Új Néplap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám

Néplap 1991. JANUÁR 12. Szombati jegyzet Én nem tudok házat építeni Bevallom, sokáig nem is gondoltam arra, hogy esetleg szükség lenne e nem létező tudá­somra. Valahogy belefeledkeztem a termé­szetesnek tűnő munkamegosztásba; az újságíró újságot ír, a kőműves házat épít, a tanár gyere­keket tanít, a pék megsüti a kenyeret. Annál is inkább szívesen megfeledkeztem építési ambícióimról, mert ha száz évben egy­szer támadt is kedvem rá, tisztában voltam vele, hogy tehetségem és szakértelmem nincs hozzá. Tehát úgy járnék, mint Kőmíves Kelemen: amit raknék estig, leomolna reggelre. Nem volt lelkifurdalásom se, hogy az építő­ipar „alkotásában", a lakótelepen levő lakáso­mért gürcölhettem néhány évet, egybeszakítva éjszakákat nappallal, ünnepet hétköznappal. Egészen természetesnek vettem ezt mindad­dig, amíg... egyik településünkön szem- és fül­tanúja nem voltam egy lakossági fórumnak. Sok minden szóba jött, de egy valami nem hagy nyugodni. Egy férfi indulatos szavakkal adott hangot véleményének: mégiscsak nagy pazarlás, hogy az értelmiségieknek házat építünk, mikor évtizedekkel ezelőtt mindenki magának épített. Megtoldotta ezt egy másik férfi, hogy ő bizony szinte egyedül építette az otthonát, szívesen megmutatná bárkinek, aki követni akarja a pél­dáját. Lehet itt spórolni, kérem! Az utóbbi időben nem először hallottam ilyen elkeseredés szülte érveket. Ilyen egymásra mu­togatást. Az elmúlt évtizedekben sikerült egy­másnak ugrasztani a különböző rétegeket és ne­meket. A munkásságot az értelmiség ellen han­golták, és viszont. A nőket a férfiak ellen, és ezzel .sikeresen elterelték a figyelmet a valódi problémáról. Ha például válás után egy férfi albérletben lakott, azért „természetesen” a fele­ség volt a hibás, mert a 20-40 százalékos gyer­mektartás lehetetlenné tette a férfi helyzetét. Holott akkor se tudott volna lakást venni, ha az egész fizetését megkapja. Ehhez hasonlónak érzem azokat az összeug- rasztásokat is, amelyekkel a különböző rétege­ket állították egymás­sal szembe. Amikor érdekeik érvényesíté­sét csak egymás rovására képzelték el. És ez - bár a rendszer megbukott - benne maradt az emberek fejében. Mert valóban „nemes” gondolat, hogy min­denkinek van két keze, építsen házat magának! Én ezt tovább fűzném: Tudnak önök olvasni? Igen. Akkor teljesen fölösleges iskolába adni a gyerekeket, hiszen önök is meg tudják tanítani olvasni, írni. Vagy nem értenek hozzá? Netán nincs rá idejük meg türelmük? Miből gondolják, hogy a pedagógusnak van ideje arra, hogy házat építsen magának, ha fedelet szeretne a feje fölé? Az egri színház nagy sikerrel játssza Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker? című da­rabját. A szereplők egy-egy réteget képviselnek a társadalomból. Egy bezárt szobában revolver­rel tartják sakkban egymást - mindig az, akihez éppen kerül a fegyver. Mindenki a maga érdekeit akarja érvényesíteni - abszolút módon. A nemesi származású úr egységet akar, indulóra menetel- tetni mindenkit. A paraszt fölszántani, bevetni az egész országot. Fölszántani a házak, a könyv­tárak helyét is. Az értelmiségi ki akar nyírni mindenkit - neki nincs szüksége senkire. Végre kiszabadulnának a szobából. Kiderül azonban, hogy amíg sakkban tartották egymást, a kivezető utat elzárták előlük. Az ajtó mögött falba ütköz­nek. Lehet, hogy velünk is ez történik? Amíg foly­tatjuk itt primitív kis vitáinkat arról, hogy a társadalomnak kire van nagyobb szüksége: a munkásra, az értelmiségire, a parasztra, a vállal­kozóra, a nőre vagy a férfire - észre se vesszük, hogy Európa kapui becsukódnak előttünk? Bemutatjuk a régió köztársasági megbízottját A volt olimpiai kerettag új feladattal,, birkózik’ ’ Beszélgetés dr. Skultéty Sándorral Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megye köztár­sasági megbízottja, dr. Skultéty Sándor nyolcadmagával ja­nuár 3-án vette át megbízólevelét Göncz Árpádtól a Parla­mentben. A magyar joggyakorlatban eleddig nem alkalma­zott tisztség címzetes államtitkári rangnak felel meg. A meg­bízatás - ha egyéb körülmények nem indokolják - a megbízó köztársasági elnök hivatali idejére szól. Szakmai felettese a belügyminiszter, a fegyelmi jogkört pedig a miniszterelnök gyakorolja felette. Dr. Skultéty Sándor új minőségében először a hét közepén járt Szolnokon. Ez alkalommal készítettük vele az interjút - a köztársasági megbízott készséggel válaszolt kérdéseinkre.- Köztársasági megbízott úr! Gratulálunk kinevezéséhez, és kérjük, mutatkozzék be az Új Néplap olvasóinak!- Negyvenhat éves vagyok, több generációra visszatekintve is tős­gyökeres abonyi lakos. Pedagó­guscsaládból származom. Édes­apám testnevelő tanár, sportvezető - ő nevelte például Varga János olimpiai és birkózó világbajnokot. Édesanyám tanítónő. Három test­vérem van. Alsó és középfokú iskoláimat Abonyban végeztem. Középisko­lás koromtól aktívan sportolok, 17 évesen birkózó olimpiai kerettag voltam. A sport mellett a zene is érdekelt - több hangszeren B-kate- góriás vizsgával rendelkezem. A középiskola elvégzése után a sze­gedi tanárképző főiskola matema­tika-kémia szakán tanultam. Abonyban kezdtem tanítani, majd 1972-ben a helyi nevelőotthonba kerültem. Egy év múlva úttörőel­nök lettem aceglédi járásban, majd A felújított ház. Az épület falán elhelyezett emléktábla. A Kossuth-ház kálváriája 1904-ben készült fényképfelvétel a ’48-as honvédekkel. Felújították Mezőtúron az egykori Czebe— Teleki-féle kúriát, amelynek kétszer volt vendé­ge Kossuth Lajos. Először a haza védelmére szólító alföldi toborzóján ’48 szeptemberében, majd 1849 júliusában. E ház előtt fényképezték le 1904-ben az akkor még élő ’48-as honvédeket. Az 1800-as években épült házat néhány éve veszély fenyegette. No, nem csak az idő, hanem a helyi hatalmasságok részéről is. Egy át nem gondolt kórházbővítési terv miatt útban volt a régi épület. Szerencsére Cs. Kiss Imre, az egy­kori gazdsági igazgató ellenezte a lebontást, és mindent megtett az épület megmentése érdeké­ben. (Most belsőellenőrként dolgozik ugyanott.) Végül a kórházbővítés elmaradt, pedig már a tervek is megvoltak, így a Kossuth-ház is meg­menekült. A 315 négyzetméter alapterületű ház felújítása 4 millió 2 ezer forintba került. Kicserélték a teljes tetőszerkezetet, külsőleg az 1904-es állapotnak megfelelően állították helyre. Ebben a munká­ban anyagilag is segített az Országos Műemlék­felügyelőség. Jelenleg a belső munkálatok van­nak hátra, és tervek szerint jól fogja hasznosítani az épületet a kórház. (Fotó: Tarpai Zoltán) 1980-ban - többszöri megkeresés és gyúrás után - a járási pártbizott­ság művelődésügyekkel foglalko­zó munkatársa. Két év elteltével feimondtam. Néhány szakmailag alkalmatlan iskolaigazgatócseréjé­nek kezdeményezése miatt támadt konfliktusom a vezetőkkel. Fel­mondásom után - a közben meg­szerzettjogi végzettség birtokában - a „közbelépések” miatt csak na­Dr. Skultéty Sándor: Az önkor­mányzatok és a köztársasági megbí­zott között nincs alárendeltségi vi­szony. gyón nehezen tudtam elhelyezked­ni. Végül téeszjogtanácsos lettem, majd 1989-ben Cegléden jogtaná­csosi munkaközösséget alakítot­tam, és ott dolgoztam a legutóbbi időkig. 1988-ban kerültem szoros kapcsolatba az akkori ellenzéki mozgalmakkal, attól kezdve min­den megmozduláson - Lakitelek, Bős-Nagymaros, stb. - részt vet­tem. Nős vagyok, feleségem pedagó­gus, két gyermekünk van. Abony­ban lakunk - és ott is maradunk. A bemutatkozáshoz még hozzáten­ném: a sporthoz az aktív korszak után sem lettem hűtlen, és rengeteg sportbarátom van itt, Szolnokon is.- Hogyan lett köztársasági megbízott?- Mindig keveselltem a jogtaná­csosi feladatot. Ne tűnjék szerény­telenségnek, de így igaz: többre hi­vatottnak éreztem magam. Tavaly egy tételes önéletrajzzal megkeres­tem a belügyminisztert, és felaján­lottam, hogy - ha úgy látja jónak - „használjon”. Egy hónap elmúltá­val egy még részletesebb önéletraj­zot kértek, majd országgyűlési bi­zottság elé hívtak, és ott közölték, hogy ilyen megbízatást szánnak nekem. Ezzel óriási bizalmat kap­tam, és erre van szükségem. Nagy szavaknak tűnnek, de képesnek ér­zem magam arra, hogy „megbir­kózzam” a feladattal. Közhely ez is: a fizetésem jóval kevesebb, mint a korábbi munkahelyemen, 58.500 forint bruttóban.- Mi a lényege a köztársasági megbízott munkájának?- Végső soron a magyar közigaz­gatás kialakításának segítése, amin a demokrácia sikere is nagyban múlik. Közelebbről pedig az ön- kormányzatok törvényességi ellen­őrzése és a másodfokú hatósági el­járás. Ehhez a munkához a közeljö­vőben létrehozzuk a köztársasági megbízotti hivatalt és a területi hi­vatalokat. A régió minden megyé­jében lesz egy 25-30 fős területi hivatal. Az új intézmény nem nö­veli az államigazgatásban dolgo­zók létszámát, mivel ezzel párhu­zamosan a megyei önkormányzat apparátusa erősen megfogyatko­zik. A megbízotti hivatal tevékeny­ségi köre persze sokkal szélesebb az említett fő profiloknál. A polgár- mesterek képzésével is foglalko­zik, és a tipikusan jó, illetve rossz döntések név nélküli közreadásá­val módszertani segítséget is nyújt az önkormányzatoknak. Termé­szetesen a nyolc köztársasági meg­bízott igyekszik összehangolni munkáját. Havonta egy alkalom­mal rendszeresen konzultálunk egymással.- Biztosan feltették már Önnek a kérdést: szakmai vagy politikai természetűnek tekinti megbíza­tását?- Az államigazgatás szakma, és én nagyon remélem, hogy ezen a területen feléled és általános lesz a „szakmaszemlélet”. Megbízatáso­mat tehát elsősorban szakmai jelle­gűnek tekintem. Politikai megbíza­tás annyira, amennyire a törvé­nyeknek politikai tartalma van - is­mert, hogy a törvények politikai döntések alapján születnek. Ha úgy tetszik, megbízatásom jellemzője a közigazgatási politika alakítása, megvalósítása szakmai módsze­rekkel. Ennek szellemében fogok hozzá a megbízotti hivátal szemé­lyi állományának kialakításához is. Tehát elsősorban és döntően a szakmai kvalitások lesznek a kivá­lasztás szempontjai. Hozzáteszem:- eddig egy párt sem keresett meg személyi ajánlatokkal.- Hivatalba lépése óta mivel töltötte ezt a néhány napot?- Az újságírókkal! Sokan meg­kerestek, és én szeretnék a sajtóval jó kapcsolatban lenni. A néhány nap alatt igyekeztem azokat a leg­fontosabb adatokat, tényeket ösz- szegyűjteni a régióról - lakosság­szám, ügyiratforgalom és egyebek -, amelyek a munka megkezdésé­hez elengedhetetlenül szüksége­sek. Emellett a központi hivatal ki­alakításával telt el a legtöbb idő.- Jelenlegi ismeretei alapján mely területeken számíthat a leg­több nehézségre, hol lesznek a kritikus pontok?- Damoklész kardjaként lebeg a fejünk fölött a hivatal lejáratásának veszélye. Például: elveszti tekinté­lyét, ha a bíróság sorozatban a hi­vatal álláspontjával ellentétes dön­tést hoz. Ez a veszély is arra kény­szerít, hogy komoly szakmai felké­szültségű gárda legyen a hivatalok­ban. Gond az is, hogy a hatáskörök még nem tisztultak le, az önkor­mányzatok nem rendelkeznek mű­ködési szabályzattal, egyelőre hi­ányzik a képviselő-testület hatás­köri leírása, stb. A szerepeknek mi­előbb tisztázódni kell, azzal a köz- társasági megbízotti intézmény te­vékenysége is konkrétabbá válik. Még az sem világos, hogyan szűr­jük ki a törvénytelen határozatokat - azokat, amelyeket nem fellebbez­nek meg az állampolgárok, mert kedvezőek számukra, de különben törvénytelenek.- Még egy kérdést engedjen meg: milyen gyakorisággal lát­juk megyénkben?- A funkciót „mozgó hivatal-' ként” kezelem. Szeretnék heti egy napot itt tölteni, természetesen nem reprezentációs célból. Szándékom, hogy fogadóórákat tartok majd, meglátogatom az önkormányzato­kat is, és nem udvariasságból, ha­nem jó értelemben vett szolgálat­ból . Az önkormányzatok és köztem hivatalból sincs főnöki-beosztotti viszony. Az új közigazgatás szelle­méből adódik, hogy az emberi kap­csolatok szerepe megnő. Szemé­lyes kapcsolatok, tapasztalatok nélkül megbízatásomnak nem is tudnék eleget tenni.- Sok sikert kívánunk munká­jához, és köszönjük a beszélge­tést! Berki Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom