főorvos ellenőrizte a műtéten, infarktuson átesett embe­rek állapotát. Ez a mozgásprogram a megyei kórház kardiológiai osz­tálya és a megyei sportorvosi ren­delő együttműködésével valósul meg. Dr. Veres Edit:- Negyven embernek biztosí­tunk itt mozgási lehetőséget - két csoportban. A program iránt egyre nő az igény, az érdeklődés. Az egyik csoport tagja, András György korábban testnevelő tanár volt:- Összeszedtem két infarktust és egy műtétet, így kerültem ide. Az az igazság, hogy itt, a Tiszaliget- ben nagyon jó környezetben va­gyunk, oxigéndús a levegő. Ez pe­dig nekünk nagyon fontos... Dr. Veres Edit:- A Széchenyi-lakótelepen levő rekreációs központtal az a gond, hogy nem alkalmas a szívbetegek rendszeres tornájára. Kevés a hely és kevés a levegő is. Úgy gondo­lom, mégse kellene lemondanunk erről a lehetőségről. Havonta egy­szer kimehetne az egész társaság, és egy torna után az ottani műsze­rekkel állapotfelmérést lehetne vé­gezni. Ez nekünk nagyon nagy se­gítség volna, mert a kardiológiai osztály gépei leterheltek, így a benti labort egy kicsit tehermente­síteni tudnánk. De kellene egy de- fibrillátor is a rekreációs központ­ba. Ahhoz, hogy a vizsgálatokat elvégezzük, már csak ez a gép hi­ányzik. Lesz-e tehát együttműködés a kollégium és a kórház között? Föl­kerestem a kórház igazgatóját is, dr. Böjthe Lajost. Ő helyeselte kol­legái elképzelését. A kórház a kez­deményezést támogatja. Nemcsak szavakkal - hanem ha kell -, egy defibrillátorral is... P.É. Csúcshátralék: 112 ezer forint Befizetetlen IKV-számlák Bizonyos csoportok, rétegek régóta úgy gondolják, hogy a fű­tés, az áramszolgáltatás állam- polgári jogon jár nekik. Sajnos mostanában egyre több becsü­letes család is az adósok keserű kenyerét eszi. A be nem fizetett számlákról Muhari György, az IKV Díjbeszedő Leányvállalat igazgatója adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az utóbbi há­rom évben nem változott jelen­tősen a hátralék aránya a besze­dett pénzhez képest. Nagy emel­kedést észleltek viszont 1990 második felében. Ugrásszerűen, csaknem kétszeresére növeke­dett a be nem fizetés összege, míg a számlaelőírások „csak” másfélszeresükre váltottak. Az adatok azt mutatják, hogy 222 millió forint után 11,8 millió az elmaradás. A város kritikus része a Szé­chenyi-lakótelep. Az itt élők re­áljövedelme nagymértékben csökkent. Sokan kérik adóssá­guk átütemezését. Háromhavi hátralék után viszont törvényes eljárást indítanak a feledékenyek ellen. Az előző évben 251 eset­ben 1,3 millió forintról igazoltak vissza végrehajtást. Ezt 3454 fel­szólítás előzte meg. Legnagyobb tartozása egy állami lakásban la­kónak van, 112 ezer forint. Az öröklakások tulajdonosai jobban állnak, csúcstartójuk 39 ezres számlával „sáros”. Arra a kérdésemre, hogy mi várható a beígért energiaár-eme­lés után, az igazgató elmondta, hogy amennyiben az ország helyzete nem változik, a csalá­dok annyira le lesznek terhelve, hogy nem fogják tudni befizetni számláikat. Még tragikusabbá válhat eladósodásuk. -b­Sósabb utak Jászberényben három kategóriába sorolták az önkormányzat tulajdoná­ban levő utakat, és ebben a sorrend­ben történik a hóeltakarítás. A múlt évben 30 tonna sót szórtak ki, azonban ezen a télen már 40 ton­nánál tartanak. Az ez évre tervezett sómennyiség a múlt évről megma­radttal együtt már kifogyóban van, ezért újabb sószállítmányt rendeltek. Az utóbbi napok erős havazása miatt a szórógép folyamatosan dolgozik. Jászapátin az átmenő utak kivételé­vel a fontosabb városi gyűjtőutakat a helyi Velemi Tsz takarítja. Sőt, homo­kot nem szórnak, csak letolják a burko­latról a még oda nem fagyott havat. A Közúti Igazgatóság a Jászság­ban 303 km útszakaszból két, kis for­galmú utat hanyagol el, mégpedig a Jákóhalma-Jásztelek összekötő és a pórtelki vasúti hozzájáró utakat. Ezek havas utakként szerepelnek a nyilvántartásban, melyek ugyan jár­hatók, de szükség esetén kerülővel a cél elérhető. Mostanában az igazga­tóság 12 hóeltakarító gépe folyama­tosan járja az utakat. Tavaly 650 ton­na sót szórtak ki, erre á télre 750 tonnát deponáltak be, de már 600 el­fogyott. A készletet tehát fel kell töl­teniük, mert a tél még tartogathat meglepetéseket. Ip Szűcs Ferenc, az OTP megyei igazgatója a napokban kapta kézhez a budapesti központ, a lakáshitelezési főosztály tájé­koztatóját. Nem másról van ben­ne szó, mint a lakásvásárlási és építési kölcsönök kamatváltozá­sával kapcsolatos jogszabály ér­telmezéséről. A túlságosan hivatalos megfo­galmazás után röviden csak annyit: nem is biztos, hogy a többszörös hiteltörlesztők több­szörösen 1500 forintot kötelesek fizetni ez év január elsejétől. Megértéséhez azonban a megyei igazgató szívesen elmondott né­hány konkrétumot.- Azokban az esetekben, ahol egy hitelcélra több alapszámlát nyitottak, tehát egy célra több kölcsönt vettek fel vagy pótköl- csönt kért a tartozó, a január elsejétől érvényes 1500 forint,

Next

/
Oldalképek
Tartalom