Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)
1990-11-29 / 199. szám
10 1990. NOVEMBER 29. A TUDOMÁNY VILÁGA ] Ötszáz kilométer óránként Új szupervonatok Európában Az 1979 óta közlekedő Intercity gyorsvonatrendszert, mely Németország több mint 50 nagy- városát óránkénti rendszerességgel köti össze, a jövő évtől kényelmes, nagy sebességű vonatokkal egészítik ki. Először 41 ICE (Inter-City-Expressz)- vonat áll forgalomba, egyenként tizenkét kocsival a Hamburg- Würzburg-München és a Ham- burg-Frankfurt-Stuttgart-Mün- chen vonalakon. A szerelvények a kísérletek során minden eddigi hagyományos (kerekes) vonatnál gyorsabbaknak bizonyultak, hiszen óránként 406 kilométeres sebességet értek el. A váltóáramú hajtóművel mozgásban tartott jármű speciális fékek kombinációjával rendelkezik, melynek egzakt működését mikroprocesszor vezérli. Az áramvonalas szerelvény légkondicionált kocsijai 600 utasnak biztosítják a kényelmes utazást. A vonaton az igényes étkező- és bisztrókocsi mellett az első osztályon minden üléshez telefon is tartozik. A különleges szerelvény több mint másfél órával rövidíti le a Hamburg-München utazás idejét, ezért hihetően hangzik a Német Szövetségi Vasút reklámszlogenje: az új vonat kétszer olyan gyors, mint az autó, és fele olyan gyors, mint a repülőgép. A nagy sebességű vasutak ki- fejlesztésében Németország számos, nagy hírű cége vesz részt, többek között az AEG, a Mes- serschmitt-Bölkow-Blohm és a Thyssen AG, akik az Intercity vonatnál is sebesebb közlekedési rendszert építettek ki. A Transra- pid névre elkeresztelt, kerekek nélküli, mágneseken lebegő szupervonat a próbapályán átlépte a bűvös 500 kilométer óránkénti sebességhatárt. A vasbetonpálya felett 10 miliméterrel, mágneseken lebegő Transrapid kifejlesztése 1,5 milliárd márkát emésztett fel. A szupervonat a tervek szerint a düsseldorfi és a Köln- bonni repülőtér között fog közlekedni, majd később egészen Es- senig vezetne a speciális mágnespálya. A légiközlekedés tehermentesítése nemcsak Európában jelent komoly gondot, hanem a tengerentúlon is. Ezért Las Vegas városatyái is kacérkodnak a Transrapid megépítésének gondolatával. A kaszinóváros és a nyugati part „fővárosa”, Los Angeles között (370 km) képzelik el a a mágneseken suhanó vonatot. (IN-Press) L. Z. Lemásoljuk a Napot A fúziókutatás alapkérdései Az emberiség ősi vágya, hogy lemásolja a Napot, mint örök energiaforrást, hiszen a szabályozott fúziós reakció korlátlan ideig fedezhetné a világ energia- szükségletét. Ahhoz azonban, hogy a magfúzióból technikai méretekben energiát lehessen nyerni, a kiindulási anyagokat rendkívül magas hőmérsékletű plazmává kell alakítani. A München melletti Gar- chingban nemrég felavatták a Max-Planck Plazmafizikai Intézet úgynevezett ASDEX Upgrade fúziós kísérleti berendezését, melynek segítségével a magfúziót reaktorhoz hasonló körülmények között vizsgálhatják. A kutatások célja a fúziós reaktor megalkotása, mely az atommagok összeolvadásával állít elő energiát. A fúzió „üzemanyaga’ ’ egy nagyon ritka gáz, az úgynevezett plazma a deutériumból és a tríciumból. A fúzió beindításához a plazmát mágnesgyűrűbe zárják, és magas hőmérsékletre felmelegítik. Százmillió fok felett megkezdődik a plazma égése, a hidrogénatomok egymással összeolvadnak héliummá, miközben energia szabadul fel. (IN Press) L. Z. A München mellett most átadott magfúziós berendezés az össz-európai tudományos kutatás szolgálatában áll.- •Utótól ,. A légiközlekedés alternatívái lehetnek a jövőben az új, nagy sebességű vonatok. Az 500 kilométeres óránkénti sebességre képes mágnespárnás vasút, a Transrapid (képünkön) nemsokára Düsseldorf és Köln között szállítja majd az utasokat. (Fotó: Thyssen) Gyümölcsszállító konténer A nyugat-európai országokban is nagy a kereslet a friss gyümölcsök és gyümölcslevek iránt. A piaci versenyben egyre fontosabb tényező a romlandó áruk szállításának biztonságos megszervezése. Franciaországban Az acéltartályt feltöltés előtt 115 C-fokos gőzkezeléssel sterilizálják nitrogéngáz segítségével. A konténer térfogatának 98 százalékát tölti ki a szállított gyümölcs vagy gyümölcslé, a maradék 2 százalékot nitrogéngáz tölAz optimális viszonyokról a húszezer liter befogadóképességű konténer automatikus szabályozórendszere gondoskodik. Fotó INP Giliszták földművelése A giliszták különféle érzéseket keltenek az emberekben. Vannak, akik undorodnak tőlük, ugyanakkor a horgászok és a kertészek becsben tartják tevékenységüket. Tény, hogy a giliszta nagy szerepet játszik a talaj vízháztartásában és szellőzésében. A talajon átrágják magukat, járataik mélysége a talaj minőségétől, annak szervesanyag- és nedvességtartalmától is függ. A földigiliszták tevékenységükkel összekeverik a talaj szerves és ásványi alkotórészeit. Egy tonna földigiliszta egy hektár területen 250 tonna földet dolgoz meg. V ____________________________________________________________J K épes technikatörténet (9.) A pirométer Ultrakönnyű repülőgépek Az igen erős és könnyű műanyagok elterjedése lehetővé tette, hogy sárkányszerkezetekre kis motorokat szereljenek. A könnyen kezelhető anyagok lehetővé teszik a házi barkácsolást, s így a legkülönbözőbb, fantáziadús szerkezetek jöttek létre. A könnyű repülők általában szétszerelve könnyen szállíthatók, tömegük 100 kg körüli, bárhol gyorsan összeszerelhetők, és kis magasságban, óránként 100 kilométer körüli sebességgel haladhatnak. Kis helyen is felszállnak, és hihetetlen jó a manőverező képességük. olyan különleges acélból készített konténerek sorozatgyártását kezdték meg a közelmúltban, amelyek egyaránt alkalmasak a friss gyümölcs vagy gyümölcslé biztonságos vasúti, országúti és vízi szállítására. i t ti ki, amely az áru hűtésére is szolgál. A sterilizálás, a légmentesítés és a megfelelő hőmérséklet magakadályozza, hogy a szállítás alatt esetleg baktériumok vagy gombák megfertőzzék az árut. A gépírónők titka Az embert sokszor elképeszti, milyen hallatlan gyorsasággal kopognak az írógépek a jó gépírók (vagyis szinte kizárólag gépírónők) keze alatt, hogyan rögzítik a sebesen diktált szöveget. A rejtély - amelynek magyarázatára már eddig sok föltevés van - az, hogy a gépírónők olyan gyorsan fognak fel egy - a pszichológia nyelvén szólva - utasítást, vagyis egy szöveget, és olyan gyorsan alakítják át azt megfelelő cselekvéssé (az írógép billentyűinek leütésévé), ami meghaladja a pszichológiai vizsgálatokból adódó lehetséges sebességet! A mérések tanúsága szerint ugyanis a szöveg „lappangása” (megőrződése) az agyban 250 milliszekundum, vagyis a másodperc egynegyede. Ebből az következik, hogy az elérhető legnagyobb sebesség percenként 48 szó, ha egy szót átlagosan öt leütésnek veszünk. Csakhogy a valóságban ennek a sebességnek gyakran a kétszeresét is elérik! Hogyan lehetséges ez? A legtöbb híve annak az elméletnek volt, hogy a gépírónő a diktált szövegből nem hangokat fog fel, hanem hangcsoportokat, egész szavakat, sőt mondatrészieteket, és a leütéseket is ilyen „csomókban” végzi. E szerint legalább három (legföljebb hét) leütést fog fel az agy egyszerre, és vezérli a kezeket: így érhető el a legnagyobb gépírói teljesítmény. Angol kutatók azonban megállapították, hogy az átlagos „lappangási” (megőrzési) idő 130 és 370 milliszekundum között váltakozik három- és négybetűs szavaknál. Ennek alapján nem tartják elfogadhatónak a korábbi elméletet, és ismertetik a sajátjukat, ami azonban még nincs bebizonyítva. Szerintük minden gépírónak van egy saját minimális reakcióideje, és ez szab határt teljesítményének. Az, hogy ezt mégis képesek túlhaladni, fontos lehet más területen elérhető teljesítmények, illetve például balesetek utáni rehabilitáció területén. Mindezek előrebocsátása után tehát az új föltevés lényege az, hogy a gépíró képes a szellemi folyamatok „átfedése” útján saját reakcióideje fölé növelni sebességét. Ezt bizonyítja az, hogy a leggyakoribb gépírási hiba fölösleges betűk leütése, betűelhagyás vagy -helyettesítés. A leggyorsabb gépírók csaknem egyidejűleg ütnek le két billentyűt: csak tíz milliszekundum van a kettő között, így történhet betűcsere. B. I. Jan Paauw pirométere a lei- deni Természettudományok Történetének Múzeumában. A pirométer rendkívül magas hőmérsékletek mérésére szolgáló készülék. Az elsőt 265 évvel ezelőtt, 1725-ben Jan Paauw holland természettudós készítette el, s ez olyan precíz volt, hogy annak hőmérője a kísérleti égés alkalmával mutatta az anyag hőmérsékletét is. A modem pirométerek a hőmérsékletet úgy határozzák meg, hogy az izzó test által kibocsátott sugárzás színét, összteljesítményét mérik. A testek színe ugyanis - ha növekszik hőmérsékletük - eltolódik a pirostól az ibolyaszín felé, például a 600 C-fokos hőmérsékletű vas színe piros, a több ezer fokos kemencékben lévő anyagoké sárgás, a Napé sárgászöld. Napjainkban a pirométereket ipari méréseknél használják, és elég két színszűrő (zöld és vörös színű) használatával nyert fényteljesítmény arányát meghatározni vele. K. A. Izomhangok A működő izmok alacsony frekvenciájú hangokat keltenek, amelyek megfelelő műszerekkel regisztrálhatók. Már az első vizsgálatok érdekes eredményeket hoztak: ezek a hangok az izmokra és a működésére jellemzők, belőlük és elváltozásaikból az izmok állapotára lehet következtetni. A tengeri ragadozók, különösen a cápák igen érzékenyek az izomhangokra: a vergődő hal izmainak hangját visszajátszó hangszórót perceken belül csapatostól veszik körül. Ihr. \ V \ í i i 1 í i l ! J \ > 9 « *
