Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-21 / 218. szám

2 Néplap 1990. DECEMBER 2(. Úi Néplap-fórum Közmeghallgatásnak indult - politikai vita lett belőle A Kérdezzen velünk! Törökszentmiklóson Az új adótábla -terv kedvez a legszerényebb jövedelműeknek Délután négy órakor kezdődött szerdán a törökszentmiklósi műve­lődési központban az önkormány­zat által biztosított közmeghallga­tás. A város lakói közül jórészt az idősebb korosztály képviseltette magát, és ez később „el is vitte” a közmeghallgatást a politikai, törté­nelmi vita irányába. Először Szegő János számolt be a választásokró, majd a kérdések következtek. Szabó Ferenc szóvá tette, hogy mikor változtatják már meg az ut­caneveket. A városban ugyanis még létezik Vörös Hadsereg, Kun Béla stb. elnevezésű utca. Nem akarnak szégyenkezni a megyé­ben, az országban, hogy eddig csak egyetlen utcanevet tudtak megvál­toztatni - a Sztálin utcából Kossuth lett. Mészáros János alpolgármester elmondta, hogy nyár elején már a városi tanács gondolt az utcanevek megváltoztatására, de úgy döntöt­tek, hogy megvárják az önkor­mányzat születését. Most itt van a változtatás ideje. Fölmérték azokat az utcákat, amelyeknek neveit meg kellene változtam. Sülye Károlyné, a művelődési ház igazgatója meghívta a török­­szentmiklósiakat a Mindenki kará­csonyára. A városban első alka­lommal rendezik meg a művelő­dési ház kezdeményezésére, szám­talan vállalat, cég támogatásával. Karácsonyfát állítanak a városköz­pont parkjában. Lesz gyerekek bet; lehemes játéka és az érdeklődők ajándékot is kapnak. Az ünneplés­ből hagyományt szeretnének te­remteni. ' Ezután Turba Józsefné kért szót. Az volt a véleménye, hogy a mai közmeghallgatásra kevesen jöttek el és jórészt idős emberek. Csökkent érdeklődés mutatkozik az önkormányzati munka iránt. Ennek talán az is oka, hogy a lako­sok egy része a polgármesteri hiva­talba úgy nyújtja be panaszait, hogy nem biztos benne, hogy az eljut a polgármesterhez, a képvise­lő-testülethez. Mezei Lászlóné, a városi könyvtár igazgatója elmondta, hogy ő egy beadványt juttatott el a polgármesternek, amelyet félré­­magyarázva vittek a testület elé. Ő ugyanis nem bérfejlesztést kért a városi könyvtár dolgozói részére, hanem azt a 143 ezer forintot, ame­lyet az idei költségvetésükből el­vettek. így egy fillérjük se maradt irodaszerre, nyomtatványra. ( Folytatás az 1. oldalról)- elsőként a megye állami gazda­ságai közül - olyan törvény adta lehetőséget igyekeznek kihasznál­ni, amely egyszerre szolgálja a fél­ezer dolgozó vagyoni érdekeltsé­gének megalapozását és a fejlesz­tési források bővítését is. A tizen­három önelszámoló egység kül­döttei a napokban döntöttek arról, hogy az állami gazdaság nyolcmil­lió forint értékű vagyonjegyet bo­­csájt ki. Négymillió forint érték­ben 5 és 10 ezer forintos címletek­ben, úgynevezett vásárolt vagyon­jegyeket, amelyek után évenként osztalékot kapnak a dolgozók. Ez­zel a vásárolt vagyonjeggyel azo­nosértékű, ingyenes vagyonjegyet is kapnak a befektetők, ami után szintén osztalékot fizetnek, az éves gazdálkodási eredmény alapján. A polgármester válaszának lé­nyege: hiszi, hogy a polgármesteri hivatal feladata a szolgáltatás, az ügyintézési hiányosságokat a jö­vőben fel akarják számolni. Úgy vélte, hogy azért is vannak ilyen kevesen a teremben, mert ez az első közmeghallgatás, és még szo­katlan a város lakóinak. Elismerte, hogy a könyvtár anyagi helyzete valóban siralmas, a következő költségvetés tervezésénél figyelni kell erre is. Kakuk Imre önkormányzati képviselőnek az volt a véleménye, hogy az önkormányzat működésé­vel még ők maguk sem elégedet­tek. A régi tanácsi apparátusban dolgozókat pedig jószándékuk el­lenére a tehetetlenségi erő viszi még tovább, így válik az ügyinté­zés olykor nehézkessé. Szegő Jánosnak történelmi vi­tában is igazságot kellett volna tennie Nauzer János hosszú listát állí­tott fel azokról a jelenségekről, amelyeket sérelmesnek vél. Minek van rendelőintézet, ha pénteken délután már Szolnokra kell menni, ha valaki elvágja a kezét vagy fáj a foga. Az ügyeletes orvost kihívják beteghez, és ha valaki bemegy a rendelőintézetbe, nincs ott doktor. Sokan tanácsi bérlakásban lak­nak, és nyugati gépkocsiban feszí­tenek. El kell venni tőlük a bérla­kásokat és odaadni a rászorulók­nak,- vélte. Érdeklődött a téesz, az állami gazdaság földadójáról is, tudtával kedvezőbb az adózásuk, mint a magánszemélyeknek. Ezt igazságtalannak tartotta, egyenlő feltételeket kért. Szóvá tette, hogy a pártállam idején nem megfelelő végzettséggel kerültek emberek bizonyos posztokra. Ezeket az ese­teket most felül kellene vizsgálni. Igazságtalannak érezte, hogy egyesek magas nyugdíjat élvez­nek, és több ezer forintért bejárnak Ingyenes vagyonjegyet ugyancsak négymillió forint értékben bocsáj­­tanak ki, 2500 és 15 ezer forintos címletekben. Ahhoz persze, hogy a dolgozók­nak érdemes legyen vásárolt va­gyonjegybe fektetni a pénzüket, a gazdaság mindenkori teherbíróké­pessége alapján meghatározásra kerülő osztalékot versenyképessé kell tenni a pénzpiaci kamatokkal. Ezt a célt szolgálja, hogy az ingye­nes vagyonjeggyel együtt föld­­használati jogot is kapnak a dolgo­zók, minden ezer forint vagyonje­gyérték után 100 négyzetméterre. A négymillió forint ingyenes va­gyonjeggyel együtt a használatuk­ba kerülő földterületen intenzív, azaz öntözéses termesztést folytat­nak majd. Annak a haszna, vala­mint a kétféle vagyonjegy után já­ró osztalék együttesen már bárme­egykori munkahelyükre, mikor munkanélküliség van. A munka­nélküli-segély jelenlegi rendszere ellen is volt kifogása. Szerinte ma­ximálni kellene, hatezer forintnál többet senki se kapjon. A munka­hely, amely elbocsátotta az illetőt, fizesse a segély 90 százalékát, - mondta. Adjon az önkormányzat földet bérbe az oktatási intézményeknek. Az iskolák így meg tudják termel­ni a zöldséget, kevesebb pénzből is kijönnek. Dögéi Imre képviselő hozátette, hogyan lehetséges az, hogy egy­­egy vállalatnál „munkanélküli­ség ” van, de a vezetők szép prémi­umokat vesznek föl? Az a 40 hek­tár földterület pedig, amelyet bér­be adtak, a város intézményeinek teremjen, föl kell tehát bontani a szerződést. A polgármester válaszában azoknak a kérdéseknek az intézé­sét, felülvizsgálatát megígérte, amelyek az önkormányzat hatás­körébe tartoznak (orvosi ügyelet, földbérlet). Ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy jogállamban élünk, tehát lakást, telefont stb. elszedni nem lehet emberektől, bár meg le­het vizsgálni, hogy akik például tanácsi bérlakásban élnek, milyen jövedelmi viszonyokkal rendel­keznek. Ezután még több önkormányza­ti képviselő és városlakó szólt hoz­zá. Éttől a ponttól kezdve azonban a beszélgetésből vita lett, amely az idő múlásával parttalanná fajult. Sokan a múlt sérelmeit hozták föl. Beszéltek a padláslesöprések, az erőszakos téeszszervezések idején megélt tragédiáikról. A hozzászó­lások sokszor az indulat hangján fogalmazódtak meg, személyeske­désektől se voltak mentesek. A múlt - olykor évtizedekkel ezelőtt történt - sérelmei olyan erővel tör­tek fel, hogy elmosták a jelen prob­lémáit, a város ügyei háttérbe szo­rultak. Mindez jelzi, hogy a történelmi sebek még nem gyógyultak be, hogy sok millió ember kaphatna Magyarországon kártérítést ki­­semmizéséért, kizsákmányolásá­ért. Ezek a sérelmek természetesen most törnek felszínre, amikor le­het, szabad beszélni róluk. Kérdés azonban, hogy idővel túl tudunk-e lépni rajtuk, hogy teljes energián­kat a jelen problémáinak szentel­jük. Különben félő, hogy a múlt romjai alá temet bennünket. P. É. lyik jelenlegi kamatkonstrukció­val felveszi a versenyt. A dolgozók vagyoni érdekeltsé­gének megteremtésén túl, a vásá­rolt vagyonjegyek tőkebevonást is jelentenek tehát a gazdaságnak. Öntözésfejlesztést terveznek a dolgozók befektetéseiből, amihez egyébként busás kamatért kellene hitelt felvenniük. A nyolcmillió forint értékű vagyonjegyek persze csak a töredékét jelentik a 100 szá­zalékos privatizálásra kijelölt álla­mi gazdaság teljes vagyonának. A vásárlás, illetve a juttatás révén vi­szont a dolgozók tulajdonossá vál­hatnak. Annyira mindenképpen, hogy ha a szervezeti átalakulás tör­vényes feltételei adottak lesznek, lehetőségük nyílik a magántulaj­donon alapuló szövetkezésre. T.F. A parlament gazdasági bizott­ságának csütörtöki ülésén a kép­viselők elé került az a személyi jövedelmadó-tábla, amelyet a Pénzügyminisztérium szakem­berei a bizottság iránymutatása nyomán dolgoztak ki. Ennek lényege: a legszeré­nyebb jövedelműeknek kedvez a tervezet, anélkül, hogy a 0-kul­­csos adósávot 55 ezer forint fölé emelné. Ezt oly módon érték el a szakértők, hogy az alkalmazotti kedvezményt - a tervek szerint - nem az adóalapból, hanem egy alacsonyabb összeggel ugyan, ám az adóból lehetne levonni. ( Folytatás az 1. oldalról) Illés Lajos az MTI-nek elmond­ta: végveszélybe került a sertés­­ágazat, a hazai fogyasztás az élet­­színvonal csökkenésével vissza­esett, a nagy felvevőnek számító szovjet piac pedig a magyar-szov­jet kereskedelem dollárelszámo­lásra áttérése miatt szünetelteti az átvételt. Ily módon pillanatnyilag túltermelés tapasztalható, s az ipar ezért nem kívánja a húsárakat to-Kecskeméten szerdán megalakult a Megyei Jogú Városok Szövetsége. Korábban már Szolnokon tanácskoz­tak az alföldi nagyvárosok vezetői arról, hogy szövetségre lépjenek. A szolnoki találkozó gyümölcse Kecs­keméten érett be, ahol az alföldiek egységes álláspontot képviseltek, és az ország megyei jogú városai szö­vetséget hoztak létre. A tervek szerint a különböző típu­sú települések, pl. a községek is szö­vetségre lépnek egymással. A Tele­pülési Önkormányzatok Országos Szövetsége utódjának lesz az a fel­adata, hogy a települések érdekeit egyeztesse. Először tehát az azonos típusú települések pl. a megyei jogú városok egyeztetnek, kötnek komp­romisszumot, ha kell, hogy egységes véleménnyel képviseltessék magu­(Folytatás az 1. oldalról) További jelentős elvonás, hogy a főigazgatóságra a szabadon ki­adott üdülési helyek után vállalko­zási nyereségadót kívánnak kivet­ni, az önkormányzatok pedig az eddigi személyenkénti és napon­kénti 8 forintos üdülőhelyi díjat 100 forintra kívánják emelni. Az üdültetés ellehetetlenítésével Pénz (Folytatás az 1. oldalról) A grúz származású 63 esztendős politikus - aki 1985 júliusa óta töl­tötte be a Szovjetunió külügymi­niszterének tisztét - a kongresszusi palotában mondott beszédében az­zal az indoklással kérte felmenté­sét, hogy a reakciós erők szemé­lyeskedő kampányt folytatnak el­lene: említést tett „két ezredesi rangú” küldöttről, akik úgy nyilat­koztak, hogy „miután sikerült fél­reállítani a belügyminisztert, most már eljött a külügyminiszterei való Ennek eredényeként gyakorlati­lag az 55 ezer forintos 0-kulcsos sáv megtartásával 83 ezer forin­tig nem kellene adót fizetni, mi­vel ez utóbbi jövedelem az alkal­mazotti kedvezmény levonásá­val még nem adózna. A koncep­ció úgy dolgozták ki, hogy egy­millió forintos jövedelem fölött növekedne meg számottevően az adó progresszivitása, vagyis lé­nyegében eddig a határig min­denki kisebb-nagyobb adóked­vezményt élvezne. A progresszí­­vebb adónövekedés is csak akkor jelentene tényleges többletelvo­nást, ha azt fogyasztásra használ­vább emelni. Másfelől viszont a megnövekedett termelési költsé­gek miatt nagy a veszélye annak, hogy tömegesen levágják a koca­­állományt a sertéstartók, aminek következményei a jövő év máso­dik felétől várhatók: húshiánnyal kell majd számolni, s az árak még magasabbra szökhetnek. A termelők, az ipar és a fogyasz­tók közötti jelenlegi látszólagos ér­dekellentétet - az igazgatóhelyet­kat. A TÖOSZ (illetve utódja) pedig a különböző településtípusok véle­ményét egyezteti. (Tehát pl. a nagy­városok és kisvárosok vagy a váro­sok és községek érdekeit.) így a TÖOSZ az összes magyarországi te­lepülés véleményét, érdekeit tudja képviselni a kormánnyal vagy külön­böző szervekkel pl. Nemzeti Bank­kal szemben. így elkerülhető, hogy többféle vélemény és érdek kerüljön a kormány elé, és a sokféleségben egyiknek se legyen kellő súlya. A Megyei Jogú Városok Szövetsé­gének két választmányi tagja van. Az egyik dunántúli, a másik pedig Kö­nig László, Szolnok polgármestere. A választmányi tagok feladata meg­szervezni a szövetséget és képviselni a területükön lévő megyei jogú váro­sokat. András szerint a kormány azt akar­ja elérni, hogy a dolgozók tömege­sen lépjenek ki a szakszervezetek­ből. A tanácskozáson végül abban tudtak megállapodni, hogy az érin­tett minisztériumok, a Szakszerve­zeti Kerekasztal és más illetékes szervek januárban újabb megbe­szélést tartanak. (MTI) leszámolás ideje is”. - Úgy vélem, ideje komolyan elgondolkodni, kik állnak ezen elvtársak háta mö­gött, s miért nem hazudtolja meg őket senki? Esetleg vannak vala­miféle terveik? - mondta Sevard­­nadze. A külügyminiszter lemondását a „közelgő diktatúra elleni tiltako­zásnak” minősítette, s ezzel pár­huzamosan kifejezte háláját Miha­il Gorbacsovnak, hangsúlyozva: mindig is támogatni fogja az átala­kítás, a megújhodás és a demokrá­cia eszméit. nák fel. Ám, ha az adózók élnek a befektetési kedvezménnyel ak­kor a progresszívebb adót nekik sem kellene befizetniük. A gazdasági bizottság a terve­zetben körvonalazottakat, mint elvet elfogadta, lévén ez mintegy 10 milliárd forintos valorizálási (kiegyenlítési) lehetőséget tar­talmaz (akkora értékben módo­sítja az adótábla sávjait az inflá­ció hatásának csökkentésére), de tudomásul vették, hogy az anya­gi lehetőségek függvényében a tervezetet esetleg újból át kell dolgozni. (MTI) tes megítélése szerint - a tárca ve­zetésének kellene feloldania, ám jelenleg mint külső szemlélő nézi egy hajdani húzóágazat vergődé­sét. Holott - állítja Illés Lajos - erőteljesebb üzletpolitikával úrrá lehetne lenni a válságon. Amíg ná­lunk húshegyek tornyosulnak, ad­dig a Szovjetunióban éheznek, ké­zenfekvő lenne valamiféle komp­romisszumot találni a szovjet part­nerekkel a megegyezésre. Jászberény jegyzője Szerdán délután tartott képvi­selő-testületi ülésen választott Jászberény önkormányzata jegy­zőt. A jelentkezési határidőig csak egyetlen pályázat érkezett, a 38 éves dr. Forgács Istváné, aki a korábbi városi tanácson közel tíz évet töltött el, utóbb mint a vb-titkár ügyrendi helyettese. A testület választási lehetősége arra korlátozódott, hogy lesz aznap jegyzője a városnak, vagy bi­zonytalan ideig jogi irányítás nél­kül hagyja az apparátust. Vállal­va természetesen annak a veszé­lyét is, hogy nemcsak új pályázat nem érkezik, hanem tovább foly­tatódik a szakemberek eltávozása a polgármesteri hivatalból. Mindössze két rövid hozzászó­lás („a szakmai program tetszik, boldog vagyok, hogy valaki vál­lalta a jelöltséget”) után a képvi­selők egyhangúan megválasztot­ták dr. Forgács István jászjákó­­halmi lakost Jászberény jegyző­jének. L.P. Lottószámok 3,14,36,38,42 BÉRBE ADJA IRODÁNAK «omoK, vi$ó úron lévő 51 m1 HLflPTERÜLETU, TÖBB HELVITÉ6BDL Álló ÉPÜLETÉT. ÉROEKLÓPni JOGI b IGHZ­­GflTfiíl OUTÁlVVElETŐnÉL HOinOMÁeVÁRI KRTA. III. Em. TEl.:35-HW3. Öntözésfejlesztésre fordítják a dolgozók befektetéseit Az állami gazdaság szövetkezetté válna Vagyonjegyvásárlás és -juttatás a ,, Nagy kunságinál” A húsipar nem emel árat - a termelők tiltakoznak A „tárca” csak szemléli a húshegyeket Megyei Jogú Városok Szövetsége Választmányi tag lett a szolnoki polgármester Lehetetlenné tették a kedvezményes üdültetést Sevardnadze lemondottTM és a diktatúra veszélyére figyelmeztetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom