Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

1991. JANUAR 31. Néplap Hitelesen .Nagyon reméljük, hogy téve­dünk, de számos jel mutat arra,- hogy sokan az ország legna­gyobb (baloldali orientációjú) if­júsági szövetségének felszámo­lását tűzték ki politikai célként” - olvasható a Demisz ügyvivő testületének január 18-án kelt körlevelében, melyben az Állami Számvevőszék elszámoltatásá­nak megállapításai ellen emelnek kifogást. A számvevőszék listá­ján 48, volt KISZ-tulajdonban vagy -kezelésben levő ingatlan szerepel. A legszélső rovatban a vagyonelszámolást minősítik külön-külön: hiteles, vagy nem hiteles. A szolnoki Szabadidő Társulás - a Demisz VT. Szolnok jogutódja - tagjai és vezetői fel­lélegezhettek. A hivatal hiteles­nek ismerte el őket. Hogy is nézett ki ez a vizsgá­lat? Először is egy 8-9 oldalas nyomtatványt kellett kitölteniük, melybe a pénzkezelés számszaki adatai kerültek. Miután ezt rend­ben találták, egy szakértő meg­vizsgálta a szervezet alapító sza­bályában rögzített feladatait, és azt összevetette a ténylegesen folytatott tevékenységgel. A pénzt mindig ifjúsági célokra fordították - tájékoztat Csák László ügyvezető ügyvivő.- A hiteles minősítésben bizto­sak voltunk - jegyzi meg -, hisz a könyvelésben nem találhattak jogszabályba ütközőt, másrészt az alapszabálynak megfelelően dolgoztunk. - Csak szabadidős tevékenységet végeztünk. Ezért nem is válhattunk politikai cél­táblává. A működésükhöz szükséges pénz egy részét pályázatokból, tagdíjakból teremtik elő, és ott van még az a tőke, amely a régi Demisz-vagyonból maradt vissza. Evvel párhuzamosan ’90- ben 8 klubot és egyesületet támo­gattak anyagilag. A tagdíjakból származó összeg lényegében olyan, mintha nem is lenne, ugyanis a programok támogatá­sára használják fel. Részben ezért olyan olcsók rendezvénye­ik. Állami támogatáshoz a múlt évben már nem jutottak. Ha to­vábbra se kapnának a költségve­téstől pénzt, és a rendelkezésükre álló tőkét is felélnék, akkor már egy évük sem lenne hátra. Ez természetesen ellentétes a fize­tett alkalmazottak érdekeivel. Tavaly még nem volt jelentős gazdasági vállalkozásuk. 1990 a „beállás” éve volt. Az idén át kell térni az önellátásra. Szükség esetén egy betéti társaságot hoz­nak létre, a képződött nyereséget pedig a Szabadidő Társulás cél­jaira „forgatják vissza”.- Lényegében egy technikai bázisról van szó - egészít ki Csák László. - Ez a tőke, vagy ha úgy Egyszer volt, hol nem van... 2. rész Az első rész tartalmából: Aznap nem április 4-e volt, te­hát ősz. Elhalt Krafthoffer Etel élete 82. évében, de ez nem füg­gött össze a békegalambok repü­lési magasságával, s Tele pati­kus találkozásával... A halál be­álltát motiválta egy ekevas, és a tettes kiitta kávéját. Aztán M. Sö­tét Alajos elhelyezte a végén a pontot, s kiderült, maradtak túlé­lők!! (Történetünk itt folytató­dik.) HÚSZON INNEN TÍZEN TÚL tetszik vagyon, eddig is és ezután is elsősorban a szervezet céljait szolgálja. Akkor használják őket üzleti célokra, amikor a társulás nem dolgozik velük. Január 26-án tartották éves közgyűlésüket. A társulásnak 500 fizető tagja van.- Szép eredménynek tartjuk, hogy sikerült megjelennünk a városban - jegyzi meg az ügyve­zető. - A Tiszaligeti Napok, a május elsejei rendezvényeink ez­reket vonzottak. A diákok zömé­re egyelőre nincs befolyásunk, ám a középiskolások közül jó né- hányan részt vesznek programja­inkban. Az idén 20 rendezvényt terveztünk. Nem valószínű, hogy van más olyan városi ifjú­sági szervezet, amely hasonló kí­nálatot tudna ajánlani. Az R-GO és a Moho Sapiens koncertje Angyalbőrben A koncert előtt pár órával már minden jegy elkelt A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ­ban legalább 450-en voltak kí­váncsiak az R-GO és a Moho Sapiens új zenéjére, valamint ar­ra, hogy milyen az Angyalbőr­ben élőben. Múlt pénteken Szol­nok volt hazai turnéjuk első ál­lomása. A pénztáraknál állóje­gyek reményében még ácsorog- tak, a zenészek hangoltak,.ami­kor Szikora Robit megkérdez­tük:- Hogy fut a szekér?- Mire célzol?- Mondjuk az anyagiakra és a zenére.- Az anyagiak sosem érdekeltek. Ebből a szempontból mindig jól megvoltam. Gyerekkoromban ugyan szegény voltam, de aztán lassan népszerű lettem. Ez össze­függ a pénzzel is. Ha jól megy, van, ha nem, akkor nincs pénzem, de én soha nem törődtem ezzel. Amit eddig kerestem, az elég, ami fölösleges ezután, azt a katolikus egyháznak adom. Remélem bejön ez a plusz. A zene pedig..., látod van egy új zenekarom. Ugyan­olyan jó, mint valaha. Fiatalok és nagyon rugalmasak. Január 24-én érkeztünk meg Cannes-ból. Há­rom évre szerződést írtunk alá egy nagy céggel, világterjesztésre. Minden évben bíztunk abban, hogy bejön ez a dolog. A jó Isten megadta nekünk. Miért ne lennénk boldogok? Most egy kicsit idege­sek vagyunk, mert ez az első bu­link.- Mikor léptetek fel utoljára?- Még tavaly nyáron Agárdon. Négyezerötszázan voltak. Ott ez nézőcsúcsnak számít. Úgy érzem azonban, hogy az előző lemez kül­földön jobban ment, mint itthon.- Meddig tart a mostani turné?- Húsz koncertet adunk március 30-ig. A Budapest Sportcsarnok­ban fejezzük be a körutat. Egy ki­csit ejtőzünk, aztán elkezdünk dol­gozni az új lemezen, ami várható­an szeptemberben jelenik meg.- Addig minden hét végén mentek valahová?- Majdnem mindennap. Hétvé­genként nem játszunk.- Aranylemezetek van. Úgy ér­zem, hogy a korábbi R-GO-hoz képest nincsenek annyira hatá­rozott zenei stílusjegyek.- Azért maradt valami. Én írom és énekelem a számokat. Ez a kettő nagyban befolyásolja az egész stí­lust. fiúk, aztán a fiúik, vőlegényeik, férjeik ízlését követik. Állandóan cserélődik a közönség. A fiúk egy kicsikét stabilabbak. Sok R-GO-s rajongó gyerekkora óta velünk van. A népszerűséget nehéz meg­állapítani, ez nem versenyre megy.- Laktanyában adtok kon­certet?- Nem tudom, mindenesetre tervbe vettük.- A közönség jó része tizen­éves.- Tinik. Hát, mindig is azok jár­tak a koncertjeinkre. Ez nem sokat változott. Nézd, kinn is így van ez. Rod Stewart ötven év körüli, és túlnyomórészt mégis fiatal rajon­- Miként ítéled meg: megtar­tottad a népszerűségedet?- Azt nem lehet soha megtartani, mert annak több összetevője van. Ott vannak először is a tátottszájú- ak, akik akkor jönnek be a koncer­tünkre, ha sikerünk van. Rengeteg azért a valódi rajongó is. Nyolcvan százalékuk mindig lány. Tudod, a lányokat kis idő után elkapják a gói vannak.- A közönség szájíze szerint írod a számokat, vagy saját ízlé­sedet követed?- Is-is. Mindig is kétoldalú volt ez a dolog. Volt idő persze, amikor - tízévi színpadi „szolgálat” után - magamnak szenteltem egy évet. szurmay ...Újabb fejleményként Sehon- nay B. Behemót, neves Afrika- kutató és ürgeöntő kisiparos (A lakosság szolgálatában!) felfe­dezte a nyitva felejtett olaj- és gázcsapokat, ami rögtön feléb­resztette a nyomozók és a szovjet fél gyanúját. Lehet gyilkosság történt?!? Ekkor Szexmáni Ákos, aznap már harmadszor ecetes uborkát evett lesőharcsa­kaviárral. ...Csak egy pillanatra nem figyelt, s máris szerelmes lett. Pár perc múlva beleesett Te­herbe (született Teher Augusti- na), s három hónap múlva egész­séges fiúgyermeknek adott éle­tet! A demográfiai robbanás megrázta a falakat. Ez idő tájt erős hányingerről tett tanúbi­zonyságot özv. Szexmániné rendőrkapitány. Mint kiderült, romlott körözöttet tartóztatott le. Feltehetőleg az ügy itt nem ér véget (sokan heveny székreke­désre is gyanakodnak)! Még ebben az évben szokatlan árhullám söpört végig a környé­ken, pótolhatatlan anyagi veszte­ségeket okozva. Az iparcikk- és élelmiszerüzleteket azonnal ka­tasztrófasújtotta övezetté nyilvá­nították. Mi több, déltájt három­napos hullát fogtak ki az árból Oslóban, tiltott határátlépés köz­ben, a Felismerhetetlenség hatá­rán. Ennek kapcsán Élettelen Mentő Emlékéremmel jutalmaz­ták Ejtő Ernő agrárkisiparost (azaz téeszdolgozót), akiről utóbb kiderült, hogy a kifogott homogén diszperz rendszer az anyósa!!! Nemcsak az anyós, ha­nem a vélemények is megoszlot­tak. Egyesek csak megkönnyeb­bültek, mások felsóhajtottak, akadt, aki fennhangon röhö­gött... Tragédia ez a javából! Ekkoriban átutazóban, vala­mint talpig márványkoptatottan a környéken gyűjtött anyagot ké­szülő kötetéhez és lakás­építéséhez Agyasincs Zsengel- lér költő, drámaíró és légkala- pács-szerviztechnikus (de fogat is húzott, ha kellett). Az eset folytán feltoluló érzések három epigrammát, két eposzt és egy nemrég elfogyasztott villásreg­gelit csaltak elő belőle. Vakítóan sütött a délelőtti nap..., aztán hirtelen dél lett. Alig telt el egy óra hossza, s már­is dél múlt egy órával. Ekkor már délután volt! A szatócsnak ebből az alkalomból öt percen belül hatszor kiújult a paralízises gyermekbénulása. Ilyenkor sze­retett elüldögélni borbélyüzlete előtt, kezében gyors- és géplaka­tosi oklevelével. Nemhiába ér­tett a hentesmesterséghez... (Egy utolsó, rövid folytatás következik.) técsizé Mozimesék Arthur Penn: A tél foglyai Ejha! Ez aztán film volt a javá­ból! Valóságos thriller-tanulmány. Esküszöm, még most is meg-meg- dobban a szívem torkomban, és megremegek, amint belém hasít egy-egy sokkoló erejű jelenet. Mert ezeken a képsorokon nem tudja csak úgy egyszerűen túltenni ipagát az ember. Gondolkodás nél­kül ajánlom hát mihdenkinek, aki él s mozog e filmremeket, az évti­zed legnagyszerűbb lélektani kri­mijét. Valóságos feloldozást jelent a videohorrorok fületlen-farkatlan konzervborzalmai után. Itt a fe­szültség emlegetése nemcsak rek­lámfogás, közvetlenül ott lüktet a néző halántékában... Rafinált rém­mese, amely akarva-akaratlanul megbabonáz. No, de lássuk, miről is van szó... Az köztudomású, hogy egy fia­tal színésznőnek, aki „névtelen­ségben szenved”, ritkán akad hor­gára ínyére való szerep. Legtöbb­ször azonban az okozza a gondot, hogy semmiféle munka sem adó­dik, melyben próbára tehetné te­hetségét a világot jelentő deszká­kon. Élete rendszerint abból áll, hogy nap mint nap álláshirdetése­ken, fogadóórákon jelenik meg, aj­tók előtt toporog, s amint szólítják, megpróbál tudásából minél többet megmutatni. Ha már egyszer az alkalmazása a tét! Ezekután mondanom sem kell, hősnőnk (Mary Steenburgen) is hasonló helyzetben van. Ám az egyik ilyen megmérettetésen vá­ratlanul meglepetés éri. Elég a puszta megjelenése, s máris szere­pet ajánl neki egy fura, lakájforma figura több ezer dollárért. Gondol­kodás nélkül rááll. A feladat persze ehhez mérten szokatlan: valami­lyen állítólagos, idegösszeroppa­nást kapott színésznő helyett kell alakítania egy befejezetlen darab­ban. Legalábbis ennyit tudatnak vele, s még azt, hogy ehhez a hely­színt valahol fenn északon, a távoli zordon Kanadának egyik eldugott kastélya szolgáltatja. A titokzatos alkalmazó titokzatos ügynöke, aki mintha túlzottan is nyájasan báriha vele (Roddy MacDowell) hamaro­san beülteti ezüst limuzinjába, s máris elindulnak a messzi kastély­ba. Arrafelé ekkoriban - stílszerű­en - dúl a tél, s az évszaknak meg­felelően tombol szüntelen a hóvi­har. Nemsokára az is bebizonyo­sodik színésznőnk számára, nem amolyan potya melóért besöpört potya pénzről van szó... Kathie­nek az életéért kell szerepelnie! Csúnyán belekeveredik egy ki- vénhedt, béna pszichiáter (Ian Ru­bes) hálójába, aki aprólékosan fel­épített - már-már megkoreografált - zsarolási ügyletéhez szeretné fel­használni a hölgy színészi képes­ségeit. Egy halott nő bőrébe búj­tatja Kathie-t - akire megszólalá­sig hasonlít -, s eleinte mit sem sejtve szerepéről kölcsönzi is az Őplt orvos játékához mesterség­beli tudását. Sokáig úgy tűnik, a tökéletesen megalkotott ördögi „szerkezet” működésbe is lép, a lélektelen lélekgyógyász terve (amihez szolgává szelídített haj­dani betege asszisztál) megvaló­sul, s a játszma végképp a gonosz javára dől el. Ekkor azonban... De van eszemben lelőni a poént! Egy biztos, nem végez félmun­kát a rendező, derekasan végre­hajtja az utolsó simításokat is. A hatás elementáris! Telibe találja az agyat, görcsbe rándítja a gyomrot, kibogozhatatlanul összegabalyítja a nézői idegszálakat (akárcsak Mr. Perm cselekménye szálait). ...Nem is csoda, ha Agatha Christie és Alfred Hitchcock ijedtében egy­máshoz húzódik az első sorban. técsizé KIKÖTŐ, amelyből... Született egy újság valahol, a szépségesen kormos Budapes­ten: ugyanolyan fiatalok csinál­ták, mint ti vagytok. Hát nem veszitek észre!? Azóta másképp tör az ég felé a füst, a sok szitok és sóhaj. Pedig úgy született, mint minden, aminek meg kell születnie, hogy lehessen: verej­tékben, könnyben, bömbölve... Lehet, holnap már kíméletlenül és szenvtelenül el is felejtik a Többiek, sőt arról sem vesznek tudomást, hogy itt volt közöt­tünk. (Ekkoriban irgalmatlanul elbántak az égitest lakói a Művé­szettel...) Tényleg, szerintetek el­felejthető - csak úgy - néhány fanatikus egyet akarása, kioltha- tatlan szomja az élet rejtélyének megfejtésére? Talán igen, talán nem..., a tehetség önmagában manapság fabatkát sem ér. Min­denesetre tény, hogy a KIKÖTŐ elkészült. Igen, kikötő, amelybe megrakott bárkák futnak be nap mint nap, kikötő, amelyben ter­hűktől megszabadulhatnak, s ki­kötő, .ahonnan elindulhatnak másnap új vizekre. Mondom, ki­kötő, ahol nem történnek mindig nagy dolgok, de néhanap mese­beli kincsekről szóló hírek is fel­bukkannak a habok hátán. Igen, kikötő - tehát biztonság! Véde­lem a társadalom méteres hullá­mai elől..., kikötő, aminek kő­partjain széttöredezik a tajték morajló pusztítása. A lap kortárs kavalkád. A la­pozgató remek illusztrációkon legeltetheti szemét, vagy ha ked­ve szottyan, megmeríthetétekin- tetét gyilkos erejű sorokban is. Versfélék, novellák, nívós film­kritikák, egyéb dobbanások ezek az utca kacatjai közül. A kalen­dáriumba persze csak ennyi ke­rül majd: Kikötő (diákantoló­gia); készült 1000 példányban az Éötvös József Collégiumban, 1990-ben. TCS RÖKÜTINIT H05JQ1INII1 Ha nekem olyan kedves sorokat imának, mint amilyeneket a szol­noki Abonyi Renáta, bizony min­dig fiatal maradnék. A levelet azonban az Új Néplapnak és kis rovatunknak címezték. Sebaj. Sőt! Annál jobb, mert még többen hall­gathatjuk a dallamturmixot, Rená­tának pedig a Mosonyi Mihály út 12. 2/6. szám alá küldjük az utal­ványt. Kapcsoljuk be a képzeletbe­li magnót, melyen az első a Just can’t get enough (Depeche Mode) 2. Enjoy the silence (Depeche Mode) 3. Happiest girl (Depeche Mode) 4. Vogue (Ma­donna) 5. How deep is your love (Richard Claydeiman) 6. Álmok talaján (Demjén Ferenc) 7. Moso­lyod börtönében (Homonyik Sán­dor) 8. If you don’t want my love (Richard Marx) 9. Praying for time (George Michael) 10. Trabant (Exotic)

Next

/
Oldalképek
Tartalom