Új Néplap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-20 / 43. szám
Néplap 1991. FEBRUAR 20. nyílt ter Címzett: az MSZMP Karcagi Alapszervezete Kik az Arturo Uik? Az MSZMP Karcagi Alap- szervezete részéről az Új Néplapban 1991. február 13-án megjelent cikket olvasva az alábbi megjegyzést kívánom tenni: Minden idők egyik legnagyobb zsarnokának 1953-ban bekövetkezett halála után az a bomlási folyamat, amely a népelnyomó diktatúrák vezéreinek elsöprésével egészen a közelmúltig tartott - az mutatta meg, hogy kik az igazi „Arturo Uik”. És ezek, Istennek hála, már meg lettek állítva. Rájuk valójában illik a jelző. Ók azok voltak. De azok nem, akikre Önök gondolnak. Az „önkényes jelképes földfoglalók” - azok a „népi demokráciában” jogfosztott, meggyötört málenkij robotot, in- temálótábort megjárt, börtönviselt, összevert, porig alázott, vagyonától megfosztott, türelmük végső határán lévő parasztok, akik e folyamatot jelképesen csinálják. Vagy talán az a több tízvagy százezer ember, akik a karcagi és más példák nyomán, ha még mindig halogatódik a földtörvénytervezet, és hasonló jelképes akcióba kezd igazságuk érvényesítésének igazolására, az mind „Arturo Ui” lenne? Téves elgondolás, aki azt hiszi, hogy az FKgP „egyes képviselői” programjukat a nemzet érdekei fölé helyezik. E párt be fogja tudni bizonyítani, hogy programja megvalósulásával a föld minőségének megfelelő, a tulajdonos akarata szerinti érdek, és nem kényszertermelés lesz a gazzal borított és parlagföldeken. Hogy milyen program volt a nemzet érdekei fölé helyezve - azt legtöbben keserű tapasztalatokból tudjuk. Törvényellenesek az említett megmozdulások? A jelenlegi alkotmány és jogszabályok szerint igen, mondják erre az okosok, de megkérdezem Önöket, törvényes cselekedet-e bárhol a nagyvilágban az olyan rablóhadjárat, amit több százezer parasztember ellen elkövettek? A törvénysértéseknek és a földelvételnek áldozatul nem esett emberek, akik e szörnyűségben nem érintettek - vajon mit szólnának hozzá, ha ingatlanukra és bármilyen ingóságukra Állam bácsi rátenné a kezét? A józan észnek ellentmond, ha erre bárki is azt felelné, hogy szívesen odaadjuk, és visza sem követeljük. A történelem bizonyítsa: népünknek évszázadokon át sokat kellett harcolni az igazságtalanság sötét erői ellen. Nem e jelképes földfoglalással van veszélyben a nemzet jövője, hanem sokkal inkább a történeMDF-gazdakörök II. országos értekezlete A kárpótlási törvénytervezethez 1. / A tervezet 2. paragrafusa foglalkozik a kárpótlásra jogosultakkal. Ennek 3. pontját a következőképpen kérjük módosítani: Ha valamely leszármazó elhalt, és nincs leszármazója, a kárpótlást örököljék a vele egyenrangú megmaradt felmenő utáni leszármazók. 2. / A 3. paragrafus 1. bekezdés: Meg kell határozni, ki méri Az új Néplap politikai vitafóruma lem kerekét visszafordítani akaró meglévő kis „Arturo Uik” mesterkedései által, akik sötét szemmel az évtizedeken keresztül egekig magasztalt, de bizonyítani nem tudó elbukott társadalmi rendben látják még mindig a világosságot. Guth Sándor Szolnok fel a kár méretét, annak alapját, és ha a károsult nem ért egyet a döntéssel, jogorvoslatként hova fordulhat? A parlamenti képviselők mérjék fel a szorzókulcsok megfelelő voltát, és azt javítsák úgy, hogy a kárpótlás mértéke arányban legyen a kárpótolt tárgy jelenlegi értékével. * A törvényjavaslat alapján Kárpótlási számítás Gyakorlati példával kívánom bemutatni, hogy valójában mennyire kis értékű és jelen mértékében is csupán „jelképes” az a kárpótlási összeg, amely vagyonjegy formájában kiadható a károsultnak. Egy elhalálozott szolnoki parasztember özvegyasszony leányát 400 aranykorona földtulajdon, 100 négyszögöl belvárosi telek és száz négyzetméter alap- területű téglaalapon nyugvó, vályogfalazatú családi ház után illetné meg kárpótlás. A lerombolt tanya, adótartozás fejében elvett két tehén, egy ló, elárverezett bútorok, stb. tulajdona ma már nem igazolható. Az örökös nem tud gondoskodni a föld megműveléséről, amennyiben az azt birtokló Á. G. és téesz megvenni vagy haszonbérbe venni nem akarja. így kárpótlásul csak vagyonjegyeket kap. A házat és telket 1955-ben 40 ezer forint adótartozás fejében államosították, a 100 aranykorona értékű földet 1967-ben az örököstől megváltottak. 300 aranykorona értékű föld tisztázatlan, körülmények között Á. G.-és téeszek tulajdonába került. Végezzük el a kárpótlási számításokat: A ház és telek jelenlegi értéke együttesen 1,5 millió forint lehet hivatalosan. Valójában a forgalmi érték elérheti a 2,5 millió forintot. A kárpótlási alapösszeg: 370.000 Ft Levonandó a volarizált adó összege: 4,6 x 40.000 Ft = 184.000 Ft Vagyonjegy értéke: 186.000 Ft A földért nyújtandó kárpótlás maximális értéke 400 x 1000 Ft = 400.000 Ft után 240.000 Ft Levonandók: megváltás 6500 Ft x 4,5 = 29.250 Ft adótartozás átlagértékben vo- larizálva 10.000 Ft x 4,6 = 46.000 Ft Összesen: 75.250 Ft Vagyonjegy értéke: 240.000 - 75.250= 164.750 Ft Az 1. és 2. vagyonjegy együttes értéke: 350.750 Ft Csak egy megjegyzés: 1938- ban egy 20 aranykorona értékű földterület értéke 1100 pengő volt. Említett családi ház 6000 pengőt, tégla kivitelben 10 ezer pengőt ért. A 400 aranykorona értékű föld árán két szép kőházat lehetett építtetni. Ez az arány 1945-ig megmaradt. Bogdán Béla Szolnok A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Jász-Nagykun-Szolnok Városi Szervezeteinek FELHÍVÁSA a Kormányhoz és a Parlamenthez A kormánypártok és több parlamenti pártba választási kampány során és azt követően többször ígéretet tett arra, hogy a magyar nép ellen az elmúlt rendszerben elkövetett gazdasági és politikai bűnökért megkezdi az elszámoltatást! Ez a mai napig sem történt meg! Ennek hiányában a kormány és a parlament elveszíti minden erkölcsi alapját, hogy a társadalomtól súlyos áldozatokat követelhessen a gazdasági válságból kilábaláshoz! Milliók várják a megígért elszámoltatást, mert így nem rendszerváltásként, hanem hatalmi átmentésként értékeli a nép a kialakult helyzetet! Ä tömegekben már fennálló feszültségek beláthatatlan következményekkel járhatnak! A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda- és Polgári Párt felszólítja a parlamentet és a kormányt, hogy 1991. első negyedévében a kérdést ismét tűzze napirendre! 3. / A kárpótlás mértéke: 4. paragrafus 1., 2. bekezdés. Ez előírja, hogy a megállapított kárnak a sávos degresszív kulcsszámú számítási módszerrel kiszámított értéke lehet a kárpótlás mértéke, melynek felső határa ötmillió fo- rint. Állásfoglalásunk ezzel szemben: A kárpótlás mértéke legyen 10 millió forint, ugyanakkor a sávos degresszív kulcsok számítási módszer alkalmazásától tekintsenek el. Helyette egyformán az állam költségeinek finanszírozása érdekében egységesen mindenkitől 5 százalék kerüljön levonásra. 4. / A kárpótlás módja: 5. paragrafus 1-4. bekezdés: a kárpótlási jegy államadóssághoz hasonló mértékű és csak 3 évig tartó kamatozásával nem értünk egyet. Csak az egyéb értékpapírok kamatát lehet elfogadni, és így kamatozzon a felhasználás időpontjáig. Tiltakozunk az ellen, hogy a kormány a vagyonügynökség kérésére 6 hónapra letilthassa a kárpótlási jeggyel való vásárlási lehetőséget. Ezt a 6 hónapot kérjük 2 hónapra csökkenteni. Nem fogadható el továbbá, hogy a kárpótlási jegy 5-20 százalékig legyen felhasználható állami vagyon vásárlására, sőt egy vásárló esetén további csökkentésre legyen módja az Állami Vagyonügynökségnek. Javaslatunk a kárpótlási jegy az állami vagyontárgy teljes értékéig felhasználható legyen, sőt a kárpótlási jegy tulajdonosa elővásárlási joggal rendelkezzen. A kérelem benyújtási lehetőségét egy hónapról három hónapra javasoljuk változtatni, és egyben a jogosultság 5 évig ne évüljön el. Az ügyintézés viszont 6 hónap alatt fejeződjön be. 5. / A termőföldre vonatkozó sajátos szabályok: 12. paragrafus A változat: Támogatjuk az AK-érték 1000 Forintban történő megállapítását. A sávos degresszív kulcsszámú számítási móddal itt sem értünk egyet. Javaslatunk mint az előbbiekben, az egyöntetű kárpótlási összeg 5 százalékos csökkentése. A 2. pont szerint azok kaphatnak földet, akik helyben laktak X 991. január 1-jén. Ézzel szemben az a javaslatunk, hogy a helyben lakókon kívül mindazon földtulajdonos, aki aláírásával igazolja, hogy a visszakapott földjét megműveli és azon termelést folytat, bárhol lakik, földjét visszakaphassa. A 3. pontban szerepel: a földre jogosult, a kijelölt termőföld AK-értékben ki nem fejezett értéknövekedésének megtérítésére köteles. Ki kell egészíteni azzal, hogy ha anyagi helyzete nem engedi, másik terület kijelölését választhassa. A 4. pontban a föld kimérésével kapcsolatos költség az igénylőt terheli - helyette javasoljuk, hogy ez a költség az államot terhelje. Az 5. pont 3 fős bizottságot jelöl ki a földrendezés végrehajtására. Ehelyett egy földrendező bizottság kialakítását javasoljuk minden helységben. Ebben a bizottságban vegyen részt a három legnagyobb pártból és az önkormányzatból 1-1 személy, valamint az igénylők által választott személy és az érdekelt gazdaság megbízottja szavazati joggal rendelkezőén, kiegészítve az illetékes földhivatal tanácskozási joggal rendelkező szakemberével. A törvényjavaslat mellett a gazdakörök II. országos értekezlete javasolja, hogy a parlamentben állítsanak fel mezőgazdasági bizottságot. Szervezzen maga mellé mező- gazdasági szakemberekből álló szaktanácsadó testületet, melyben képviseltessék magukat a parasztság érdekvédelmét ellátó szervezetek. (Pl. a Gazdakörök Országos Elnökség tagjai, stb.) Kiskunmajsa, 1991. február 2. Dr. Török István az MDF Gazdakörök Országos Elnökségének tagja Másik MSZDP „Ma neked, holnap nekem” Február 5-én a Fővárosi Bíróság dr. Almási Mária tanácsa döntött a november 3-4-i XXXVII. MSZDP- kongresszus törvényessége ügyében. Gelencsér Béla és négy társa panaszát megalapozottnak találta. A kongresszusi küldöttek delegálását és a kongresszuson történt vezetőségválasztást az egyesülési jogot sértőnek és a párttörvénybe ütközőnek nyilvánította, érvénytelenítve a kongresszus határozatait, így természetesen az új elnökség- és elnökválasztást is. Ez a döntés alátámasztja az egyik küldöttünk által az MSZDP-kong- resszusról írt, a Néplapban megjelent tájékoztatóban foglaltakat, továbbá a megyei intézőbizottság röviddel a kongresszus után hozott határozatát, melyben elítélte a kongresszuson történtjogsértéseket. A Dohány utcai kongresszuson elkövetett visszaélések megerősítették azt a korábbi meggyőződésünket, amely szerint az ottani hangadókkal a továbbiakban erkölcsi és politikai közösséget nem vállalhatunk. A döntés alátámasztja a Vasas Szakszervezet székházában tartott MSZDP-kongresszus és a január 5-i megyei közgyűlésen megjelent alapszervezetek irányvonalát. Elhatároljuk magunkat a Rácz István és Varga Béla általi sajtónyilatkozatoktól, közleményeiktől, az általuk a Dohány utcában kipróbált antidemokratikus módszerekkel szervezett megyei küldöttgyűléstől és az ott hozott határozatoktól. (Egyikük a megsemmisített kongresszus mandá- tumvizsgáló bizottságának elnökeként (Rácz), másikuk az ottani jelölőbizottság elnökeként (Varga) fő felelőse az elkövetett törvénytelenségeknek.) Támogatjuk az MSZDP ügyvivőtestületének határozatát, melyben április 27-28-ra összehívta az új, minden szociáldemokrata irányzatot egyesíteni hivatott XXXVII. kongresszust. A megye minden szociáldemokrata alapszervezetének kongresszusi részvételét kívánatosnak tartjuk és támogatjuk. A magyarországi szociáldemokrácia becsületének helyreállítását csak az alapszervezetek és minden becsületes szociáldemokrata tagtársunk együttes munkája viheti sikerre. A Vasas szakszervezeti székházban megjelent alapszervezetek Kérdések és SZDSZ-válaszok A kárpótlásról A kárpótlási törvényjavaslat parlamenti tárgyalásán az SZDSZ képviselői, a részleges vagyoni kárpótlás elvének elfogadása mellett, javasolták a kárpótlás állampolgári joggá emelését - azt, hogy minden magyar állampolgár kapjon 20.000 forint értékű vagyonjegyet, amellyel részt vehetnek az állami vágyón privatizálásában. Ezzel kapcsolatban az alábbiakban, a leggyakrabban felvetett kérdésekre válaszolunk. 1. Álláspontot változtatott-e az SZDSZ? Ismeretes, hogy „A rendszerváltás programjáéban elvetettük az ún. népi részvényszocializmus modelljét, amely szerint az állam teljes vagyonát ki kellene osztani az állampolgárok között. Mostani elképzelésünk nem jelenti a kérdéses modell elfogadását, nem javasoljuk a teljes vagyon ilyen kiosztását, sőt javaslatunk a privatizáció egyéb útjainak gyorsítását is szolgálja. 2. Nem értéktelen papírrongy lenne- e a vagyonjegy? A vagyonjegy mögött, ugyanúgy, mint a pénz mögött, az állam által garantált beváltási ígéret áll. A pénzbe és a vagyonjegybe vetett bizalom alapja az állam iránti bizalom. A kormánynak és politikájának kell olyanná válnia, hogy bizalmat ébresszen önmaga és a pénz iránt. A vagyonjegy önmagában nem csodaszer, nem oldja meg gazdasági válságunkat, áe. a gazdasági rendszerváltás egyik első elemeként az állampolgárok kezébe adja az állami tulajdon egy részét. Az emberek akkor nem bíznak a pénzben (és a vagyonjegyben), akkor menekülnek tőle, ha hiánygazdaság van, vágy az infláció gyorsulásától tartanak. A vagyonjegy esetében az elkölthetetlenséget az jelenti, ha kibocsátása után tulajdonosaiknak nem ajánlanak fel megfelelő mennyiségű állami vagyont. Ez természetesen elfogadhatatlan lenne. Ezen túl a vagyonra ideiglenesen nem váltott vagyonjegyek után kamatot kell fizetni. A legjobb módszernek az ígérkezik, ha a vagyonjegyet két részletben adják. A második részlet az első kamata lenne. Mire megyünk 20.000 forinttal? A fejenkénti 20.000 forint családonként vagy néhány család összefogásával már jelentős tőke. Némi saját tőke, hitel hozzáadásával már megvásárolható egy bolt, részvényre váltva pedig állandó jövedelemforrás. Érdemes-e kisrészvényessé válni? Vannak, akik kockázatos vagy kevésbé kockázatos vállalkozásokra tesznek. Mások ezt megfelelő intézményekre bízzák: kockázati tőketársaságokra vagy befektetési társaságokra. Az utóbbiak működését a törvény szigorúan szabályozza. Aki tőkéjét rájuk bízza, az gyakorlatilag biztos, állandó jövedelemre tesz szert. Szüksége van-e a nemzetgazdaságnak a kisrészvényesekre? A kisrészvényes a „lábával ’ ’ szavaz: eladja a rosszul gazdálkodó vállalat részvényeit, és a jól gazdálkodóét veszi meg helyette. Ezzel a tőke a jövedelmezőbb területek felé áramlik. Emellett a nagyobb befektetőknek is szükségük van a kisrészvényesekre, mint „csendestársakra”. Van-e vagyonjegyek formájában elosztható állami vagyon? Igen, van. Az az állítás, hogy az állami vagyon teljes egészében az államadósságok fedezete, megalapozatlan. Az állami vállalatok egyre nagyobb tömegei termelnek veszteséggel, abból pedig aligha lehet az állam- adósság kamatait fizetni. A privatizációs bevételből pedig csak akkor csökkenthető az államadósság, ha valóban van ilyen bevétel. A vagyonjegyakció felgyorsítaná a külföldi bevételek növekedését is, a belföldi megtakarítások is jobban megmozdulnának, vagyis a vagyonjegyakció növelné az állam- adósság csökkentésére fordítható privatizációs bevételeket. SZDSZ TKI Szolnok A beérkezett anyagok tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget!
