Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-15 / 213. szám

2 Néplap 1990. 29DECEMBER 15. Tájékoztatás a kormányátalakításról ( Folytatás az 1. oldalról) azzal, hogy a költségvetési tár­gyalások befejezéséig a jelenlegi feladatkörébe tartozó tevékenysé­get ellátja. Egyidejűleg javaslatot tesz arra, hogy tárca nélküli mi­niszterként lássa el a pénzintézeti rendszerrel összefüggő kormány­zati feladatokat, összhangban a ké­szülő - jegybankra és pénzintéze­tekre - vonatkozó törvényjavasla­tokkal. Matolcsy Györgyöt, a Minisz­terelnöki Hivatal Gazdaságpoliti­kai Titkárságának felügyeletét el­látó politikai államtitkárát tisztsé­géből - erre vonatkozó kérésével egyetértésben - felmenteni java­solja. Auth Henriknek, az Ipari és Ke­zetesen kiszivárgott értesülések szerint - arra volt hivatott, hogy végre eloszlassa azokat a találgatá-Boross Péter sokat, amelyek a kormány beha­rangozott átalakítása kapcsán kap­tak lábra a sajtóban. A dolgok közepébe vágva An­tall József felolvasta a kabinet sze­mélyi változásait ismertető közle­ményt. A kabinetváltozásokat ismertet­ve, s még további személycseréket kilátásba helyezve Antall József elköszönt a sajtó képviselőitől, „martalékul hagyva’ ’ nekik a fris­sen bemutatott miniszterjelölteket. Végül - mintegy kormányzati pett költségvetési vitára utalva le­szögezte: a kormány a változások ellenére mindent megtesz annak érdekében, hogy még az idén elfo­gadják a jövő évi költségvetést; ennek „minden körülmények kö­zött” meg kell történnie. A kormányfő távozása után a bemutatott jelöltek kaptak szót. El­sőként a mai magyar gazdaság leg­fontosabb irányítói posztjának vá­rományosa, Kupa Mihály pénz­ügyminiszter-jelölt körvonalazta elképzeléseit. A korábban adósza­kértőként már a széles nyilvános­ság előtt, ismertté vált pénzügyi szakem'ter helyzetértékelése sze­rint az ország súlyos állapotba ju­tott ugyan, ám ez korántsem olyan drámai, mint amilyennek néme­lyek beállítják. Botos Katalin arra emlékezte-László Jenő reskedelmi Minisztérium közigaz­gatási államtitkárának felmentését követően megüresedett tisztségre László Jenőt, a Gépipari Fejlesztő és Tervező Kft. ügyvezető igazga­tóját javasolja kinevezni ipari és kereskedelmi minisztériumi köz­­igazgatási államtitkárnak. A kormányátalakítással egyide­jűleg minden miniszter mellett megerősítik, illetve megszervezik a tanácsadó testületként műjcödő kabineteket, illete szakmai kollé­giumokat. A kormányon belüli további át-Botos Katalin szándéknyilatkozatként - a legfon­tosabb belpolitikai kérdéssé előlé-Pungor Ernő tett, hogy a pénzintézetek reformja eddig a kelleténél kisebb figyelmet kapott. Új posztján ezen kíván vál­toztatni, s követendő példaként - Kupa Mihályhoz hasonlóan - az osztrák modellt ajánlotta. Pungor Ernő akadémikus azt hangoztatta, hogy az ország előre­haladása mindenképpen megkö­veteli a műszaki-szellemi kapaci­tások jobb kiaknázását, a magyar műszaki értelmiség súlyának nö­velését a reformfolyamatban. Az akadémikus ténykedését új poszt-Kupa Mihály alakításokat a miniszterelnök lehe­tőleg még a következő héten meg­teszi. Rendkívüli érdeklődés előzte meg a péntek délre meghirdetett sajtókonferenciát, amely - az elő-Saját erőből, két hét alatt újították fel a szolnoki Alkohol­­mentes Klub tagjai a hónap eleje óta bérelt klubhelyiségüket. Ez alkalomból a munkában élenjárók jutalmat vehettek át Czakóné Balázs Ilona klubvezetőtől. Fotó: I. Cs. Eladatlan húshegyek a megyében Levágják a tenyészállatokat is - Veszteséges a hizlalás (Folytatás az 1. oldalról) Egy kiló élősertés önköltsége eléri átlagosan a 69 forint 50 fil­lért, tehát veszteséges a tenyész­tés. A malac szinte eladhatatlan, vagy minimális összegekért cse­rél gazdát. A jéghegy csúcsa pe­dig a tenyészállatok növekvő ütemű kivágása, ami rendkívül veszélyes folyamat, hiszen ezzel a termelés biológiai alapjai sem­misülnek meg! Az országos jelenségek termé­szetesen szűkebb pátriánkban is érvényesülnek. A megyei állat­forgalmi és húsipari vállalatnál is felborult a hízósertések üte­mes átvétele. Mindezt tetézi, hogy november közepétől meg­vonták a háromforintos időszaki felárat. Az átvételi torlódások miatt a sertések egy része túltar­tott, túlsúlyos. A leszerződött mennyiségű hízót még az idén felvásárolja a húsipar, akiknek azonban nincs értékesítési szer­ződésük, azok élőállatait csak súlykategória-váltással a jövő év , elején veszik át. A túltermelés­ből adódó veszteség egy részét a húsipar, másik részét pedig a ter­melők kénytelenek lenyelni. A megyei ÁHV, megnövelve a vágási darabszámot, igyekszik úrrá lenni a helyzeten. Hatezer darab hízósertést - saját veszte­ségére - készletre vásárolnak meg, melynek fele azonban elad­hatatlan az idén. A Jász-Nagy­­kun-Szolnok Megyei Állatte­nyésztési Választmány Sertéste­nyésztési Tagozatának adatai szerint több mint tízezer hízóser­tés értékesítésére alternatíva sem létezik. Hogy melyik számadat a pontos, azon nem érdemes vitat­kozni, a lényeg ugyanis nem vál­tozik. A belföldi értékesítés visszaesett, a külpiacok össze­omlottak, hiszen más országok - magasabb exporttámogatások­kal - nálunk jóval olcsóbban ké­pesek jó minőségű sertéshúst ex­portálni. A negatív előjelű folyamatok igazán csak a jövő év második felében éreztetik hatásukat. Fel­merül persze a kérdés, ha ilyen súlyos értékesítési feszültségek terhelik a húsvertikumot, miért nem olcsóbb a hús? Nos, me­gyénk termelői már kilónként 100-105 forintért is kínálnak ha­sított félsertést, mégsincs rá ke­reslet. Ugyancsak kérdés, hogy mit segíthet a helyzeten a buda­pesti hústőzsde létrehozása. Ilyen intézmény a világon csak Chicagóban működik, közis­merten hatalmas kínálati piacon. A tőzsde egyik legfontosabb gazdasági feltétele pedig a meg­felelő kínálati pozíció, ezért félő, hogy mire a hazai vágóállat- és hústőzsde jövő év közepére láb­ra áll, addig a termelési kedv gyors hanyatlása miatt a hazai piacon a hiány tünetei alakulhat­nak ki. Laczi Zoltán Gálszécsy András ján ennek a feladatnak szenteli, s ehhez kérte a magyar műszaki ér­telmiség támogatását. Gálszécsy András mindenféle pártbefolyástól mentes nemzetbiz­tonsági szolgálat kiépítését, mű­ködtetését ígérte; amihez saját, pártelkötelezettségekkel nem ter­helt, hangsúlyozottan köztisztvi­selői pályafutása is garanciát ad­hat. Sajtótájékoztató a városházán Jövő héten téma lesz Szignók városrendezési terve Tegnap a szolnoki önkor­mányzat szokásos hét végi sajtó­­tájékoztatóján Buday György al­polgármesterrel találkoztak az újságírók. Szó esett többek kö­zött az önkormányzat e heti és jövő heti programjáról. Csütörtökön a közúti igazgató­sággal egyeztettek a négyes főút szolnoki szakasza forgalomszer­vezésének ügyében. A kérdés az volt, hogyan lehetne gyorsítani a főút forgalmát. Abban maradtak, hogy a jövő év elején kidolgoz­nak egy programot, amelynek célja az eddigieknél jobban összehangolni a közlekedési lámpák működését. A lakásszövetkezetek azt sze­retnék, ha a közüzemi szolgálta­tókkal közösen vállalnák a koc­kázatot - ez volt a lényege egy tegnapi megbeszélésnek a város­házán. Kiderült, hogy sok lakás­­tulajdonos nem fizeti a közös költséget. A Gagarin Lakásszö­vetkezetnek pl. ötmillió forint a kintlévősége. A közös kockázat­­vállalás azért jött szóba, mert je­lenleg a szövetkezetek akkor is kifizetik a szemétszállítási, vil­lany-, stb. díjakat, ha a lakástu­lajdonos nem utalja át nekik a közös költséget. A tartozások mögött sokszor az áll, hogy az idős emberek képtelenek kifizet­ni a költségeket. A jövő héten kedden, az ön­­kormányzati testületi ülésen a jegyző személyére történik elő­terjesztés. Szerdán pedig alakuló ülést tart az önkormányzat város­­fejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, és áttekinti a város­­rendezési tervet. Megkezdődött a VI. Országos Zeneiskolai Friss Antal Gordonkaverseny Szolnok büszke erre a rendezvényre Pénteken délután ünnepélyes megnyitóval kezdetét vette az a háromnapos rendezvénysorozat, amelyen az ország legtehetsége­sebb ötvenhét csellista növendé­ke méri össze tudását. A versenyt - melynek rendező­je és házigazdája a Szolnoki Bar­tók Béla Zeneiskola - König László polgármester nyitotta meg. Köszöntötte a megjelente­ket, és afeletti örömének adott kifejezést, hogy a megyeszék­hely adhat otthont ennek a nemes vetélkedőnek, melynek során olyan gyermekek versengenek majd egymással, akik a legmé­lyebb érzések kifejezésére alkal­mas művészet: a zene tanulásá­ban értek el kiemelkedő eredmé­nyeket, s akik számára ez az ese­mény is alkalmat nyújt arra, hogy megtanuljanak valami nagyon fontosat: legyőzni önmagukat. Megemlékezett a verseny néva­dójáról, Friss Antalról és a feled­hetetlen emlékű gordonkatanár­ról: Papp Lászlóról, aki elévül­hetetlen érdemeket szerzett a gordonka tanításának terén. A megnyitót díszhangverseny követte, melynek műsorán Saint- Saéns A-moll gordonkaversenye hangzott el. A versenymű szó­listájaként Fenyő Lászlónak, a három évvel korábbi gordonka­­verseny egyik győztesének tap­­solhatott a közönség; a Szolnoki Szimfonikus Zenekart Báli Jó­zsef vezényelte. Ezt követően megkezdődött a verseny elődön­tője. A háromnapos rendezvényre a belépés díjtalan; a verseny házi­gazdái minden zenekedvelőt szeretettel hívnak és várnak. Sz.J. A megyei önkormányzati közgyűlésen Boros La jost választották elnökké (Folytatás a 1. oldalról) Negyvennyolc szavazólapra Boros Lajosnak, a megyei tanács vb terv- és munkaügyi osztálya vezetőjének a neve került, illet­ményét - melyről az egyik napi­rendi pont alapján kellett döntést hozni a gyűlésnek - a bruttó 65 ezer forintos miniszteri fizetés 79 százalékában állapították meg. Megválasztását követően a levezető korelnök átadta az ülés vezetését az új elnöknek, aki hangsúlyozta: a helyi vállalkozó önkormányzatokat kell szolgál­nia az új megyei szervezetnek, különös figyelmet fordítva a kis­településekre. Beszédében meg­köszönte a bizalmat, és kiemelte a közgyűlés érdekfeltáró és ér­dek-képviseleti tevékenységé­nek fontosságát. Hozzátette, hogy az erőforrások jelentős ré­szét a beruházások befejezésére kell fordítani. Szükség van a te­lefonhálózat további korszerűsí­tésére is. Fontos feladat továbbá a községek szennyvízhálózatá­nak kiépítése. Rövid programbeszédét köve­tően megválasztották a pénz­ügyi-ellenőrző bizottság elnökét és tagjait. Az ülés végén a Tele­pülési Önkormányzatok Szövet­ségének az elnöke reményét fe­jezte ki, hogy jó kapcsolat alakul majd ki a közgyűlés és a szövet­ség között. Január 18-i ülésükre váiják megyénk megfigyelőjét is. Sz. Z. COCOM-kedvezmény Magyarországnak Zöld út a nem katonai jellegű termékek előtt (Folytatás az 1. oldalról) Mostantól a COCOM-listán szereplő termékek mintegy 90 százalékánál gyorsított engedé­lyezéssel bírálják el a magyar megrendeléseket. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 90 nappal szem­ben most már 30 napon belül ki­adják az exportengedélyt azon cégek számára, amelyek koráb­ban embargó alá esett terméke­ket kívánnak Magyarországra szállítani. A magyar vállalatok máris élénk érdeklődést tanúsítanak a mostanáig szinte megszerezhe­­tetlen fejlett technika, elsősorban a legkorszerűbb számítógépek és távközlési berendezések iránt. Most már csak pénz kérdése, hogy ezen termékek milyen mennyiségben érkeznek be Ma­gyarországra - mondta Csendes János. A kedvezményes elbánás várhatóan a nyugati cégek ma­gyarországi befektetéseire is ösztönzőleg hat, hiszen mostan­tól a nem katonai rendeltetésű áruk behozatala lényegében zöld utat kapott. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom