Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-07 / 32. szám

Néplap 1991. FEBRUÁR 7. Február közepére várható a szárazföldi háború ( Folytatás az 1. oldalról)- Szaúd-Arábiába küldi védelmi miniszterét, Richard Cheneyt és a vezérkari főnököt, Collinn Powell tábornokot. A szárazföldi csatározás légi előkészítése szerdán is lankadatlan intenzitással folyt: a 150 ezer főt számláló iraki köztársasági gárdát három óránként érő bombázások nyomán az iraki elitcsapatok harc­kocsijait újabban infravörös hul­lám vezérlésű Maverick rakéták­kal támadják az amerikai FI6-os vadászbombázók. A koalíciós erők parancsnoksá­gain legtöbbször február közepét emlegetik, mint lehetséges idő­pontot a szárazföldi hadműveletek megkezdésére. Hogy az előkészí­tettség milyen mértékű vesztesé­geket jelent az iraki oldalon, arra nézve nem hangzanak el érdemi adatok. Mint általában, szerdán is iráni forrásból közölték, hogy a nap fo­lyamán órákon át bombázták a szövetségesek Iraknak az iráni ha­tárhoz közel eső városait. Az amerikai haditengerészet 17 ezer tengerészgyalogost számláló alakulatai úton vannak az Öböl felé, miután az Arab-félsziget dél­keleti partvidékén partraszállási gyakorlatokat hajtottak végre - kö­zölték a Pentagonhoz közel álló forrásból. Dél-Libanon, ahol az Irakot tá­mogató PFSZ és Izrael néznek far­kasszemet egymással, szerdán újabb csatározás színhelye volt, annak ellenére, hogy a libanoni központi hadsereg megkezdte fel­vonulását a körzetben. A korábbi jelzések dadára a palesztin fegyve­resek folytatják Észak-Izraelre irá­nyuló Katyusa-támadásaikat. Izra­el szerdán a második egymást kö­vető napon légitámadással torolta meg az akciókat. Ford-szerviz épül Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról)- Mikor létesül a megyében Ford-szakszervizl- Ebben az ügyben jöttem most Szolnokra. Az országban itt épül fel harmadikként a szigorú euró­pai normáknak megfelelő Ford- márkaszerviz, Tóth Péter vállal­kozásában. Pillanatnyilag 18 te­lepülésen lehet megvásárolni a kocsijainkat, javítóműhelyünk azonban még kevés.- Milyen árpolitikát dolgozott ki a cég a magyar piac meghódí­tására, hiszen az önök autói ma az átlagemberek számára elér­hetetlenek?- Tisztában vagyunk azzal, hogy az alacsony bérszínvonal miatt autóink nem olcsók. Ezért a Ford szubvencionálja az érté­kesítést, s így az áraink mintegy 3000 márkával kedvezőbbek, mint az NSZK-ban. Emellett- Fontos számunkra a magyar piac - mondta Stefan Frőbus, a Ford Euroservice értékesítési vezetője szervezünk különféle árenged­ményes akciókat.- Használt autók értékesítése nem szerepel a terveik közötti- Mindenképpen be kell „szán­nunk” a használtautó-üzletbe, de nem most. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a német határ megnyitása óta a használt kocsik csaknem 5000 márkával meg­drágultak egész Nyugat-Európá- ban. Ezekre a „feltornászott” árú autókra pedig érthetően nincs igény Magyarországon.- Mennyibe kerülnek pillanat­nyilag a Ford autói, és magán- személyek, vagy inkább vállala­tok a potenciális vevők!- A vásárlók durván fele ma­gánszemély, fele pedig vállalat - mondta Juhász Gyula, megyénk Ford-kereskedője. - A legol­csóbb típus a Fiesta, amelynek az ára áfa nélkül 774 ezer forinttól kezdődik, míg a legnépszerűbb Escort alapváltozata forgalmi adó nélkül 880 ezerbe kerül.- L.Z. ­AKCIÓ! Hun-astrA KFT GoldStar es más elektronikai termékek KARCAGON, a művelődési központban február 9-ig KISÚJSZÁLLÁSON, a Nagykun Mgtsz Rákóczi úti székházéban február 11-től 23-ig hétköznap: 10-18 óráig szombaton: 9-12 óráig Ajánlatunk:- színes tévék távirányítóval 27.600.- Ft-tól- videorekorderek 32.900.- Ft-tól- videolejátszók 21.700.- Ft-tól- mikrohullámú sütők 22.5(H).- Ft-tól- autórádiók 13.450.- Ft-tól- CD-lemezjátszós hordozható rádiós magnók 24.100.- Ft-tól- CD-s miditornyok 39.900.- Ft-tól- kazetták 140.- Fl-iói- videokazetták 300.- Ft-tól REKLÁMÁRON. Hitelre, előleg befizetése nélkül is! *46767/ 1* * Az Uj Néplap exkluzív interjúja En biztos NEM-mel szavazok Beszélgetőtárs: Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke Mint köztudott, a parlamentben javában dúl a vita a kárpótlási törvény tervezetéről, amellyel - ha a képviselők elfogadják - egyrészt orvosolni lehetne az elmúlt rendszer igazságtalanságait, másrészt pe­dig stabil tulajdonviszonyok teremtődhetnének. Ám mint az várható volt, nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel a szóban forgó tör­vénytervezetet. Az ellenzők táborába tartozik Palotás János ország- gyűlési képviselő, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke is, aki ezzel kapcsolatos véleményét lapunknak adott exkluzív interjújá­ban foglalta össze.- Palotás úr! A kárpótlási tör­vény - feltéve, ha azt majd az Or­szággyűlés elfogadja - véleménye szerint segítheti-e a hazai vállalko­zások megerősödését és azok elter­jedését?- Közgazdászként, törvényhozó­ként, felelős politikusként életve­szélyesnek tartom a kárpótlást. De természetesen én egyben vállalko­zó is vagyok, és így nagyon ponto­san tudom, hogy ha elfogadják ezt a törvényt, akkor mit fogok tenni. Ugyanis a létező vállalkozásoknak mindenképpen jelenthet egy meg- erösödési lehetőséget. Hiszen a majdan kibocsátott értékpapírok feltehetően a valós értékük tíz szá­zalékáért cserélnek majd gazdát, mivel ilyen lesz körülbelül a kíná­lati arány. így én már fölkészültem arra, hogy veszek ezekből. Már csak azért is, mert a törvényterve­zet szerint a vételár akár 20-30 százaléka is fedezhető lesz kárpót­lási jegyekből. S ennek megfelelő­en nyilván olcsóbban juthat az em­ber állami vagyonhoz.- Ez nem olyan biztos! Hisz a törvénytervezet vitája és módosí­tása során, s annak végleges elfo­gadásáig még sok minden történ­het. Tán az is elképzelhető, hogy a kárpótlási jegyeket nem lehet majd eladni.- Ha ez így lesz, akkor viszont tényleg semmit sem fognak érni azok a papírok. Tudniillik, akik kapnak ezekből a kárpótlási je­gyekből, egyetlen reményük, hogy pénzzé tehessék annak érdekében, hogy az számukra valami hasznot is hozzon.- De akár be is fektethetnék va­lamilyen vállalkozásba. Erre nem gondol?- Dehogynem, csak van egy bök­kenő. Ugyanis ha a számokat néz­zük - nyilván senki sem rendelke­zik pontos statisztikai adatokkal, ám megdöbbennék ha túlságosan nagyot tévednék - a kárpótlási je­gyekre elsődlegesen jogosultak legalább 70 százaléka nyugdíjas. Kilencven százalékuk pedig ha­vonta tízezer forint alatti nyugdíj­ból él. Ma a nyugdíjasok 70-80 százaléka egyedülálló, ez is a kor­osztály sajátossága. Tehát egy olyan modellről van szó, ahol az egy főre jutó havi bevétel 9-10 ezer forint körül mozog. Ebből a körből kikerülő emberek ugye az elsődleges jogosultak, s számukra az a lehetőség, hogy ne adják el, és ne tegyék azonnal felélhető pénzzé értékpapírjaikat - hanem a követ­kező esztendők során felkínált ál­lami eszközök, vagyonok valame­lyikét megvegyék és működtessék - nos, ez föl sem merül bennük.- Tehát tulajdonképpen ön azt állítja, hogy ha ezeknek az embe­reknek nem teszi lehetővé a maj­dani törvény, hogy kárpótlási je­gyeiket eladhassák, akkor számuk­ra az a papír nemhogy a valós érté­kének 10 százalékát nem fogja ér­ni, de a nullával lesz egyenlő.- Pontosan. A törvény termé­szetesen kizárhatja azt, hogy tulaj­donosaik túladhassanak értékpa­pírjaikon, de akkor ez a legna­gyobb becsapása lesz a kárpótlás­ban részesítetteknek. Mert ez azt jelentené, hogy valóban nullává te­szik azokat az értékjegyeket, ame­lyeket tulajdonosaik, esetleg 10 százalékért mégiscsak el tudnának adni.- Ön nagyon sokszor emlegeti ezt a 10 százalékot. Véleménye szerint az nem lenne tisztességte­len, hogy a valóságos érték egyti- zedéért jutna hozzá egy-egy kár­pótlási jegyhez a vállalkozó?- Nem, mert a kibocsátott érték­papírok iránt már előre látni, hogy nem lesz túl nagy a kereslet. Es nem azért vennék meg a valóságos érték 10 százalékáért a kárpótlási jegyeket, mert ki akarnák szipo- lyozni a tulajdonosokat, hanem azért, mert kibocsátanak majd 70 milliárdnyi értékpapírt - ennyiről van ugyanis jelenleg szó -, s ugyan­akkor pedig jó ha a vállalkozói körben öt-tízmilliárd forintnyi vá­sárlóerő van. Szóval, nem a vállal­kozó veri át a kárpótlási jegy bir­tokosát, amikor az egymilliós érté­kű papírért csak százezer forintot ad, hanem az állam csapja be, ami­kor azt mondja, hogy az adott ér­tékpapír egymillió forintot ér.- Ez viszont fölvet egy másik gondot is. Arra gondolok, hogy ha valaki olcsón hozzájut ezekhez a kárpótlási jegyekhez, akkor majd a különböző versenytárgyalásokon - amelyeken valójában az állami va­gyon kerül kalapács alá - egészen más pozícióból vásárolhat.- Nyilván, hogy így lesz. Ezért is kellene a legmagasabb értéken vá­sárolni és egy versenytárgyalást megnyerni, mert aki a legnagyobb összeget kénytelen fizetni egy üze­mért, vállalatért, biztos az bízik a legjobban abban, hogy a jövőben a legmagasabb hatékonysággal tudja azt működtetni. Ha viszont nem így történik a dolog, és ami­att, hogy olcsón jutott hozzá bárki egy-egy vagyontárgyhoz, így ala­csonyabb hatékonyság mellett is megtérül a befektetés. Ez pedig tönkreteheti a tulajdonosi szemlé­letet és az egész gazdaságot is. Én, mint képviselő és mint közgazdász, küzdők ez ellen. Amennyiben még­is elfogadják ezt a törvényt, akkor megteszem azokat az intézkedése­ket, hogy ne én pusztuljak bele.- Akkor véleménye szerint ho­gyan kéne kárpótolni azokat, aki­ket a múltban valóban komoly sé­relem ért?- Azt hiszem, nagyon fontos an­nak kimondása, hogy az elmúlt év­tizedekben sok százezer embert megaláztak. Van akiket meghur­coltak vagy börtönbe csuktak, erő­szakkal elvették tulajdonaikat, föl­dönfutóvá tették őket, s mindezek miatt nem tudták megalapozni jö­vőjüket. Ezért például komoly nyugdíjkiegészítést kellene adni számukra. Ezt még mindig tisztes­ségesebb dolognak tartom, mint a kárpótlást. Mert nem tudom min­denkinek elmondani, hogy ezekkel az értékpapírokkal becsapják az embereket, mivel nem annyit kap­nak értük, mint amennyit azok ér­dek.- Az elmondottakból az tűnik ki, hogy ha majd szavazásra kerül a sor, akkor ön a kárpótlási törvény ellen teszi le a voksát.- Igen. Ebből ez következik.- Köszönjük az interjút! Nagy Tibor Közös sajtótájékoztatót tartott az SZDSZ- és Fidesz-frakció Kényszerű és népszerűtlen döntés után Tegnap a kora délutáni órákban „busz-ügyben” közös sajtótájé­koztatót tartott a szolnoki önkor­mányzat SZDSZ- és Fidesz- frak­ciója. A napokban a sajtóban is „levonult” árkalkulációs kötélhú­zás eredményeképpen végső dön­tés született, mely 15 forintban ha­tározta meg a menetjegyek árát. A Fidesz képviseletében Bállá György a kormány részéről egy szépen csomagolt kiszúrásként könyvelte el azt a megoldást, ahogy áthárították ennek a kínos és kényszerű döntésnek meghozata­lát a helyi képviseletek asztalára. A háromoldalú tárgyalások részt­vevői - a szakszervezetek, a Volán Vállalat és az önkormányzati pár­tok képviselői - így közvetlenül szembe találták magukat az eleve méltatlankodást maga után vonó határozathozatallal. Voltak azon­ban, akik nem vállalták fel ezt a felelősséget, és választva a járha- ( tóbbnak tűnő utat, elzárkóztak a szavazás elől. A Fidesz-tábor meg­ítélése szerint azonban a tartózko­dás tényének sem lehet kisebb a súlya és felelőssége, azt is észér­vekkel kell tudni alátámasztani, ami azóta is várat magára. Márpe­dig, ha döntés mégsem született volna e frekventált kérdésben az elhúzódó tárgyalások ellenére sem, akkor a Volán Vállalat léte kerülhetett volna veszélybe. Bállá György hangsúlyozta, félő, hogy a szavazástól távolmaradt MDF nem csak a kormányzásban nem üti meg a minimálisan elvárható szintet, hanem konstruktív ellen­zékként sem képes közreműködni a helyi testület munkájában. Az SZDSZ részéről megjelent Szabó Zoltán szavai a legtöbb pontban csatlakoztak az előtte szó­lóéhoz. Fontos eredményként könyvelte el, hogy a Pénzügy­minisztérium által kibocsájtott ha­tósági alternatívákban előirány­zottakhoz képest sikerült elérniük a bérleti díjak 52 forintos csökken­tését. Mindez még beleilleszthető volt azon kiindulási koncepcióba, hogy a vállalat előző évi 17 milliós veszteségével szemben nullszal­dóssá válhasson. Viszont az is el­hangzott, a fejlesztéshez és a nye­reségképzéshez szükséges forrá­sokat ezután saját erőből kell kiter­melnie a Volánnak. Az önkor­mányzat a későbbiekben támogat­ni kíván minden egyéni kezdemé­nyezést is a tömegközlekedtetés­ben. A sajtótájékoztató vége felé, felszínre kerültek a városi televí­zió igazgatójának megválasztása körüli kétes és kényes vádaskodá­sok is, melyeket Bállá György túl- dramatizáltnak nevezett, s tagadta, hogy azok időközben botrányossá nőttek. Legvégül e kérdés körül parttalan vita bontakozott ki a helyszínen, s ezzel rövidesen le is zárult az első ilyen jellegű sajtótá­jékoztató.- T.CS. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom