Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

14 Néplap 1991. JANUAR 31. Szolnoki Rádió a 222 méteres hullámhosszon * Szolnoki Rádió a 222 méteres hullámhosszon „Az Alföld 20 év múlva egy fejlett Közép-Európa generáló térsége, szíve lehet!” Beszélgetés dr. Csatári Bálint településkutatóval, a földrajztudomány kandidátusával- Milyen ma a regionális kutatá­sok kapcsolódása a politikához?- A regionális kérdések sosem lehetnek függetlenek a politikától. Maga a kutatás - különösen ha az intézetünkben (MTA Regionális Kutatások Központja) áz elmúlt 4- 5 évben született tanulmányokat szintézisében áttekintem - szinte megalapozta e legutóbbi rend­szerváltást. Az viszont már más kérdés, hogy az új politika, az új hatalom hogyan viszonyul a kuta­tásokhoz. Számomra úgy tűnik, hogy például az Országgyűlés al­földi képviselői igénylik azt, hogy az Alföld, mint területi egység és a regionális kutatások által is föltárt nagy magyar táj, másképp kerüljön be a köztudatba, mint eddig.- Az Alföldön most mi a legfon­tosabb feladat, az elmaradottság felszámolása, vagy pedig azoknak a megkülönböztető lehetőségeknek a kiaknázása, amelyek kimondot­tan erre a területre a jellemezőek?- A kérdés nagyon cseles. Az kimutatott tény, hogy az erőltetett szocialista iparfejlesztés tőkéje az Alföldről vonódott el, ezáltal is az Alföld relatív elmaradonsága, illet­ve az egész magyar területi fejlő­désben betöltött periféria szerep­köre egyes térségeit a periféria pe­rifériáivá tette. Itt tehát valóban szó van egy elmaradottságról is. Én mégis azt hiszem, hogy a magyar válságterületek - gondolok Bor­sodra vagy a Mecsek térségére -, tehát a tradicionális ipari területek­nek a válsága sokkal mélyebb, mint az Alföldé. Az Alföld egy hal­latlanul értékes táj, termőföldjére, hagyományaira, történelmére, az itt élő emberek mentalitására, a táj­hoz való kötődésére, ragaszkodá­sára gondolva egyaránt. Sőt! Ez az Alföld 20 év múlva egy fejlett Kö­zép-Európa generáló térsége, szíve lehet. Az Alföldben nagyon sok energia létezik a termálenergiától egészen az emberi energiákig, amelyeknek az inicializálása az egyik fő célunk.- Lehet-e ezen a földrajzi terüle­ten olyan változásokat létrehozni amelyek nem biztos, hogy nagyon látványosak, ugyanakkor észreve­hetők, tetszik az embereknek?- Erre nagyon egyszerűen tudok válaszolni. A tanyaépítés - amely a múlt század második felében az Alföld egészének az amerikai utas, akkor tájt legmodernebb fejlődését váltotta ki, mint településforma - 15 évvel ezelőtt még tilalom alatt állt. 1986-ban értük azt el - részben a kutatások segítségével is -, hogy az általános építési tilalom meg­szűnt, és ha Ön apróbb örömökre kíváncsi, mondhatom, engem min­dig örömmel tölt el, hogy 4-5'éve, ha a Kiskunságot keresztbe-hosz- szába utazom, újra fehérre meszelt tanyákat látok. Mendöl Tibor, a te­lepülések nagy kutatója mondta: a település-földrajzos ha utazik, ak­kor 4z autóból mindig nézzen ki, és lásson is. Ha virág van a ház előtt, akkor a falunak az embersége, az emberi gondolkodásmódja a virá- göságyban benne van. Visszatérve a kérdés lényegére. Az apróbb je­lek a szunnyadó emberi energiákra utalnak. Ezek felszabadítása vi­szont ma sokkal bonyolultabb, lé­nyeges.n pénzigényesebb, jóval kutatás: gényesebb, mint korábban. A jövőt abban látom: ha a hélyi önkormányzatok megtalálják iga­zán a ft iadatukat, és - nem akarok nagyon profán lenni - deklarálják azt, ami: eleink természetükből fa­kadóan tudtak, azaz, hogy a telepü­lésfejlesztés az nemcsak járda-, csatorna- vagy buszmegálló-épí­tés, hanem a helyi társadalomnak az építése és működtetése is.- Ehhez - legalább részben - meg lehet-e szüntetni a különböző szak­területek érdekkülönbségeit?- Meggyőződésem, hogy igen. Mi 6-8 éve foglalkozunk sziszte­matikusan, alapkutatásszinten ta­nyákkal. Tavaly a minisztérium egy alkalmazott kutatási összefog­lalót kért, és ugyanez a minisztéri­um megbízta a gödöllői egyetem agrárépítészeti tanszékét, ahol ki­dolgoztak olyan típusterveket - az eredeti magyar tanyáknak a gondo­latvilágát is feltárva -, amely alkal­mas lehet arra, hogy ha egy új föld­törvény, egy új környezetvédelmi törvény életbe lép, akkor ez a tele­pülésforma visszanyelje azt, ami jár neki.- Mostani beszélgetésünkből egy kérdés maradt hátra. Az alföldi összefogás jelentheti-e azt, hogy ezzel szemben Magyarország más földrajzi területei, illetve az ott la­kók „ellenlobbyf ’ hoznak létre?- Érdekes példával válaszolok. Tavaly egy japán professzor járt nálam. Elvittem az akkori megyei tervosztályvezetőhöz. Kérdezi a kolléga:- És mondja, professzor úr. Önök lobbyznak Japánban?- Mi sem természetesebb! Én 8- 10 ilyen kisebb megyéhez hasonló területnek vagyok a szakértője. Odajárok a hallgatóimmal. Kuta­tok, projecteket állítunk össze. Eh­hez megszerezzük a helyi önkor­mányzat támogatását, a megyeit, aztán megyünk a nagy cégekhez, majd eljutunk a minisztériumba, és lobbyzunk. Nyilván ehhez az álta­lános szemléletnek, az életszínvo­nalnak, az életlehetőségeknek is meg kell változni, hiszen két sze­gény nem tud gazdagon együttmű­ködni. Ha az általános gazdasági és területi fejlődés elkezdődik, akkor ennek az együttműködésnek az igénye sokkal természetesebb lesz, mint ahogy ma esetleg látszik.- Szarvas Zoltán ­Aki Szolnokra szeretne hazajönni: Bogdán Béla- Bogdán Béla Szolnokon a sport révén lett ismert. Fogal­mazhatok úgy, hogy közismert?- Elég sokan ismernek a város­ban. Még most is gyakran kö­szönnek rám, amióta elkerültem Szolnokról. Néha azt sem tudom, ki az illető, de nagyon jólesik, hogy észrevesznek és felismer­nek.- Mielőtt az elkerülésről be­szélnénk, foglaljuk össze a szol­noki létet.- 1958-ban Szolnokon szület­tem, 1965 óta sportoltam, elő­ször mint úszó, majd 1972-től mint vízilabdás. A csapattal szép sikereket értünk el: MNK-győz- tesek voltunk, egyszer másodi­kok és kétszer harmadikok let­tünk a bajnokságban. És junior válogatott is voltam.- Nagy csapat voltatok?- Azt lehet mondani, hogy Szolnokon a második nagy gene­ráció. Együtt nőttünk fel, kisko­runk óta együtt játszottunk, is­mertük egymás búját-baját, be­csukott szemmel tudtuk, hogy mit csinál a másik. Jóban, rossz­ban együtt voltunk - és ez nagyon sokat segített.- Az egyéni sorsod hogyan ala­kult később?- 1980. júliusában abbahagy­tam a vízilabdát, és Cservenyák Tibor segítségével, aki akkor Svájcban játszott, sikerült állást találnom. A szakmámban dolgo­zom, mint épületgépész. Terve­zek, szerkesztek, rajzolok - majdnem mindent kell csinál­nom ennél a kisvállalatnál. Válogatás a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának januári műsoraiból- Milyen tapasztalatokat sze­reztél a munkád révén?- Más szisztéma szerint dolgo­zunk, más a munkamorál. Ennél a vállalatnál az alkalmazottak magukénak érzik a céget. Kemé­nyen dolgozik mindenki, még a főnök is.-Mi okozott nehézséget?- Bár itthon tanultam németül, de a svájci német az más. Ezen­kívül el kellett sajátítanom a szaknyelvet, majd szakmai gya­korlatot kellett szereznem. A kezdet nem volt könnyű.- Kintlétednek van egy nehéz pontja is...- Valóban, hiszen a családom itthon van.- Egy évre tervezted kinntar- tózkodásodat, de azóta már más­fél év telt el.- A gazdasági helyzet romlik. Mind rosszabbakat látok, amikor hazajövök. Romlik az épületek állaga, az emberek öltözködésén is észre lehet venni a különbsé­geket. Ismerőseim is azt taná­csolják, hogy amíg tudom, húz­zam ki.- Nem csapda ez a családdal szemben, hiszen minél inkább próbálod kompenzálni az ittho­niak hátrányait, annál tovább maradsz?!- Ezt nagyon nehéz eldönteni. De el kell dönteni, mert egy határ után ezt így már nem lehet majd csinálni. Vagy én jövök haza, vagy a családomat kell kivinni.- Melyik változatnak nagyobb az esélye?- Magyar gyereknek érzem magam - a szívem hazahúz. Egy ideig még maradok, de utána én fogok hazajönni.- Szolnokra?- Igen, úgy tervezem.- A helyi vízilabdával milyen a kapcsolatod?- Ez a sportág is generációvál­táson ment át. Sok a fiatal, nagy részüket nem is ismerem. De a vezetőkkel találkozom, megkér­tek, segítsek, ha tudok a külföldi kapcsolatok létesítésében. Ha módom nyílik rá, ezt megte­szem.- Hívtak a csapathoz?- Erről még nem beszéltünk. Én szívesen dolgoznék náluk fél­állásban vagy akár ingyen is. A fél életemet erre áldoztam - szí­vesen segítenék.- És a másik fél életed, a szak­maiság?- Úgy tervezem, ha elég pénzt tudok összegyűjteni, akkor szak­mai kisvállalatot hozok létre - ha sikerül...- Gyuricza Péter ­A hittantanítás első féléve Beszélgetés Barotai Imre kanonokkal- Január végét írunk, egyetemein­ken, főiskoláinkon dühöng a szorgal­mi időszak, de az általános iskolák­ban és a középfokú oktatási intézmé­nyekben is egy-két napon belül meg­mérettetnek a diákok. De vajon ho­gyan sikerült az első igazán legális hitoktatás féléve a katolikus egyház­nak?- Közel 300 gyereket tanítunk je­lenleg a hitoktatás keretein belül a vallási ismeretekre és a keresztény életfelfogásra. Másik 300 gyermek a plébániai keretek között dolgozik, ta­nul, részesül iskolán kívüli hitokta­tásban. Szeptember közepén 5 világi hitoktatóval és 3 felszentelt pappal kezdtük az oktatást. 32 csoportban tanítjuk a gyerekeket. A problémák az iskolai hitoktatásnál jelentkeztek fakultáció miatt, hiszen termé­szetszerűen nem minden gyermeket érint a hitoktatás egy-egy osztályból, ezért több osztályból, több évfolyam - ból kellett a csoportokat megszervez­ni. Hetente egy órában foglalkoztunk a diákokkal, de éppen amiatt, hogy az órarendbe sehol sem épült be a hitok­tatás, ezért nulladik órában, illetve hatodik vagy hetedik órában tudtuk csak megtartani a foglalkozásokat. Van olyan csoportunk is, amely dél­után 4-kor kerül hozzánk, és a gyer­mekek bizony uzsonnát majszolva tudnak csak az órára jönni.- Mennyire tematikus az oktatás, hiszen jegyzettel, tankönyvvel is ren­delkeznek a diákok.- A tankönyveket ma már több for­rásból is be tudjuk szerezni. Külön- külön a kezdőknek és a haladóknak. Óravázlatok állnak rendelkezésre, sőt önálló tanmenettel is rendelke­zünk, amely gyakorlatilag nyolc osz­tályra bontja le a tananyagot.- Pénteken délután és szombaton is van hitoktatás a plébánián.- Ez főként azokat a diákokat érin­ti, akik ezt megelőzően is már több éve ide a plébániára jártak hittanra.- Hogyan lehet minősíteni a gyer­mekek alapfelkészültségét, a vallás­hoz való viszonyát? Egérutak előre... A napokban tartotta alakuló ülé­sét a Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei elnöksége által működ­tetett igazgatói klub. Az összejöve­tel vitaindító előadója Vértes And­rás, a Gazdaságkutató Intézet igaz­gatója volt, aki 1991-ről, mint a korábbiakhoz képest legnehezebb gazdasági évről beszélt. Mitől ne­hezebb ez az év? - tette fel a kérdést a kutató közgazdász. Az előadás summázata dióhéjban: nemzetközi okok, a Kelet-európai piac össze­omlása miatt az idén kétmilliárd dollár veszteség éri a magyar gaz­daságot, a Nyugat ennek csak a felét képes finanszírozni. Miután az európai tőkeviszonyok megvál­toztak - csak a német egyesítés évi százmilliárd dollárt igényel, ezért meg kell találni a gazdasági kibon­takozás magyar útját. Sajnos, je­lenleg nincs világos gazdaságpoli­tikai vonalvezetés, az államháztar­tás reformja elhanyagolódott, a ve­zető szakmai műhelyek szétforgá- csolódtak, nem történt meg az ál­lam közhatalmi és tulajdonosi funkcióinak szétválasztása. Az el­ső és legsürgetőbb feladat az álla­mi, nagyvállalati kör tulajdonvál­tása üzleti alapon működő vagyon­kezelő hálózat révén, az ennek jogi kereteit garantáló privatizációs tör­vény megalkotása. A gazdaság hi­telképességét meg kell őrizni, az adósság átütemezése, tekintve, hogy kötvényadósságról van szó, nem járható út számunkra. Mivel a Nyugattól csak langyos barátságra számíthatunk, s félő, hogy Kelet- Európa ránk dől, meg kell talál­nunk ebből a helyzetből is a kitöré­si pontokat, az egérutat. Szívós munkával, épeszű gazdasági lépé­sek sorozatával. * A „hírős város”, Kecskemét patriótái újabb impozáns ötlettel léptek az európai színpadra. Farkas Gábor, az Erdei Ferenc Művelő­dési Központ főmunkatársa így be­szélt erről a szolnoki stúdióban: Százötven kecskeméti állampolgár 1990. szeptember 30-án Európa Jövője névvel egyesületet alapított. Az egyesület célja, hogy előkészít­se, szervezze és lebonyolítsa az Eu­rópa Jövője Nemzetközi Gyermek­találkozót kétévente, segítse és szervezze a kecskeméti gyermekek európai csereutazását a köztes években. Egyesületünk tevékeny­ségével, kialakuló hazai és nemzet­közi kapcsolataival akatja szolgál­ni az európai népek hagyományai­nak kölcsönös megismerését, a né­pek, nemzetek együttműködését, az egységes Európa kialakulását, a magyar kultúra és Kecskemét vá­ros népszerűsítését. Ennek zálogát a gyermekek, és rajtuk keresztül a családok személyes kapcsolatai­nak kialakításában, támogatásában látjuk. Az Európa Jövője Gyer­mektalálkozót első ízben 1991. jú­lius 8-15. között rendezzük meg, melyre Európa minden országából meghívunk 30 fős, 10-15 éves gyermekcsoportot. Az egyes országokból érkezett csoportoknak egy-egy kecskeméti iskola, az egyes gyermekeknek pe­dig családok lesznek a házigazdái. Az ideérkező gyermekcsoportok­tól két dolgot kérünk: hozzanak magukkal nyelvi akadályok nélkül átnyújtható „ajándékot”, táncai­kat. dalaikat, zenéjüket, közös já­tékaikat, vagyis bármit, amivel a többi gyermeket megismertetik, valamint a következő évben lássák vendégül a kecskeméti házigazda gyermekeket. Ily módon kétévente egy hétig Kecskemét Európa gyer­mekeinek fővárosává válhat, illet­ve minden második évben mintegy ezer kecskeméti gyermek mehet Európát „tanulni”.- Pálréti Ágoston ­- Rettenetes az összevisszaság. Az elmúlt évtizedek ideológiai zűrzava­rában és az egyházról alkotott téves felfogásban a gyermekek egy olyan egyházképpel és a papokról kialakí­tott torz szemlélettel találkoztak, ami egyáltalán nem volt vonzó.- Hogyan minősíthető az iskolák tanári karának a fogadókészsége?- Nagyon sok jóindulatot tapasz­taltam, de az órarend elkészítésébe már nem tudtunk beleszólni.- Milyenek az anyagi, tárgyi felté­telek?- Minden iskolában fölajánlották az audiovizuális lehetőségeket, ter­mészetszerűen tábla, kréta is van. Én szeretem használni a képeket, a lát­ványt, mert ez képes kibontani a gyermek fantáziáját,'és ez nem lehet mellékes tényező, hiszen az egyház tanítása nagyon sok elvont igazságot tartalmaz, ami vizuális formában sokkal érthetőbb, maradandóbb. Ez a viselkedési normák képi megjelení­tésének a szintjén is nagyon haté­konnyá tud válni. Vannak gondok is. Gondolok itt olyan apróságra, hogy a szobát, tantermet lehessen besötétí­teni, vagy éppen a másik tanteremből ne hallatszon át a zene. Van olyan termünk is a Széchenyi körúti isko­lában, ahol egy függöny választ el bennünket egy másik csoporttól, és így egy nagyobb lélegzetvétel is át- hallatszik.- A hitoktatásban a diákok nem mérettetnek meg iskolai érdemje­gyekkel. Ha mégis ebben gondolkod­nánk, milyen jegyet kaphatna a tanu­lók részvételi aránya a hitoktatás­ban?- Sajnos elenyésző a részvételi arány, amit a tanulólétszámnak kb. 5 százalékában tudok megfogalmazni. Feltehetően azért, mert ha az iskolák vezetői csak ilyen feltételeket tudnak biztosítani a hitoktatásnak, az a diá­kok számára sem vonzó. Meg kell teremteni annak feltételrendszerét, hogy a normál tanrendben, órarend­ben vegyenek részt a tanulók a hitta­nórán, illetve akik ezt nem igénylik, azok etikaórán legyenek, vagy ugyanezt meg lehet valósítani az osz­tályfőnöki óra keretén belül is, hiszen a hitoktatásban a társadalmi beillesz­kedéstől kezdődően a devianciával bezárólag nagyon Sok dologgal fog­lalkozunk. Senkire sem akarjuk rá­tukmálni az egyház tanítását, de leg­alább halljanak róla olyan autentikus szájból, aki felkészült erre. Az ér­demjegyre vonatkozó válaszom te­hát: elégséges.- Deák László ­Francia rádiós a Szolnoki Rádióban Stúdiónk vendége, Alen Tri- bulé messziről jött, a franciaor­szági Betz településről, a Rádió Valois Multién képviseletében.- A mi rádiónk egyesületi rá­dió: 20 kilométer sugarú körben sugározzuk műsorunkat. Műkö­désünket az állami és kereske­delmi rádiók támogatásai fede­zik. Húsz külsős munkatársunk van, csupán hárman profik a szakmában. A műsorok béltar­talma a helyi sajátosságokhoz igazodik: a környező települé­sek életével és az önkormányza­tok munkájával foglalkozunk.- Ön sem tartozik a hivatásos rádiósok közé..­- Valóban nem. Erdőmémök vagyok, és huszonkilenc évesen az édesapám farmján dolgo­zom. A rádiónknak csak társa­dalmi munkása vagyok. Egyéb­ként két stúdiónk van: az egyik­ből folyamatosan, élőben, napi 18 órán át sugározzuk a műsort. A másik stúdióban történnek az előmunkálatok. Csak CD-leme- zekkel dolgozunk.- Franciaországban mennyire fontos a regionális tájékoz­tatás?- Nagyon fontosnak tartjuk a helyi, egyesületi rádiónak a mű­ködését, és ezzel így vannak a hallgatók is. Olyan informáci­ókkal tudunk szolgálni, ame­lyekhez más forrásból nem jut­hat hozzá kis falunk és környé­kének a lakossága. Szerencsére ezt igénylik is.- Miként vélekedik rólunk: Magyarországról, Szolnokról és a Szolnoki Rádióról?- Hogy is mondjam? Magyar- ország egy nagyon szép ország, Szolnok egy szép város, a Tisza, az gyönyörű. A Szolnoki Rádió nagyobb, mint a mi falusi stúdi­ónk, a technikai felszereltsé­günk azonban sokkal korsze­rűbb, mint amit itt láttam!- Benkő Imre -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom