Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-21 / 44. szám
10 Néplap 1991. FEBRUAR 21. A TUDOMÁNY VILAGA „Élőben” közvetített háború A közel-keleti Öböl-háború következtében a figyelem középpontjába került a legkorszerűbb információs technikát reprezentáló amerikai CNN-televí- zió. Szinte fantasztikus, amint szinte állandóan helyszíni közvetítést ad a háborús eseményekről, a legkényesebb szituációkból. Tévékorszakhoz illően, nemcsak a lakosság, hanem maga a hadműveletre parancsot adó amerikai elnök is a kábeltévén értesült arról, hogy ledobták első bombáikat és rakétáikat Bagdadra a támadó gépek: a CNN-tévé három tudósítója csak kinyitotta .z iraki szálloda ablakát, s a közvetítővonalon át a Fehér Házban is hallották a robbanásokat. Eleinte még úgy-ahogy a többi amerikai tévétársaság - az ABC, a CBS, az NBC - riporterei is megpróbáltak lépést tartani az eseményekkel, de azután nagy ve- télytársukkal, a CNN-nel szemben alulmaradtak. Nem is csoda, hiszen a CNN-nek jelenleg a Közel-Keleten 63 forgatócsoportja f'l dolgozik. sikeres üzletember, Ted Ív rer által alapított és működtetett CNN-társaság adásainak - normális körülmények között az USA-ban mintegy 50 millió, a világ közel száz országában pedig körülbelül 7 millió nézője van. (Napjainkban persze nyilván jelentősen megemelkedett ez a nézőszám, amit azért lehet ilyen jól megbecsülni, mert kábeltévéről van szó.) A CNN tulajdonképpen három csatornát lát el állandó műsorral. Az egyik az általunk is megismert csatorna, amely a legfontosabb világ- eseményekről tudósít, frissen, mindig aktuálisan, s tőzsdehíreket is közzétesz. Vitaműsorokat is rendez, üzleti hírblokkokat állít össze, más tévéktől is átvesz anyagokat. A másik - a Headline News - 24 órán keresztül híradót közvetít csak, mindig a legfrissebb hírekkel. S harmadikként van egy szórakoztató csatornája is Ted Tumemek. A CNN-tudósítók öt műholdra „lőhetik fel” az általuk készített anyagot. Olyan kameráik vannak, hogy bárhol is teszik le őket a földre, beépített keresőik néhány másodperc alatt felkutatják a legközelebbi műholdat, és kapcsolatot teremtenek vele. így tehát a tudósító nincs kiszolgáltatva az egyes országok kommunikációs lehetőségeinek. A CNN centruma az USA-beli Atlantában van, ott találhatók a központi stúdiók is, amelyek mindegyikében két műsorvezető ül, akik kétóránként váltják egymást. Meghatározott antennával - tehát nem az ismert és szokásos sky-műsorok parabolaantennájával - hazánkban is fogható a CNN adása (másik műholdról kell „leszedni” az információkat). A jelenleg kiépített magyar kábelhálózatban azonban még nincs lehetőség a CNN programjainak figyelésére (ennek ellenére több ezer rendszeres nézője van). A világűrben keringő műholdak közül egyébként hazánkban az ASTRA 1A elnevezésű közepes teljesítményű szatellit a „legnépszerűbb”. Erről érkeznek az RTL Plus, a S AT 1, a Pro 7, az Eurosport, a Sky 1, a Sky News, az MTV Europe és a Scansat TV3 adásai. Az ASTRA-tól nyugatra több Eutelsat típusú távközési műhold helyezkedik még el. Legismertebb az F 4-es, ez közvetíti a nálunk ismert Super Channel és TV 5 műsorát. O. Z. Irak vegyi fegyverei „A vegyi fegyverek a baathista hagyomány természetes folytatói. A Baath párt vezetői már régen beleszerettek a nehézfémsó mérgekbe és más kémiai hatóanyagokba, amelyek csendben teszik el láb al<51 a másként gondolkodókat” - írja Judith Miller és Lauric Mylroie Szaddám Húszéin és az Öböl-válság című könyvében. Tény, hogy Irak jelentős vegyifegyver-gyártó potenciált épített ki, és jelentős mennyiségű mérgező harcanyagot halmozott fel. A vegyi fegyverek valamilyen célbajuttató eszközből és az eszközbe töltött mérgező harcanyagból állanak. A többlépcsős gyártási folyamat kritikus lépése a mérge- zőharcanyag-előállítás. Irak a ’80- as évek elején kezdett kísérletezni mérgező harcanyag előállításával. Az alapanyagok és a technológiái berendezések zömét német cégektől szerezte be. Irak alapvetően két mérgezőharcanyag-típus, a hólyaghúzók és az idegmérgek gyártására rendezkedett be. Az Iránnal vívott háborújában egy hólyaghúzót, a kénmustárt és egy idegmérget, a tabunt használta. A háborút követő időszakban felkészült a Lewisit és szarin gyártására is. Két mérgezőharcanyag-gyártó üzeme van, az egyik Szamara mellett, a másik A1 Fallujában. A hólyaghúzó harcanyagok gyártás- technológiájában az etilénből, illetve az acetilénből kiindulva nyeri a kénmustárt, illetve a Lewisitet. Az idegmérgeknél a gyártást a legkönnyebben előállítható tabunnal kezdték. Ezt az anyagot kétlépéses technológiával foszfor-oxiklorid- ból kiindulva nyerik. Ezt az idegmérget Irak használta először vegyi fegyver hatóanyagaként, más országok vegyifegyver-készletei között nem szerepelt. A szarin sokkal mégezőbb a ta- bunnál, és stabilitása is nagyobb. Előállítása bonyolultabb, ötlépéses technológiát igényel. Kiindulási alapanyaga a foszfor-triklorid, és a szintézishez hidrogén-fluoridot is -használnak. Iraknak a hólyaghúzó mérgezőanyagot-előállító kapacitása 60 tonna havonta, idegméreg- előállítási kapacitása pedig 4 tonna. A két alapvető mérgező harcanyagcsoport mellett még előállítanak olyan hagyományos mérgeket is, mint a hidrogéncián és a klórcián. Ez utóbbit felhasználják mérgezőharcanyag-keverékek előállítására. Kifejlesztettek egy kén- mustár-szarin-klórcián keveréket, ami kombinált hatású méreg, egyaránt alkalmas a terep és a levegő szennyezésére. A klórcián szerepe a keverékben a gázálarc ellen hat. A katonai gázálarcok szűrőrészei általában mérgező harcanyagok ellen (hólyaghúzók, idegmérgek, stb.) hosszú ideig védenek, de a kis molekulatömegű anyagok ellen, mint a klórcián, csekélyebb a védő- képességük, így a klórcián hamar telíti a szűrőt, és a gázálarc a továbbiakban nem nyújt védelmet a mérgezőbb szarin ellen. Irak az Irán elleni háborújában a vegyi fegyvereket tüzérségi lőszerként és bombákként alkalmazta. A tüzérségi eszközök zömében saját fejlesztésűek, 2-6 kilogramm mérgező anyag célba juttatására alkalmasak. A felhasznált bombák a NATO-ban rendszeresített 250 fontos bombák bombaköpenyének felhasználásával készült, 50 kilogramm mérgező anyag befogadására alkalmas eszközök. A Scud B rakéták fejrésze körülbelül 900, az Al-Huszein rakétáké 500 kilogramm mérgező anyag befogadására tehető alkalmassá. Ez azt jelenti, hogy 1 négyzetkilométernyi terület vegyi szennnye- zésére körülbelül 2 Scud B rakéta vagy 200 bomba vagy 2000 tüzérségi lövedék szükséges. Ezzel a potenciállal pedig rendelkezik az iraki hadsereg. így az iraki vegyi fegyver veszélye jelenleg komor valóság. H. L. Környezetvédelem a jászberényi diákok szemével „Legveszélyesebb egyáltalán élni!” „A természet hatalmas, az ember parány. Ezért az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg és használja fel erőit a saját hasznára.” (Szent-Györgyi Albert) A jászberényi Lehel Vezér Gimnázium 1989 őszén kapcsolódott be az országos radonmérő iskolai hálózatba. A kísérlettel egy időben, azt végig követve pedagógiai vizsgálatot is végez egy csoport (Nagy Valéria, Bo- rics Zsófia, Zsidó Zoltán tanufelelőssége jelenünk és jövőnk érdekében. Azzal a feltételezéssel indultunk, hogy a radonmérés befejeztével mindezek megítélésénél különbséget fogunk találni a kísérletben részt vevők, illetve részt nem vevők véleménye között. Elsőként arra a kérdésre szerettünk volna választ kapni, mennyire foglalkoztatja magát az osztályt Magyarország környezetvédelmi helyzete. Lényeges különbség nem mutatkozott a két csoport véleménye között. Magyar gimnazisták JATE hallgatói atom«rdműv«l vlll.*n«r.b« hozatal vizl«r6muv«l Hl •zínordműv«! fogyasztás korlát. I ___j r*«m tudom l ók, Pataki Anna és Szemánné Barkóczi Judit tanárok). A vizsgálat egyik célja a tanulók környezetükkel való kapcsolatának felderítése, a bennünket körülvevő természet jelenlegi állapotáról, a környezetvédelemről való ismereteikről tudomást szerezni, és a tények ismeretében lehetőséget és módszereket adni arra, hogy minél teljesebb legyen a kép számukra. Törekednünk kell egyben arra is, hogy gondolkodásukban egyre nagyobb teret kapjon az ember és a környezet elválaszthatatlan kapcsolata, önmaguk és mások Nagyon elgondolkodtató volt további teendőink szempontjából, hogy legtöbben azt a választ adták, hogy nem elég jelenleg az ismeretük még az ő bevallásuk alapján sem, de - és ez kiindulópontunk lehet - az érdeklődés megvan. Viszont biztatónak találtuk, hogy egyetlen olyan választ sem kaptunk egyik csoportnál sem, amely szerint nem érdekli őket, illetve nem tartják fontosnak a kérdést. A következő kérdéssel arra próbáltunk választ találni, hogy viselkedne az osztályközösség, ha feladatul kapná: győzze meg a lakosságot arról, hogy egy veszélyes hulladék temetőjét Jászberény közelében engedje elhelyezni. Itt már lényeges különbség adódott a két csoport véleménye között. Különösen annak megítélésében térnek el, egyet- értenek-e a veszélyes hulladék temetőjének idetelepítését illetően, vagy nem. Az általános csoport zöme elutasító választ adott (66,7 %), de a radonosok közül többen úgy érzik, erre fel kell és fel lehet készülni valamilyen módon. Elgondolkodtató az egyik tanuló válasza, aki arra a kérdésre, hogy véleménye szerint mi a sugárveszélyesség sorrendje, a következő választ adta: „A legveszélyesebb egyáltalán élni!” De ő volt az is, aki a kérdőív végére odaírta: „Az az igazság, hogy írhatok akármit, ha nem változik semmi.” Az újabb kérdés így hangzott: Feltéve, hogy az ipar villa- mosenergia-igénye nem fokozódik, de a lakossági energiafelhasználás növekszik, miként fedeznéd hazánk energiaigényeit az 1990-es években? A válaszok kiértékeléséhez összehasonlító adatok is rendelkezésünkre álltak. Az egyik, a József Attila Tudományegyetem reprezentatív felmérése, a másik felmérést pedig IV. osztályos magyar gimnazisták körében végezték. A szénerőmű építésének lehetőségét a Lehel Vezér Gimnáziüm tanulói teljesen kihagyták, ezzel szemben az atomerőmű és a vízi erőmű dominált. Az itt leírtak pedagógiai vizsgálódásunknak csupán egy részét alkotják, maga a vizsgálat még tart a radonmérés befejezté- >gSzemánné Barkóczi Judit Tömörített szemét Számos országban a szemét elszállításáért köbméterenként kell fizetni, ezért sem mindegy, hogy mekkora helyet foglal el a házi hulladék. Egy angol cég a konyha- asztal alatt is elférő, olyan hulladéktömörítő eszközt fejlesztett ki, amely a beléje tett palackokat, konzervdobozokat, műanyag tartályokat és a mindenféle egyéb házi hulladékot eredeti terjedelmüknek a töredékére préseli össze, s az 5,5-6,8 kilogrammos, műanyag zsákokba tömörített csomag nem bűzös, és a legyeket sem vonzza. A tömörítés még egy percig sem tart, s a cserezsákokat könnyű a szerkezethez hozzáilleszteni, illetőleg róla levenni. Képes technikatörténet Az óriás mozsár Az 1861 /1865-ös amerikai polgárháborúban - ami az USA 23 északi és 11 déli állama között folyt - az előbbiek a szabad ipari fejlődést és a rabszolgaság eltörlését, az utóbbiak pedig a rabszolgaság fenntartásáért és a különvá- lási joguk elismerését (ezért nevezik „szecessziós háborúnak” is) kívánták elérni. Rendkívül sok új fegyvert alkalmaztak itt, hadtörténészek feljegyezték, hogy csupán az északiak a háború befejezéséig 120 különféle fegyvermodellt használtak fel! Ebben a háborúban használtak először szárazföldi és tengeri célok ellen óriási mozsarakat, melyeknek kalibere elérte az 50-60 centimétert is. Az új fegyver alkalmazása teljesen megváltoztatta a hadviselést, mert például védekezésül itt kerül először alkalmazásra a lövészárok is. K. A. Az ámerikai polgárháborúban az északiak ilyen óriás mozsarakat használtak Betört bútorok A bútorok tervezésében nemcsak esztétikai szempontokat kell figyelembe venniük a gyártóknak, hanem a tartós használat okozta terhelést is. Ezt a gyakorlatban persze a terhelés során lehetetlen kellő ideig vizsgálni, így a használatot a bútorgyártó cégek tesztelő berendezésekkel imitálják. A képen látható bútor terhelésvizsgálata során a fotelnek percenként tíz terhelésváltozást kell kibírnia, ezzel azt szimulálják, hogy egy tekintélyes súlyú ember percenként ötször ül le a kárpitozásra. A tesztberendézés végén lévő, bélyegzőhöz hasonló végződések tesztenként 50 ezerszer vernek az ülés felületére és a karfákra. Végül csak az ezt a terhelést károsodás nélkül kiállt bútorok hagyják el az üzemet és indulnak az áruházakba, a vevőkhöz, s nagy rá az esély, hogy a további „rendeltetésszerű” használatot is sokáig, rongálódás nélkül átvészelik. Bőrfotel terhelésvizsgálat közben
