Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-09 / 182. szám

4 1990. NOVEMBER 9 Az Új Néplap SZOLNOKON Ki fogja fűteni az iskolákat? A hideg pénzbe kerül Az alpolgármester tájékoztatója Ilyen különleges lehetőség ele­inte a zenetanulás, később a szá­mítástechnika volt, manapság az idegen nyelvek válnak egyre in­kább "divattá". A közkedvelt nyelvtagozatos általános isko­lákba a város végéből is járnak tanulók, a kéttannyelvű gimná­ziumokba felvételizők hoszú so­rokban állnak. Újabban már az óvodákban is találkozhatunk angolt, németet tanuló kisgyermekkel. E hasz­nos tevékenység bevezetésén fá­radoznak a szolnoki 5. számú óvodai intézmény (Szapáry úti) dolgozói is. Kollár Jánosné, az intézmény vezetője a kezdeti ne­hézségekről beszélt:- Nem ma kezdtük. Már 1987- ben kísérletet tettünk tanfolyam szervezésére. Felettes szerveink sajnos nem álltak pozitív módon ügyünkhöz. A szülők ostroma el­lenére leállították próbálkozá­sainkat. Úgy érezték, hogy az óvoda nem készült még fel a vál­lalkozásra, és nem tartották nyelvoktatásra alkalmasnak a vállalkozó, középfokú nyelvvizs­gával rendelkező főiskolásokat sem. A szolgáltatás iránti igény pedig csak fokozódott, és a tár­sadalom tudatába is egyre in­kább beleivódott az idegen nyelv ismeretének szükségessége. Kí­sérletek azt igazolják, hogy óvo­dás korban el lehet, sőt érdemes elkezdeni az ismerkedést a nyelvvel. Ezért vállaltuk, hogy angol és német tanfolyamot indí­tunk képzett oktatók bevonásá­val. A rendkívül játékos, heti két­szer fél órás foglalkozásokon gyermekeink 25 százaléka vesz részt. Havi 300 forinttal terhel­jük a család pénztárcáját, ami ha jól belegondolunk - összehason­lítva a magánoktatással - nem túl sok. Nem is beszélve a dolog praktikus oldalairól: helyben van, nem kell többször átöltözni. Elképzelésünk szerint a jövő­ben be lehetne építeni az idegen nyelvet a nevelési programba, végső cél az angol nyelvű óvoda létrehozása lehetne. Az oktatási rendszer egymás­ra épülő szintjeinek egyeztetése ma még probléma. Általános is­kolában általában harmadik osz­tálytól válik kötelezővé az ide­gen nyelv tanulása, két év úgy telhet el, hogy a gyermek nem tudja folytatni ilyen irányú ta­nulmányait. Ha ezt a gondot in­tézményi szinten meg lehetne oldani, biztos, hogy nem válna fölösleges pénzkidobássá a há­romszáz forint. bakos fotó: T.Z. A Gábor Áron téri szennyvízátemelőtói a Papírgyár irányába már meg­épült a szennyvízhálózat gerincvezetéke. Ide köt be a Pletykafaluból jövő gyűjtővezeték, amelynek az építését most kezdték el. A szennyvízvezeté­ket át kell sajtolni a Szolnok-Budapest és a lakitelki vasúti sínek alatt, majd tovább építik a Járműjavító mellett. (Fotó: Cs.F.) 1991-re; pótlólagos forrásokat szereznek központi szervektől; adósok maradnak; vagy meg kell hosszabbítani a téli szünetet az általános iskolákban. Könnyen belátható, hogy bármelyik variá­ciót valósítják meg, az kény­szerlépés lesz. Még ebben a hónapban meg­tárgyalja az önkormányzat az in­tézmények működtetésével kap­csolatos elképzeléseket. Most a legfontosabb cél a legelemibb feltételek megteremtése. Egy jól működő állami szer­vezetrendszerben a tervezett és a tényleges infláció közötti kü­lönbséget a támogatásoknak kel­lene kiegyenlíteni. Ha ez nem valósítható meg, akkor legalább olcsó hitelek kellenének. Azon az oldalon azonban nincs kíná­lat. Napjainkban az oktatási in­tézmények különböző szolgálta­tásokkal próbálják vonzóvá ten­ni magukat. Ezekben a gyerek­szűke időkben minden létesít­ménynek ki kell alakítani azt a sajátos arculatot, melynek isme­retében a szülők az egyre bővülő kínálatból választani tudnak. Bővül a szennyvízhálózat Nyelvtanfolyam az óvodában A gyerekek (ujjak az angol dalokat Az intézmények működésé­hez szükséges pénzügyi források megtalálása az önkormányzati irányítás kezdetén sem lesz könnyebb, mint a tanácsrend­szerben volt. Alapvető jogszabályok hiá­nyoznak, közben é nem termelő szervezetek ki vannak téve a még kialakulatlan piaci szféra veszélyeinek. Nyilvánvaló, hogy egy iskola most már nem képes továbbhárítani gazdasági terheit. Szolnokon mintegy 20 ezer ta­nulót - általános és középiskolást - érint közvetlenül az önkor­mányzati intézményhálózat ren­deltetésszerű fenntartását bizto­sító költségvetés alakulása. A megyeszékhely minden negye­dik - ifjú - lakosáról van tehát szó. A jövő évvel kapcsolatban biztosat egyelőre még nem lehet tudni - tájékoztatott minket Kéri József alpolgármester. Az való­színű, hogy az állami támogatás­ban jobban követik majd az ár­változásokat. Erre nagy szükség lenne, mert a jelenlegi 15 száza­lékos tervezett inflációnál jelen­tősen nagyobb mértékű a pénz romlása. A szolnoki intézmények napi energiaellátása 300 ezer forint. Sok múlik azon, hogy milyen te­lünk lesz. Az önkormányzat mindenesetre arra törekszik, hogy az intézmények működésé­nek korlátozása nélkül élje át a jelenlegi helyzetet. Most igazi, jó megoldást nem lehet találni. Lényegében négy elképzelés kö­zül lehet választani: az intézmé­nyek átviszik tartozásaikat Védik a környezetet Az elhasznált hűtőfolyadékot regenerálják A környezetvédelem jelenlegi kulcskérdése a környezetszennye­ző hulladékokkal való ésszerű gaz­dálkodás, ezen belül egyrészt a hulladékszegény technológiák el­terjesztése, másrészt a keletkező hulladékok eddigieknél kiterjed­tebb feldolgozása, hasznosítása a jelenleg alkalmazott átmeneti táro­lás, illetve végleges lerakás he­lyett. Ebbe a képbe több szempont­ból is jól beleillik a szolnoki Ágro- nett Környezetvédelmi Szolgálta­tó, Tervező, Gyártó és Szolgáltató Kft. munkatársai által kidolgozott legújabb eljárás, amelyet az ugyancsak helybéli Szolépker Kft. már alkalmaz is. E módszer segít­ségével a gépjárművek fagyálló folyadékait regenerálni tudják. Mint Kálmán Dániel, az Agronett Kft. ügyvezető igazgatója elmond­ta, ennek lényege, hogy a fagyálló folyadékok egy idő után elhaszná­lódnak, ám ők újból olyan állapot­ba tudják hozni azokat, ami meg­felel a magyar szabvány követel­ményeinek. Ezt egyrészt kémiai eljárással érik el, melynek során különböző adalékok hozzákeverésével az el­használt hűtőfolyadékokból nagy pelyhekben kicsapatják a szennye­zőanyagokat, másrészt pedig egy elektrosztatikus száltöltésű szűrő­tornyon áramoltatják át a még szennyezett hűtőfolyadékot. Ott megtörténik a fizikai szűrés és egyben az ioncserélés is. Az így megtisztított folyadékot a rendel­kezésre álló műszereikkel bemé­rik: megnézik, hogy milyen annak a vezetőképessége, beállítják a PH értéket és -30 C-fokra a dermedés­pontot. Magyarán: az értéktelen hűtőfolyadékot ismét felhasznál­hatóvá teszik. Ennek az eljárásnak több szempontból is jövőt jósolha­tunk: egyrészt azért, mert az álta­luk regenerált fagyálló litere 120 forint helyett csupán 70-80 forint­ba kerül. Másrészt az sem elhanya­golható szempont, hogy így nagy- bancsökkenthetőakömyezetszeny- nyezés veszélye, ugyanis eddig a nagyüzemeknek az elhasznált hű­tőfolyadékkal el kellett számolni­uk, és számtalanszor gondot oko­zott annak tárolása. Ezt a problé­mát az Agronett által kínált mód­szer teljes egészében kiküszöböli. Regeneráló berendezésük mobil, ami azt jelenti, hogy egy kisebbfaj­ta teherautóra van fölszerelve, s így igény szerint a helyszínen vég­zik el ezt a munkát. Arról már nem is beszélve, hogy ezzel a módszer­rel országosan tekintélyes mennyi­ségű valutát is meg lehet(ne) spó­rolni, mivel eddig a fagyálló folya­dékok alapanyagául szolgáló eti- lénglikolt külföldről - a Szovjet­unióból, Bulgáriából valamint Ausztriából - szereztük be. Piaci furcsaságok Sok van belőle, mégis drága Hogy mik nincsenek? Az ember azt gondolná, hogy ha mondjuk sárgarépából vagy körtéből vagy bármilyen zöldség- és gyümölcsféléből az aszály ellenére bőséges volt a termés, olcsóbb a pia&. De ez nagy tévedés! Erre nemcsak a hétvégi bevásárlás közben jöttem rá, hanem az egyik kistermelőtől, Keő Istvántól is, aki joggal méregbe gurulva mesélte: hogy járt az egyik szolnoki ábécében és a piacon. Friss, jó minőségű körtéjét és ságrarépáját, melyekből hál’istennek több mázsa termett, megpróbálta szerény, önköltséges áron eladni a kereskedőknek. Ez azon­ban nem sikerült, mert olyan vételi árat ajánlottak a kifogástalan termé­nyért, ami "elképesztő”! Például azért a sárgarépáért, amit a szolnoki piacon szombaton átlagosan 30 forintért kínáltak, 10-15-öt adtak volna, a körtét pedig, amit 40-50 forintért mértek, maximum 25-ért vették volna át. Nem is csodálkozom, hogy kistermelőnk ezután kellő dühvei úgy döntött, hogy a körtéből cefrét csinál, a sárgarépát pedig ingyen és bérmentve odaadja valamelyik szociális otthonnak vagy a nyugdíjasok­nak. Ez érthető és példás cselekedet a részéről. Mi, hétköznapi vásárlók pedig csak azon tűnődhetünk el ezek után: miért van az, hogy amiből sok van, a piacon és az üzletben az is drága? Talán a "sors ördöge" játszik velünk, vagy inkább már ez lenne az oly rég áhított "piacgazdaság"? Mert ha ez az, akkor inkább nem kérünk belőle! De ez nem az, mert nem a kereslet-kínálat árszabályozó törvénye érvényesül ebben, hanem a nye­részkedő manipuláció. A vásárlók pedig ebben a bűnös játszmában végül is azt kapják, ami marad, s annyiért, amennyiért a dörzsölt kereskedők akaiják. - l.gy. ­Új képzési rendszert vezettek be Kisvállalkozók is megszerezhetik a külkereskedelmi jogot A Külkereskedelmi Főiskola szolnoki tagozata gyorsan beil­leszkedett a város és tágabb kör­nyezetének életébe. Nem is oly régen volt a bemutatkozás, míg az első évnyitó valóban csak kar­nyújtásnyira van tőlünk. Mind­ezek ellenére példás gyorsaság­gal reagáltak a nappali és levele­ző tagozaton túli, helyben jelent­kező igényekre. Ezen felvetések és a tényleges realizálás között öt-hónap sem telt el, s máris megindult egy­részt egy olyan képzési rendszer, amely csak itt Szolnokon valósul meg. De miről is van szó? A városban és környékén sok olyan cég található, amelyeknek az új helyzetben, amikor gyakor­latilag minden gazdálkodóegy­ség megszerezheti a külkereske­delmijogot, sürgősen szükségük lenne képzett szakemberre. Az ő felkészítésüket vállalta fel a fő­iskola, megengedve azt, hogy az idegennyelvi ismereteket menet közben, vagy egy későbbi idő­szakban szerezzék meg. A főis­kola úgy vállalta ezt, hogy köz­ben az ország minden részén je­lentkező feladatait is meg kellett szerveznie. Az indulás várako­záson felül sikerült, aminek eredménye, hogy 82 ember, 60 százalékuk vállalati támogatás­sal, a többi saját költségén kezd­hette meg a tanulást. Ezt sajátos értelmiségi átképzésnek tekint­hetjük. Az iskola tervei szerint hosszabb távon is. A vállalati középvezetők szá­mára egy menedzserképző tan­folyam már le is zajlott, neves külföldi professzorok részvéte­lével, akik Szolnok testvérváro­sából érkeztek. Dr. Eugen Wendler és dr. Detlef Schrade elsősorban az esettanulmányok elkészítésében, feldolgozásában nyújtottak nagy segítséget. Emellett folyamatban van a ME- SZI-vel való 6 + 3 hónapos tan­folyam szervezése is, amelyet a Szókratész Oktatási Tanácsadó Kft. - amelynek a főiskola is ré­szese - , bonyolít le itt, Szolno­kon. Ma már bizonyos, hogy minta értékű vállalkozásról van szó, amit mutat az országos ér­deklődés. November és decem­ber közepén háromnapos tréning lesz, amely a kisvállalkozásokat célozza meg. Nekik próbálnak segíteni a külkereskedelmi jog megszerzése és gyakorlása terü­letén. Minthogy itt esettanul­mányról van szó, ez a tanfolyam kevés résztvevőt bír el. Ezért is javasolható a mielőbbi jelentke­zés. Szakmailag tehát rendkívül igényes tanfolyamok indultak be, de a résztvevők egyöntetű, véleménye - miként azt dr. Fe- renczy József, a szolnoki tagozat igazgatója kiemelte -, hogy az információ áramlása igen gyen­ge. A vállalatok igazgatóinak egy része a kiküldött tájékoz­tatókat, felhívásokat a fiókba dugja, bizonyítva ezzel azt is, hogy a gazdasági kényszer nem mindig érvényesül az igazgató gondolkodásában. Tulajdon­képpen azt nem veszik észre, hogy így saját állásukat kockáz­tatják, hiszen képzett szakem­berek nélkül egyetlen vállalat sem maradhat talpon a jövőben. Jó jel viszont, hogy az egyes em­berek már "bemozdultak”, rea­gálnak az új kihívásokra. F.I. Az oldalt összeállította: Szurtnay Zoltán KÜLKEflESHEflElMI FD1SHBL SZOLNOKITRGOZRTfT SZOLNOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom