Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-08 / 181. szám

1990. NOVEMBER 8. Néplap 7 Kisújszálláson Az új Néplap Még nem került nyugdíjba a kemence Az alábbi megállapítás nemcsak a falvakra, de erre a városra is illik: öregszik a lakosság, egyre több a magas életkorú, magát még úgy ahogy bíró, de azért már kisebb- nagyobb támaszra szoruló koros személy. Jelenleg a településen öt főfoglalkozású és harminckilenc tiszteletdíjas szociális gondozó igyekszik ezt a nem könnyű fel­adatot ellátni. A magabíró nyugdí­jasok közül huszonötén az idősek klubjába járnak, húszán étkezési támogatást kapnak, míg száz- nyolcvankilencen házi, szociális étkeztetésben részesülnek. Ez azt is jelenti, hogy nekik például ház­hoz viszik, vagy ahogyan errefelé mondják: naponta kihordják az ebédet. Közéjük tartozik például a jelenleg már kilencvenedik eszten­dejét taposó Kis Jánosné is, akinek a szobáj át ez a matuzsálemi életko­rú kemence melegíti a nemszere­tem hetekben. Az oldalt összeállította: D. Szabó Miklós Fotó: Mészáros János Pályázatból szövegszerkesztők A Móricz Zsigmond Gimnázi­um és Közgazdasági Szakközép- iskola a közelmúltban egy pályá­zaton kétmillió forintot nyert. Ebből az összegből tizenhat szö­vegszerkesztő rendszert vettek, amelyek egyben számítógépek­ként is felhasználhatók. Minder­re azért volt szükség, mivel ta­valy ősszel indult egy számítás- technikai programozó osztály harminchat elsős részvételével, az idén pedig újabb osztályt isko­láztak be. A megvásárolt'gépek segítségével jelenleg már három számítástecnikai teremmel is rendelkeznek. Érdekes, új hírként hallottuk, hogy mivel a gép- és gyorsírás iránt csökken a kereslet, ezért a jövő tanévtől az igazgatás-ügy­vitel helyett külkereskedelmi, ügyintéző ágazat indul. A felvett elsős diákoknak nem oktatnak gyorsírást, ugyanakkor a gép­írást továbbra is tanulják. Az óra­rendben szerepel egy idegen nyelv - a német - magas heti óra­számú oktatása, ezenkívül másik idegen nyelvként választható az orosz, a francia és az angol közül az egyik. Ebben az osztályban egyébként a harmadikosok és a negyedikesek idegennyelvű gép­írást is tanulnak. Képünkön az elsős közgazdasági programozó osztály diákjai a Rosytext IBM XT-re alapozott szövegszerkesz­tő rendszerrel ismerkednek meg. (Aki egyébként nem teljesen ér­tené az utolsó mondatot, kérem, ne essen kétségbe, mert aligha érzi ezt egyesegyedül.) Kell-e mankó a mankógyárnak? A betegek oldaláról nézve a fel­vetést: kell, hiszen itt a költség döntő többségét a társada­lombiztosítás fizeti. Éppen ezért ez a mankó a társadalombiztosítás pénze, ami persze nem más, mint amit a dolgozók munkában eltöl­tött évtizedük során erre a célra befizettek. Jobban mondva be sem fizettek, hiszen levonják a kerese­tükből. Egyébként általában a rá­szorulók az ár 10 százalékát szur­kolják le csak, ami esetenként még­is súlyos terhet jelenthet, hiszen az utcai kocsik 16-18 ezer forintba, a szobai kocsik 8.650-12.550-be ke­rülnek. Az itt dolgozó százkilenc­vennyolc fizikai munkás egyéb­ként ortopéd cipőket, gyermek- és felnőtt-pelenkanadrágokat, csípő­ficam-megelőző nadrágokat, járó­botokat, mankókat, gördíthető szo­bavécéket is készít. Sajnos az igényeket egyre nehe­zebben bírják csak kielégíteni, pe­dig nem is egyszer a gyorsabb munka érdekében túlórákat is vál­lalnak. így például a kisúji üzem, azaz hivatalos nevén a Gyógyásza­ti Segédeszközök Gyára cipőből havi ötszáz-hatszáz párat készít, bár a duplájára is igény lenne. A szomorú keresletnövekedés fehé­ren feketén azt bizonyítja: döbbe­netes módon romlik a nemzet egészsége. Száműzve az egyhangúság Lesz feladat, nem is kevés ♦ A nagykun város tizenhá­rom és fél ezer városi lakossal, továbbá tízegynéhány tanyá­val rendelkezik. Ami az elkö­vetkezendő időszak tennivaló­it illeti, alapvető hiányosság­nak tartják, hogy az önkor­mányzat gazdasági, működési feltételei központilag tisztá­zatlanok, kidolgozatlanok. Például fogalmuk sincsen, mi­képpen kaphatnák vissza a vá­ros földjeit, ami nem számít mellékes ügynek, hiszen több ezer holdról van szó. A soron következő, illetve a távlati he­lyi elképzeléseket a pártok igen alaposan kidolgozták, íme a teljesség igénye nélkül néhány sürgős teendő: alapvé­tő gondként jelentkezik a csa­tornahálózat hiánya, mivel a település hovatovább szenny­vízen úszik; azután a fontos tennivalók közé tartozik a kör­nyezetvédelem meg a szemét­elhelyezés; számolni kell az­zal is, hogy a jelenlegi 75-80 munkanélküli száma az elbo­csátások következtében nőni Sokszor mondják: egyik több­szintes, emeletes házunk ron­dább a másiknál. A megye lakó­telepeit körüljárva őszintén be kell vallani: sok igazság adódik az állításban. Úgy tűnik, Kisúj­szálláson végre szakítottak a pa­nelízléssel, a szürke, álmos egy­hangúsággal. A Vas-, Fa- és Építőipari Szö­vetkezet a Szabadság és a Mikes utca sarkán szűkebb hazánk egyik legszebb lakónegyedét építette, építi fel. A szemre is tetszetős kinézetű épületben hu­szonegy különböző alapterületű lakás várja a közeljövőben be­költöző gazdáit. fog; nem kevés fejtörést okoz majd minden bizonnyal a 602 itt élő cigány foglalkoztatása is. Éppen ezért a városi önkor­mányzat hangsúlyozottan tá­mogat minden olyan egyéni kezdeményezést, vállalkozást, amely munkahelyteremtéssel párosul. tott, majd a Nagykun Tsz elnök­helyetteseként dolgozott. Noha a választások előtt több név felme­rült a polgármesterségre, végül a pártok és a független képviselő- testületi tagok egyaránt támogat­ták a megválasztását, hiszen 18-1 arányban voksoltak személyére. Úgy is mondhatnánk, a közmeg­egyezés eredményeképpen ve­A közmegegyezés polgármestere Október 27-től, szombattól- a város polgármestere dr. Ducza Lajos, aki tősgyökeres idevalósi. A 48 éves agrármérnök korábban mezőgazdasági főiskolán is taní­zetheti négy évig társaival együtt a települést. Még a választása napjának az estéjén fontos feladata adódott, hiszen a gépkocsik útlezárása miatt a marosvásárhelyi szimfo­nikus zenekar hetven tagja autó­buszostól, mindenestől a város előtti felüljárón rekedt. A hír hal­latára azonnal indult, és sikerült is „kimenekíteni” a rostokoló zenészeket, akik aznap este a gimnázium kollégiumában alud­tak. Az egésznek az az érdekes­sége, hogy amikor a zenészek új­ra útnak eredhettek, az őket kísé­rő ifjú hölgy megkérdezte, hogy kihez van szerencséjük, mivel ennyit lótott-futott értük. Kérem szépen, érkezett a válasz, néhány órája választottak meg polgár­mesternek. A kísérőnek elkere­kedett a szeme, pár pillanatig le­vegőt sem bírt venni, majd ezt mondotta: gratulálok, uram, ugyanakkor őszinte részvétem is. Mi tagadás, jólesett neki a kere­setlenül őszinte megnyilatkozás, és hogy lesz feladat, mi sem bi­zonyítja jobban, hogy a város ön- kormányzati tagjai, vezetői előtt álló legfőbb teendőkkel ugyan­ezen az oldalon részletesen fog­lalkozunk. Felvételünk azt a pil­lanatot örökítette meg, amikor a távozó tanácselnök, Ponyokai Bálint átadja hivatalát, iratait dr. Ducza Lajos polgármesternek. Maszek ékszerszaküzlet Lehet, hogy mire a lap az olva­sóhoz kerül, a szám már nem lesz pontos, de egy héttel korábban, amikor ott jártunk, 216 kisiparos és 77 magánkereskedő élt a tele­pülésen. Az üzleti kedv élénkü­lését bizonyítja, hogy ebben az évben november elejéig 74 ipar- engedélyt és 47 olyan engedélyt adtak ki, amelyik magánüzletek létesítésére, nyitására jogosít. Jellemző, hogy a vállalkozások­nak a fele a vendéglátáshoz kap­csolódik, hiszen akad már magánétterem, lángos- és pala­csintasütő nem is egy, továbbá palackozott italokat árusító bolt, de nem hiányzik már a maszek óra-ékszer ajándéküzlet sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom