Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

A múlt esztendő utolsó heteiben a Profil Rt. és a Forma Kisszövetkezet vállalkozásában elkészült egy terv Szolnok város központjának továbbépítésére. A „városmag” kialakítására a hatvanas években a budapesti Lakóterv által készített terv - mint naponta regisztrálhatjuk - csonkán valósult meg. Eredeti formában valóra váltani nemcsak azért nincs remény, mert az építkezések finanszírozására szolgáló „központipénzek” (már régen) megszűntek létezni: mára az eredeti, a város építési igényeit tulajdonképpen figyelmen kívül hagyó, elsősorban központi normatívák teljesítését célul kitűző koncepció elavulttá vált. A módosított terv készítőinek nem volt könnyű dolga, hiszen a Baross út, a Ságvári körút, az Ady Endre út és a Sallai utcák által határolt terület korántsem „szűz”, a további elképzelés jegyében itt irodaházak, művelődési központ, áruházak készültek, itt áll az ötvenes években felépült rendelőintézet is. Ezen nagyon is meghatározó adottságok között milyen terv lehet jó iránytűje a városközpont (tulajdonképpen ennek csak első üteme) végleges arcát megadó építkezéseknek? Az Új Néplap ezt megvitatni hívta meg Buday Györgyöt, Szolnok alpolgármesterét, Csata Sándort (Szolnokterv), Deák László (Forma), Mészáros János (Profil), Pár Nándor (Szolnokterv) építésztervezőket, valamint Tóth Iván városi főépítészt. Az újságot V.Szász József képviselte. Kerekasztal- \ beszélgetés egy Szolnok központjának rendezésére készült terv apropóján / Új Néplap: Sajátos körülmé­nyek között született ez a módo­sított terv. A Profil és a Forma nem az akkori tanács megbízásá- bóldolgozott, hanem - mondhat - ni - önszorgalomból és a „terméket” ingyen ajánlotta fel a városnak (elfogadásáról az ön­kormányzat még nem döntött, szakmai fórumainak véleményét meghallgatva határoz majd sor­sáról a testület - a szerk.) Miért mentek a megbízás elé?.. Deák L.: Nem kívántuk el­szalasztani a jó üzleti lehetősé­geket. A városnak ez a része ugyanis teljes építési tilalom alá esik. Igen kelendő és értékes tel­kek állnak üresen. Építkezni itt csak akkor lehet, ha városi ön- kormányzat dönt a központ ren­dezésének programjáról. A Profilnál, majd később az ebből a cégből kivált Formánál pénzin­tézetek, kereskedők és különbö­ző más cégek jártak, amelyek Szolnok magjában szerettek vol­na üzletet, vendéglőt, bankfiókot nyitni. A számos tervezésre, be­ruházás bonyolítására szóló megbízásból azonban rendezési terv nélkül nincs „bolt”... Új Néplap: Tényleg, mennyi 'az a sok jelentkező, építtetni kí­vánó? A tetemes nagyságú be­építetlen telkek mekkora részére lenne vevő? Mészáros J.r»Mi is, gondo­lom a Forma is, üzleti titokként kezeli, hogy ki és mit akar épít­tetni. A Profil tapasztalatai sze­rint az újonnan felépíthető „házak” hasznosítható területé­nek legalább 30 százalékára már most lenne biztos vevő... Új Néplap: Csupán ennyi konkrét igényt ismerve, elkészít­hető egy rendezési terv? Deák L.: A mi tervünk nem arra próbál „törvényt’ ’ gyártani, hogy hová és mekkora irodaház, bevásárlóközpont kerüljön. Nem terveztünk konkrét létesít­ményeket, építési lehetőségeket terveztünk. (Az egyetlen funk­ció, amit ezen területen a város- központ életképessége érdekében nélkülözhetetlennek tartunk megvalósítani, két - a fenntartás érdekében különböző szolgáltatásokkal kombinált - parkolóház.) Célunk az volt, hogy a területen feltárjuk azokat Deák László a részeket, ahová egyáltalán va­lamit építeni lehet, és igyekez­tünk megfogalmazni az építés feltételeit. Ezeken új a piaci ke­reslet, az építtetni szándékozók diktálnak. Végül is ők döntik így el, hová mi kerül a városnak ezen a részén (is). Ez már csak azért is Hogy ne a városatyák nevét véssék kőbe természetes, mert nekik van pén­zük a beruházásra. Más, „köz­ponti” forrás nincs. Azé lesz a terület, akinek pénze van beépí­tésére, és úgy látja, itt megéri neki befektetni. Új Néplap: Mielőtt az építési feltételekről beszélnénk, jó vol­na megtudni, mi a véleménye az önkormányzatnak az ilyen piaci alapon történő városközpont­alakításról? Buday György Buday Gy.: A polgármesteri hivatalt sem külföldi, sem hazai érdeklődő nem kereste meg a belváros beépítésének ügyében. De ha másként történt volna, ak­kor sem biztos, hogy már dönte­ni tudtunk volna. A szóban forgó területen, de Szolnok más része­in is fel kell mérni azokat a lehe­tőségeket, amelyet bármiféle vállalkozónak ajánlhatunk. Ez­zel párhuzamosan „leltárba” kell venni a polgárok igényeit, érdekeit, a „szakma”, az építé­Csala Sándor szék elképzeléseit. Ez a munka - bár kétségtelenül sürgős - azért időt kíván. Annyit elmondhatok, hogy az előbb említett piaci ala­pon történő beépítés a polgár- mesteri hivatal koncepciójával rokon. Nem szeretnénk az előző rendszer megyei, városi vezetői­nek hibájába esni, és „építészeti remekműveknek” a városra kényszerítésével biztosítani ne­vünk fönnmaradását. Vélemé­nyem szerint azért keflett a korábbi mechanizmusban olyan - a valóságos igényektől elru­gaszkodó, részletes és minden helyét pontosan meghatározó városépítészeti terveket készíte­ni, hogy a polgárok tudják, ez a nagy áruház, ez az impozáns iro­daház bizony a „nagy elvtárs” ötlete volt, neki köszönhetjük. Új Néplap: A városközpont továbbépítésére most készült terv tehát (ha az önkormányzat elfogadja) fölszabadítja az ezen a részen lévő, eddig építési tila­lom alá eső üres területeket, fel­méri az ott meglévő JSiészáros János infrastruktúrát és lehetőségéket, és meghatározza az elhelyezhető épületek külső megjelenését mé­terben, illetve a közelben álló, már meglévő épületekhez viszo­nyítva. Magyarán: meglehető­sen nagy szabadságot biztosít az építtetőnek és a konkrét tervezé­si feladatra megbízás kapó épí­tésznek. Kialakulhat így egy egységes, a már meglévőkhöz is harmonikusan illeszkedő épü­letegyüttes? Tóth L: Véleményem szerint a beszélgetésünk apropóját adó terv nagyon is markáns arcot ad Szolnok e területének. A város- rendezési előírások ésszerű ré­széről tömbönként meghatározzák például, hogy ott irodaházak, kereskedelmi és szolgáltató célú épületek, pénz­intézetek székházai és hasonló célú létesítmények kaphatnak helyet. A tervezők azt is megha­tározták, hogy aki itt üzleteket akar építeni, mely részen kaphat területet. Ez utóbbi esetben azt is előírták, hogy a kis üzleteket csak összefogva, egységes épületként lehet megépíteni. Új Néplap: A funkcionális kötöttségek megvannak, kellően lazák ahhoz, hogy minden, ami egy kereskedelmi központ képébe beleillik, ide kerülhessen. De egy­séges lesz-e a városközpont építé­szetileg, ha csupán az épületek számát és azt „írják elő”, hogy magastetős megoldásokat kell vá­lasztani? Csala S.: Az egyes épületek , megtervezésével, de még ilyen mélységig menő szabályozással sem foglalkozhat egy rendezési terv. Hogy egy városrész képe mi­lyen lesz, nagyon nagy mértékben múlik az ottani munkákra megbí­zást kapó építészek tehetségén. Pár N.: Garancia nincs tény­leg más, csak az építészi kvalitás. Pontosabban, úgy gondolom - mint ahogy egy-egy épület kivite­lezése során szokásos tervezői művezetést kérni, úgy’a szakmá­ban nem ismeretlen dolog a vá­rosrendezési művezetés sem. Konkrét példát éppen Szolnokról említhetek: a Tabán esetében (amely rendezési tervének egyik készítője voltam), ha az épületet nem mi terveztük, a felkért épí­tésznek elképzeléseinek bizonyos részeit egyeztetni kellett velünk. Deák L.: Ebben a városban él és dolgozik néhány olyan építész, aki bizonyította tehetségét, hogy ért a területrendezéshez és ismeri a várost. El tudnám azt képzelni, hogy az önkormányzat, pontosab­ban a városi főépítész koordinálá­sával „felosztják” a várost, egy-egy építész megkapja vala­mely területét és azon túl ő lenne a gondozója azon a részen az épí­tészeti - városrendezési feltételek megteremtésének. Ez már csak azért is megfontolandó lenne, mert építész van Szolnokon, munka viszont jelen pillanatban alig akad. Ezzel párhuzamosan a város területei rendezetlenek, eh­hez kapcsolódó munkák irányítá­sa kicsúszott a város kezéből. Az önkormányzat az általam javasolt megoldással befektetés nélkül juthatna tervekhez - és az építé­szek munkához. Tóth Iván Pár Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom