Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
2 Néplap 1991. FEBRUÁR 5. Legfeljebb orvoslásra lesz lehetőség Iráni közvetítő kísérletek ( Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak e témára reagált napirend előtti felszólalásában Szent-Iványi István. A szabaddemokrata képviselő úgy vélekedett, hogy az ülésteremben senki sem rendelkezik kellő információkkal a történtekről - így a kormány tagjai sem. - Annyi azonban bizonyos - szögezte le -, hogy az ügy káros külpolitikai hatásokkal jár, emellett pedig rontja a kormány szavahihetőségét is. A napirend előtti vitát lezárva Szabad György bejelentette, hogy a kormányfő által kért közös bizottsági ülés összehívásáról már intézkedett. Ezt követően a képviselők újabb törvényjavaslatok sürgős tárgyalásáról döntöttek. Sürgősséggel napirendre vették azt a képviselői önálló indítványt, amely az oktatási bizottság létrehozására vonatkozik. A kárpótlásról szóló törvényjavaslatot Balsai István igazságügyminiszter terjesztette elő a kormány nevében. Elöljáróban leszögezte: az elvett vagyont nem lehet eredeti formájában visszaadni. A törvényjavaslat csak az 1949. június 8-a után meghozott jogszabályok alapján okozott sérelmek kárpótlását teszi most lehetővé. Balsai István a kárpótlási jegy bevezetése mellett érvelve elmondta, hogy az bemutatóra szóló, szabadon forgatható értékpapír, végső soron az állami tulajdon értékesítése során vagyontárgyak, illetve meghatározott körben termőföld megszerzésére használható fel. A miniszter a kárpótlások összegét 70 milliárd forintra becsülte, amelyből 40 milliárd jutna a termőfölddel kapcsolatos igények kielégítésére. Ennek megfelelően a termőföldek volt tulajdonosai - a többi tulajdonossal egyezően - kárpótlási jegy formájában és a lényegét tekintve azonos módszerekkel számított értékhányadig részesülnek kárpótlásban. A kormányzat az igazságosságra törekszik, ezért a ma is a mezőgazdaságból élő, de a termőföld tulajdonától megfosztott agrárlakosság számára módot és lehetőséget ad arra, hogy a kárpótlásként kapott kárpótlási jegyet ismét termőföldre válthassa - hangoztatta a miniszter. Az igazságügy-miniszter az 1949-es időpontot indokolva annak a véleményének adott hangot, hogy az akkori birtokviszonyok semmivel sem voltak mások, mint az 1947-esek. Az 1949-es birtokviszonyokat alapul véve az akkori tulajdonosok 80 százaléka számára a tulajdonukban bekövetkezett sérelem mintegy 80 százalékát kárpótolja, azaz ilyen mértékben váltható ismét földtulajdonra a kárpótlási jegy. Balsai István véleménye szerint az említett kör számára a teljes reprivatizáció sem jelentene ennél jobb megoldást. Úgy vélte, hogy a reprivatizációs elv elfogadása esetén olyan parttalan, fékez- hetetlen pereskedési sorozat kezdődhetne, mint amilyen 1945-től az úgynevezett lóazonosítási pereknél történt. így ugyanis több volt tulajdonos is állíthatna tulajdonjogot ugyanarra a földterületre. Ezután következtek a frakciók vezérszónokai. Kónya Imre, az MDF frakció- vezetője arra hívta fel a figyelmet: ez az első olyan törvényjavaslat, amely az egyes embereket ért sérelmeket akarja - legalábbis részben - orvosolni amellett, hogy egy magántulajdonosi réteg kialakítását is ösztönzi. A kormány és az Országgyűlés olyan sebek gyógyítását vállalta magára, amelyeket nem ő követett el. A kormány törvényjavaslata úgynevezett kárpótlási jegy formájában kíván a károsultaknak - degresszív kulcs alapján - részleges kártalanítást adni. A kárpótlási jegy nem készpénz, amit tulajdonosa bármilyen vásárlásra felhasználhat, hanem olyan értékpapír, amelyen kizárólag állami tulajdont lehet venni. Kivétel ez alól a földtulajdont kárpótló jegy, amelynek tulajdonosa - a károsultak meghatározott köre - a termelőszövetkezetektől földtulajdont vásárolhat. Az MDF megítélése szerint a kárpótlási jegy megfelelő technikát biztosít a vagyonelvéte- lekkel okozott sérelmek igazságos megoldására. A szabaddemokraták vezérszónokaként felszólaló Soós Károly Attila szerint az SZDSZ hibás rész- megoldásnak tartja a kormány által beterjesztett kárpótlási törvény tervezetét. A vezérszónok szavaiból kiderült, hogy a szabaddemokraták nem fogadják el azt az elvet, amely kizárólag a volt tulajdonosokat kívánja kárpótolni. Soós Károly Attila hangsúlyozta: az SZDSZ a kárpótlást állampolgári jogon járó vagyonjegy formájában szeretné a társadalom egészére kiterjeszteni. Éppen ezért javasolta, hogy 20 ezer forint értékű vagyonRossz hír a Bulgáriába utazóknak Frantisek Miklosko, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Vladimír Meciar szlovák kormányfő február 8-9-én Magyarországra látogat. A szlovák vezetők - korábban több ízben is elhalasztott - látogatásától a magyar politikai élet vezetői azt várják, hogy alkalmat kínál a magyarszlovák kapcsolatok széles körének áttekintésére, beleértve a kontaktusok még nyitott, zavaró elemeit is - hangoztatta Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője szokásos hétfői sajtókonferenciájának nyitóhíreként. A szlovák-magyar „csúcstalálkozó” remélhetőleg áttörést hoz, s annak eredményeként új alapokon kezdődhet meg a kapcsolatok építése. Magyarországnak érdeke, hogy új szakasz kezdődjék az északi szomszédunkhoz, azon belül is a Szlovákiához fűződő kapcsolatokban. Mint ismeretes, Románia állandó meghívotti státust kapott az Európa Tanácsban. Az ET politikai bizottságának ezzel kapcsolatos döntése alkalmával Magyarország tartózkodó álláspontra helyezkedett. Nem kívánta ugyanis megakadályozni Románia közeledését Európa irányába, ám jelezni kívánta, hogy délkeleti szomszédunknak sokat kell még tennie az európai normák érvényesítése érdekében. A szóvivő ^jjeientette^ T.ogy Somogyi Ferenc hétfőn Norvégiába Utazott. A külügyi államtitkár a skandináv országban február 5. és 7. között részt vesz a NATO és a norvég Védelmi Tanulmányok Intézetének nemzetközi kerekasztal-konferenci- áján. Néhány, utazással kapcsolatos kérdéssel is foglalkozott a szóvivő, így például figyelmeztetett arra, hogy bár Magyarország megállapodást kötött Portugáliával a vízummentes utazásokról, az egyezmény még nem lépett hatályba; erre még esetleg hónapokat kell várni. A figyelemfelhívást indokolta, hogy több magyar turista érvényes vízum nélkül szeretett volna beutazni az ibériai országba. A szóvivő közölte: Ecuador egyoldalúan eltörölte a vízumkényszert Magyarországgal szemben. Rossz hír a Bulgáriába készülő magyar turistáknak: február l-jétől a balkáni ország kötelező valutabeváltást ír elő a beutazók és az átutazók számára egyaránt. A KGST-tagor- szágok közötti konvertibilis elszámolás bevezetésének indokával ezentúl fejenként napi 15 dollárt kell beváltaniuk a Bulgáriában tartózkodóknak, az átutazóknak pedig fejenként egyszeri 10 dollárt kell átváltaniuk levára. A ^[ekzG átváltás alól mentesülnek a többi között a 16 éven aluli gyermekek, az utazási irodák közötti szerződés alapján utazó csoportok, a vasúti és légi tranzitutasok. Továbbra is áll a csata jegy állampolgári jogon mindenkit illessen meg. A szabaddemokraták képviselője több részletkérdésben is vitatta a törvénytervezetben foglaltakat. Helytelenítette a kárpótlás ötmilliós felső értékhatárát, valamint a kárpótlási jegyek állami vagyonra való átváltásának korlátozását. A képviselő helytelenítette a kormány előterjesztésében jelzett 1949. júniusi időpontot. Úgy vélte ugyanis, hogy ezt megelőzően is sor került olyan államosításra, amelyért elmaradt a kárpótlás. Emellett a kárpótlásra jogosultak körében említette a kitelepített és így tulajdonuktól megfosztott németeket, valamint az 1948 előtt igazságtalanul elítélteket. Torgyán József, a kisgazdák vezérszónoka arra kérte képviselő- társait: az előttük fekvő törvénytervezetet ne fogadják el. Szavazzák meg viszont a kisgazdák által előterjesztett módosításokat, amelyek önmagukban egy teljes törvényt alkotnak. Nyers Rezső, az MSZP véleményét tolmácsolva kijelentette: három kérdésben vannak fenntartásaik: az anyagi, pénzügyi kihatásokkal; a szövetkeztek demokratikus jogainak tiszteletben tartásával; valamint a kárpótlásban nem részesülő munkavállalók igazságérzetével kapcsolatban. Csak akkor fogja az MSZP a törvényjavaslatot megszavazni, ha ebben a három kérdésben kedvező megoldás születik. A Fiatal Demokraták Szövetségének frakciója elutasítja a kárpótlás gondolatát, a kormánynak más irányban kellene keresnie a megoldást - hangsúlyozta felszólalásában Orbán Viktor, a Fidesz vezérszónoka. Orbán Viktor annak a véleményének is hangot adott, hogy a kárpótlást mérhetetlenül igazságtalan lenne a kisajátításokban teljesen vétlen nemzedékek rovására végrehajtani. A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónokaként Füzessy Tibor azon az állásponton volt, hogy a föld esetében a reális földárak kialakulásáig önkonnányzati tulajdonba kellene adni a földterületeket, s a későbbiekben bérleti szerződésekkel segíteni a lehető legműködőképesebb birtokformák kialakulását. A kárpótlási törvény vitáját ma folytatják a képviselők. Az Öböl-háborúban semlegessége mellett kitartó Irán elnöke, Ali Akhbar Hasemi Rafszan- dzsani hétfőn felajánlotta Szad- dám Húszéin iraki elnöknek, hogy a térség békéje érdekében találkozzék vele, s országa készségét nyilvánította - az eddig elutasított - amerikai-iráni tárgyalásokra is. Jelezte, hogy az elmúlt napokban közvetett érintkezések zajlottak már le Irán és az Egyesült Államok között. Az iraki elnöknek - mondta - javaslatot juttatott el, amely, ha Szaddám Húszéin elfogadja, „mások által is elfogadható lesz”. A közelebbről eddig nem kifejtett teheráni elgondolást Sza- adun Hammadi iraki miniszterelnök-helyettes szombaton vitte haza Bagdadba, ahonnan azóta nem érkezett válasz. A hazájában leszállt iraki repülőgépekről szólva Rafszandzsani sajtóértekezleten kijelentette, nem állt módjukban megakadályozni „a tizenhat behatoló gép” földreszállását, de ez Irán semlegességén és a háborútól való távolmaradásán mit sem változtat. (Az Irak-ellenes koalíció mintegy száz átmenekített iraki gépről tud.) Az államfő ismét cáfolta, hogy előzetes megállapodást kötöttek volna Irakkal az ügyben, másfelől viszont azt is, hogy a koalíció igénybe vette volna Irán légterét. A hadszíntér összképén az iráni kezdeményezés egyelőre nem változtatott, a szövetségesek folytatják a támadásaikat az iraki célpontok ellen, s úgy tartják, hogy egyre közeledik az iraki vegyi támadás időpontja. Páncélozott katonai jármüvek (15 M-l AL Abrams tankok) hosszú sora vonul a kuvaiti-iraki határ felé február 3-án, hogy ott felállva próbálja meg feltartóztatni a támadó iraki csapatokat. Az amerikai és szövetséges csapatok nagy erőket vonnak össze a határnál. Iskolák, választás előtt A testület mindenekelőtt az írók szellemi és anyagi függetlenségéért, erkölcsi méltóságáért és közmegbecsüléséért tevékenykedik. A humanista gondolkodású, alkotó írókat kívánja tömöríteni, akik európai szintű, a nemzeti és az egyetemes emberi kultúrát egyaránt gazdagító műveket hoztak és hoznak létre. A Magyar írókamara pártok, felekezetek, csoportok feletti szervként, semmilyen hitbeli, faji megkülönböztetést nem tűrve kívánja szolgálni az irodalmat; működésében előnyt egyetlen irányzat sem élvezhet, esztétikai minőség révén törekszik az irodalmi értékrend alakítására és megőrzésére. Fontos feladatai közé tartozik a hazai és a határon kívüli vn-‘"''Zr . j __ . - -—gyár l rCv.2ioin pártolása és összehangolása, bizalommal, várakozással és megbecsüléssel tekint a határainkon kívül élő magyar írókra. Földrengés Akár több mim ezerhétszáz halálos áldozata is lehet a Ke- let-Afganisztánt, Észak-Pa- kisztánt és Észak-Indiát múlt pénteken megrázó földrengésnek. Szaúd-Arábia 10 millió dollárt és 284 tonna élelmiszert, gyógyszert és takarót bocsátott a pakisztáni földrengéskárosultak rendelkezőre. II. János Pál pápa a földrengés sújtotta területek azonnali és hatékony megsegítésre szólította fel hétfőn a világ népeit. A kamara működése nem irányul más csoportosulások ellen, a Magyar írószövetséggel, a Független írók Szövetségével a működő és a jövőben megalakuló irodalmi társaságokkal kollegiális, jó kapcsolatok fenntartására törekszik. Tagsági részvétele nem összeférhetetlen az egyéb irodalmi társaságokban való jelenléttel. A maga eszközeivel az alkotás folyamatát, az új művek születését, kiadását, terjesztését, bemutatását igyekszik segíteni. Eredendő kötelességének tartja az anyanyelv Arany-Kosztolányi igényű gondozását, védelmét, a romló köznyelv gyógyítását - szól az alakuló ülésről kiadott közlemény, amelyet a Magyar írókamara alapító tagjai írtak alá: Bertha Bulr«»; £ODOS László; Cseres Tibor; Csoóri Sándor; Fodor András; Görgey Gábor; Gyurkovics Tibor; Kertész Ákos; Nemeskürty István; Sütő András; Szakonyi Károly és Tornai József. (MTI) (Folytatás az I. oldalról) A nevelőtestületek háromtagú bizottságot állítanak, amely köteles a pályázók rendelkezésére bocsátani az intézmény működésével kapcsolatos adatokat, de feladata az is, hogy a részletes programot a tanárok elé tárja. A pályázat beadása után a művelődési osztály elvégzi a törvényességi vizsgálatot, majd az iskola pedagógusai titkos véleménynyilvánítással döntenek leendő vezetőjük alkalmasságáról. A kinevezési jogkör a városi közgyűlést illeti meg. Az 51 szá(Folytatás az 1. oldalról) A nyolcvanórás előadásokat, illetve konzultációt hetenként két alkalommal, hétfőn és szombaton tartják, maximum 10 órában. A hallgatók főiskolai tanárok, gyakorló mezőgazdasági szakemberek, közgazdászok és jogászok előadásain szerezhetnek ismereteket a növénytermesztés, az állattenyésztés, az állategészségügy legújabb módszereiről, a kisgazdasági gépézalékban támogatott pályázók közül választja ki a legmegfelelőbbet az oktatási bizottság javaslata alapján. Hosszadalmas ugyan az eljárás, de az illetékesek bíznak benne, hogy a tanév vége előtt kiderül, ki igazgatja majd a következő évtől az intézményeket. Ha nincs pályázó, illetve egyikük sem nyeri el az iskola dolgozóinak bizalmát, akkor e tanév végéig a jelenlegi igazgató, ezután az általános igazgatóhelyettes lesz a megbízott vezető.-bszetről, a biotermelésről. Eligazítást kapnak a legfrisebb piac- politikáról, a piacgazdálkodásról, közgazdasági, jogszabályi kérdésekről. A főiskola a valamennyi foglalkozáson résztvevőknek bizonyítványt ad. Az oklevél előnyt jelent a hitelpályázatok elbírálásánál, a termékértékesítésnél. A foglalkozások helyszíne a Kossuth téri Irodaház III. emeleti tanácsterme. FELVÉTELT HIRDET alapfokú TESTŐRKEPZÖ tanfolyamára Szolnokon is. Felvételi vizsga díja: 1.000 Ft. Képzési díj: 9.000 Ft. A tanfolyamot ADÁMY ISTVÁN (5 dán) és KELEMEN ISTVÁN (3 dán) által képzett személyek vezetik. Sikeres vizsga esetén a TESTŐR és VAGYONŐR SZÖVETSÉG hivatalos igazolását adjuk ki. Jelentkezés mindennap 8-12 közötti időben a MÁV MTE Véső úti irodájában VÁRKONYI ^GÉZÁNÁL, telefon 56/36-622. *46430/ 1* ___________________ M egalakult a Magyar írókamara Érdekek felett Mezőgazdasági „akadémia”
