Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-17 / 14. szám
10 Néplap 1991. JANUAR 17. A TUDOMÁNY VILÁGA Az életé az elsőbbség A világ komoly autógyártó cégei évtizedek óta milliárdokat fordítanak arra, hogy a gépkocsik ütközése esetén az utasok életét megmenthessék. Nincsenek tehát könnyű helyzetben azok a konstruktőrök, akik az autók úgynevezett passzív biztonsága növelésével foglalkoznak, hiszen a fizika törvényei nagyon kemény ellenfelek. Már alacsony sebességnél bekövetkező ütközéskor is hatalmas energia hat mind az autóra, mind pedig utasaira. Az európai statisztika szerint a legtöbb baleset 50-60 kilométeres sebességnél következik be, és sajnos több halállal végződik. Ezért a feladat óriási, mégpedig olyan gépkocsikat gyártani, melyek egy ütközésnél minél nagyobb esélyt adnak az életnek. A biztonságos autó "receptje" már régen megfogalmazódott. Robusztus, merev utastér, mely elöl és hátul energiaelnyelő zónában folytatódik. A hagyományos felépítésű gépkocsiknál ez azt jelenti, hogy az autó orra a motorral együtt, illetve a csomagtér fő szerepet játszik a leggyakrabban előforduló ütközéseknél. A progresszív gyűrődő zónákat és a belső teret ma már számítógéppel tervezik meg, majd az ütközési kísérletek következnek. Az életnagyságú, érzékelőkkel ellátott bábuk a legkisebb sérülést is jelzik a konstruktőröknek. Frontális ütközéskor a térdízület, a mellkas és a fej van kitéve a legsúlyosabb sérüléseknek. Az ilyen jellegű sérülések nagymértékben csökkenthetők az úgynevezett aktív biztonsági elemekkel. Az összecsukló kormányoszlop, a biztonsági öv megfeszítő elektronikus és mechanikus berendezések, a felfúvódó légzsák már kiérdemelték az életmentő címet. Az oldalirányú ütközések okozta sérülési veszély csökkentése érdekében az ajtókba merevítő acélcsövek kerülnek beépítésre, valamint megerősítik az oldaloszlopokat. A Mercedes-Benz (képünkön) és a Volvo helyezte a legmagasabbra a mércét a biztonságot tekintve, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a biztosító társaságok baleseti adatai alapján ütközéskor kocsijaikban van a legnagyobb esélye az embernek. L.Z. Energiamegtakarítás - biztonság - környezetvédelem Csúcstechnológia a tömítéstechnikában Ami a gépkocsigyártásban a Mercedes, az a tömítéstechnikában a Burgmann, amely immár 106 éves múltjával a legtapasztaltabbak közé tartozik ezen a téren. Kizárólagos magyarországi képviselője a Kintzly & Co. Kft., amelynek életrehívásában oroszlánrésze volt egy magyar származású, ma Németországban élő mérnöknek, Eötvös Péternek, aki az Eötvös család egyenesági leszármazottja, s aki több mint húsz éve dolgozik a Burgmann legnagyobb megrendelőjének számító Hoechst cégnél.- Eötvös úr, milyen megoldások jelentik ma a tömítéstechnikában a csúcstechnológiát, és milyen előnyöket jelent ipari alkalmazásuk?- A tömítések és armatúrák roppant fontos gépelemek, legfőképpen a vegyiparban, távfűtő rendszereknél, víz- és szennyvíz- tisztító technológiákban. A rosszabb, gyengébbb minőségű tömítések alkalmazása esetén gyakori az üzemzavar, aminek minden esetben az a következménye, hogy a környezetre káros anyagok lépnek ki a szabadba. A csúcstechnológia kínálta megoldások a hibalehetőségeket eleve lecsökkentik, ami rendkívül fontos a környezet védelme szempontjából. Ma már olyan technológiákat is alkalmazunk, melyekben nincs szükség tömítésre. Ilyen például az úgynevezett mágneses kuplung, amely főként szivattyúknál alkalmazható. Ennek lényege, hogy a szállított közeg nem léphet ki a szivattyútestből, a szivattyúházból, hiszen nincs tömítésre szükség. A teljesen hermetikus lezárás mellett mágnes hajtja meg a forgórészt, tehát nincs olyan tengely, amely kinyúlik a házból, nincs mit tömíteni - e helyett egy forgó mágnesrendszerrel hajtják meg a szivattyút.- Mi a piaci filozófiája a Burg- mann cégnek, és milyen elképzelésekkel jöttek Magyarországra?- Legfontosabb elképzelésünk, hogy nem csak a Burgmann által képviselt csúcstechnológiát hozunk Magyarországra, és nem csak közvetlen technológiákkal kapcsolatos problémákkal foglalkozunk, hanem magyar kollégáinknak minden üzemi problémájában szeretnénk segítségükre lenni, tehát főként szellemi exportot igyekszünk kínálni. A másik roppant fontos dolog amit hangsúlyoznom kell, hogy eddig a Nyugatról behozott árukat a különféle kereskedelmi vállalatok rendelték meg és osztották el. A felhasználók, a gyárakban dolgozó mérnökök soha nem láttak egyetlen tanácsadó mérnököt sem a gyártók részéről, e mellett azt tapasztaltam, hogy olcsó, tehát gyenge minőségű árut, kifejezetten magas áron is elfogadtak a magyar üzletkötők. Ennek mi úgy tudjuk elejét venni, hogy nyomtatott, mindenki számára hozzáférhető árlistával lépünk fel, tehát bárki tisztában lehet azzal, hogy mit és mikor gazdaságos venni vagy nem venni - nyílt lapokkal kívánunk játszani. DJ. A világ legrégibb civilizációja A régészeti leletek számos esetben utóéletük során válnak szenzációvá, és nem akkor, amikor a csákány vagy az eke kifordítja őket. így történt ez a Belgrád közelében lévő Vinca különösebben érdekesnek nem ítélt cserepeivel is. A földből kiemelt tárgyakon - tányérokon, vázákon, szobrokon lévő jeleket - háromszögeket, kereszteket, csigavonalat, stilizált állatfigurákat - csupán díszítésnek tartották. Pontosabban egy primitív Duna- menti civilzáció emlékeinek. Az írás Európában született A jelek több hónapig tartó elemzése már sejtette a régészeti szenzáció lehetőségét. Egy amerikai tudóscsoport e tárgyak életkorát vizsgálta, s a dendrokrono- lógia révén két határpontot jelölt meg: a régebbi leletek Krisztus előtti 5300-ból, az újabbak 3500-ból származnak. (A dend- rokronológia - a görög dend- ron=fa kifejezésből - a leletek rétegében talált növényi maradványokat elemzi.) Márpedig ha ez a tudományos megállapítás helytálló, akkor el kell vetni azt a feltevést, hog e rejtélyes rajzokat előállító civilizáció kapcsolatba hozható a mezopotámiai városokkal, amelyek csak a negyedik évezredben alakultak ki. Ha pedig végérvényesen igazolódik, hogy a vincai jelek nem díszítőmotívumok, hanem írás- jélek, nos, ez nem kevesebbet jelent mint azt, hogy az írás eredete - melyet a tudósok Keleten a Tigris és az Eufrátesz folyók között véltek megtalálni - átkerül Nyugatra, pontosabban Európa szívébe. A vincai civilizáció A Jugoszláviában kiásott tárgyak tanulmányozásához most már a paleolingvisták (ősnyelv- kutatók) és epigráfisták (íráselemzők) is társultak. Harald Haarmann, az indogermaniszti- ka és a mínoszi-mükénei írásjelek szakértője terjedelmes írástörténeti tanulmányában külön fejezetet szentelt a "vincai civilizációnak", amely - mint írja - "a neolitkor sötét kis falucskáját a civilizáció bölcsőjévé avatja." Káosz a szívben Az egészséges szív kaotikusán ver, ám a szívinfarktus előtt a szívverés szabályossá válik. Ez a váratlan felismerés lehetőséget nyújthat a betegség megelőzésére. A káoszkutatásra alapozva Kaliforniában fejlesztettek ki olyan eljárást, amellyel a szív ritmusából a fenyegető szívizom infarktusra lehet következtetni. Egészséges szív esetén két egymást követő szívverés közti idő mindig különböző. A kaotikus szívverés valósítja meg a pillanatnyi külső körülményekhez való optimális alkalmazkodást. Néhány órával az infarktus előtt a szívverés feltűnően rendezetté válik. Képes technikatörténet A kerék Vajon hol találhatjuk korunk óriási technika fejlődésének kezdetét? Ennek megfejtésével sokan foglalkoztak és úgy véljük, az ókorban a mai űrrakétához hasonló, forradalmi fejlődést jelentett a kerék feltalálása. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a feltaláló neve, nemzetisége és helye örökre rejtve marad. Csak az ismert, hogy a ránkmaradt, fából A kerék legrégibb, művészi ábrázolása dombormüvön, a mezopotámiai Ur városából. Az első kerék. 1 készült és a képünkön ábrázolt i kocsikereket Ur város romjai *’ közt találták meg és az időszámításunk előtti 4. évezredből származik. A ma körülbelül hatezer éves leletet a milánói Museo Na- zionale della Scienza e Technika "Leonardo da Vinci" múzeumban őrzik. Érdekes módon, szintén Ur városából származik a kerék első és így a legrégibb művészi ábrázolása is: a kőből készült dombormű egy babiloni katonát ábrázol harci kocsijával, amelyen világosan kivehető a milánói múzeumban őrzött eredetijével való hasonlatossága. Haarmann felismert bizonyítékai: a felső sorban a Vin- ca-i írás (Krisztus előtt 5300- 3500-ból). Az első sorban a krétai, úgynevezett lineáris A-írás (kr.előtt 1700 körül). A szobor egy sajátos kultúra emlékét őrzi. Haarmann professzor szerint ugyanis "újra meg kell írnunk a földrész (tehát Európa) történetét, figyelmen kívül hagyva az olyan bölcs megállapítást, mint például azt, hogy keletről jön a fény. A vincai írás és a térségben lévő leletek ugyanis olyan eredeti kultúra létezését bizonyítják, amely itt született, s Ukrajna nyugati feléig, délen pedig Görögországig, az Égéi szigetekig, Krétáig, Nyugaton Dél-Itáliáig terjesztette ki sugárzó hatását. És ez mindaddig, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítják azt jelenti, hogy a világ legrégibb civilizációját találtuk meg." Mit mondanak az írásjelek? Kétségkívül izgalmas kérdés, hogy miképpen jutottak el a kutatók odáig, hogy írásainak tekintették az addig díszítő rajzoknak vélt jeleket. Nos, Haarmann és mások feltevéseiből indultak ki. Nevezetesen abból, hogy e jelek elődei és nem utódai az ékírásnak. Haarman és társai tehát a legrégebbi írások leszárma- zottait vették tüzetes vizsgálat alá. És arra a következtetésre jutottak, hogy vincai jelek a nyugati civilizáció két legrégebbbi- nek tartott jelcsaládjához hasonlítanak, a krétai "lineáris A" és a "lineáris B" jelekhez. Az előbbiről mostanáig csak annyit tudunk, hogy 85 jelből, ideogram- mából áll, s a jelentését még titok fedi. A lineáris B viszont ismert: 1950-ben megfejtette egy brit titkosszolgálati írásszakértő. Szerinte ez a jelcsalád 85-90 szó- tagjelből és mintegy 100 számjelből áll. A már idézett Haarmann írja, hogy a vincai jelek közül mintegy hatvanat azonosítottak, ezek a lineáris A-hoz és B-hez hasonlítanak. És ez a biztos alap, figyelembe véve, hogy e vázákon, tányérokon, szobrokon található jelek száma 220 körül van. Vagyis túl sok ahhoz, hogy ABC legyen, nyilván számokat, mértékegységeket is tartalmaz. De a jelek semmiképpen sem díszítő szerepet töltenek be - szögezi le Haarmann professzor. A bölcső Közép-Európában ringott További izgalmas kérdés, hogy mi lehet a jelentősége, netán a következménye a Krisztus előtti 2000-1200 körüli időből származó krétai írás és a tőle több mint ezer kilométerre talált vincai lelet közötti kapcsolatnak. Nos, a választ csak a régmúlt összetett kutatásai adják meg. "Az összehasonlító elemzés, a nyelvészet és egy kis szerencse segíthet az előbbre jutásban legalább azoknak a jeleknek a megfejtéséhez, amelyeket már azonosítottunk. Ennek alapján a vincai és a krétai jelek hasonlósága nem meglepő. A legújabb régészeti kutatásokból tudjuk, hogy Kréta és a Kikládok sziget- csoport egy elsüllyedt európai őskultúra utolsó bástyái voltak, melyeket az indogermán invázió pusztított el Krisztus előtt 3500 körül. Ebből az eredeti kultúrából most valószínű, megtaláltuk a kisugárzási központot... ami továbbterjedt a mai Magyarországot, Romániát és Bulgáriát érintő területekre is." Milyen volt az európai őscivilizáció? A holt, de immár beszédessé vált tárgyak mellett a kutatók megkísérelték megmutatni azt is, hogy vajon kik formálták, használták e tárgyakat. Vagyis, hogy kik voltak az európai "ősszülők"? Kik lehettek azok az emberek, akik már a Krisztus e- lőtti hetedik évezredben sajátos civilizációt alkottak, és a hatodik évezred második felében pedig már írtak is? André Martinet mindenesetre azt írja róluk, hogy a neolitikus dunai népek anyajogú társadalomban éltek, a legfőbb istenségük a termékenység anyaistennője volt, s hogy többre becsülték a mezőgazdasági eszközök és a mindennapi élet tárgyainak előállítását a harceszközöknél. Marija Gimbuts és kutatócsoportja szintén a mezőgazdasági tevékenységre helyezi hangsúlyt, erre egyebek között a tányérokból és a rajtuk lévő spirál rajzolatokból következtet. Tudni véli, hogy két-három szobás házakban laktak, ahová a tetőn keresztül lehetett bejutni. Egy-egy falu lakossága 20 ezer körüli lehetett, s ezt legfeljebb 1500 ház alkotta. Figyelemre méltó, hogy templomaikban az ősökhöz imádkoztak a számos istenség mellett. Ezek közül azonban a legfontosabb az anyaistennő volt, egy erős csípőjű, nagymellű nőalak - a termékenység jeleivel. Az európai őscivilizációról minden kutatónak az a véleménye, hogy békés természetű volt. Hiszen a sírokban - ahová nem hamvasztott, hanem eltemetett halottak kerültek, az indogermán szokással ellentétben nem találtak fegyvereket. Ezt a nyugodt és termékeny civilizációt körülbelül Krisztus előtt 3500- ban rombolták le. Divatos kifejezéssel, a tudomány rehabilitálta őket, méghozzá szenzációval: hajdani létük azt bizonyítja, hogy az indogermán ősök előtt már volt e földrészen egy nagy európai pa- leokultúra. K.E.
