Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám

4 1991. FEBRUÁR 22. Az új Néplap Tiszafüreden Lyukas a szociális háló Az Öböl-háborúra figyelnek Termékeik fűzvesszőből A tavalyi esztendő a szigorú költséggazdálkodás, a nagyfokú takarékosság, valamint a korábbi évekhez képest csökkenő tőkés export jegyében telt el a háziipari szövetkezetben. A jócskán meg­nehezült termelési és piaci felté­telek, illetve a hullámzó kereslet ellenére azonban tisztességes eredményről tájékoztatott Rat- kai Jánosné, a szövetkezet elnö­ke. Az idei év nem indult ugyan rosszul, hisz március végéig a beérkezett megrendelések bőven adnak munkát az itt dolgozók­népszerűek, persze csak az igé­nyes és vastagabb tárcájú vevők körében, a fűzvesszőből nagy pontosságot követelő, házimun­kával előállított székek, aszta­lok, fotelek. Az alapanyagot egy százhek­táros amerikai nemesfűz-, illetve Megduplázódik a munkanélküliek száma A „szívátültetésre” váró álla­mi külkereskedelem súlyos hiá­nyosságainak köszönhetően né­hány éve új fogalom került a gaz­dasági szakkifejezések közé, a kis KGST-piac. Míg a kereske­delem hagyományos résztvevői az ilyenkor egyébként is rendkí­vül alacsony forgalomra panasz­kodnak, addig a nemzetközi piac az izombénító hidegben is virág­zik. Persze ez a spontán kereske­delmi forma sem a régi már. Egy­re kevesebb a tört magyarsággal portékáját kínáló román vagy a világ csaknem valamennyi nyel­vén kifogástalanul számolni tu­dó lengyel turista, ezzel szemben növekszik a hazai viszonteladók száma. A profitra kiéhezett hon­fitársaink bizony jócskán meg- . emelték a kurrens termékek árát, ettől azonban mégsem csökkent számottevően a piaclátogatók száma, hiszen - mint mondják - itt még így is olcsóbb minden. Az árukínálatot nemigen lehet kriti­zálni, igaz előfordul, hogy éppen az a méretű cipő vagy felsőruhá­zat hiányzik, amit éppen a vásár­ló óhajt. A termékek minősége viszont annál inkább megkérdő­jelezhető. A gyanútlan vevő ren­geteg ellenőrizhetetlen szárma­zású bóvl iva) találja magát szem­ben, de akad azonban - ez a ke­vesebb - valódi világmárka is. A nem túl igényes és a kispén­zű vásárlók körében mindeneset­re népszerű a füredi piac. Megta­lálható itt a strapabíró munkaru­ha, Schwarzenegger legújabb filmje videokazettán, szájkosár kutyák számára, AMD 65-ös géppisztoly gyermekváltozat­ban, farmer a napfényes Itáliá­ból, Zsiguli-főtengely, babaruha és kellemes hangú szintetizátor. S nemcsak vásárolni lehet, ha­nem cserélni is, például egy va­donatúj férfi kerékpár már öt zöldhasúért elvihető, vagy női biciklire cserélhető. = < » v í-í a Jól tudjuk, hogy a magyar gaz­daság intenzív „orvosi” kezelést igénylő beteg, amelynek a szer­vezetében ma már jóformán va­lamennyi kórokozó kimutatható. A betegség egyik s talán legfon­tosabb tünete a rohamosan nö­vekvő munkanélküliség. A leg­optimistább becslések szerint is év végére mintegy százötvene­zer ember fog kényszerűen mun­ka nélkül tengődni. A vidéki kis­városok és falvak helyzete még aggasztóbb, hiszen ezeken a tele­püléseken egyébként is rendkí­vül kevés a munkalehetőség. De vajon hogyan alakul a munkanél­küliség aTisza-tó fővárosában és környékén? Erről kérdeztem Varga Sándomét, a megyei mun­kaügyi központ tiszafüredi ki- rendeltségének vezetőjét. Mint megtudtam, jelenleg a városban és a környék öt telepü­lésén ötszáz felett van a segélye­zettek száma, míg 1989 végén még mindössze kétszázan voltak munka nélkül. A közeljövő sem sokkal rózsásabb, hiszen egy-két hónapon belül újabb négyszáz ember elbocsátására kerül sor, főként a hajógyárból. És ezzel még nincs vége, mert a környék termelőszövetkezeteiben is vár­ható létszámleépítés. Sajátos helyzet alakult ki Füre­den, hiszen a szomszédos Hajdú- Bihar és Heves megyéből egya­ránt sokan „járnak át” dolgozni, és ezek az „idegenek” minden­féle munkát elvállalnak, az itte­niek viszont válogatnak az állás- ajánlatok között. A legreményte­lenebb a gimnáziumban érettsé­gizettek helyzete, de szaporodik a munkanélküli szakmunkások száma is. Ugyancsak veszélyez­Ahol tényleg a piac a mértékadó Patkós csárda Röviden- A magasparti üdülőterületen meg­kezdődött az 500 négyzetméter alapte­rületű közművesített (víz, csatorna, villany, kohósalakos út) üdülőtelkek értékesítése, 680 forint négyzetméte­renkénti áron.- Lelkes lokálpatrióta vállalkozók - élükön Ábrahám Tamással - a teremfo­citorna sikerén felbuzdulva a Halas napok megrendezését fontolgatják. A régi hagyomány felelevenítéséhez ezért tehetősebb szponzorokat keres­nek. Az eseményre meg akarják hívni az egyetlen tiszafüredi születésű olim­piai és világbajnok öttusázót, Benedek Gábort is, aki jelenleg Németország­ban él. A háromnapos rendezvényen Ábrahám Tamás: - Cé- lovas felvonulást, utcabált, vízi sport- lünk az, hogy az ország- versenyeket és kulturális programokat ban még jobban mégis- terveznek a helyi szervezők, merjék ezt a vidéket. tetettek a nyugdíj előtt állók, akiknek bizony nagyon kevés az esélyük, hogy elhelyezkedjenek. Míg tavaly három-négy felsőfo­kú végzettségű keresett munka­helyet, addig ezzel ma már tizen­hat diplomás próbálkozik. Pilla­natnyilag az ötszáz munkanélkü­lire csupán nyolc-kilenc állás- ajánlat jut, és minden bizonnyal úgy tűnik, hogy tartós munkanél­küliségre kell berendezkedni a városban, mert nem sok remény van új munkahelyek teremtésére. Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy több ponton lyu­kas a szociális háló. De mégis, mi lesz például azokkal az emberek­kel, akik már letöltik az átmeneti munkanélküli-járadék idejét is, s tovább nem részesülnek segély­ben. Készül a kétezres központ Hamarosan új telefonközpontot kap a település. A szerelési munkála­tok már elkezdődtek. De vajon mi­korra várható a szolgáltatás megindu­lása? Kovács László, a Magyar Táv­közlési Vállalat megyei üzemének vezetője elmondta, hogy ez év máso­dik negyedévére tervezik az új köz­pont beüzemelését. Kéiezer állomás bekapcsolását teszi lehetővé az új rendszer. A leszerelt konténerköz­pontot elszállítják, ezentúl Tiszaföld- vár távközlési gondjainak megoldá­sát fogja szolgálni. Az új társasági törvény kissé kés­lelteti a környék távbeszélő-ellátott­ságának bővítését, ugyanis a nemré­giben létrehozott gazdasági társulás­nak most már az önkormányzatokkal kell megegyeznie. Ahogy annak ide­jén megállapodtak, bekerül majd a távhívásba többek között Abádsza- lók, Tiszabura, Pusztataksony, Tisza- örs, Tiszaderzs, Nagyiván és Kócsúj- falu is.-b­Városszerte élénk keresletnek örvendenek a Jäger sörház házi főzésű termékei A fttzüzemben dolgozó asszonyok kezei között boszorkányos gyorsasággal készülnek a mutatós kerti bútorok Tíz évvel ezelőtt adták át a Hortobágy kapujánál a felújított, régi betyárcsáidát, mely Patkós csárda néven szerepelt a köztudatban. 1983 óta Varga Jánosné üzemelteti a külföldiek által is kedvelt csárdát. Sajnos a téli hónapokban csak elvétve tér be egy-egy „ván­dor” vagy netalán átutazó vásározó. A nyári hónapokban a vendégek többsége szintén átutazó nyugati turista. A vezetőtől megtudtuk, a külföldiek kedvenc étele a Pusztai betyárpecsenye és a Füredi böllér- pecsenye (mindkettő töltött sertéshús más-más töltéssel és ízesítés­sel). Nyáron a csárda melletti motelben tizenhat szoba áll a vendégek rendelkezésére, valamint modem, minden igényt kielégítő kemping. Céltámogatást igényel a város Az állami költségvetésről szó­ló törvény alapján a helyi önkor­mányzatok kiemelt fontosságú feladataikhoz az állami költség- vetésből céltámogatást igényel­hetnek. Tiszafüred város képvi- selő-testülete ugyan még nem hagyta jóvá az idei költségvetést, a központilag előírt határidő azonban arra kényszerítette a vá­rosatyákat, hogy az állami céltá­mogatási igények kérdésében mielőbb döntsön. Az elmúlt napokban megtár­gyalta és jóváhagyta a döntésho­zó testület az 1991. évi támoga­tási kérelmeket, és a határozatot eljuttatták a Belügyminisztérium gazdasági főosztályára. Ezek szerint a város összesen 10 millió 700 ezer forint dotációt igényelt. Amennyiben a kérelmeket ked­vezően bírálják el, úgy befeje­ződhet a tiszaszőlősi általános is­kola tornaterme, a szennyvízcsa- toma-hálózat építése, illetve bő­vítése, és lehetőség lesz a szilárd- hulladék-lerakó telep technikai eszközeinek, valamint a szakor­vosi rendelő labor-diagnosztikai berendezésének beszerzésére. nak, de az Öböl-háború elhúzó­dása meglehetősen kedvezőtle­nül befolyásolhatja az üzletme­netet. No nem azért, mert hadi­üzemről van szó. Az ízléses for­májú és precíz kidolgozású fűz­vesszőből készült kerti bútorok egyáltalán nem katonai célokra készülnek. A szövetkezet hagyo­mányos nyugat-európai felvevő­piacain azonban éppen a Közel- Keleten folyó háborúnak a kö­vetkezményeként számottevően visszaesett a kereslet. Ugyanak­kor belföldön viszont továbbra is kenderfűzültetvény biztosítja. Az átlagember számára szinte semmit nem érő fűzvesszőkből a gazdag tapasztalatú asszonyok boszorkányos gyorsasággal ké­szítik el a „környezetbarát” ker­ti bútorokat. A tavalyi 25 száza­lékos és az ez év januári, 10 szá­zalékos béremelés ellenére sem vonzó munkahely azonban a há­ziipari szövetkezet, hiszen a ke­mény fizikai munkát végző asszonyoknál bizony elég gya­koriak a kézfej és a csukló fájdal­mai. Helyben főzik a sört „A magyar ember tudja, hogy mi a különbség a természetes kö­rülmények között, természetes takarmányon nevelt csirke és a tápos csirke között.” Ez a mon­dat akár a biogazdálkodás termé­keinek reklámszlogenje is lehet­ne, ám mégsem az. A mostaná­ban különös érvényű megállapí­tás a füredi Pintes Betéti Társa­A söröző „lelke” tulajdonkép­pen egy elektromos főzőberen­dezés, amelyet hazai cégek állí­tanak elő. A „kifőzött” sört öt­hat napig erjesztik, majd 21-22 napig érlelik. Az eredmény pe­dig a természetes alapanyagok­tól opálossá vált ital, amely nem­csak ízletes, hanem meglepően olcsó is. Egy korsó világos sör 20 ság két hónapja megnyílt Jäger sorházában olvasható. Ez a sörö­ző egy nagyon lényeges dolog­ban különbözik a többi vendég­látó-ipari egységtől. Itt ugyanis kizárólag víz, maláta, komló és élesztő felhasználásával helyben főzik a sört. A megyénkben egyedülálló sorházban minden­féle szűrés és tartósítás nélkül, az úgynevezett ászoktartályokból kerül a habzó ital a megszomja­zott vendégek asztalára. forintba, a pils típusú 32 forint­ba, míg az egyre népszerűbb bar­na sör is csak 40 forintba kerül. Nem is csoda, hogy a harmad- osztályú, esztétikus kialakítású sörözőben ritka látvány az üres asztal. A leggyakrabban elhang­zó mondat pedig csupán ennyi: egészségünkre! Az oldalt összeállította: Laczi Zoltán Fotó: Dlyés Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom