Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-26 / 196. szám

12 Néplap 1990. NOVEMBER 26. Az MJSZ elnöksége el­ítéli a „bíróverést” A Magyar Jégkorong Szövetség el­nöksége mélységesen elítéli az 1990. november 16-án lejátszott FTC - Gene­ral Lehel OB I-es bajnoki mérkőzésen történt durva incidenst, Szongoth Gábor játékvezető bántalmazását. Mivel a ta­lálkozón köztörvényes és hivatalból ül­dözendő bűncselekmény alapos gyanúja merült fel, az MJSZ bűnvádi feljelentést tett. Ezzel párhuzamosan a sportfegyel­mi eljárást is megindította, de a sportfe­gyelmi határozatát a büntetőeljárás be­fejezéséig fel kellett függesztenie. A kirívó súlyosságú esettel az MJSZ elnöksége 1990. november 23-ai rendkí­vüli ülésén foglalkozott, s az alábbi ha­tározat közzétételére kérte fel az MTI Sportszerkesztőségét. 1. Az MJSZ elnöksége kötelezi az FTC jégkorong szakosztályának vezető­ségét, hogy az 1990. november 16-án lejátszott FTC - General Lehel OB I-es mérkőzést saját hatáskörében vizsgálja ki, és állapítsa meg a történteket, illetve az azok eltusolására való törekvésért fe­lelős személyeket. A vizsgálat eredmé­nyéről nyolc napon belül tegyen írásos jelentést az MJSZ elnökségének. 2. Amennyiben a vizsgálat nem jár megfelelő eredménnyel, az elnökség felkéri az MJSZ fegyelmi bizottságát, hogy indítson fegyelmi eljárást a mérkő­zésen résztvevő szakosztályvezető és más hivatalos személyek ellen. 3. A szövetség elnöksége elrendeli, hogy a nemzetközi szabályoknak meg­felelően ezentúl minden OB I-es mérkő­zésen szövetségi ellenőr vegyen részt, aki jogosult a szabályzatban meghatáro­zott különleges intézkedések meghoza­talára, valamint arra, hogy vétkes játé­kos vagy vezető ellen fegyelmi eljárást kezdeményezzen. 4. Az elnökség megállapította, hogy az elmúlt időszakban túl enyhe döntések születtek a fegyelmi eljárások során, ezért felszólítja a fegyelmi bizottságot: járjon el jóval szigorúbban a fegyelmi ügyekben, és határozataiban a játékve­zetők bármiféle sértegetése vagy bántal­mazása esetén nagyobb visszatartóerejű ítéleteket hozzon. Jászberényben bizonyára régen vártak már erre a szigorra, nekik csak segítség lesz a határozatok betartása. Ejtőernyőzés Földi számvetésen a légtér bajnokai Kézilabda Ritka bravúrt hajtottak végre a török­szentmiklósi férfi kézilabdázók, két év alatt a megyei I. osztályú bajnokságból az NB I. B-csoportjába verekedték ma­gukat. A természetes öröm mellett sokan kételkedtek abban, hogyan fogja meg­állni a helyét ez az amatőr együttes a nagyobb követelményeket támasztó, ru­tinos ellenfeleket felsorakoztató osz­tályban. Az előző szezonban Kocsis La­jos személyében még játékos-edzővel készültek a mérkőzésekre, de az ősszel már egy csak a kispadon ülő mesterre volt szüksége a gárdának, aki a pálya széléről látja át a tennivalókat. Rövid keresgélés után úgy tűnik, sikerült az erre a célra legmegfelelőbb embert meg­találni, nyár óta Felföldi Zoltán, a helyi Bercsényi M. Gimnázium testnevelője vette át az újoncok irányítását. (Segítői Kocsis L. - csapatkapitány és pályedző -, valamint egy lelkes társadalmi mun­kás, az együttes mindenese, Tóth And­rás.) A „bravúrcsapat” néhány helyen erő­sítésre szorult, ezért került július folya­mán Törökszentmiklósra Daróczi Sán­dor Püspökladányból. Igazi Jolly Joker­nek bizonyult, hiszen több poszton is kiemelkedő teljesítményre képes. Tú- róczy Imre Szolnokról érkezett, két éve még az Olajbányász kapuját őrizte, Buk­ta Csaba rövid kitérő után került vissza szülővárosába. Az együttes morális ere­jét dicséri, huzamosabb idő óta senki nem távozott soraikból. Sajnos a rendkí­vül tehetséges Köteles Ferire két hóna­pig nem számíthattak, ugyanis behívták katonának, és kezdetben nem tudott ki­járni az edzésekre. Az újoncok szokásos idény eleji lelkesedése parádés nyitányt eredményezett, az első fordulóban az egykori válogatottakat felvonultató Kis- kunmajsát verték hazai környezetben, majd Balassagyarmatról hozták el a két pontot. Ezt követően megtorpantak, zsi­nórban kapták a pofonokat. Ezek közül a legfájób a Szarvastól Törökszentmik- lóson elszenvedett vereség volt, mivel ellenük sikerre számítottak. Amikor a kárörvendőek már dörzsölték volna a tenyerüket mondván, mi megjósoltuk ezt, talpra álltak, és ismét elkezdték gyűjtögetni a pontokat. Szerencsére lel­kes közönségük nem fordított hátat a nehezebb időben sem, végig kitartott kedvenceik mellett, így nekik is köszön­hető, hogy az eredeti célkitűzésnek meg­felelő helyen - az első tízben - zárhatták az őszt. A gimnázium udvarán rendezett parázs összecsapásoknak rendszeresen 5-700 nézője volt, ami a város lélekszá- mát nézve tekintélyes szám. Ha a továbbiakban is megkapja a csa­pat azokat a támogatásokat amit eddig, évekig gond nélkül eljátszhat az NBI/B- ben, hiszen fiatal - az átlagéletkoruk 25 év -, kifejezetten magas - 187 cm-rel lehet, hogy a csoportban a legdaliásabb a tavaszi szezonra készülnek. December közepén még egy önköltséges jutalom- úton vesznek részt Ausztriában - egy bajnoki mérkőzést is megtekintenek a „sógoréknál” -, majd szusszanásnyi pi­henő után, a biztos bentmaradás remé­nyében vágnak az új esztendő feladata­inak. G.J. A TSE NB I/B-ben szereplő csapata. Álló sor (balról-jobbra): Laki, Mester, Meggyest, Csuti, Kocsis, Zsíros. Guggol: Gyányi, Szécsi, Köteles, Hoppál, Kiss, Berkó, Felföldi Zoltán (edző). Sérülés miatt hiányzik a képről Bukta, Daróczi és Túróczy. Az év végéhez közeledve megkezdő­dött a számvetés a sportegyesületeknél az idei szereplésekről, s értékelésre az elsők között egy olyan szakosztály vál­lalkozott, amely méltán lehet büszke tel­jesítményére. A Honvéd Killián FSE ejtőernyőseiről van szó, s noha tagjai igazán csak a légtérben érzik jól magu­kat, a fentiek tudatában szívesen vállal­ták a földi összejövetelt. A Magyar Hon­védség Táncsics utcai helyőrségi klub­jában Gajdán Miklós vezető edző csupa örömteli tényről tudott beszámolni, amit szívünk szerint teljességében közread­nánk. Ám a terjedelem határt szab, így csak a kiemelkedő sikerek között tallóz­hatunk az égi produkciókból. Kezdjük az egyéni versenyekkel, a rangos nemzeti bajnoksággal, ahol egyéni összetettben Dér László a máso­dik, Mészárovics György pedig a har­madik helyet szerezte meg. Kettejük mellett ugyancsak említésre méltó Bánszky György szereplése, ő a stílus­ugrás legjobbjának bizonyult. Bánszky egyébként életkoránál fogva az utánpót­lás OB-n is szerepelt, s mindkét kategó­riában (stílus- és célbaugrás), valamint öszetettben a dobogó felső fokára állha­tott. Erre már csak szép ráadás, hogy az idei világbajnokság ifjúsági mezőnyé­ben egyéni összetettben a 6. helyen vég­zett. A csapatversenyek áttekintésekor sincs szégyenkezni valója az ejtőernyő­söknek. A nemzeti bajnokságban a H. Killián FSE kvalitásai alapján például három csapatot indított, s a Dér-Mészá- rovics-Csillahó-Asztalos összeállítású gárda összetettben megszerezte a bajno­ki címet. A Killián I (Nagy-Bánszky- Antalicz-Ölvedi) második, míg a Killi­án III (Ecsédi-Méhész-Bozóki-Hirsch- ler) „csupán” negyedik lett. A ’90-es szép emlékekhez még egy adalék: a szolnokiak a pécsi Bányász Kupáról másodikként tértek haza. Ami a következő esztendőt illeti: a kiemelt szakosztálynak - úgy tűnik - a bázisszervek jóvoltából nem lesz anyagi gondja, forintszűke nem gátolhatja az évek óta tartó sikerszériát. Az új szak­osztályvezetés decemberben lát munká­hoz, s terveik szerint a versenyzők hár­mas tagozódásban igyekeznek majd ele­get tenni az elvárásoknak. A legjobbak feladata továbbra is a nemzeti, illetve a klubszínek hagyományokhoz méltó képviselete, az utánpótlás a hazai és a B-kategóriájú nemzetközi versenyeken kap alkalmat tehetsége bizonyítására. A harmadik csoportnak azt a lehetőséget szánják, amely a H. Killián FSE bevéte­lét gyarapítja a bemutatókon való rész­vétellel. Végül az 1991-es versenynap- tárt böngészve egy figyelemre méltó változás: három hajdúszoboszlói viadal után jövőre, július 13-21-e között Szol­nok ad otthont egyik kiemelkedő tudású és fiatalon elhunyt sportolója, Hüse Ká­roly tiszteletére rendezett emlékver­senynek. Lazányi József Régi-új szövetségi kapitány a férfi röplabda válogatott élén A Magyar Röplabda Szövetség elnöksé­gi ülése maratoni hosszúságúvá ’’sikere­det”,. Igaz, a többórás tanácskozáson számtalan kérdést megvitattak a jelenlé­vők - így a női liga alapszabályát, és szó volt arról is, hogy a női válogatott Egyesült Államokba szóló meghívását az eredeti időpont (február 3-16.) helyett későbbre kellene halasztani.-játékosok alkotják a tizenöt fős keretet. Szerencsésen keveredik a rutin a fiatalos lendülettel, nincs generációs probléma, s mert amatőrök, az anyagiak miatt sem vitatkoznak össze. A Szolnoki Olajbá­nyásszal kitűnő a kapcsolatuk - főleg Balogh Zoli segített sokat nekik -, jó értelemben vett fiókcsapatnak tekintik magukat. Nagyon sok támogatást kap­nak a város kisebb-nagyobb üzemeitől. Van, amelyik pénzzel vagy utaztatással, van, amelyik felszereléssel támogatja a szakosztályt. Ezek a vállalatok nem is igazán szponzorok - hiszen a reklám értéke még csekély -, sokkal inkább me­cénások, mivel önzetlenül patronálják a gárdát. A jelenlegi levezető időszakban is rendszeresen mozognak, játszanak a ké- zisek, de lélekben már a téli alapozásra, Az AIBA nem szereti a nőket? Sydneyben véget ért a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (AIBA) 12. kongresszusa. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag a női ökölvívás ellen vok­soltak, számos egészségvédő intézke­dést hoztak, és személyi kérdésekben is döntöttek. Elhatárolták magukat a profi boksztól, mivel az „az egész sportág arculatát súlyosan károsítja”. A sportolók egészségének megőrzését célzó határozatok egyike a versenyzők életkorának korlátozása. A nemzetközi versenyeken 1991. január 1-jétől csak 32 év alatti öklözök vehetnek részt. A döntés természetesen már a jövő májusi göteborgi Európa-bajnokságon, vala­mint a Sydney-ben rendezendő világbaj­nokságon érvényben lesz. Szintén janu­ár 1-jétől minden nemzetközi viadalon kötelező lesz a fejvédő használata. A 156 tagszövetségből álló AIBA 63 je­lenlévő képviselője megszavazta, hogy az 1992-es barcelonai olimpián a 12 súlycsoportban csak 364 versenyző in­dulhat. A nemzetközi szövetség elnökévé újabb négy esztendőre a pakisztáni An­war Chowdhry-t választották meg, vala­mint Karl-Heinz Wehr német főtitkár is tovább élvezi a bizalmat. A legfontosabb napirendi pont az „ár­ván maradt,, férfi válogatott helyzetének megvitatása volt. Mint ismert, Sándor Pé­ter szövetségi kapitány külföldi szerződé­se miatt lemondott a tisztségről, ezért dön­teni kellett: kineveznek valakit utódául, vagy pályázatot írnak ki az állás betöltésé­re. Az idő rövidsége miatt a vezetőség elvetette a hosszadalmasabb megoldást, a pályázati formát. A csapatra ugyanis de­cemberben már válogatott mérkőzések várnak, s a jövő nyár elején Európa-bajno- ki selejtezőn kell szerepelnie. Többségi nyílt szavazással úgy döntöttek, hogy Bo­tos Ferencet (41), az U. Dózsa bajnokcsa­patának edzőjét bízzák meg a szövetségi kapitányi teendők ellátásával az 1991-es EB-selejtező végéig. Amennyiben a válo­gatott sikerrel veszi az akadályt, a kapitány szerződése az EB-döntő végéig automati­kusan meghosszabbodik, ellenkező eset­ben pályázatot írnak ki. Botos Ferenc fő­állásban marad az Ú. Dózsa edzője, s mel­lékállásban lesz kapitány. Az új kapitány számára valójában nem új a feladat, hiszen 1985-től már irányítot­ta a válogatottat, s abban az időben is „párhuzamosan” volt egyesületi és nem­zeti edző. Botos Ferenc, aki a tavalyi baj­nokságban egyedi bravúrt hajtott végre, hiszen aranyéremhez segítette az Ú. Dózsa férfi és női csapatát. Helytállt a fiókcsapat

Next

/
Oldalképek
Tartalom