Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-07 / 206. szám

1990, DECEMBER 7. Néplap Befejezés előtt áll a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Válla­lat Hajdúszoboszlói Üzemében a föld alatti gáztároló harmadik ütemének építése. Ké­pünkön az új komp­resszorház és a kezelő­­tér látható. A fold alat­ti tárolóban pillanat­nyilag közel 1,2 milli­árd köbméter földgázt tárolnak, ami a téli időszakban óránként több mint nyolcszáze­zer köbméter gáz ter­melését teszi lehető­vé. Fotó: K. É. Egyéves a gabonatőzsde A piacgazdaság motorja Az elmúlt, szocialista jelzővel összeforrt negyven esztendőben - sajnos - generációk nőttek fel anélkül, hogy a közelébe férkőz­hettek volna a manapság kívána­tosnak vélt piacgazdaság intéz­ményrendszeréhez. Ez termé­szetesen közrejátszott abban, hogy az emberek túlnyomó több­sége egyfajta tébolydának tartja a tőzsdét, hiszen a kiabáló vagy egyszerre három telefonon be­szélő ügynökök látványa inkább valamiféle cirkuszra hasonlít, mintsem a nyílt, szabad piacra. Ahogyan szinte észrevétlenül deformálódott eddigi értékren­dünk, úgy lassan kialakultak a tőzsde létesítésének gazdasági feltételei. Tavaly végre megtört a jég, és megkezdte működését az első magyar árutőzsde, melyet ez év júniusában a Budapesti Ér­téktőzsde megnyitása követett. Ezért ma - és a jövőben még in­kább - a gazdasági vezetők, szak­emberek kénytelenek új fogal­makkal, törvényszerűségekkel megbarátkozni. Hogyan is működik az áru­tőzsde, és milyen lehetőségek rejt? Nos, erre és az ehhez kap­csolódó kérdésekre kaptak vá­laszt annak az egész napos tanfo­lyamnak a résztvevői, amelyet a napokban rendezett Mezőtúron az Árutőzsde Kft., a Jász-Nagy­kun Gabona Kft. és a Jász-Kun Vetőmagtermelő és Értékesítő Kft. Szigorú játékszabályok Először Keresztesi Szergej, az Árutőzsde Kft. ügyvezető igaz­gatója ismertette az állami bá­báskodás nélküli magántőzsde megalakulásának körülményeit. Mint elmondta, a szabad árak en­gedélyezésével és a gabonafor­galmazás monopóliumának megszüntetésével megteremtőd­tek a gabonatőzsde gazdasági feltételei. Eddig minden üzlet zárt rendszerben történt, míg az amerikai tapasztalatok felhasz­nálásával létrehozott árutőzsde nyílt, koncentrált piac, ahol a ke­reslet és a kínálat egy helyen, azonos időben jelentkezik. Per­sze az Árutőzsde Kft. tevékeny­sége nemcsak a tőzsde működte­tésére, üzleti események szerve­zésére és lebonyolítására korlá­tozódik, hanem a piaci informá­ciók rendszeres szolgáltatását és a szakemberképzést is felvállal­ják. Letéti rendszer Napjainkban a szerződéses fe­gyelem bizony kívánnivalót hagy maga után, ezért az üzletek koncentrációjának előnye egyér­telmű, hiszen szigorú szabályok szerint több eladó és vevő verse­nyez az áruért. Az előadót a ve­vőhöz és fordítva a tőzsde jelöli ki időrendi sorrendben, és magá­ra vállalja az ügylet teljesítését. Ezt az úgynevezett letéti rend­szer teszi lehetővé, mely tulaj­donképpen az üzletkötés egyik garanciája. Minden létrehozott kontaktus (típusszerződés) után ugyanis alapletétet, az áru érté­kének 5-10 százalékát kell befi­zetni az Elszámoló Háznak, melynek feladata az ügyletek nyilvántartása és elszámolása. A tőzsdén csak tőzsdetag köt­het üzletet. Aki tehát eladni vagy venni akar, annak meg kell bíz­nia az ötven tőzsdetag egyikét, akinek kötelessége lebonyolítani az üzletet.- Minden árutőzsde motorja a profitra éhes spekuláció - húzta alá előadásában Torba Tamás, az Árutőzsde Kft. ügyvezető igaz­gatóhelyettese -, hisz e nélkül nem biztosítható a piac növekvő likviditása. A pozitív értelemben vett spekuláns a termelő és a fel-;-.vv...w::.w •• ...;• :.••• ) ) ENGEDMÉNYES AKCID fl mm\ ILI ÉP TELEPEM LENTA AJTÓK 30 °l0> ÁREMCEDMÉNMm, flmÍG fl KÉílLET TART ! -FUAIlÍROZOTi, FELÜLKEZELT, mflCHAGöm színű belső ajtók, TELE Íí KÖZÉPIG ÜVEGEZETT KIVITELBE!). VAK TOKKAL .AJTÓTOK Íí LAP KÜLÖn KBRTOn- DOBOZBAtl CSOMAGOLVA, 65-75-85 cm-ES EGVttÁRIWÚ, ÉS m cm-ES KÉTtfÁAüVÚ KIVITELBE!! EGVÍB nVÍLASZÁRÓK EGVES ÍRÉRE - TEKBEn SZIflTÉt! Efl6EDIRÉnRVEL KAPHATÓK! jm, / használó közé ékelődik, vállalva a köztük létrejött üzlet kockáza­tát. Ez különösen nagy jelentőség­gel bír a mezőgazdaságban, ahol nem lehet előrejelezni az árakat, már csak az időjárás rizikója mi­att sem. Jövőre hústőzsde? Az azonnali ügyletek mellett lehetőség van 17 hónapra előre üzletet kötni, valamint fedezeti ügylet lebonyolítására. Ez utóbbi esetben a termelő igyekszik be­biztosítani az általa elérni kívánt profitot. Harasztosi József, megyénk egyik tőzsdetagja a nem régen egyéves fennállását ünneplő áru­tőzsde eddigi tapasztalatait érté­kelte. Búzában és kukoricában eddig több mint 360 millió forin­tos forgalmat regisztráltak. A kis forgalom egyik oka - mondotta - mindenekelőtt az, hogy a mező­­gazdasági nagyüzemek vezetői szeretik tudni, kivel kötnek üzle­tet. A tőzsde ezzel szemben lehe­tővé teszi a szerződő felek koc­kázatviselésének személytelení­­tését. A jövőben viszont egyre többen fogják felismerni a tőzs­dei kereskedés költségmérséklő szerepét és azt, hogy a jelenlegi fizetési „fegyelem” mellett a megkötött üzletben biztonságot nyújt a tőzsde. A magyar valóság és a tőzsde között ma azonban még egy kissé nagy a távolság. Előfordul szabályos megbízás esetén is, hogy nincs árufedezete a megbízónak. 1991-ben új termékekkel bő­vül a terménytőzsde cikkskálája. Felkerül a listára napraforgó, a szárazborsó, a lucemapellet, a szójadara és a halliszt, valamint felmerült a hústőzsde kialakítá­sának gondolata is. A tőzsde tehát lehetőség a ki­bontakozó gazdaság számára, mert mint Torba Tamás megfo­galmazta: - A lehetőségek hazája ma nem az Egyesült Államok, ha­nem Magyarország, és aki itt az elkövetkező három-négy évben nem tud meggazdagodni, akkor soha. Legyen igaza! Laczi Zoltán Intendánsok a TV-ben A két csatornát márciustól látni „Bányai Gábort és Vitray Ta­mást a mai nappal megbíztam a televízió 1 -es, illetve 2-es csatorná­ja intendánsi teendőivel” - tette meg a rég várt bejelentést csütörtö­ki sajtótájékoztatója első percében Hankiss Élemér, a Magyar Televí­zió elnöke. Az MTI kérdésére később az is kiderült: a két új főnök határozott időre kapta mandátumát, ám ennek hosszát még csak ezután beszélik meg. „Még csak ezután fogok leülni a két új intendánssal, hogy befejez­zük a tv átalakításának tervét” - közölte az elnök. Hankiss Elemér elképzelései szerint jövő év márci­usára már láthatóvá válik, hogy a Magyar Televíziónak két önálló csatornája van. Türelmi időként Vitray 100, Bá­nyai 200 napot kért. (MTI) Látlelet Csalódottak, hitehagyottak, hősök Akár - szociológiai szakszóval - reprezentatívnak is tekinthetők azok a vélemények, melyek - hol személyesen, hol telefonon, hol csak közvetítőkön keresztül - jutottak el hozzám. Mert bár nem provokatív szándékkal írtam meg találkozásaimat „boldog elvtársak­kal ’ ’ éppen egy hete ezen a lapoldalon, mégis többen így értelmezték. S kivált azok, akik hajdani eszményeikkel ugyan leszámoltak, de azokat képtelenek megtagadni. A jelenből a múltba visszatekintve is kitartanak a világ jobbítását valló felfogásuk mellett. Legfeljebb „önfelfedező” módon döbbentek rá csalódottságukra, mely ugyan­akkor nosztalgikus érzéseket is felszínre hoz. A közvetlenül megélt s előnyöket is hordozó rezsim számukra nem az alattvalóiság, nem az információhiány és a belénk oltott félelem világa volt, hanem az „értelmet” adó tetteké. Melyek látszólagosságukban is múlhatatlan értékként jelennek meg. Ami persze érthető, hiszen valóságszemléletükben az államszocia­lizmus nem a bukott, hanem az eltiport bálvány szerepét tölti be. Nem úgy, mint az írásom után jelentkezők másik csoportjánál, a hiteha­­gyottaknál, akik reményeik szertefoszlása után, sokszor önmagukat gyötörve fordulnak el a kommunizmus hitétől. Látványosan megta­gadva, s folyvást bizonygatva múltbeli színlelésük igazát. így a „megalázottság” és „üldözöttség” utólag végképp komikusnak tet­sző képzelgéseiből próbálják új hitük érvényességét megteremteni. Ám ez azért hordozza magában a szereptévesztés elkerülhetetlen csapdáját, mert a képzelt traumától szabadulni igyekvő egyén újra hitehagyottá válhat. Mivel a részvétkeltés fontos számára, nem po­litikai stratégiát választ, hanem a politika ingadozásaihoz kísérel meg alkalmazkodni. Nagyobbrészt persze hiteltelenül. Épp az öndoku­mentálás kényszere miatt. Ettől még akár elfogadható is lehetne ez a magatartás, ha az új rend képviselői nem e kettős tudattal élőket használnák ki. Szemben a letűnt rendszer „szomorú hőseivel”, akiket - akarva-akaratlanul - szintén a vádlottak padjára ültetnek, s akik - paradox módon - azonosulnak szerepükkel. A morális önértelmezésre kényszerülő, ember alapállásából is, de azért is, mert tovább élnek bennük azok a gyötrelmes erkölcsi dilemmák, melyek az elmúlt évtizedek válasza­dásra és választásra kényszerítő konfliktusaiból származnak. Páro­sulva a megtévesztettség és becsapottság utólagos felismerésével, illetve azzal a ténnyel, hoy a Kádár-rezsim látszólagos kivételezett­jeiként semmit nem tudtak átmenteni. Kerékgyártó T. István szociológus Új titkár a Kiszöv élén A hitelkamatok elvitték az ipari szövetkezetek nyereségét Szolgáltatásokkal önfenntartásra törekszik a megyei szövetség Az ipari szövetkezetek megyei küldöttközgyűlése dr. Szikszai Jú­lia helyett - akit a saját kérésére felmentett tisztségéből a testület - Simon János személyében új tit­kárt választott a Kiszöv élére. Mindjárt a beszélgetésünk elején kiderült, hogy nemcsak az ipari, hanem egyáltalán a szövetkezeti munkát sem ma kezdte.- Az újszászi Szabadság Tsz­­ben különböző vezető beosztások­ban eltöltött 15 év után kerültem 1982-ben az ipari szövetkezetek megyei érdekképviseletéhez. Hat évig, amíg a szövetség osztály­szervezetben működött, a szövet­kezetpolitikai osztályt vezettem. Két év óta pedig a mostani titkárrá választásomig titkárhelyettesi be­osztásban dolgoztam.- A már megvalósult politikai és a lassan bontakozó gazdasági rendszerváltás során új alapokra helyeződik az érdek-képviseleti tevékenység. Milyen szervezetet örökölt ehhez a munkához?- Már 1988 őszétől folyamato­san a felére csökkentettük az ügy­intéző szervezet létszámát. Felszá-101. SI. TUZEP TELEP HOLMIK, PIROSKAI ÜT8.SZ. mohuk az ellenőrzési irodát, a fel­adatait most már a szövetség látja el. A jogi iroda pedig kivált a Ki­­szöv-ből, és munkaközösségként önállóan dolgozik tovább. Követ­kezetesen szövetséget mondok, az is maradt hivatalosan a nevünk, pedig hát az év eleje óta egyesületi szevezetben működtünk. A tevé­kenységünkben mindinkább meg­határozó a szolgáltató jelleg.- Az ügyintéző apparátus a fe­lére csökkent, az érdekképviseletet igénylő szövetkezetek száma pe­dig, fut jól tudom, maradt.- így igaz, jelenleg is a mintegy tízezer tagot számláló, azaz ugyan­annyi dolgozót foglalkoztató 55 tagszövetkezetnek állunk a rendel­kezésére. Harminchárom ezek kö­zül kisszövetkezeti, a többi hagyo­mányos szövetkezeti formában működik. Alapvetően két tevé­kenységi körre alakítottuk ki a munkaszervezetünket. Egyik a ha­gyományos szövetkezetpolitikai munka, azaz a tanfolyamok szer­vezése, a tömegsport koordinálá­sa, a jogi tanácsadás és a közgaz­dasági információs szolgálat. Mindezt díjmentesen végezzük a Kiszöv-öt fenntartó tagszövetke­zetek részére. Az egyesületi forma adott lehetőséget a másik tevé­kenységi kör kialakításához, amelynek keretében, térítés elle­nében végzünk különböző szol­gáltatásokat a szövetkezeteknek.- Például?- Közreműködünk különböző társasági formák kialakításában, a belső szabályzatok elkészítésében. Mérleg-felülvizsgálatot és munka­­védelmi ellenőrzéseket tartunk. Szervezünk nyelvtanfolyamokat, valamint termékkiállításokat itt­hon és külföldön. Bonyolítjuk a szövetkezetek kapacitás- és ter­mékkiajánlását. A szolgáltatások révén részben önfenntartóvá vált a Kiszöv, az idei mintegy hatmilliós költségvetésünkhöz például már csak 4,5 milliót kellett fenntartási hozzájárulás címén fizetniük a tag­szövetkezeteknek.- Az év utolsó hónapjában já­runk, aktuális a kérdés: milyen passzban vannak, várhatóan ho­gyan zárják 1990-et a megye ipari szövetkezetei?- Sajnos azt kell mondanom, hogy a termékgyártásból és szol­gáltatásokból évi mintegy félmilli­árdos árbevételt elérő szövetkeze­teink között alig van olyan, ame­lyik ne küzdene súlyos pénzügyi gondokkal Tulajdonképpen csak a Jászsági Építőipari és a jászárok­szállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetét említhe­tem, mint a korábbi nyereségét 1990-ben is elérő cégeket. Az egy­­egy szövetkezetnél többmilliós nagyságrendű, tartós kintlévősé­gek miatt a legtöbb helyütt elvitték a nyereséget az üzemviteli hitelek kamatai. A legkritikusabb a hely­zet a Tiszaföldvári ÉVSZ-nál, a SZÖVTAXI-nál és a Karcagi Ci­pőipari Szövetkezetnél. Sajnos,a jövő év eleji kilátások sem valami biztatóak. Máskor, így december elején már legalább fél évre előre le volt kötve a szövetkezetek kapa­citása, most viszont még alig van rendelésállományuk.- Új titkár van, új esztendő jön. Hallhatnánk valamit a Kiszöv 1991 -es elképzeléseiről?- Tovább csökkentjük, a jelenle­gi 12-ről 7-re az ügyintézői létszá­mot. A szövetkezetpolitikai mun­ka megtartása és a szolgáltatások körének a szövetkezeti igények szerinti bővítése mellett két terüle­ten kívánunk előrelépni. Számító­­gépes adatszolgáltatással tesszük teljesebbé az információs rend­szerünket. Csatlakoztunk a szege­di központú Videotext országos hálózathoz, hogy naprakész ter­mékpiaci, kapacitás kereslet-kíná­lati információkkal szolgálhas­sunk a szövetkezeteknek. Felszá­moljuk a közös fejlesztési alap in­tézményét, amelynek keretében mintegy 300 milliós vagyon kép­ződött. A kedvező kamatozással különböző fejlesztésekhez a szö­vetkezeteknek kihelyezett pénzt, a folyamatos visszafizetések sor­rendjében, vagyonarányosan visszaosztjuk a tagszövetkezetek­nek. Ugyanakkor létrehozunk egy olyan 60-80 milliós alapot, ame­lyik segít az év közbeni likviditási problémák megoldásában anélkül, hogy 40 százalékot közelítő ka­matra kellene hitelt felvenni. T.F i r r r r r r 'i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom