Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-27 / 49. szám
4 Néplap 1991. FEBRUÁR 27. Fidesz-bírálat Az SZDSZ kárpótlási tervéről Az Új Néplap politikai vitafóruma Sikeres alapítvány ,,Egész ségünkért ’ ’ A Hetényi Géza Kórház igazgatója, valamint az „Egészségünkért” Alapítvány kuratóriumának elnöke ezúton is tájékoztatja az alapítványra befizetőket és a megye lakosságát az „Egészségünkért” Alapítvány 1990. december 31 -i mérlegéről: Az alapítványhoz hozzájárulok befizetései: 6.658.966.80,- Kamat: 975.958,Összesen: 7.634.054.80,1990-ben az alapítványból kifizetés nem történt. Az alapítványi célokkal összhangban megrendelésre került egy Ultramark 7 echo- card iograf-berendezés, amely a szívbetegségek felismerésében alapvető fontosságú. A berendezést 7.500.000,- Ft értékben az OMKER Budapestről szállította 1991. január 23-án. Elhelyezésére a II. Sz. Kórház (Tüdőkórház) kardiológiai osztályán került sor. Őszinte köszönetünket fejezzük ki az alapítványt anyagilag is támogatóknak önzetlen segítségükért. Ma már elmondhatjuk:'az alapítvány létrehozása és a szervezés sikeres volt. Minden reményünk megvan arra, hogy hosszú távon tudja szolgálni az alapítói okiratban meghatározott célok megvalósítását Mivel az alapítvány nyílt és nyitott, továbbra is van lehetőség az alapítványi célok támogatására. Az alapítvány bankszámlaszáma: MKB Rt Szolnok 454-11492-7007 Dr. Krasznai Géza a kuratórium elnöke Dr. Böjthe Lajos orvos-igazgató Hozzá kell szokni? Az Új Néplap múlt heti számában olvashattuk az SZDSZ álláspontját a kárpótlási törvény- tervezetről, amelynek végén a parlamenti felszólaláshoz hűen arra kémek mindenkit, fejtse ki véleményét, bírálatát. Úgy véljük, ezt legjobban akkor tehetjük, ha közben ismertetjük saját, kárpótlásról alkotott nézetünket is. Az SZDSZ álláspontja a következően foglalható össze: A kárpótlást kössük össze a privatizáció ügyével. Kárpótoljuk a vagyonúkban megkárosí- tottakat, a politikai elítélteket, és végül mindenkit, aki csak él, hiszen az elmúlt 40 évnek mindannyian áldozatai vagyunk. Ne csak kárpótlásra kerüljön sor, hanem állampoglári jogon mindenki kapjon 20.000 forint értékű vagyonjegyet a csecsemőktől az aggastyánokig. Ezekkel a jegyekkel azután állami vagyont és részvényeket vásárolhatnánk, vagy befektetési társaságokba fektethetnénk. A javaslat a népi részvények ötletét tartalmazza - melyet az SZDSZ korábbi programja (kék könyv) is elvetett, jó néhány szempontot összekever, függetlenül azok tartalmától. Próbáljuk meg először ezeket szétválasztani. 1. Igazságosság Gondoljunk csak arra, hogy az állam polgáraitól, földbirtokosoktól, zsidóktól, németektől, gazdáktól és kisiparosoktól, osztályidegenektől, stb. nemcsak vagyontárgyakat vett el. Eletek, szabadság, állások, előmeneteli és tanulási lehetőségek vesztek el, amelyek ugyanolyan súlyosak voltak, mint a vagyontárgyak elkobzása. A kárpótlásra szorulók köre tehát szélesebb az igazságosság szempontjából, mint a tervezetben, de ez nem jelentheti azt, hogy akkor mindenkire terjesszük ki. Egyrészt az ország teherviselő képessége nem teszi lehetővé - Kupa Mihály utalt rá -, másrészt legalább- Nemfogják-e sokan eladni a vagyonjegyeket és a bevételt fogyasztásra használni?- Csak azok fogják eladni, akik a kapott értéket inkább fogyasztásra kívánják fordítani. A bizalom megteremtése, a tömeges privatizációs kínálat miatt, viszonylag magas áron tudják vagyonjegyüket eladni, amivel nő az inflációs veszély. Itt persze azokra is gondoljunk, akik kény- szerűségből kell eladják vagyonjegyüket. Mások azonban a vagyonjegyüket, illetve az abból vásárolt tulajdont megtartják. Ez megtakarítás. Gyors gazdasági javulásra ugyan nincs kilátás, de a javulás irányában való fordulatra van lehetőség! Ez is növelné a megtakarítási hajlandóságot. Emellett már az elmúlt időszak folyamatai is nemcsak csökkentették, hanem növelték is a megtakarítási hajlandóságot, így az növekedhét, éspedig az átlagos, sőt az annál alacsonyabb jövedelműeknél is. Ezek köre tágítható azzal, ha a vagyonjegyeannyira irritálná a társadalmat a Grósz Károíyoknak, pufajkások- nak, stb. is adandó 20 ezer forint. ■ A tervezet további hibája-az 1949-es évszám. Miért kellene igazságosnak elfogadni a negyven évvel ezelőtti állapotokat? Miért éppen az 1959-es állapotokat fogadjuk el, miért nem az 1947-est vagy az 1945-öst, vagy esetleg a tulajdonviszonyokba történt első, igazolhatatlan beavatkozást jelentő II. zsidótörvény esztendejét: 1939-et? 2. Jogszerűség Az itt felhozott leggyakoribb és legsúlyosabb érv: a tulajdon szent és sérthetetlen, ezért törölni kell az ezt megváltoztató törvényeket. (A bolsevik diktatúra törvényeit.) Ilyenkor éppen az felejtődik el, hogy akkor nemcsak a földet és más vagyont elvevő törvényeket kellene eltörölni, hanem az elmúlt 40 év valamennyi törvényét. Miért nem kérdőjelezik meg a családjogi vagy illetéktörvényt? A döntő érv azonban, amiért a kárpótlást a jogszerűség szempontjából éppen a tulajdon szentségének az elve alapján nem fogadhatjuk el, valójában az, hogy a kárpótlást követelők egy része e tekintetben nem jogszerűen tett szert arra a tulajdonra, amelyért most kárpótlást szeretne kapni. Ez pedig azt jelenti, hogy az 1945. évi földosztás kedvezményezettjei a tulajdonjog szentsége elvének éppoly megsértésével jutottak tulajdonokhoz, mint amilyen megsértése volt ezeknek az elveknek a kollektivizálás. A jogszerűség szempontjából nincs különbség a két helyzet között. 3. Gazdasági érvek Az SZDSZ javaslat közel 300 milliárdot akar bepumpálni a gazdaságba. Az állam vagyona ma mintegy 1800 milliárd forint. Ebből 300 milliárd az önkormányzatokat illeti meg, 100 milliárdot a társadalombiztosítás kap meg. A fennmaradó 1400 iket néhány éven belül eladók ilyen módon szerzett jövedelmét megadóztatják. Az infláció elkerülése érdekében tehát különböző módon, akár adóztatással is ösztönözni kell a vagyonjegy befektetését, megtartását. A vagyonjegy - a fentebb említett valóban kényszerhelyzetben lévőkön kívül, akiknek azért fogyasztásnövelési lehetőséget kínál - minden állampolgárt döntési helyzetbe hoz: lemond-e a kapott előny egy részéről (átengedi az adóhivatalnak, amikor eladja másnak), vagy megkapaszkodik benne, forgatja, a hozamát is befekteti. Az állampolgár megkapja a lehetőséget arra, hogy tőkéhez jusson, és azt növelje. Ha pedig erről lemond, akkor növelheti fogyasztását. Az állampolgári vagyonjegy a belföldiek tulajdonhoz juttatásának az egyetlen olyan formája, amely ezt a sajátos kompenzációt megadja azoknak, akik a privatizálásból egyébként kimaradnak. A volt tulajmilliárddal szemben ugyanekkora összegű belső állam- adósság áll fenn. Ez azt jelenti, hogy nincs pénz. A kormány által javasolt 70 milliárd is életveszélyes, de a 300 milliárdos kiadás a gazdaság összeomlását jelentené. Nem kisebb a kárpótlási és vagyonjegyek veszélye sem. A jelenleg évi 30-40 milliárd forint forgalmú értékpapírpiacra zúdulna rá a kárpótlási jegyek tömege. Az SZDSZ javasolta 210 milliárdnyi érttékpapír szétzilálhatná a hazai pénzrendszert, emellett óriási szervezési energiát és költséget visz el. A 20 ezer forintos jegyek értéke töredékére süllyedne, és rövid időn belül spekulánsok kezébe gyűlne össze. Ezzel a magántulajdonosok köre sem bővülne. A kárpótlás jelenlegi tervezetét tehát elutasítjuk. Úgy véljük, a volt tulajdonosok vagyonhoz juttatását nem kárpótlással, hanem néhány fennálló törvény könnyen és gyorsan elvégezhető módosításával kell elindítani. A szövetkezeti törvények, a társasági törvény, az átalakulási törvény néhány szakaszos módosításával ez a folyamat megindítható lenne. Ezzel egyidejűleg deklarálnunk kell, hogy a tulajdontól való megfosztás egyike volt az elmúlt rendszer emberi életeket derékba törő intézkedéseinek. Dolgozzon ki a kormány átfogó jóvátételi törvényt, amely a volt hadifoglyokon, politikai üldözötteken kívül a még élő volt tulajdonosokat is bevonja a jóvátételre jogosultak körébe. A jóvátétel mértékének megállapításában ne az egykori tulajdon, hanem a jelenlegi élethelyzet legyen mérvadó. donosok pedig ezen fölül visszakapnák jogos tulajdonuk egy részét.- Milyen inflációs hatással jár az állampolgári vagyonjegy? Az állam vagyont tud elosztani. Folyó fogyasztásra használhatójövedelmet nem. Aki eladja vagyonjegyét, az a vagyonát folyó fogyasztásra cseréli el. A másodlagos vásárlók legalábbis nagyrészt a megtakarításaikat használnák a vásárlásra. Ha itt bankban lévő valutához vagy akár forintban lévő megtakarításaikhoz nyúlnak, akkor inflációs hatás keletkezik. Tudomásul kell vennünk, hogy az államnak minden olyan lépése, amely nem kifejezetten antiinflációs célzatú, inflációs hatással jár. Inflációs hatása van például a kedvezményes privatizációs hitelnek, de a tárca nélküli miniszterek számának növekedése is azzal jár. Az állampolgári vagyonjegyek kibocsátásának inflációs hatása függ attól, mennyit bocsátanak ki belőlük - főleg emiatt nem lehet több 210 milliárd forintnál nagyobb összegre gondolni. Függ attól is, milyen sokan adják el vagyonjegyüket, továbbá attól, hogy milyen áron. Miután az eladók aránya elérheti a 30-35 százalékot, és az alacsony eladási ár nem kívánatos, az eladásból származó bevételt Ne cikkezzenek az újságban! Nincs másik MSZDP Tisztelettel tájékoztatom a közvéleményt, hogy ma Magyar- országon bíróságilag hivatalisan bejegyezve egyetlen Magyarországi Szociáldemokrata Párt (rövidítése: MSZDP) létezik. E párt nevében csak a párt tagjai és törvényes szervezetei adhatnak ki nyilatkozatot. A közvélemény érzékelhette az elmúlt hetekben, hogy az MSZDP Megyei Elnöksége és alapszervezetei a sajtó nyilvánosságát tartalmi munkára és nem személyeskedésre használják fel. A cikk írói azonban nem ezt teszik. Újra botrányt provokálnak, személyeskednek. Mi az emberekért, ők a botrányért dolgoznak, Ugyanakkor nem merték vállalni a nyílt vitát január 27-én a megyei küldött- értekezleten, ahová őket is hívtuk. A megye alapszervezeteinek többsége (12) vett ezen részt, és munkafeladatokkal látta el az ott megválasztott elnökséget. Mi továbbra sem a személyeskedést tartjuk a sajtó hasábjain közlendőnek, csupán a bebizonyított tényekről tájékoztatunk: 1. / A cikkben idézett bírósági döntés nem jogerős, jelenleg fellebbezés alatt áll. 2. / Ha az idézett bírósági döntés jogerőre emelkednék, akkor is Petrasovits Anna a párt elnöke. 3. / Az MSZDP megyei küldöttértekezlete kizárta tagjai sorából Boros Jánost, Török Andrást, Mezei Imrénét és Bogár Ottót. E határozat viszont már jogerős, mivel nevezettek fellebbezési jogukkal nem éltek. Tiszteletre nem méltó aláírók! Az emberek nem a gyalázko- dásra, nem a botrányra, hanem a munkára kíváncsiak. Aki ezt nem képes nyújtani nekik, ne cikkezzen az újságban, mivel csak önmagát minősíti. Szíveskedjenek Önök ezután saját pártjuk (ha van ilyen) és ne az MSZDP nevében nyilatkozni. meg kell adóztatni. Ha az eladási ár 70-80 százalékos lesz, az 60 milliárd forint, azaz az összke- reslet 3 százaléka, vagy 3 százalékos infláció. Ha az adó mértéke 3 százalék, akkor az infláció már ,,csak”2 százalékos lesz. Valójában ennél kisebb mértékű, hiszen a 60 milliárd forintnak, amelyet vásárlásokra fordítanának, egy része külföldi bankokban tartott valutából származna. Ezek belépése a külső fizetési mérleget javíthatná, vagy importnövelésre fordítható, ami inflációellenes hatású. Egy további része viszont fogyasztói beruházásokból lépne ki, és ott (pl. a lakáspiacon) idézne elő antiinflációs hatást. Végül is az inflációs hatás elhanyagolható nagyságrendű, számos más területen könnyen kompenzálható lenne. Olyanok számára finanszírozna fogyasztásnövekedést, akik kimaradnak a tulajdonossá válás folyamatából. Az állam- polgári vagyonjegy kárpótlás az ő számukra, de kárpótlás azok számára is, akik nélküle nem válhatnának kisrészvényesekké, vele viszont azzá válhatnak. Segíti nemcsak az erőseket, hanem velük együtt, tőlük elválaszthatatlanul a gyengéket is, mindazokat, akik az elmúlt 40 év áldozatai. SZDSZ TKI Szolnok Ma a hozzászokások korát éljük Magyarországon. Hozzá kell szokni a létbi- zonytalánsághoz. Hozzá kell szokni, hogy egyesek éhen halnak. Hozzá kell szokni, hogy egyesek megfagynak. Hozzá kell szokni, hogy ezért vagy azért nem tudunk folyamatosan dolgozni, vállalkozni. Hozzá kell szokni, hogy azok a sikeres vállalkozók, akik sikeresen tönkretesznek egy gyárat, üzemet, a munkások nagy részét az utcára teszik, majd a köz vagyonából kft.-t vagy részvénytársaságot hoznak létre. Hozzá kell szokni, hogy az a nyugdíjas, ki becsülettel végigdolgozta életét, már nem a nyugdíjban, nem a kormányban, a túlvilágban kénytelen bízni. Hozzá kell szokni, hogy nálunk a piacgazdaság is fordítva működik. Drágul a hús, a tej, mert tele van a raktár! Hozzá kell szokni, hogy a demokrácia is fordítva működik, nincs társadalmi vita. Hozzá kell szokni, hogy nekünk csak a drága benzin jó, így legalább nem a taxisoknak, hanem az „áremelés mellett tüntetőknek” lesz igazuk. Hozzá kell szokni, hogy nincs gázálarc - igaz, háború van -, mert eladtuk. A megfelelő polgárvédelmi tanács így hangzik: „Légitámadás esetén mindenki zárkózzon be a lakásába, s várja meg munkatársunkat.” Itt teszem hozzá, ha mégis valami történne, nem kell sokáig vámunk, ígéretek szerint márciusra bővül a készlet. Hogy majd a kevés elosztása hogyan fog történni, még nem rendelkeztek. Pártállásra vagy rokonsági viszonyra lesznek-e figyelemmel?! Hozzá kell szokni, hogy a volt testvérek, az oroszok, lengyelek, románok egyre nagyobb számban jönnek hozzánk turistaként rabolni, erőszakolni, gyilkolni. Hozzá kell szokni, hogy a kormánynak nincs gazdaságunkra nézve válságprogramja. A 222 oldalas „Kormány Megújhodás Programja” semmire sem jó. Hozzá kell szokni ahhoz, kinek kellő felkészültsége Van, s teheti, külföldön keresi boldogulását. Nem hazudott az a választási plakát, mely azt hirdette: „Van kiút!” Hozzá kell szoknunk, hogy fejünk felett „vak vezet világtalant” játszanak. Amíg mi szo- kogatunk-szokogatunk, gazdaságunk egyre hanyatlik, veszélybe kerülhet demokráciánk. Hozzá kellene szoknunk, hogy a kormányunk feladatának ellátására alkalmatlan, de ez így tovább nem mehet! A Liberális Polgári Szövetség (Vállalkozók Pártja) követeli, a kormány adja vissza megbízatását, bel- és külföldi szakemberek segítségével dolgozzanak ki egy komplex válságkezelő programot, melyet legalább két évig pártállástól független szakértői kormány hajtasson végre. Oláh Imre Liberális Polgári Szövetség (Vállalkozók Pártja) országos aielnök A beérkezett anyagok tartalmáért szerkesztőségünk nem vállai felelősséget! SZDSZ-folytatás a kárpótlásról ■ nyílt ter
