Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)
1990-12-08 / 207. szám
4 Néplap 1990. DECEMBER 8. A FÁK IS MEGÖREGSZENEK Szomßatijegyzet Kilátszik a semmi Mi lesz a Zagyva-parti erdő sorsa? Szolnok sajnos nem büszkélkedhet zöldövezeteivel. Az a kevéske fás terület, mely a városközpontban megtöri a tégla és a beton uralmát, a "civilizáció" sivárságát, intenzív levegőszenynyezéstól szenved. A város külső területeit ugyan még a természet kis darabkájának illúzióját keltő erdők díszítik, de a faállomány jó része bizony elöregedett, felújításra szorul. A Zagyva árterületén a KÖTIKÖVIZIG kezelésében lévő véderdők a vízgazdálkodásban játszott szerepük mellett közjóléti funkciót is ellátnak, hiszen a közeli lakótelepeken élők pihenését, felüdülését biztosítják. Ezek a nyárfa-erdők már negyvenötödik életévüket tapossák, tehát aggastyánkorba léptek. Erre mi sem jobb bizonyíték, mint a kidőlt, beteg fák sokasága. Ezért joggal életveszélyesnek minősíthető a többezer ember szabadidős tevékenységének színteréül szolgáló erdő.- Vajon mi lesz a Zagyva-parti fák sorsa? - kérdeztem Czeglédi Istvántól, a KÖTI-KÖVIZIG erdőmémökétől.- A szóban forgó, 4,7 hektáros erdőrészletet, figyélembe véve egészségi állapotát, öt évvel ez előtt ki kellett volna vágni - kezdte -, de a lakosság kérésére mindig letettünk róla. Most azonban már annyira idős a faállomány, hogy a tarvágás nem tűr további halasztást. Ezért az önkormányzattal egyeztetve úgy döntöttünk, hogy az erdő kitermelését két lépcsőben valósítjuk meg. A jövő évi tervben szerepel a terület felének kivágása, míg a másik felére, várhatóan 3-4 év múlva kerül sor.- Mikor kezdődik a csemeték telepítése, és milyen fafajokra gondoltak?- Arra törekszünk, hogy a fák kivágása és a tuskózás után minél rövidebb idő alatt a földbe kerüljenek a fiatal csemeték. Olyan parkjellegű állományt akarunk ültetni, amely béleilleszkedik a környezetbe és hosszabb ideig fenntartható. Ezért ezüstjuhar, nem pelyhedző nemesnyár, valamint díszítőelemekként tölgy- és nyírfák telepítését szeretnénk mielőbb elvégezni. Arra azonban, hogy a csemetéből megfelelő környezetvédelmi hatású, esztétikus erdő fejlődjön, még legalább tíz évet kell vámunk. L.Z. Kétnapos a hír, miszerint a romániai parlamentben az ellenzéki pártok lemondásra szólították fel a vezetőséget (kormányt és elnököt egyaránt), mivel szerintük közel egy év alatt sikerült teljesen tönkretenniük az országot. Külpolitikailag elszigetelődött Románia, belpolitikájában a diktatúra éveire is rálicitált, gazdaságilag teljes a csőd - így az érvelés. Aki nem látja a saját szemével, talán el sem hiszi, milyen siralmas képet mutatnak az*utcák, a terek, az üzletek... A diktátor idején csak élelmiszer nem volt (az élelmiszerüzletekben mindenféle műanyag, fém és egyéb vacakot árultak, például seprűt is), de a többi boltban volt áru, mondhatni, némelyekben bőséges választék is például ruhaneműből, cipőkből, edényekből... Most szinte semmi. Tessenek elképzelni egy annál nagyobb áruházát Marosvásárhelyen, mint Szolnokon a Centrum és a Skála együttvéve. Hangzatos a neve: Luxor. Ide tért be szemlélődni szolnoki barátom, én nem tarthattam vele egyéb dolgaim miatt. Utána elképedve mesélte, hogy hihetetlen, mennyire üres minden részleg. Az edényosztályon (ahol én valamivel több, mint három éve sokféle - zománcozott fém, teflon, üveg, porcelán és egyéb terméket láthattam) valami pléhcsuprok vannak, egyéb nincs. A férfi rövidáru osztályon a hatalmas ürességben mindössze öt ing volt kiaggatva, ugyanaz a szín, ugyanaz a méret. De - szerinte - mindennek a csúcsa a méteráru osztály volt, ahol az égvilágon semmit nem látott az üres polcok és pultok között álldogáló három elárusítónőn és a kasszásnőn kívül, aki viszont tettrekészen ült a pénztárgép mögött. Kérdi a haver, akinek túl meredek ez az abszurditás: ezek árulják a semmit?! Persze - mondom messzemenő megértést tanúsítva a magától értetődő helyzettel szemben -, te miért nem vásároltál? Hogy képzeled? - kérdi tovább értetlenkedve a szolnoki barátom. Valahogy így: Ha már bementem, és ha már szolgálatkészen ott állnak az eladók, hát beszélgessünk, cselekedjünk, ne érezzék, hogy feleslegesek, és én se úgy távozzak, hogy hiába tértem be. Talán ezzel kezdhetném:- Kezét csókolom, látom, most éppen nincs az a szép sötétszürke szövet, de ha lenne, most az áremelés után - (mert ugye, megemelték az árát a semminek) - mennyibe kerülne?- Annak, kérem szépen, négyszázharminc volt métere, most ezerszáz lenne.- És az a sötétkék, enyhén csíkos?- Az most nyolcszázötven.- Különben én egy barna nadrágot csináltatnék...- A sötétre gondol? Az nyolcszáz. Gondolom, eddig már belemelegedett és beleélte magát a helyzetbe, s a kellő lendülettel belefeledkezett a szituáció izgalmaiba, készen áll, hogy alapvető tevékenységét végezze. Megkockáztatom:- Legyen szíves, mérjen le nekem egy méter tizenöt centit ebből a sötétbarnából. Gyakorlott mozdulattal leveszi a polcról a semmit, és a méteresével (mert az még van), nagylelkűen rámér még tíz centit, de csak a kért mennyiséget számlázza. Halkan nyugtázom kedvességét, mire legyint: á, semmiség az egész. A számlával a pénztárhoz megyek. Gondban vagyok, közlöm a kasszásnővel:- Sajnos, csak nagy semmim van. Tud visszaadni?- Hogyne kérem - feleli vidáman -, rengeteg apró semmim van, papír semmi is és fém semmi is. Melyiket óhajtja?- Mindegy - mondom nagylelkűen, hogy ne okozzak neki külön gondot. Beüti a pénztárgépbe az összeget, kicseréljük a semmijeinket, és a nehezén túl lévén, könnyed mozdulatokkal közeledek a pulthoz, ahol az eladó már színes csomagolópapír-semmibe csavarta a semmit. Igen ám, de útközben elhullathattam a számlát.- Most mit tegyek - kérdem kissé elbizonytalanodva az eladót -, nem találom a számlát. Hála istennek, nincs fennakadás,'átnyújtja á semmimet és a boldogságtól, a jól végzett munka örömétől sugározva közli:- Nem tesz semmit. Én is elégedetten távozom, süt a nap, szép az élet, hónom alatt a semmi. Eszembe sem jut, hogy abból a nadrágból, ami ebből a vásárfiából készülne, kilátszana a semmim. PEDAGÓGIAI HELYZETELEMZÉSEK , Az értelmetlen élet ellenszere az alkotó gyerekkor” Az egyik iskola egyik osztályában eltűnt a kasszából 850 forint, amelyet taneszközökre szedett össze társaitól az egyik tanuló. A pénznek - immár három hónapja - nyoma sincs, s a tettes kilétét is csak gyanítják. Nevezetesen azt a lányt, akit a pénz ként’ ’ említette meg, hogy a gyerekek ugyanezt látják maguk körül. Összelopott, tisztességtelenül szerzett javak között élik büntetlenül, gondtalanul életüket sokan a rendszerváltás után is. „Jó, jó, ez tény” - szögezték egyáltalán ne az osztályzatok kedvéért tanuljanak. A napközi nem az iskolában van, hanem külön erre a célra készült épületben. A gyerekek főzhetnek, varrhatnak, fúrhatnak, faraghatnak, olvashatnak, rajzolhatnak, zenét hallgathatnak, kinek mihez van Az eszmecsere résztvevőinek egy csoportja o' ösjzesz^déjSéye) megbíztak; Az ok: egyszer korábban ellopott egy dzsekit a bátyja számára. Családi körülményei enyhén szólva ziláltak, szabad idejét rossz táraságban tölti, fiúja van. A történethez tartozik még az is, hogy a tizenhatéves, fejlett lány tizenhároméves gyerekekkel jár a hetedik osztályba, ahová nemrégen került át egy másik iskolából. Ezt, s ehhez hasonló történeteket elemeztek a pedagógusok a héten három napon át Szolnokon, a Jendrassik György Gépipari Műszaki Szakközépiskolában. A továbbképzést Lelkes Éva Svédországban élő pszichológus, drámapedagógus vezette, akit a Szolnoki Pedagógiai Békecsoport és a megyei pedagógiai intézet hívott meg. A neves szakember a konfliktusmegoldás egy sajátságos módszerét dolgozta ki. Ám erről majd később szólunk, most idézzük inkább a tanfolyamon résztvevő padagógusok véleményét az iménti történetről, amelyet egyébként egyikük vetett fel. Az "eset" szempontjából talán kevésbé fontos, hogy melyik iskolába!} történt; hiszen lehet, hogy nines,ás olyan intézmény, ahol hasonló ne fordult volna elő. Sokkal tanulságosabbak azonban az elhangzott vélekedések. A jelenlévők elég nagy hányada tippelt arra, hogy valószínűleg a pénzbeszedéssel megbízott lány lopta el a 850 forintot. Hiszen már történt vele máskor is hasonló eset, családi körülményei is ezt a következtetést sugallják. E vélemények mögött egy rossz beidegződés munkál. Ha valaki már egyszer elkövetett valamit, az azonnal gyanúsítható, mihelyst valami hasonló történik. Ő a bűnbak. Szerencsére, akadtak olyan pedagógusok, akik másként ítélték meg a történteket. Ók mindaddig feltételezik a lány ártatlanságát - még ha minden ellene szól is -, ameddig be nem bizonyosodik, hogy ki vette el a pénzt. Hiszen, elvehette az osztálytársak közül más is, s miközben „elvitte helyette más a balhét”, nyugodtan lapít a padban. Ez is lehetséges, hiszen a történetet felvető pedagógus elmondta, hogy előfordult már tárgyak eltűnése az osztályban korábban is, amikor a lány még másik iskolába járt. r Nem kis vita kerekedett/a lopás tényéből, amikor az egyik pedagógus „mentő körülipény.Cl le a többiek, de hát az iskola , mégsem legalizálhatja a lopást! Hiszen ha ezt tényként elfogadná, akkor arra kellene megtanítani a gyereket az iskolában, hogy hogyan lopjon úgy, hogy ne derüljön ki. Ébből az intermezzóból tulajdonképpen az derült ki, hogy az iskola nem tudja tanítványait elzárni a külső hatásoktól. De helyre kell tenni a gyerekek tudatában ezeket a hatásokat. így valamiképpen le kell zárni a 850 kedve. Minőén iskolában van diáktanács, amelynek ugyanolyan jogú tagja az elsős, mint a nyolcadikos, s a testület egyenértékű a tanárokéval. A gyerekek döntik el például, hogy kérnek-e felügyelő tanárt a szabad idejükhöz, de meghallgatják a véleményüket még abban is, hogy milyen legyen például egy épülő iskola. Persze, Svédországban már száz éve demokrácia van.- Tudomásom szerint SzolnoLelkes Éva videóra vette a pedagógusok vitáját forint eltűnésének ügyét is. De három hónap múlva hogyan lehetne ezt újra szóba hozni? Lelkes Éva szerint jobb későn mint soha, de szerencsésebb lett volna tisztázni a helyzetet, melegében.- A konfliktus életünk része - mondja az eszmecsere után.Amíg azonban a felnőttek általában meg tudják oldani ezeket a helyzeteket, a gyerekek önmagukban nem képesek feldolgozni konfliktusaikat. S ha ebben nem kapnak azonnal segítséget az őket körülvevő felnőttektől, akkor ebből előbb-utóbb traumák, testi-lelki elváltozások jönnek létre, s ezek végső esete a gyermek öngyilkosság. Elképedve hallgattam, amikor a pedagógusok nyíltan bevallották, hogy sem a gyerekek, sem ők nem érzik jól magukat az iskolában. Ez tarthatatlan állapot egy másfajta munkahelyen is, hát még az iskolában!- S milyenek a svéd iskolák?- A svéd iskolarendszer egészen más, mint a magyar. Az osztálytermekben nincs katedra, átvitt értelemben sem. Nincs bukás, osztályismétlés, a gyerekek először nyolcadik év végén kapnak osztályzatot, s persze kilencedikben a továbbtanulás előtt, nehogy megpecsételődjön a sor.Sjufea.rosg^ ig^plakezdés miatt, s ; i i ’ 'I : ’ kon volt kisiskolás. Milyen emlékei vannak erről az időszakról?- Valóban jártam iskolába Szolnokon is, s elsősorban a tanítóimra, tanáraimra emlékszem szívesen. Csodálatos emberek voltak. Amikor például negyedikbe jártunk, Kovács tanító úr felolvasta nekünk a Toldit. Ha a kezembe kerül a könyv, még ma is fülemben cseng az ő előadása. Jó útravalót kaptam Szolnoktól, s tény, hogy ez is segített abban, hogy később sikerült túltenni magam életem válságos szakaszain, ha úgy tetszik, megoldani a konfliktusaimat. S biztosan szerepe van a diákkornak abban is, hogy most pszichológusként - jóllehet voltam dramaturg, újságíró, keramikus - a konfliktus megoldással foglalkozom.- Mi a módszer lényege?- A kulcsszava a kreativitás. Hét-tizenhárom éves gyerekeknek tanítok drámát, amely során tudatosan törekszem arra, hogy növendékeim táncban, zenében, mozgásban, emberábrázolásban, rajzban, képzőművészetben egyaránt ki tudják fejezni magukat. Példaképem a reneszánsz embertípus. Azt vallom, hogy a tétlenség, az elpuhulás, a passzivitás, az unalom a pusztításhoz vezet. Az értelmetlen élet ellenszere csak az alkotó gyerekkor lehet. Tál Gizella ?e -r '*• ** »gtov a . .- ■ l-:Mra»»3rj ■■ v«».-- -f t-? algMg»?«— Az elöregedett, a kidőlt fák miatt veszélyessé vált Zagyva-parti erdő napjai meg vannak számlálva. (Fotó: K.E.) 8-lf í 8 1‘ - $•" r y);5f'( Í • > dl' >f!Iß'i-itf ir* J,-‘v;>t 1