Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-07 / 5. szám

4 Néplap 1991. JANUÁR 7. A szerkesztőség postájából A tárgyalóteremből Pénz kellett a szórakozáshoz „Lelketlenül itthon hagyták a kislányomat” Az a megtiszteltetés érte, il­letve érte volna kislányomat, hogy részt vehet a Parlamentben rendezett karácsonyi ünnepsé­gen. Az utazással kapcsolatos tá­jékoztatás úgy szólt, hogy 25-én fél kilenckor a kisújszállási vá­rosháza elől indul a busz. Igen ám, csakhogy fél kilenc előtt 5 perccel el is ment, így lemaradt a számára sokat jelentő, vissza nem térő alkalomról. Azért írom meg az esetet, mert nem tudom a lelketlen tanárnő és buszsofőr címét, akik Karcagról indulva szedték össze a tájegy­ség gyermekeit. Nem tenném szóvá, ha csak fél percet is kés­tünk volna a tervezett induláskor, de szerintem a fél kilenc az le­gyen fél kilenc! Nem fogadom el, hogy miért nem mentünk ne­gyedórával előbb. Fél percre la­kunk a városházától, és fél kilenc előtt 3 perccel ott voltunk! Úgy gondolom, hogy ez a rendezvény a gyerekekért volt és nem az ide­ges tanárnőért, buszsofőrért, akik állítólag azt mondták, hogy „egy percet sem várunk, mert már úgyis késésben vagyunk”. Nem tudom, kinek a hibájából voltak késésben, s miért ily mó­don akartak felgyorsulni, vagy miért nem szervezték akkor a kisújszállási indulást negyed ki­lencre? Szeretném, ha a jövőben azok a pedagógusok vállalkoznának kisé­rő feladatra, akik a gyerek örömé­vel osztozni tudnak. Szabó Károly Kisújszállás A fiatalok még remélhetik a jobbat ,Segítsenek a családteremtő fiatalokon" címmel jelent meg e helyen, december 6-án Tasnádi Jánosné levele. Nagyon igaza van, amikor az otthonteremtés, gyermeknevelés, OTP-kölcsön nehézségeiről szól, s ráadásul a fenyegető munkanélküliséggel is. számolniuk kell! Keserűen említi azonban a nyugdíjasokat, akik­nek már nincs ilyen gondjuk, sőt a nyugdíj mellett még dolgozhat­nak is - adómentesen. Engedje meg a kedves levél­író, hogy ez utóbbi megjegyzésé­re néhány észrevételt tegyek. Nem tudom, mekkora nyugdíjjal és keresettel rendelkezik az a megirigyelt és boldog idős dol­gozó, akire gondolt, de ha adó­mentes, nagyon alacsony lehet a jövedelme - mégha kétfelöl kapja is. Lehet ezt sajnálni tőle? A nyugdíj mellett dolgozók is adóz­nak, mert összevonják a kereset­tel, sőt nyugdíjjárulékot is fizet­nek, holott egy egész életen ke­resztül ezt már megtették. Az élet nagy ajándéka, ha va­laki a mai nehéz időkben munká­hoz jut, és azt hatvanon túl - kellő egészséggel - el is tudja látni! Nem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy a mai nyugdíjasoknak sem volt álom a háború utáni otthonteremtés, a gyermekneve­lés-, amikor nem volt gyed, gyes, valamint a gyermekek után kive­hető szabadnap; amikor az anyáknak a hathetes csecsemő­jük mellől kellett visszaállniuk a munkába. Végigrobotolt fiatal­ságuk után ma szívesebben él­veznék a megérdemelt pihenést, ha a nyugdíjuk elég lenne a meg­élhetéshez, minthogy maradék erejüket nap mint nap próbára tegyék. Még annyit, hogy a nyug­díját kiegészíteni igyekvő idős ember az agyonterhelt gyerme­kein is segít azzal, ha a szülő támogatásának gondját leveszi a vállukról. Teltéve persze, ha a gyermekei törődni szeretnének vele! Ezen túlmenően unokáinak is szívesen megvásárolja az ép­pen szükséges holmikat - ha van miből, mert a nagyszülők többsé­gére ez a jellemző! A fiatal házasok nehéz éveik után még remélhetnek jobbat - mondjuk az ezredforduló környé­kén, de a mai nyugdíjasok alig­ha. Nekik itt a .JCánaán', hát legalább ezt ne kívánják el tőlük! Hajnal Józsefné Törökszentmiklós A lakosság közbiztonságáért „Ajánlom magam a figyelőszolgálatra” Megragadta a figyelmem az „Egyesületet kellene alakítani Szolnok közbiztonságáért” című írás, mely az Új Néplap decem­ber 19-i számában jelent meg. Az abban foglaltakhoz a következő­ket fűzöm. A cikk megjelenése napján, 22.20 órakor az Ady Endre úton két hivatásos rendőr és három civil - úgy tűnt, mintha nyomo­zók lettek volna - együtt sétáltak. Azt hiszem, sétájuk már a köz- biztonságért volt. Igaz, sokall­tam, hogy együtt járnak öten, ho­lott megosztva a város két külön­böző részén is tudnának járőröz- ni. Visszatérve a cikkben leírtak­ra, én is ajánlom magam - gépko­csimmal együtt - e nemes figye­lőszolgálatra, és már szaporod­nánk is az éjszakai rend és köz- biztonság megtartására. A jó el­képzelést meg kell valósítani, hogy nyugodtabban járjanak- keljenek az éjszakában hazafelé vagy munkába induló polgára­ink, anyáink, feleségeink és gyermekeink. Kónya László Szolnok A béketűrésnek is van határa Kálváriám 1976-ra nyúlik vissza, amikor egy SENSOR STAR típusú televízót vásárol­tam, ami már a harmadik héten elromlott, majd zsinórban ötször. Hatodik alkalommal úgy men­tünk a szervizbe, hogy kapjuk a csereutalványt, de nem volt sze­rencsénk, mert kiadtáx azzal, hogy jó. Tíz nap után ismét a Gelka, majd átalánydíjat kötöt­tünk rá. Sajnos, e szolgáltatás­ban is csalódtunk, mert ha rossz volt a tévé, egy telefonhívásra nem repült a „Gelka angyala". Azt tapasztaltuk, ha szóba hoz­zuk, hogy átalánydíjas, 3-4 nap múlva jön csak a szerelő, ha vi­szont készpénzes, még aznap dél­után. Tény, hogy a készülékünk a 14 évből 7 év 8 hónapig foglalta a helyet a szolnoki, Mátyás király úti szervizben, ahol jelenleg is van. Közben előfordult, hogy cserekészüléket kaptunk (volt, amikor életveszélyes, leégett ká- vájú Minivisort.) Volt, amikor a tévénk két és fél évig pihent egy­folytában a szervizben. Három alkalommal kértük a V1DEO- TON-t, hogy küldjenek alkat­részt, de a levelünkre csak egy­szer kaptunk választ, amiben azt írták, hogy az alkatrész beszerzé­se nem a javíttató dolga. (Tud­juk!) Mivel több esetben nem kaptunk kölcsönkészüléket, nem maradt más hátra, mint a köl­csönző - napi 150 forintért. A szervizből pedig hol taxival, hol pedig a barátom kocsijával hoz­tuk haza a megjavított tévét. Nem fedné a valóságot, ha azt monda­nám, hogy azért, mert a szerviz nem oldotta meg a szállítást. De nem is törte össze magát, hogy minél előbb otthon legyen. Érv: egy tévével nem kocsikáznak ki­lométereket, majd ha több össze­gyűlik. Mondhatom, hogy az anyagi károm jelentős. Ide sorolom azt is, amikor hét végén, ünnepnapo­kon azt a szerelőt hívtuk ki, akivel átalányszerződést kötöttünk, de ilyenkor készpénzért javított. Ez az összeg - szerény számításom szerint - minimum 10 ezer forint. Ha mindent összeadok, egy ol­csóbb színes tv ára - minimális pótlással - az anyagi károm. Ki téríti meg? Csanádi István Szolnok Noha túl vagyunk a krumpliszedésen, mégiscsak érdekességszám­ba megy, hogy a fogatoknál használt vaskarikába nőtt bele egy „El­la” a herédi pék kertjében. A természet eme különös játékának to­vábbi sorsáról nincs hír, abban viszont biztosak lehetünk, hogy - magas vastartalma miatt - a pék nem sütötte a krumplis kenyérbe. (MTI-fotó: Szabó Sándor) A plakátok tükrében Látjuk, Tiszafüreden is zajlik az élet. Különösen heti piackor, csütörtökön. A rengeteg össze­gyűlt ember között sok a vidéki, sőt külföldi. A helybeliek az elő­ző napi Új Néplap cikkeit vitat­ják meg, mások az állandóan emelkedő árakon keseregnek. Van, ciki elismeréssel nyilatozik az MDF-ről, amely csökkentett áron (30 forint kedvezménnyel) kínálja minden szerdán 12 órától - most már a Morotvában - a ser­téshúst. Mi ebben a tiszteletre méltó? A választás előtt azt mondtuk, ügyes propagandafo­gás, fő azonban, hogy segít letör­ni az egyre magasabb húsárakat. Most már MDF a hatalmon, meg­engedhetné a lazítást, de nem te­szi, folytatja az akciót. De nem is erről akartam írni, hanem azokról a megállító táblákról, amelyek a város életének eseményeire hív­ják fel figyelmünket. Eddig csak négy-öt árválkodott a gyógyszer- tár és a katolikus templom vaske­rítése előtt, most 11 -nél is több állítja meg az arra járókat. Leg­több kulturális rendezvényre hív­ja fel a figyelmet, de hírt kapha­tunk a különböző hitelakcióról, szolgáltatásról. Közte a kétféle szőnyeg- és kárpittisztítás: a helyszínen, vagy ahogyan a fel­irat szól: „Hívjon, megyek vasár­nap is”! Ezt ajánljuk azoknak a szolgálatoknak a figyelmébe, akik már pénteken délután szét­tárt karokkal szabadkoznak: Saj­nos már zárva vagyunk. A könyvesbolt is jelentkezik (nagyszerű), mit is hirdet? „In­tervideo műsoroskazetta-köl- csönzés. Gazdag választék. Vár­juk!” És a könyv? Ilyen propa­ganda mellett reménytelen fel­venni a versenyt Gutenberg talál­mányának az elektronikával, a gépesített, pehelykönnyű szóra­koztatóiparral. (Remélem, nem­csak a krónikás kesereg így!) Vé­gül egy munkalehetőségről is ol­vashatunk, de az lenne az ideális, ha a munkaadók jelentkeznének olyan számban, mint a kultúra. (Épp az előbb ment erre a műve­lődési ház hangszórós kocsija.) Nagy János Tiszafüred Nem egy leértékelt lakást vettem __ Három éve lesz, hogy az ÁÉV-től lakást vásároltam. Saj­nos már a beköltözéskor a fürdő­szoba hátsó falán körbe repede­zett. A „nagy műszaki szemlén”, amikor a hibajegyzéket ellenő­rizték, megállapították, hogy a törölközőtartó felszerelése miatt repedt meg a fal. Hogy mi került a jegyzőkönyvbe, nem tudom, de a repedés egyre nagyobb lett, és mivel a negyedik emeleten cső­törés volt, a fürdőszobánk fala leomlott. Valószínűleg azért, mert az itt alkalmazott szürke az­besztlap teleszívta magát vízzel, és a gyengén ragasztott csempe sem bírta. (A fürdőkád is össze­tört.^ Rohantam a biztosítóhoz, az AÉV-hez, de végül OTP-köl- csönnel tudtam megoldani a problémám.- halál lett a vége Azt szokták mondani, hogy az ittasság mindig rossz tanácsadó, és sajnos, ez esetünkben sincs másképpen. Ugyanis az ügyben érintett négy kunhegyesi fiatal­ember - az eddig már nyolcszor büntetett, huszonkét éves Bató Mihály vezetésével - a kérdéses napon, azaz június 8-án estére alaposan felöntött a garatra. No­ha közülük ketten még fiatalko­rúak voltak, az egyikőjük fél deci kevertet, két üveg sört, a másikó­juk szintén fél kevertet, fél vod­kát és két üveg sört hörpintett le. A forintjuk elfogyott, de haza­menni egyikőjüknek sem akaró- dzott, ezért elhatározták, ha kell, erőszakkal is pénzt szereznek. A véletlen egy olyan 53'éves gépkocsivezetővel hozta össze őket, aki a műszak után a kerék­párját maga mellett tolva, kissé kapatosán bandukolt hazafelé. A szülőotthon körül azonban utol­érték, és Bató ököllel úgy arcon vágta, hogy elesve, a fejét nagy erővel beleütötte egy, a földben rögzített kiálló betondarabba. Noha rögtön eszméletét veszítet­te, a négy jómadár ennek ellenére többször arcon rúgta, és minden mozdítható értékétől megszaba­dította. így új gazdája lett a két térképnek, a golyóstollnak, a zse­bében lévő száz forintnak, a pénztárcájának, a 250 liter értékű gázolajjegynek, a kerékpárnak, a karórának, sőt még a ragasztónak is. A szerencsétlen embert ott­hagyták a sötétben, miközben éj­szaka óriási eső kíséretében ha­talmas vihar tombolt, amelytől a magatehetetlenül fekvő ember Belátom, hogy hibáztam, amikor a műszaki szemle után - a garanciális javításra megjelent, kissé ittas munkást nem enged­tem be, inkább aláírtam, hogy a munkára nem tartok igényt. A fal leomlása^ után azonban bemen­tem az ÁÉV-hez, és segítséget vártam. Azt a választ kaptam, hogy írjam le a problémámat, s a részeg munkás esetét visszauta­sították. Benyújtottam a kárigé­nyemet, ám az AÉV teljes egé­szében elvetette, holott az az­besztlap helyére egy téglafalat kellett húzni, a fürőszobát újra csempénzni, és ki kellett cserélni a fürdőkádat. Ekkor ért a megle­erősen lehűlt. Ők pedig, mint akik jól végezték a dolgukat, a diszkóba mentek, és a lopott ja­vakból addig ittak, szórakoztak, amíg futotta. A férfit másnap reg­gel találták meg a szülőotthon dolgozói, akit a mentősök elő­ször Karcagra, majd Szolnokra, a Hetényibe szállítottak. Június 12-én koponyaműtétet hajtottak végre rajta, de ő egy hét múlva belehalt az esés meg a rugdosás következményeibe. Halálát vég­ső fokon agyzúzódás, koponya­alapi törés és vérzés, keménybu­rok és lágyburok alatti vérzés okozta. Az útonálló négyest június 12- én vették őrizetbe, akik ellen cso­portosan elkövetett rablás miatt emeltek vádat. Mindezek után a. megyei bíróságon, dr. Nikula Valé­ria tanácsa előtt Bató Mihályt társ­tettesként, csoportosan elkövetett rablás és halált okozó testi sértés bűntette miatt nyolc év fegyházra ítélték. A másodrendű vádlott, Kuczera Sándor társtettesként el­követett rablás bűntette miatt 3 év fegyházbüntetésben részesült, míg a fiatalkorú Sz. M.-nek két évet börtönben, a szintén fiatalkorú E. K.-nak 1 év 6 hónapot a fogházban kell eltölteni. Önmagában az a tény is elgon­dolkoztató, hogy bár négyőjük összesített életkora mindössze 71 év, döbbenetes tettük miatt össze­sen további tizennégy és fél évet kell a rácsok mögött tölteniük. Az ítéletek egyébként még nem jog­erősek.- D. Sz. M. ­petés, mert a kád alatti vizes­blokknál a „házilag készített”, réz nélküli csavarok már elrozs­dásodtak. (A műszaki szemle so­rán nem látható!) Az ilyen jelle­gű dolgokra több mint hatezer forintot költöttem. Nem egy leértékelt lakást vet­tem, s úgy gondolom, hogy egy fal szavatossága nem két és fél év. De mindenképpen én vagyok a hibás, mert megvásároltam ezt a lakást, és a 7500 forint fizetésemből most nyöghetem az OTP-kölcsönt is. Szűcsné Juhász Mária Szolnok Féltve őrzik a császárpingvint A jászkiséri általános iskolá­ban tizennégy fős lelkes csapat hetente kétórás, „Föld, víz, leve­gő" fakultációs foglalkozáson vesz részt. Vezetőjük Kis Lajosné biológia szakos tanárnő, aki ta­nulóit a természet sokoldalú megismerésére, szeretetére neve­li. Képünkön a 105 centiméter magas császárpingvin} ellenőr­zik, óvatosan portalanítják, amit jó szüleik az Antarktiszon, a Mir- nij közelében közösen költöttek ki. Felváltva ültek az egyetlen to­jáson, majd a kis pingvint tinta­hallal, puhatestűekkel, rákfélék­kel táplálták. A Mirnij melletti meteorológiai állomáson dolgo­zott - hat hónapig - Hirling György meteorológus kutató is, aki tanulóink levélbeli kérésére, kitömve hozta el ezt a pingvint. Húszezer kilométert tett meg vele (szánon, hajón, repülőn, vona­ton), és 1965 márciusában ünne­pélyesen adta át az iskola tanu­lóinak, akik - több nemzedéken át - azóta is féltve őrzik és gondoz­zák. Tánczos Alajos Jászkisér Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné

Next

/
Oldalképek
Tartalom