Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám

1991. JANUÁR 19. 7 Szabad jászok a Mátra tövében Árokszállás hétköznapjai Itt már kéken, kézzel fogható közelségben látszódnak a hegyek. A közelség érzetét csak fokozza a kristálytiszta, áttetsző téli levegő és a feltámadt januári szél. A megye legészakibb csücske ez, szinte a Mátra tövében guggol­nak a jász nagyközség, Árokszál- lás házai. A települést jelző táblától csu­pán néhány méterrel beljebb, már a község belterületén terül el a Le­hel Hűtőgépgyár legnagyobb fiók- gyártelepe, az egykori árokszállási vasipari szövetkezet helyén. Közel és távol ez a környék legnagyobb ipari munkahelye, nemcsak árok- szállásiak, ágóiak, jászdózsaiak, de a szomszéd megyéből, Heves­ből is átjárnak a visznekiek, az adácsiak, a vámosgyörkiek dol­gozni, mert ez egyelőre biztos munkalehetőséget ígér. Az előbb felsorolt községek ter­mészetes régió-központja a 9254 lakosú Árokszállás, a megyehatár­tól függetlenül is. A visznekiek, adácsiak, györkiek, nemcsak dol­gozni, hanem bevásárolni is ide járnak, hiszen Árokszállás jóval közelebb van hozzájuk, mint a leg­közelebbi Heves megyei nagyvá­ros, Gyöngyös. Az árukínálat sem sokkal szegényesebb, mint ott. Az árokszállási kereskedelmi hálózat viszonylag fejlettnek mondható, a Földműves Szövetkezeti ruházati és élelmiszer „nagyáruház” mel­lett iparcikkboltok, bútorüzlet ta­lálható a faluban. Egy példát kira­gadva: húsboltból négy is akad, közülük egy magánkereskedés és- Tavaly emiatt egy húszmillió forintos beruházástól estünk el - kesereg Szikra Ferenc polgármes­ter - a Hűtőgépgyár melletti terüle­reménysugár telefonügyben is fel­villant. Az árokszállási polgár­mesternek a Miskolci Postaigaz­gatóságon megígérték, ha az ille­Szikra Ferenc telefonról, ipari parkról, aszfaltozott utcákról és egy kis egyetértésről - álmodik. tét amolyan ipari parkká szeret­nénk kialakítani. Már meg is álla­podtunk egy osztrák vállalkozó­val, hogy épít itt egy gofri (ameri­kai palacsinta) alapanyagot gyártó üzemet. Ez egyúttal vám-szabad- terület lett volna, de éppen a tele­fon hiánya miatt kútba esett az üz­let. Úgy hallottam, hogy a külföldi vállalkozó most valahol Heves mellett építi fel az üzemét. A leg­bosszantóbb, hogy az innen 18 ki­lométerre lévő Gyöngyösön a svéd Erickson cég a jelenleg legkorsze­rűbb távhívóközpontot építi fel a város és környéke telefongondjai Az elmúlt év végén sikerrel mutatkozott be a Kovács Béláné tanárnő által vezetett árokszállási Tini Színpad a Varázsital című mesejátékkal, a budapesti XVII. kerületben. A gyermek-színját- szókört és irodalmi színpadot egyaránt joggal tekintheti a magá­énak a Petőfi Sándor Művelődési Ház és a szomszédos Széchenyi István Általános Iskola. Képünkön a művelődési ház színpadán próbálnak a gyerekek. ezen felül a piaccal összeépítve itt található a szentesi baromfifeldol­gozó mintaboltja is, amely előtt a hétvégeken hosszan kanyarodó sorban legalább annyi „hevesi” mint hazai háziasszony található. Kicsit irónikusan, kicsit keserű­en írom le mindezeket, mert mi­közben minden tekintetben sze­rencsére már csupán csak a térké­pen léteznek a megyehatárok, úgy látszik a Magyar Posta úgy tekint rájuk, mintha a kínai Nagyfallal megerősített erődvonalak lenné­nek. Az árokszállásiak nagy bána­tára az idén is kimaradtak a táv- hívásos telefonhálózatból. tékes Debreceni Postaigazgatóság 1993-ig nem tudja megoldani a község távhívó-hálózatba való be­kapcsolását, jó borsos áron, föld­kábelen Visznekről „visszavisz­nek” harminc vonalat. De mielőtt a telefon nyomán a település napi gondjaiban tovább kalandoznánk, érdemes még egy kicsit elidőznünk a település táblá­nál, illetve a fagyasztóládákat és áruházi hűtőberendezéseket gyár­tó árokszállási üzemnél. Csömör József főmérnöktől és Olajos Károlytól, a végszerelde üzemvezetőjétől érdeklődöm a gyáregység munkájáról, és ami e pillanatban a legjobban érdekel, a foglalkoztatási helyzetről.- Nemhogy létszámleépítés nem volt nálunk, de az elmúlt év végén 50-60 fő felvételére is sor került. Igaz, ma már hetente öt-hat jelent­kezőt kell elutasítanunk, de már arra is módunk nyílik, hogy a leg­kirívóbb esetekben „minőségi cse­rét” hajtsunk végre. Aki nem dol­gozik rendesen,'vagy fegyelme­zetlen, annak számítania kell arra, hogy amikor a gyárkapun kívül egyre többen várakoznak, gyor­sabban kitelik az útja - mondja Olajos Károly.- Az is igaz viszont, hogy jól kvalifikált szakemberekből még most is többre lenne szükségünk, például elektroműszerészekre, akiket a modem technológia igé­nyelne - veti közbe Csömör József. Jelenleg hatszáznegyvenöten dolgoznak az árokszállási hűtő­gépgyárban. Ez egyelőre biztos munkahelynek tűnik, hiszen - mint megtudtam -, máris le van kötve az egész első félévi kapacitásuk. Az áruházi hűtőberendezéseket a ha­gyományos német piac mellett eb­ben az évben Angliába és Olaszor­szágba is exportálják majd. Ami pedig a távolabbi jövőt illeti, az még biztatóbb: előrehaladott tár­gyalások folynak a jászberényi anyavállalat és egy zömében svéd megoldására. Innen az egyik irányban a hat kilométerre lévő Vámosgyörkön és az ellentétes irányban négy kilométerre lévő Viszneken, sőt Adácson is lesz távhívásos telefon, de Árokszállá­son, ahol többen élnek, mint a há­rom településen együttvéve, nem. A polgármester szavain eltű­nődve egy abszurd megoldás lehe­tősége merült fel bennem: Vámos- györk és Visznek között a legrövi­debb út Árokszálláson keresztül vezet. Az Erickson központhoz csatlakozó üvegszálas földkábel­lel talán csak nem csipkézik körbe a megyehatárt, hogy kikerüljék a jász települést? Azért egy halvány érdekeltségű multinacionális cég, az Elektrolux között közös vállalat létrehozására. Úgy tűnik, az árok- szállási gyárra a külföldi partner biztosan számít, hiszen mind a mélyhűtőládák, mind az áruházi hűtőberendezések beleillenek a profiljába. A község is nagy reményeket fűz ezeknek a tárgyalásoknak a si­keréhez. Azt tervezik, hogy az így szerzett tőkéből valóban megépí­tik a Lehel szomszédságában az ipari parkot, a telefont is magában foglaló infrastruktúrával együtt. Ezzel újabb vállalkozókat nyerhet­nének meg, újabb munkahelyek létesítésére. Talán akkor több jutna a még zömmel burkolatlan, az év nagy részében járhatatlan árokszállási utcák aszfaltozására is. Nagy a sor­ban állás, az októberi képviselő- testületi ülésen az önkormányzat csak egy utca aszfaltozására tudott pénzt megszavazni. Az is másfél millió forintba került. Ám a Deák Ferenc utcában is türelmetlenül várnak a szilárd burkolatra az em­feje fölül is elvihetik időközben a fedelet. A könyvtár ugyanis az egykori Ipartestület székházában van, a mozival együtt. A mai Ipartestület, magát jogutódnak dekralálva visszakövetelte az épületet, mond­ván, hogy azt 1910-ben a tisztes iparosok téglajegyeiből, saját pén­zükből építették. A választások Az embereket itt is túlságosan lefoglalják a megélhetés gond­jai, kevés idejük jut egymásra - mondja Tassy István fötiszte- lendő úr, a község köztisztelet­ben álló apát-plébánosa, utáni első képviselő-testületi ülé­sen egyelőre kompromisszumos döntés született: a felnőtt olvasóte­rem 36 négyzetméteres szobáját kizárólagos használatra megkapta az Ipartestület, a fennmaradt részt tál szakapparátusi munkáját irá­nyítja. A beszélgetés harmadik résztve­vője Szikora Ferenc polgármester, aki korábban már elmondta tele­fonkálváriájának történetét, most sorolja tovább az előbbi témához az adatokat. A község mindkét óvodája egy­kor államosított magánházban működik, mint ahogy államosított házba költözik majd az a tizenkét fős önálló rendőrőrs is, amelynek létrehozása égetően fontos közbiz­tonsági feladat. A három épület egykori tulajdonosainak örökösei már írásban jelezték, kérik vissza jogos tulajdonukat.- Én egyetértek a kártalanításuk­kal, de ha az épületeket adjuk vissza, az beláthatatlan következ­ményekkel járna az önkormány­zat, az egész község életében - mondja a polgármester. És ha ehhez még azt is hozzá­tesszük, hogy a Petőfi Sándor Mű­velődési Házra szintén az egykori tulajdonos, a most újjászerveződő közbirtokosság tart igényt, mint hírlik, akkor könnyen meglehet, közművelődési intézmények nél­kül marad a község. Jogász legyen a talpán, aki kibogozza itt a Jász­ságban a Redemptióval megkevert évszázados tulajdonosi szöve­vényt. Dr. Wirth Agnes államigaz­gatási szakképzettségű jogászdok­tor, ráadásul tősgyökeres árok­berek, a község polgármesterét pe­dig éppen ottjártamkor, a folyosón állította meg egy hasonló kéréssel érkező Szabadság-telepi küldött­ség: pénzzel, saját munkával ők is besegítenének, ha az önkormány­zat támogatná az útépítést. A helyhatósági testület azonban egyelőre még nagyon szegény, el­sősorban azért, mert még mindig nem tudja, milyen gazdag - azaz tisztázatlanok a mai napig a tulaj­donviszonyok. Ha precedenssé válik az ipartes­tület kontra községi könyvtár ese­te, és a megindult folyamat eszka­lálódik, könnyen megeshet, hogy a nagyközségnek nem marad egyetlenegy óvodája, sem műve­lődési háza, sem könyvtára, de még a most szerveződő rendőrőrs továbbra is a községi könyvtár használhatja. Ezzel a kompro­misszummal most mindkét fél elé­gedetlen. Igazán nem tréfaként mondom, de ennél talán salamo­nibb megoldás lett volna az is, ha a könyvtárat ünnepélyesen Ipar- testületi Olvasókör névre kereszte­lik át, s a kölcsönzés szüneteiben esténként, hétvégenként pedig az iparosok tartanák összejövetelei­ket ugyanabban a helyiségben, amit most a könyvektől kiürítettek és lezártak - testületi célokra. Ezekről a tisztázatlan tulajdon- viszonyokból adódó feszültségek­ről hármasban beszélgetünk dr. Wirth Agnes hivatali szobájában. A fiatal jogásznő szerintem a me­gye utolsó nagyközségi tanácsi vé- bétitkára, aki a polgármesteri hiva­Naponta 230-250 mélyhűtőládát gyártanak az árokszállási hűtőgépgyár szerelőszalagán. Teljes felfutás esetén ez a mennyiség 300-ra nő. szállási redemptus-család leszár­mazottja. Mégis, a faluban lévő másik feszültség forrása - ezt maga is jól tudja - az ő személye, illető­leg a személye körül a képviselő- testületben kirobbant személyes­kedő jellegű vita. December 6-án és 7-én kétnapos képviselő-testü­leti ülésen került volna sor a jegy­zőválasztásra, a helyzetet az is bo­nyolította, hogy az árokszállási jegyző körjegyzői feladatokat is el kell lásson, a társközség a válasz­tásokon az önálló önkormányzatot kiküzdő Jászágó. A két település egybehangzó, méghozzá minősí­tett többséggel meghozott dönté­sére lett volna szükség. Wirth Ag­nes az ágóiaktól ezt 7:1 arányban megkapta, az árokszállásiak azon­ban csak 7:6 arányban szavaztak rá. fgy a mai napig fennmaradt az a patthelyzet, hogy a közigazgatási ügyeket ideiglenesen a vébétitkár vezeti, a polgármester, akit mint volt tanácselnököt független je­löltként, de az MDF támogatásá­val választották meg, pedig egy polarizálódó képviselő-testület élén, nagyon keskeny mezsgyén próbál egyensúlyozni. Kötéltánc ez a javából. És vajon kinek az érdekeit szolgálja? Nem a pártok, személyek törésvonalai mentén repedezik az önkormányzati testü­let. Pedig a neheze még hátravan: hamarosan dönteni kell a helyi adók kérdéséről, az önkormányza­ti intézmények költségvetéséről, egyszóval egy szabad jász telepü­lés rangjához méltóan el kellene kezdeni működtetni a közösséget. Rideg Gábor A „Makóna” építési iroda tervezte a szentesi baromfifeldolgozó mintaboltját. Az épület másik részében „zöldpatika” kapott helyet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom