Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)
1990-12-28 / 202. szám
2 1990. DECEMBER 28. Terítéken: a költségvetés részletes vitája (Folytatás az 1. oldalról) ményét, hogy a kormány jelenlegi előterjesztése - a korábbiakhoz hasonlóan - az „osztogatófosztogató állam” költségvetése. A kiadási oldalt elemezve megállapította, hogy sok helyütt reflexszerűen születtek a döntések, ugyanazok a lobbyk, érdekcsoportok, hatalmasságok tudták befolyásolni az előirányzatokat, mint eddig. S a bevételi oldalon is a már kiválóan bevált taktikák érvényesülése tükröződik. Tölgyessy Péter a költségvetés egészét úgy ítélte meg, hogy az a sok kisebb mellett hét fő csapást fog mérni a magyar családokra. Az első, hogy a lakbérek körülbelül 70 százalékkal emelkednek majd, s legjobb esetben is 1500 forinttal nőnek az önállóan lakást építők kamatterhei. A második csapásként említette: az alapvető élelmiszerárak legkevesebb 30 százalékos emelését, a harmadikként az energiaárak emelkedését (ez bizonyos esetekben elérheti a száz százalékot), a negyedikként az üzemanyagáremelést és a kötelező gépjárműbiztosítást. Az ötödik az adótáblák változatlanul hagyása, a hatodik - és talán legsúlyosabb csapás - a helyi adók bevezetése, végül a hetedik - közvetve - a munkanélküliség, hiszen a munkanélküli-segélyekre csak márciusig van fedezet. A képviselő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy mindezek következményei kiszámíthatatlanok, s a parlament nem bízhat csak abban: tél van, hideg van, s emiatt ha más nem, a fagy fogja összetartani az országot. Arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, ilyen helyzetben rendkívül alaposan meg kell fontolni a kiadási oldal valamennyi tételét, azzal, hogy ahol lehet, minél nagyobb mértékben csökkentsék ezeket. A megtakarított pénzből pedig elsősorban az adótáblák kulcsait kellene számottevő mértékben csökkenteni, továbbá az önkormányzatokat támogatni. Összességében átmenetinek tekintette Tölgyessy Péter ezt a költségvetést, s e gondolatához csatlakozott Király Zoltán (független) képviselő is. Kisebb vitát keltett a vita során Borz Miklós, kisgazdapárti képviselő felszólalása, mivel Magyarország fenyegetettségére hivatkozva érvelt amellett, hogy ne faragjanak le a honvédelmi tárca költségvetéséből. Borz Miklós hazánkat például Izraelhez hasonlította, mondván: Magyarország is ellenséges államokkal van körülvéve. Az elnöklő Dombach Alajos délután 5 órakor a költségvetés részletes vitáját elnapolta. A parlament plenáris ülése pénteken folytatódik, délelőtt 11 órakor. Rendkívüli ülést tartott a kormány 23 milliárd forintot fordítanak a lakosság terheinek csökkentésére, a Szolidaritási Alapra és az önkormányzatok támogatására A költségvetés kiadásait mintegy 29 milliárd forinttal kell csökkenteni, hogy más területen így biztosítsák a fedezetet. Ezt javasolja az Országgyyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága, amely csütörtökön délelőtt tartott ülést. A bizottság költségvetéssel kapcsolatos javaslatait a kormány csütörtökön rendkívüli ülésen vitatta meg. Kupa Mihály pénzügyminiszter a Magyar Távirati Irodának elmondta, hogy a kormány a képviselői felvetések többségével lényegében egyetértett, s mintegy 23-24 milliárd forint értékű kiadáscsökkentést elfogadhatónak tartott. így elsősorban az állami apparátusra jut kevesebb jövőre, valószínűleg kevesebbet fordítanak a közigazgatásra. A vita elsősorban akörül folyt, hogy olyan mértékben csökkentsék-e a honvédelmi, a nemzetbiztonsági költségeket, a külgazdasági stratégiák megvalósítására fordótott kiadásokat, mint amennyire a képviselők javasolják, vagy sem. Végül is ezekben a kérdésekben az érdekelt miniszterek csak részben fogadták el a képviselői felvetéseket. Kupa Mihály úgy vélekedett: a kormány meglehetősen rugalmas magatartást tanúsított, és ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy létrejöjjön az egyetértés a jövő évi költségvetés kérdésében az Országgyűlés és a kormány között. A költségvetési kiadások csökkentése elsősorban azért szükséges, hogy több tekintetben enyhíteni lehessen a lakosság terheit a jövő esztendőben. így lehetőség nyílik arra, hogy a személyi jövedelemadóból az eredetileg számítottnál mintegy 10 milliárd forinttal kevesebb bevételre tegyen szert a költségvetés, vagyis hogy az idei adótáblát részben a jövő évi várható fogyasztói áremelkedésnek megfelelően valorizálják. Ennek eredményeképpen azoknak, akik minimálbért kapnak, nem kell adót fizetniük, és a középjövedelemmel rendelkezőket sem fogja lehetetlen helyzetbe hozni az adózás. Az eredetileg tervezettnél többet tudnak költségvetési forrásból fordítani az önkormányzatok támogatására, valamint a Szolidaritási Alapra, amely az önhibájukon kívül munkanélkülivé válók helyzetét hivatott javítani. A képviselők a költségvetési kiadások jelentős csökkentését javasolták - a kormány ezzel részben egyetértett. A pénzügyminiszter megjegyezte, hogy alapvetően egyetért azzal az elképzeléssel, miszerint csökkenteni kell az államapparátus kiadásait. Ez a kormányt arra ösztönzi, hogy minél előbb lásson hozzá az államháztartási törvény elkészítéséhez, s kezdje meg az állami feladatvállalás csökkentését számos területen. Ugyanakkor abból a szempontból semmiképpen sem szolgálják a gazdasági kilábalást a képviselők által felvetett megoldások, hogy nem a befektetési jellegű ráfordításokat, hanem a fogyasztási kiadásokat kívánják növelni. Érthető azonban, hogy a képviselők szerint a legfontosabb a társadalmi elégedetlenség jelentős növekedésének az elkerülése. Ez pedig megfelelő szociális intézkedések nélkül aligha lehetséges. Áll a „habház” Tószegen (Folytatás az 1. oldalról) ge, amely harminc százalékkal jobb, mint az előírt hőtechnikai paraméter. Az üreges szerkezetek az építkezés során egyben zsaluként is szolgálnak, miután a statikai előírások szerint megfelelő helyekre beton és vasbeton kerül. Aki a házat a hungarocell miatt kártyavárnak képzeli, jó, ha tudja, korábban Spanyolországban és Olaszországban épült társaik földrengésveszélyes vidékeken a szó szoros érteimében megálltak a lábukon. Az építés gyorsaságának bizonyítására a kivitelezők három hónap alatt hozták tető alá a 120 négyzetméter alapterületű, kétszintes családi házat. A könnyű szerelés jellemző példájaként említhető: egy-egy falelemet két ember minden fizikai erőbravúr nélkül mozgathatott kívánsága szerint. A lakóház építési költsége a számítások alapján 25-30 százalékkal olcsóbb a hasonló - tehát vállalati vagy szövetkezeti - kivitelezésben születendő épületeknél. Az építési technológiát a kivitelező szolnoki cég, a Tiszamenti Mély- és Magasépítőipari Kft. Csongrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében kívánja hasznosítani, hogy sikeréből profitálhasson. A Timép Kft. szakemberei úgy vélik, megismerve a hagyományostól eltérő építési módot, az építtetők nemcsak téglában és panelban tudnak majd gondolkodni. Egyelőre kislakások, üdülők és garázsok szerepelnek a kínálatban, néhány év múlva azonban - kellő tapasztalat birtokában - többlakásos társasházak is épülhetnek a módszerrel. A csupán gázbekötésre váró tószegi „habház” három évig referenciaépület, azaz az érdeklődők a helyszínen megtekinthe-Elképesztőek az előrejelzések (Folytatás az 1. oldalról) dozóknak a beszerzése több mint félmilliárd dollárt igényelt olyan helyzetben, amikor az elképzelések szerint a magyar gazdaság a Szovjetunióból a korábbi megállapodások alapján még rubelelszámolásban - a korábbi elvi megállapodások szerint - tudta volna az energiáját beszerezni. 1990-ben új helyzet keletkezik, nem lehet tudni, milyenek lesznek az árak, de teljesen világos, hogy egy-másfél milliárd dollárt kell fizetni a kőolaj beszerzéséért, 500-700 millió dollárba kerülhet a földgáz, a villamos energiáért 300-600 millió dollárt fizethetünk. Összességében tehát energiahordozók beszerzésére 2-3 milliárd dollárt kell fordítanunk. A jövő döntheti el, hogy ezt az összeget a magyar gazdaság milyen termékekkel tudja ellentételezni. Ez az állapot a költségvetésben is új helyzetet teremtett. Ugyanis azok a különadók, melyek az energiahordozó-importot követően a költségvetésbe befolytak, mint források megszűnnek. Eddig az olcsó import azt is lehetővé tette, hogy különböző területen a fogyasztó kevesebbet fizessen az energiáért, mint ami annak tényleges költsége volt. Az új helyzethez - folytatta az előadó - az árak alakítói megpróbáltak alkalmazkodni, és november 1-jén új termelői árakat vezettek be. Az ármegállapítás alapja az úgynevezett főpiaci árkövetés elmélet volt. E szerint kiszámolták, hogy a világban valahol mennyiért lehet kőolajat vásárolni, és ebből határozták meg a kőolajtermékek, valamint az egyéb energiahordozók belföldi árát. Az úgynevezett határparitásos árak az egyes energiaféleségekre a következők: kőolaj 200, propán-bután gáz 90, a 92- es oktánszámú benzin 290, a 98- as oktánszámú 340, a gázolaj 250, a fűtőolaj 170 dollár tonnánként, a földgáz 125 dollár ezer köbméterenként. Az elemzés során megállapította, hogy a november 1-jén életbe léptetett árrendszer lényeges ellentmondása a fűtőanyagtermékek egy része; a fűtőolaj-, a földgáz, az energetikai szén a jelenlegi világpiaci áraknál magasabban, a propán-bbután gáz pedig egyharmaddal alacsonyabb áron kerül értékesítésre. Ez a helyzet a gazdaság érdekében sokáig nem tartható fenn. Új módszert szükséges kialakítani, mely összhangba kerül a gazdasági rendszerváltásunkkal, a tulajdonviszonyok megváltoztatásával, az állami beavatkozás visszaszorításával, a piacai viszonyok kialakításával. Az a törekvés, hogy az energiaellátás területén - ahol ez lehetséges - piaci viszonyok kerüljenek bevezetésre. Ez azt jelentené, hogy az energiahordozók importjánál, forgalmazásánál és az ár kialakításánál a liberalizáció teret kapna. Ez az árkövetés megoldaná az elmúlt évtized talán legsúlyosabb gazdaságpolitikai hibáját, mely abban nyilvánult meg, hogy az energiahordozók általános világpiaci áremelkedését a belföldi árakban nem követtük, valamint az alacsonyan tartott energiaárakkal életben tartottuk az egyébként életképtelen, gazdaságtalan energiaigényes tevékenységeinket. így a gazdaság nem kényszerült egy ésszerű termelésszerkezet-váltásra. A kőolajtermékek területén a piaci verseny az értelmetlennek tekinthető rendszabályok megszüntetése után önmagától kialakul. Ha a szükséges intézkedések időben kibocsátásra kerülnek, a teljes liberalizálás jövő január 1-től bevezethető lesz. A villamosenergia- és a földgázellátás területén a piaci verseny még hosszabb távon sem valósulhat meg. Ezért ott az állami akarat szerinti maximált árak érvényesülnek. Elképzelhető például egy olyan tarifarendszer kidolgozása, hogy ha a fogyasztó teljesítménykorlátozás esetén önként vállal önkorlátozást, akkor olcsóbban kapja a villamos energiát. A hazai szén árában néhány évig még egy maximált ár fog érvényesülni. A későbbiekben, amennyiben a hazai szénbányák versenyképessége megengedi - szabad árforma kialakítására kerülhet sor. A távhőszolgáltatás központi állami ármegállapítása az önkormányzati szférába kényszerül. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat mérlegelheti, hogy a távhőszolgáltatás támogatását valósítja-e meg, vagy egyéb célokat támogat. Hosszabb távon - a jelenlegi egységes ár - a területenként az ottani költségstruktúrához fog igazodni. Befejezésül az előadó az energiahordozók fogyasztói árrendszerét elemezte. Ebben az évben a fogyasztók úgynevezett nyílt ártámogatásként 20 milliárd forintot (melyből szén 13 milliárd forintot, távhőszolgáltatás 7 milliárd forintot kapnak), úgynevezett burkolt ártámogatásként a földgáz és a villamos energia területén 100 százaléknyi különbség érvényesül, és mintegy 20 milliárd forintot tesz ki. Ha a támogatásokat leépítve január 1-jén rendezni akarják a fogyasztói árakat, akkor a szén, a brikett árát 80 százalékkal, a koksz árát 60 százalékkal, tűzifáét 25 százalékkal, a háztartási tüzelőolajét és a propán-bután gázét 80 százalékkal, a földgázt és a távhőszolgáltatást 100-százalékkal, a villamos energiát 50 százalékkal kellene felemelni. Ha a szokásoknak megfelelően erre a fűtési idényt követően kerül sor, akkor például a szén és a brikett árát mintegy 2,5 szeresére, a koksz árát kétszeresére, a tűzifáét, a földgáz és a távhőszolgáltatás fogyasztói árát mintegy másfélszeresére kell felemelni. Ezek a jelzett fogyasztói árak szinte elképesztőek. A világpiacon bekövetkező jelentős energiaár-csökkenésről szóló hírek valami kis reményt adnak, hogy mégsem kell ilyen áremelkedéssel szembenéznünk. Az új energiaár-rendszerben, amelyet életbe kívánnak léptetni, nemcsak az árnövekedés érvényesül gyorsan, hanem a világpiaci árak csökkenése is gyorsan érvényesülhet. Dr. Barcsik József A minőség mindenek felett (Folytatás az 1. oldalról) az alkotó, kreatív munkát végző műszaki értelmiség megbecsüléséről. Az utóbbi esztendőkben viszont aligha volt arról szó, hogy például a mérnököket agyonfizették volna, és az őket megillető társadalmi rangot sem kapták meg. Pedig kétségkívül sok múlik rajtuk. Hisz ők azok, akik egy-egy műszaki alkotás, létesítmény vagy termék megteremtésével, létrehozásával hozzájárulhatnak az adott társadalom anyagi jólétének gyarapításához. Ebből következik: nem huszadrangú kérdés, hogy miként igyekszünk elismerni vagy éppen megbírálni őket. Ezt egyébként maguk a mérnökök is érezték, s mivel úgy tapasztalták, hogy a szakszervezet nem képviselte speciális érdekeiket, így már tavaly megalakították országos szinten a Mérnöki Kamarát, amely főleg szakmai, érdekvédelmi és etikai kérdésekben foglal állást. Természetesen nemcsak előnyökkel jár a kamarai tagság, hanem követelményekkel is. Mert azt mindenképpen szeretnék elérni, hogy egy bizonyos szakmai színvonalon alul ne kerülhessen a kamarába senki, sőt etikai kódexük pedig szigorú előírásokat tartalmaz például arra nézve is, hogy milyen lehet a mérnök magatartása megbízóival szemben. Ez egyébként természetes, mivel nemcsak védeni kell a mérnököket, hanem meg is kell szabni számukra azokat a követelményeket, amelyek mellett egyáltalán védhetőek. A Mérnöki Kamarának az országban már több helyi csoportja és szakmai tagozata működik, s nemrégiben megalakult a szolnoki csoport is, amelynek feltett szándéka, hogy igény szerint ellátja a megyében a kamarai feladatokat. Mint dr. Komlóssy István - a KEVITERV igazgatója, aki egyben a szolnoki csoport teendőit is végzi - érdeklődésünkre válaszolva elmondta, abban, hogy megalakították országosan, s most pedig itt Szolnokon is a Mérnöki Kamara helyi csoportját, a gazdasági kényszer nagyban közrejátszik, s emiatt elsősorban a magasabb szakmai színvonalat, a minőségi munkát követelik meg tagjaiktól. Ugyanis az egységes európai piachoz való csatlakozás nemcsak azt jelenti, hogy a mi mérnökeink szabadon munkát vállalhatnak más országokban, hanem azt is, hogy nyugati szakemberek jelennek majd meg nálunk. Ugyanakkor Nyugat-Európa országaiban jóval magasabbak a minőségi követelmények, mint hazánkban. Kár lenne az ördögöt a falra festeni, de ebből az nagyon könnyen következhet, hogy ha hazai szakembereink a minőség terén nem lépnek mihamarabb előre, akkor egy-két év múlva itt fognak állni munka nélkül. Magyarán: nemcsak, hogy mi nem tudunk majd nyugaton munkát szerezni, hanem a külföldi szakemberek itthon fognak lepipálni minket. Éppen ezért a Mérnöki Kamara jelenlegi és leendő tagjai számára a magas szintű szaktudás, a minőségi munka tulajdonképpen természetes kívánalom. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottóigazgatáság közlése szerint az 52. játékhéten a lottó nyerőszámai a következők: 35, 42, 49, 54, 78 A december havi tárgy nyeremény-sorsoláson a 49. játékhét szelvényei vesznek részt. TÖLTSE A SZILVESZTERT A GÖSSER SÖRÖZŐBEN! December 31-én 19 órától január 1-jén 05 óráig szolid (II. o.) árakon étel- és italkülönlegességekkel, KOMPLETT VACSORÁVAL ÉS ÉJFÉLI MENÜVEL várjuk Kedves Vendégeinket!
