Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám

4 1991. JANUÁR 2. Új Néplap Kisújszálláson „Mit is kívánhatnék ilyen­kor, december végén, az új esz­tendőre? Egy kicsit messzebb­ről kezdem, hiszen én ebben a városban születtem, és elér­keztem abba a korba, amikor már ingyen utazhatok. Pedig korábban sokat jártam gyalog és kerékpáron is, mert 1948. március 23-án iktattak be a ta­nyavidéki egyházközségbe. Harminchatezer holdat jártam, húztam a lelki barázdákat, ve­tettem a szívekbe a magvakat. Legalábbis oda szerettem vol­na vetni. Békesség néktek, ahogy Jézus köszöntötte feltá­madás után a tanítványait. Ez az idézet volt, lett az én igém is. Ha tudnám, ez az utolsó pré­dikációm, ezt mondanám el legvégül: Békesség alatt én testi, lelki, földi, mennyei bé­kességet értek.” (Elmondta Nánási Mihály református lelkipásztor) Testi, lelki, földi, mennyei békességet Egyhangúlag választották jegyzőnek Kisújszálláson nem titkolóz­tak, a polgármester és a képvi­selő-testület egyik tagja sem ja­vasolt zárt ülést, így aki erre az eseményre eljött: láthatta, hall­hatta, hogy dr. Kittiinger Ilonát egyhangúlag választották jegy­zőnek. Kittiinger Ilona, noha Békésen született, 1967 óta él a városban. Szegeden végezte el a jogtudományi egyetemet, és 1976-ban került a városi tanács­hoz. Kezdetben igazgatási osz­tályvezető volt, majd az átszer­vezések következtében külön­böző beosztásokat látott el, míg 1987-től vb-titkár. Sajnos a fér­je 1985-ben gyógyíthatatlan be­tegségben meghalt, és azóta egyedül neveli ma már 15 éves fiát és 13 éves lányát. Demok­ratikus vezetőként ismerik. Amit a polgármesteri hivatal­ban jónak tart, az az, hogy dol­goznak megfelelő szakemberek a városházán. Kevésbé szeren­csésnek véli viszont, hogy meg­felelő jogszabályok híján még ma sem tudják pontosan vala­mennyi feladatukat, teljes ha-^ táskörüket. Egyébként a hobbi­ja a kirándulás, a csendes olvas­gatás, zenehallgatás. Ezek után magyaráznom sem szükséges, hogy ebből a három óhajból napjainkban miért nem valósul meg szinte egyik sem... Világítás­korszerűsítés Modernizálni kell a nagy­kun település közvilágítási hálózatát, hiszen csak erre a célra évente hatmillió forintot fizet a város. Mindez önkor­mányzati ülésen vetődött fel, és határozat is született arról, hogy a megfelelő szakvizsgá­latok elvégzése után a város melyik részén lehetne csök­kenteni az égők számát, más területekre viszont sűrűbben álló, de kisebb teljesítményű lámpákat szükséges elhelyez­ni. A január elsejétől kezdődő korszerűsítések eredménye­képpen kiszámították, hogy az első évben félmillió, 1992- ben pedig egymillió forint lesz a megtakarítás. Arra is akad példa, hogy egy-két jóhuzatú atyafi felönt a garatra, és a hűen várakozó drótkerekű társát egyszerűen ottfelejti az italbolt előtt. Ezeket a gazdátlan bicikliket az éjjel járőröző ren­dőrkocsi általában begyűjti és a rendőrség épületébe szállítja. Jogos tulajdonosaik erről a tény­ről hangosbemondó révén vesz­nek tudomást, és ha valamilyen módon igazolni tudják: övék a megkerült jármű, rá is pattanhat­nak tüstént. Legutóbb is három- kerékpár így találta meg tulajdo­nosát, akik megígérték: ezentúl módjával gurguláznak, mert az ötödik feles után az ember nem biztos, hogy emlékezik rá: gya­log jött-e, vagy egy drótszamár hozta... Kapósak a kerékpárok Nyílt titok, hogy Kisújszállá­son vissza szeretnék állítani a városi rendőrkapitányságot. A kéréssel már több fórumot felke­restek a helyi vezetők, sőt a te­rület országgyűlési képviselője is. Az illetékesek nem zárkóztak el az óhaj későbbi megvalósítá­sa elől, bár hozzáfűzték: ma kis hazánk valamennyi városa kö­zül itt a legalacsonyabb a lélek- számhoz viszonyított bűnesetek száma. Varga József alhadnagy, őrsparancsnok pontos adatokat sorol, amelyek szerint évente 150-160, zömében vagyon elle­ni bűncselekményt, szabálysér­tést követnek el. Bizony ezek teljes vagy megközelítőleg tel­jes felderítésére kevés a tizen­nyolc rendőr, mivel bűnügyi szakemberek, azaz nyomozók is kellenének. Különösen a kocs­mák, ABC-üzletek előtt, szaba­don hagyott kerékpároknak ke­rekedik gyorsan új gazdájuk. Eddig mind jeles Hiába is tagadnánk, javában dühöng a vizsga- időszak. Éppen ezért a tizenkilenc és fél éves Szabó Csillát, a TE másodéves nappali tagozatos hallgatóját sem máshol találjuk, mint a könyvei mellett. A 165 centi magas, 54 kiló ifjú hölgy hét vizsgája közül eddig négyen jutott túl. Mégpedig rettentően egyhangú osztályzatokkal, mivel jeles lett valamennyi. Egyébként, ha minden igaz, ja­nuár 17-re befejezi a félévet, és utána még egy sítábor is várja. Igaz, az még messze van, hiszen most naponta néhány órát a tudományok felett gubbaszt, majd stílszerűen tornázik, mozog is. Elvégre ez az ő esetében alapkövetelmény, hi­szen ha minden igaz, két és fél év múlva testne­velő lesz. Elmondása szerint semmiképpen sem otthon, hanem valahol a Dunántúlon... hetetlen, elvégre ez alkalmazko­dik a természet rendjéhez. Mel­lesleg gombakutatással is. foglal­kozik, hiszen floridai lasjtagorn- bát termel. Amikor a gpiaba termett, a táptalajt atadja a kali­forniai tigrisgilisztáknak. Ezek ezt a talajt feldolgozzák, és á massza, mint humusz, visszake­rül az anyaföldbe. Tudom, kevés a hely mindazon csodák publiká­lására, ami a Vas utca 21-ben folyik, éppen ezért munkásságá­ról tervezzük, hogy januárban részletesebben foglalkozunk ve­le. Szabó Lukács bácsi töretlen szellemi frissességű, kisebbfaj­ta csoda. Különösen, ha hozzá­tesszük, hogy egy híján a száza­dik karácsonyát ünnepelte, el­végre 1892. szeptember 7-én je­gyezték be nevét a matrikulába. Nem akármilyen legény ő, hi­szen a nyáron kaszálgatott. Még látott postakocsit, ami kétkere­kű kordé volt. Hallotta, hogy amint befordult a kevi útról, fúj­ta a bakon ülő postás a dudát. Arról is szívesen beszél, hogy amikor még apró emberke volt, délelőtt nyolctól majd’ délig, és délután kettőtől négyig járták az iskolát. Akivel baj adódott, először figyelmeztették, utána pedig nádpálcával hat olyat hegedül­tek a hátsó felére, hogy a tényé­Egy híján 100 rében vitte vissza a fenekét. Akkortájt a nagyobbaknak: ötödikeseknek, hatodiko­soknak még a temetésekre is menni kellett énekelni. Ez minden elmúlás, gyász ellenére nem tűnt kimon­dottan rossznak, hiszen sokszor ütötte két-három krajcár mindegyikőjük markát. Márpedig ez áz év­század elején szép pénznek szá­mított egy tizenéves gyerek­nek. Akárhogy is történt: szép volt, így volt, letelt. De azért jó visszaemlékezni rá még kilenc­venkilenc évesen is a fűtött szo­bában. Különösen ilyenkor, amikor úgy zuhog, hogy a túloldalra se lát el az ember. Miklósi Mártont van, aki meg­szállottnak tartja, van, aki tiszte­li, más bizonyos félreérthetetlen gesztussal minősíti ténykedését. Ezen ő csak mosolyog, hiszen megszokta a fricskákat, holott nagyon is komoly dolog az, ami­vel foglalkozik. Korábban Bos­tonban, Oxfordon is tanított, most pedig a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen. Öt éve vá­sárolta ezt az ingatlant Kisújszál­láson, amellyel az volt a célja: bebizonyítsa, vegyszer- és mű­trágyamentes gazdálkodás is le­hetséges. Mindez nem elképzel­Gurgulázás kizárva Ha valaki azt gondolná: egy pincegazdaság bizonyára olyan, hogy még a kapusorompó is félreáll a sokfajta jóféle nedűtől, az alaposan téved. Nagyon szigorú az ellenőrzés ilyen helyen, és elő-előkerül a szonda. Nincs ez másképpen a Dél-alföldi Pincegazdaság kisújszállási telepén sem. Itt egyébként tizenkét-tizennégyfajta minőségi és asztali bor, kilencféle szénsavas üdítő és jó néhány rostos üdítő is akad. Az ásványvizekről, vermutokról, sörökről nem is beszélve. Ettől a cégtől öt teherautóval hordják az itókákat Szolnok, Hajdú-Bihar és Békés megye közel hatszáz egységébe, helyére. Noha más évszakokban a rostos üdítő és a sör a sláger, ilyenkor a pezsgő a legkapósabb. Jövőre pedig újféle termékekkel, dobozos üdítőkkel állnak a nagyérdemű rendelkezésére, ami valószínű, osztatlan sikert arat főleg az iskolai kirándulások, túrák alkalmával. Az oldalt írta és összeállította: D. Szabó Miklós Fotó: Mészáros János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom