Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-21 / 17. szám

tó II. évf. 17. szám. 1991 január 21.. hétfő Ára: 5.80 Ft Ifsplap JÄSZ NAGYKUN-SZOLNOK megyei NAPILAP ■ A háború negyedik napján A scud kilövőállomásokat és az iraki köztársasági gárdát támadták a szövetségesek AMERIKAIAK IS VÉDIK IZRAELT Változatlan hevességgel foly­tatódtak az irak-ellenes koalíció légitámadásai az öbölháború ne­gyedik napján, s gépeik ezúttal immár északi irányból, a török- országi Incirlik NATO-támasz- pontjáról is felszálltak bevetésre. Az öböl felől, délről indított első támadások hatására Irak jelentős erőket csoportosított át északra - mondták előző este a Pentagon­ban. Az Egyesült Államok patriot típusú, föld-levegő rakétákat küldött Izraelbe, és a zsidó állam története során először amerikai katonák is részt vesznek az or­szág területének védelmében. Vegyes, amerikai-izraeli sze- (Folytatás a 2. oldalon) Átalakult az ÉGSZI Együtt sírnak, együtt nevetnek Az Építési- Gazdaságszervező Intézetet - közismertebb nevén az ÉGSZI-t - jó harminc eszten­dővel ezelőtt alapították. Akkori­ban, amikor a volt KGST orszá­gok egységes számítógépes rendszerét hazánkban is létre­hozták. Ezen belül ugyanis Ma­gyarországon minden ágazati minisztérium megalakította a maga számítástechnikai intéze­tét. így jött létre például a belke­reskedelem területén a KERSZI, az építési ágazaton belül pedig az ÉGSZI. Az elmúlt három évtized alatt a vállalat sok más hasonló céggel együtt bejárta a számítástechni­ka hazai hasznosításának és al­kalmazásának rögös útjait, s rá (Folytatás a 2. oldalon) Verebek és emberek Délutánonként gyakran meglátogatnak az utcáról a za­jok. Felmásznak hozzám az emeletre, bekopogtatnak az ab­lakon, s hívnak. Kipp-kopp... brrr... zzz... krr... hmm... Ugye ismerősek? Azt hiszem, már egy ideje ők uralkodnak rajtunk és nem fordítva. Ahangok biro­dalmának ezen alantas muzsi­kája - a zörejek zenéje - már- már hipnotizál. Lecsalogatnak maguk közé a fékcsikorgások, a motorzúgás, a siető lábak el­haló nesze... Vonz az utca, no! S mikor már lenn vagyok, egy­re gyakrabban úgy érzem, ha­zaértem. Belegyalogolok az emberek sünijébe, eltűnök, fel­szívódok a roppant tülekedés­ben... s közben magányosabb vagyok mint lehetnék egy vi­lágvégi zátony legmagasabb ormán, a széllel ölelkezve. Életünk fő színtere immár bizonnyal Ő: az utca. A két kes­keny szegély, amelyek között végigömlik a városon a rohanó áradat. S itt lenn az ablakok tövében a fejünkre hulló korom és füst alatt zajlik egy nagy- nagy színjáték. Közlekedünk! Nap mint nap elindulva és meg­f^rlíP7VP Vol oVmnnan »ml oki-vxró viiwut v f auuivriuiuii «(uuiiuvu. De nicsak! Ahogy álldogá­lok a peremen zöldre várva, va­lami megmozdul egy kisebb bokorcsoport ágaiba gabalyod- va. Az élet illúziója a sűrű asz­faltba gyökerezve ez a levegő után kapkodó borbolya-folt, s gallyai közt azok az izgő mi­csodák: verebek. Szánalmasan szürke kis madarak, a közönsé­gesség totemállatai. Csipeget­nek. Csak úgy. Nem félnek itt lábaink alatt, karnyújtásnyira a dübörgő dühödt tonnáktól, a forgalom kellős közepén. Ki­nek is tűnnének fel a napi ver­senyfutásban... így szinte élve­zem, hogy előlem nem tudnak elbújni, eltitkolva jelenlétüket. Igenis észrevettem szürke kis testüket a szürke benzingőztől szürkévé szennyezett falak közt is. Elgondolkodom a dávi- dok és góliátok kiabáló ellenté­tén. A kicsi kicsinysége - amit gyakran összetévesztünk a je­lentéktelenséggel - a bénító monumentalitás szorongatásá- ban mindig rabul ejtett. Vilá- gocska a nyüzsgő metropolisz­ban, önállósult szívdobbaná­sok az utca szemétjében. Mik­rokozmosz. Lehet, hogy egy nagyobb egészben mi is ezt a szerepet töltjük be? Egy pilla­natra megborzongok, mikor belémnyilall a gondolat - talán én is úgy létezek itt az ország­ban, mint ők ott lenn az ágak közt. Elhanyagolva, elfelejtve, semmirekellő módon. Új napra ébredek, tollászkodom, inge­rek érnek jobbról-balról, csipe- g^iciv, Mjzoen eirojtott vágya­im támadnak..., új nap kezdő­dik..., új év..., s egyszercsak el­röppen a lét, mint a kapirgálás- ba beleunt piciny test az ágról. Szinte megmárosodom a bizo­nyosságtól: mennyire egyfor­mák vagyunk mi emberek ezekkel az útszéli madarakkal. Bezárva az ég dobozába, tudat­lanul, naivan. Técsi Zoltán A szerkesztőség postájából Olvasóink levelei a 4. oldalon. Marad a ködös, hideg idő Változóan felhős lesz az ég, éjszaka ismét sokfelé újabb ködfoltok képződnek, melyek­nek nagy része csak lassai szűnik meg. Délután a nyugat i országrészben kisebb hózápo­rok is kialakulhatnak. A több­nyire gyenge, változó irányi! szél a Kisalföldön északnyu­gatira fordul és megélénkül, f hőmérséklet hajnalban -7 é: -12 fok között, kora délután általában 0 fok körül, a tartó - san ködös részeken -5 fok kö - rül a lakul. (MTI) Oroszországi tömegtüntetés a szovjet lépések ellen Moszkva nem hisz Mihailnak A diktatúrával szemben, a de­mokrácia és a reformok támoga­tására szólította fel a szovjet köz­véleményt az a vasárnapi moszk­vai tüntetés, amelyen megköze­lítőleg 300 ezren vettek részt. A tüntetők helyenként igen éles bírálatokkal illették a szov­jet államfőt és tiltakoztak a litvá­niai katonai beavatkozás ellen. A Kreml tőszomszédságában, a Manyezs téren megtartott gyű­lésen a szovjet reformerek veze­tő alakjai szólaltak fel. A meg­mozdulásra az egy hete Vilnius­ban történt véres katonai akció elleni tiltakozás jegyében került sor. A tüntetők eredetileg az SZKP székháza elé vonultak vol­na, az esetleges provokációtól tartva azonban a szervezők le­mondtak erről a tervükről. A páitszékházat és környékét ren­dőri és belügyi egységek zárták körül. Borisz Jelcin, aki biztonsági okokból nem vett részt az utóbbi időszak legnagyobb méretű moszkvai tömegmegmozdulá­sán, üzenetet intézett a résztve- vőkhöz. Ebben egyebek között hangoztatta: „a Szovjetunióban megbénították a gazdasági refor­mot, elárulták a demokráciát, lábbal tapossák a glasznosztyot, az önkény és a törvénytelenség restaurálása folyik,,. Áz orosz politikus „a régi rend,, elleni kö­zös fellépésre hívott fel. A gyűlés felszólalói a diktatú­Több mint 300 ezer ember tüntetett Moszkva belvárosában a litvániai véres intervenció ellen, követelve Gorbacsov le­mondását. ra, a sztálini önkény visszatéré­sének veszélyeire figyelmeztet­tek, és a szovjet elnök, a védelmi és a belügyminiszter, a KGB és a tévé-rádió elnökének lemondá­sát követelték. A felvonulók (Folytatás a 2. oldalon) Az unoka akar igazságot szolgáltatni a Nagykunságban Birtokvisszafoglalás Karcagon FOLYTATÁS JÖVŐ VASÁRNAP, A NAGYTEMPLOMBAN Karcagi rokonainak udvarán farostlemez és rézdarabok össze- szögelésével foglalatoskodott tegnap délelőtt Kábái Nagy La­jos, hajdúszoboszlói magánvál­lalkozó. A negyvenes, jól meg­termett, tömött, feketebajszú fér­fi le sem tagadhatná, hogy köze van a Nagykunsághoz. Hogy mennyi is, azt rendre elmesélte, mire elkészült a rögtönzött „cég­táblával”.- A dédapám Csontos Imre, aki a huszas években három ciklus­ban volt a Kisgazdapárt ország­gyűlési képviselője, földet osz­tott itt, a Nagykunságban Nagya- tádi-Szabóékkal. A nagy szüleim, az anyai és az apai ágról valók is itt gazdálkodtak, a Karcag kör­nyéki földjeiken, amelyektől a rajtuk levő és a Karcag városá­ban részben még megtalálható ingatlanaikkal együtt jogtalanul megfosztották őket.- És amelyeket, ha igaz a hír, akkor ön éppen most készül újra birtokba venni. (Folytatás a 3. oldalon) „Maecenas” Nemzetközi Konferencia A világ számos tudományos és pénzügyi kiválósága vett részt azon a kétnapos, szombaton kez­dődött nemzetközi tudományos konferencián, amelyet a Batt­hyány Társaság rendezett Buda­pesten. A tanácskozás összehívásá­nak a célja az volt, hogy a ma­gyar és a külföldi tudósok, írók, költők, bankárok megvitathas­sák: miként lehetne elősegíteni hazánk anyagi támogatását a tu­domány, a művészet és az inf­rastruktúra területén. A nemzet­közi összefogás, a külföldi erő­források felkutatása és hasznosí­tása ma különösen fontos, ami­kor az állam szűkös anyagi for­rásai miatt nem képes elegendő pénzt fordítani e területek finan­szírozására. A Tiszaligetben elmúlt a sugárveszély Rangos sportesemények színhelye volt a Tiszaliget az elmúlt hét végén. Szombaton az olajcsarnokban az NB I-es kézilabdázók a Debreceni Dózsát látták vendégül baj­noki mérkőzésen. A hazaiak­nak háromgólos előny is ke­vés volt ahhoz, hogy a végjá­tékban megszerezzék a győ­zelmet. A kézimeccsel egyidő- ben a körcsarnokban is pat­togott a labda, a Sz. Vegyimű­vek - Lehel SC női rangadón, amelyen a vendégek jobban hajráztak. Vasárnap a kosa­rasok zárták a sort, lagyma­tag első félidő után a máso­dikban közönségszórakozta­tó játékkal győzték le az Atomerőmű SE -t. Tudósítá­saink a 7. oldalon találhatók. Felvételeinken Mezei (balról) szép ejtése száll a debreceni háló felé, a másik oldalon Berkics (sötétben) Sztankie- wicz mellett szerez értékes pontot az Olajbányásznak. Fotó: Mészáros János

Next

/
Oldalképek
Tartalom