Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-28 / 202. szám

2 1990. DECEMBER 28. Terítéken: a költségvetés részletes vitája (Folytatás az 1. oldalról) ményét, hogy a kormány jelenle­gi előterjesztése - a korábbiak­hoz hasonlóan - az „osztogató­fosztogató állam” költségvetése. A kiadási oldalt elemezve meg­állapította, hogy sok helyütt ref­­lexszerűen születtek a döntések, ugyanazok a lobbyk, érdekcso­portok, hatalmasságok tudták befolyásolni az előirányzatokat, mint eddig. S a bevételi oldalon is a már kiválóan bevált taktikák érvényesülése tükröződik. Tölgyessy Péter a költségvetés egészét úgy ítélte meg, hogy az a sok kisebb mellett hét fő csapást fog mérni a magyar családokra. Az első, hogy a lakbérek körül­belül 70 százalékkal emelkednek majd, s legjobb esetben is 1500 forinttal nőnek az önállóan lakást építők kamatterhei. A második csapásként említette: az alapvető élelmiszerárak legkevesebb 30 százalékos emelését, a harma­dikként az energiaárak emelke­dését (ez bizonyos esetekben el­érheti a száz százalékot), a ne­gyedikként az üzemanyagár­emelést és a kötelező gépjármű­biztosítást. Az ötödik az adótáb­lák változatlanul hagyása, a ha­todik - és talán legsúlyosabb csa­pás - a helyi adók bevezetése, végül a hetedik - közvetve - a munkanélküliség, hiszen a mun­kanélküli-segélyekre csak már­ciusig van fedezet. A képviselő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy mindezek követ­kezményei kiszámíthatatlanok, s a parlament nem bízhat csak ab­ban: tél van, hideg van, s emiatt ha más nem, a fagy fogja össze­tartani az országot. Arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, ilyen helyzetben rendkívül alaposan meg kell fontolni a kiadási oldal valamennyi tételét, azzal, hogy ahol lehet, minél nagyobb mér­tékben csökkentsék ezeket. A megtakarított pénzből pedig el­sősorban az adótáblák kulcsait kellene számottevő mértékben csökkenteni, továbbá az önkor­mányzatokat támogatni. Összes­ségében átmenetinek tekintette Tölgyessy Péter ezt a költségve­tést, s e gondolatához csatlako­zott Király Zoltán (független) képviselő is. Kisebb vitát keltett a vita során Borz Miklós, kisgazdapárti kép­viselő felszólalása, mivel Ma­gyarország fenyegetettségére hi­vatkozva érvelt amellett, hogy ne faragjanak le a honvédelmi tárca költségvetéséből. Borz Miklós hazánkat például Izraelhez ha­sonlította, mondván: Magyaror­szág is ellenséges államokkal van körülvéve. Az elnöklő Dombach Alajos délután 5 órakor a költségvetés részletes vitáját elnapolta. A par­lament plenáris ülése pénteken folytatódik, délelőtt 11 órakor. Rendkívüli ülést tartott a kormány 23 milliárd forintot fordítanak a lakosság terheinek csökkentésére, a Szolidaritási Alapra és az önkormányzatok támogatására A költségvetés kiadásait mint­egy 29 milliárd forinttal kell csökkenteni, hogy más területen így biztosítsák a fedezetet. Ezt javasolja az Országgyyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága, amely csütörtökön délelőtt tartott ülést. A bizottság költségvetéssel kapcsolatos ja­vaslatait a kormány csütörtökön rendkívüli ülésen vitatta meg. Kupa Mihály pénzügyminiszter a Magyar Távirati Irodának el­mondta, hogy a kormány a kép­viselői felvetések többségével lényegében egyetértett, s mint­egy 23-24 milliárd forint értékű kiadáscsökkentést elfogadható­nak tartott. így elsősorban az állami appa­rátusra jut kevesebb jövőre, va­lószínűleg kevesebbet fordíta­nak a közigazgatásra. A vita első­sorban akörül folyt, hogy olyan mértékben csökkentsék-e a hon­védelmi, a nemzetbiztonsági költségeket, a külgazdasági stra­tégiák megvalósítására fordótott kiadásokat, mint amennyire a képviselők javasolják, vagy sem. Végül is ezekben a kérdésekben az érdekelt miniszterek csak részben fogadták el a képviselői felvetéseket. Kupa Mihály úgy vélekedett: a kormány meglehe­tősen rugalmas magatartást tanú­sított, és ez nagymértékben hoz­zájárult ahhoz, hogy létrejöjjön az egyetértés a jövő évi költség­­vetés kérdésében az Ország­­gyűlés és a kormány között. A költségvetési kiadások csökkentése elsősorban azért szükséges, hogy több tekintetben enyhíteni lehessen a lakosság terheit a jövő esztendőben. így lehetőség nyílik arra, hogy a sze­mélyi jövedelemadóból az ere­detileg számítottnál mintegy 10 milliárd forinttal kevesebb bevé­telre tegyen szert a költségvetés, vagyis hogy az idei adótáblát részben a jövő évi várható fo­gyasztói áremelkedésnek megfe­lelően valorizálják. Ennek ered­ményeképpen azoknak, akik mi­nimálbért kapnak, nem kell adót fizetniük, és a középjövedelem­mel rendelkezőket sem fogja le­hetetlen helyzetbe hozni az adó­zás. Az eredetileg tervezettnél többet tudnak költségvetési for­rásból fordítani az önkormány­zatok támogatására, valamint a Szolidaritási Alapra, amely az önhibájukon kívül munkanélkü­livé válók helyzetét hivatott javí­tani. A képviselők a költségvetési kiadások jelentős csökkentését javasolták - a kormány ezzel részben egyetértett. A pénzügyminiszter megje­gyezte, hogy alapvetően egyetért azzal az elképzeléssel, miszerint csökkenteni kell az államap­parátus kiadásait. Ez a kormányt arra ösztönzi, hogy minél előbb lásson hozzá az államháztartási törvény elkészítéséhez, s kezdje meg az állami feladatvállalás csökkentését számos területen. Ugyanakkor abból a szempont­ból semmiképpen sem szolgál­ják a gazdasági kilábalást a kép­viselők által felvetett megoldá­sok, hogy nem a befektetési jel­legű ráfordításokat, hanem a fo­gyasztási kiadásokat kívánják növelni. Érthető azonban, hogy a képviselők szerint a legfonto­sabb a társadalmi elégedetlenség jelentős növekedésének az elke­rülése. Ez pedig megfelelő szo­ciális intézkedések nélkül aligha lehetséges. Áll a „habház” Tószegen (Folytatás az 1. oldalról) ge, amely harminc százalékkal jobb, mint az előírt hőtechnikai paraméter. Az üreges szerkeze­tek az építkezés során egyben zsaluként is szolgálnak, miután a statikai előírások szerint megfe­lelő helyekre beton és vasbeton kerül. Aki a házat a hungarocell miatt kártyavárnak képzeli, jó, ha tudja, korábban Spanyolor­szágban és Olaszországban épült társaik földrengésveszélyes vi­dékeken a szó szoros érteimében megálltak a lábukon. Az építés gyorsaságának bi­zonyítására a kivitelezők három hónap alatt hozták tető alá a 120 négyzetméter alapterületű, két­szintes családi házat. A könnyű szerelés jellemző példájaként említhető: egy-egy falelemet két ember minden fizikai erőbravúr nélkül mozgathatott kívánsága szerint. A lakóház építési költsé­ge a számítások alapján 25-30 százalékkal olcsóbb a hasonló - tehát vállalati vagy szövetkezeti - kivitelezésben születendő épü­leteknél. Az építési technológiát a kivi­telező szolnoki cég, a Tiszamenti Mély- és Magasépítőipari Kft. Csongrád, Heves és Jász-Nagy­­kun-Szolnok megyében kívánja hasznosítani, hogy sikeréből profitálhasson. A Timép Kft. szakemberei úgy vélik, megis­merve a hagyományostól eltérő építési módot, az építtetők nem­csak téglában és panelban tud­nak majd gondolkodni. Egyelőre kislakások, üdülők és garázsok szerepelnek a kínálatban, néhány év múlva azonban - kellő tapasz­talat birtokában - többlakásos társasházak is épülhetnek a mód­szerrel. A csupán gázbekötésre váró tószegi „habház” három évig re­ferenciaépület, azaz az érdeklő­dők a helyszínen megtekinthe-Elképesztőek az előrejelzések (Folytatás az 1. oldalról) dozóknak a beszerzése több mint félmilliárd dollárt igényelt olyan helyzetben, amikor az elképzelé­sek szerint a magyar gazdaság a Szovjetunióból a korábbi megál­lapodások alapján még rubelel­számolásban - a korábbi elvi megállapodások szerint - tudta volna az energiáját beszerezni. 1990-ben új helyzet keletke­zik, nem lehet tudni, milyenek lesznek az árak, de teljesen vilá­gos, hogy egy-másfél milliárd dollárt kell fizetni a kőolaj be­szerzéséért, 500-700 millió dol­lárba kerülhet a földgáz, a villa­mos energiáért 300-600 millió dollárt fizethetünk. Összességé­ben tehát energiahordozók be­szerzésére 2-3 milliárd dollárt kell fordítanunk. A jövő döntheti el, hogy ezt az összeget a magyar gazdaság milyen termékekkel tudja ellentételezni. Ez az állapot a költségvetés­ben is új helyzetet teremtett. Ugyanis azok a különadók, me­lyek az energiahordozó-impor­tot követően a költségvetésbe befolytak, mint források meg­szűnnek. Eddig az olcsó import azt is lehetővé tette, hogy különböző területen a fogyasztó kevesebbet fizessen az energiáért, mint ami annak tényleges költsége volt. Az új helyzethez - folytatta az előadó - az árak alakítói megpró­báltak alkalmazkodni, és no­vember 1-jén új termelői árakat vezettek be. Az ármegállapítás alapja az úgynevezett főpiaci ár­követés elmélet volt. E szerint kiszámolták, hogy a világban va­lahol mennyiért lehet kőolajat vásárolni, és ebből határozták meg a kőolajtermékek, valamint az egyéb energiahordozók bel­földi árát. Az úgynevezett határ­­paritásos árak az egyes energia­féleségekre a következők: kőolaj 200, propán-bután gáz 90, a 92- es oktánszámú benzin 290, a 98- as oktánszámú 340, a gázolaj 250, a fűtőolaj 170 dollár ton­nánként, a földgáz 125 dollár ezer köbméterenként. Az elemzés során megállapí­totta, hogy a november 1-jén életbe léptetett árrendszer lénye­ges ellentmondása a fűtőanyag­termékek egy része; a fűtőolaj-, a földgáz, az energetikai szén a je­lenlegi világpiaci áraknál maga­sabban, a propán-bbután gáz pe­dig egyharmaddal alacsonyabb áron kerül értékesítésre. Ez a helyzet a gazdaság érde­kében sokáig nem tartható fenn. Új módszert szükséges kialakí­tani, mely összhangba kerül a gazdasági rendszerváltásunkkal, a tulajdonviszonyok megváltoz­tatásával, az állami beavatkozás visszaszorításával, a piacai vi­szonyok kialakításával. Az a törekvés, hogy az ener­giaellátás területén - ahol ez le­hetséges - piaci viszonyok kerül­jenek bevezetésre. Ez azt jelen­tené, hogy az energiahordozók importjánál, forgalmazásánál és az ár kialakításánál a liberalizá­ció teret kapna. Ez az árkövetés megoldaná az elmúlt évtized talán legsúlyo­sabb gazdaságpolitikai hibáját, mely abban nyilvánult meg, hogy az energiahordozók általá­nos világpiaci áremelkedését a belföldi árakban nem követtük, valamint az alacsonyan tartott energiaárakkal életben tartottuk az egyébként életképtelen, gaz­daságtalan energiaigényes tevé­kenységeinket. így a gazdaság nem kényszerült egy ésszerű ter­melésszerkezet-váltásra. A kőolajtermékek területén a piaci verseny az értelmetlennek tekinthető rendszabályok meg­szüntetése után önmagától kiala­kul. Ha a szükséges intézkedé­sek időben kibocsátásra kerül­nek, a teljes liberalizálás jövő január 1-től bevezethető lesz. A villamosenergia- és a föld­­gázellátás területén a piaci ver­seny még hosszabb távon sem valósulhat meg. Ezért ott az álla­mi akarat szerinti maximált árak érvényesülnek. Elképzelhető például egy olyan tarifarendszer kidolgozása, hogy ha a fogyasz­tó teljesítménykorlátozás esetén önként vállal önkorlátozást, ak­kor olcsóbban kapja a villamos energiát. A hazai szén árában néhány évig még egy maximált ár fog érvényesülni. A későbbiekben, amennyiben a hazai szénbányák versenyképessége megengedi - szabad árforma kialakítására ke­rülhet sor. A távhőszolgáltatás központi állami ármegállapítása az önkor­mányzati szférába kényszerül. Ez azt jelenti, hogy az önkor­mányzat mérlegelheti, hogy a távhőszolgáltatás támogatását valósítja-e meg, vagy egyéb cé­lokat támogat. Hosszabb távon - a jelenlegi egységes ár - a terüle­tenként az ottani költségstruktú­rához fog igazodni. Befejezésül az előadó az ener­giahordozók fogyasztói árrend­szerét elemezte. Ebben az évben a fogyasztók úgynevezett nyílt ártámogatásként 20 milliárd fo­rintot (melyből szén 13 milliárd forintot, távhőszolgáltatás 7 mil­liárd forintot kapnak), úgyneve­zett burkolt ártámogatásként a földgáz és a villamos energia te­rületén 100 százaléknyi különb­ség érvényesül, és mintegy 20 milliárd forintot tesz ki. Ha a támogatásokat leépítve január 1-jén rendezni akarják a fogyasztói árakat, akkor a szén, a brikett árát 80 százalékkal, a koksz árát 60 százalékkal, tűzi­fáét 25 százalékkal, a háztartási tüzelőolajét és a propán-bután gázét 80 százalékkal, a földgázt és a távhőszolgáltatást 100-szá­zalékkal, a villamos energiát 50 százalékkal kellene felemelni. Ha a szokásoknak megfelelően erre a fűtési idényt követően ke­rül sor, akkor például a szén és a brikett árát mintegy 2,5 szeresé­re, a koksz árát kétszeresére, a tűzifáét, a földgáz és a távhő­szolgáltatás fogyasztói árát mintegy másfélszeresére kell felemelni. Ezek a jelzett fo­gyasztói árak szinte elképesztő­ek. A világpiacon bekövetkező jelentős energiaár-csökkenésről szóló hírek valami kis reményt ad­nak, hogy mégsem kell ilyen ár­emelkedéssel szembenéznünk. Az új energiaár-rendszerben, amelyet életbe kívánnak léptet­ni, nemcsak az árnövekedés ér­vényesül gyorsan, hanem a vi­lágpiaci árak csökkenése is gyor­san érvényesülhet. Dr. Barcsik József A minőség mindenek felett (Folytatás az 1. oldalról) az alkotó, kreatív munkát végző műszaki értelmiség megbecsülé­séről. Az utóbbi esztendőkben viszont aligha volt arról szó, hogy például a mérnököket agyonfizették volna, és az őket megillető társadalmi rangot sem kapták meg. Pedig két­ségkívül sok múlik rajtuk. Hisz ők azok, akik egy-egy műszaki alko­tás, létesítmény vagy termék meg­teremtésével, létrehozásával hoz­zájárulhatnak az adott társadalom anyagi jólétének gyarapításához. Ebből következik: nem huszad­rangú kérdés, hogy miként igyek­szünk elismerni vagy éppen meg­bírálni őket. Ezt egyébként maguk a mérnö­kök is érezték, s mivel úgy tapasz­talták, hogy a szakszervezet nem képviselte speciális érdekeiket, így már tavaly megalakították or­szágos szinten a Mérnöki Kama­rát, amely főleg szakmai, érdekvé­delmi és etikai kérdésekben foglal állást. Természetesen nemcsak előnyökkel jár a kamarai tagság, hanem követelményekkel is. Mert azt mindenképpen szeretnék elér­ni, hogy egy bizonyos szakmai színvonalon alul ne kerülhessen a kamarába senki, sőt etikai kóde­xük pedig szigorú előírásokat tar­talmaz például arra nézve is, hogy milyen lehet a mérnök magatartása megbízóival szemben. Ez egyéb­ként természetes, mivel nemcsak védeni kell a mérnököket, hanem meg is kell szabni számukra azo­kat a követelményeket, amelyek mellett egyáltalán védhetőek. A Mérnöki Kamarának az or­szágban már több helyi csoportja és szakmai tagozata működik, s nemrégiben megalakult a szolnoki csoport is, amelynek feltett szán­déka, hogy igény szerint ellátja a megyében a kamarai feladatokat. Mint dr. Komlóssy István - a KE­­VITERV igazgatója, aki egyben a szolnoki csoport teendőit is végzi - érdeklődésünkre válaszolva el­mondta, abban, hogy megalakítot­ták országosan, s most pedig itt Szolnokon is a Mérnöki Kamara helyi csoportját, a gazdasági kény­­szer nagyban közrejátszik, s emiatt elsősorban a magasabb szakmai színvonalat, a minőségi munkát követelik meg tagjaiktól. Ugyanis az egységes európai piachoz való csatlakozás nemcsak azt jelenti, hogy a mi mérnökeink szabadon munkát vállalhatnak más orszá­gokban, hanem azt is, hogy nyuga­ti szakemberek jelennek majd meg nálunk. Ugyanakkor Nyugat-Eu­­rópa országaiban jóval magasab­bak a minőségi követelmények, mint hazánkban. Kár lenne az ör­dögöt a falra festeni, de ebből az nagyon könnyen következhet, hogy ha hazai szakembereink a minőség terén nem lépnek miha­marabb előre, akkor egy-két év múlva itt fognak állni munka nél­kül. Magyarán: nemcsak, hogy mi nem tudunk majd nyugaton mun­kát szerezni, hanem a külföldi szakemberek itthon fognak lepi­pálni minket. Éppen ezért a Mérnöki Kamara jelenlegi és leendő tagjai számára a magas szintű szaktudás, a minő­ségi munka tulajdonképpen termé­szetes kívánalom. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó­­igazgatáság közlése szerint az 52. játékhéten a lottó nyerőszá­mai a következők: 35, 42, 49, 54, 78 A december havi tárgy nyere­mény-sorsoláson a 49. játékhét szelvényei vesznek részt. TÖLTSE A SZILVESZTERT A GÖSSER SÖRÖZŐBEN! December 31-én 19 órától január 1-jén 05 óráig szolid (II. o.) árakon étel- és italkülönlegességekkel, KOMPLETT VACSORÁVAL ÉS ÉJFÉLI MENÜVEL várjuk Kedves Vendégeinket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom