Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-19 / 190. szám

Néplap 1990. NOVEMBER 19. A kormány elképzelése szerint így adózunk jövőre MÉG NINCS JÖVEDELEMADÓ-TÁBLA A kormány előbb jelentősen át akarta alakítani a jövő évi adó­rendszert, majd legutóbb úgy döntött, hogy olyan változatot terjeszt a parlament elé, amely­ben lényegében minden marad a régiben, s csupán néhány ked­vezmény módosítását javasolják. A háttérben meghúzódó szakmai megfontolásokról, a kormányza­ti elképzelés módosulásának okairól Sugár Dezső, a Pénzügy­minisztérium helyettes államtit­kára tájékoztatta a Magyar Táv­irati Irodát. Marad a „nullás áfa-kulcs” Elmondotta: több ok is közre­játszott abban, hogy a kormány megváltoztatta eredeti szándé­kát. Valóban szükség lenne mindhárom adórendszer jelentős átalakítására. A kormány mozgá­si lehetősége azonban meglehe­tősen korlátozott. Jövőre, első­sorban a külgazdasági körülmé­nyek kedvezőtlen változása mi­att, a gazdaság teljesítménye to­vább csökken, és így ismét keve­sebb lesz az elosztható jövede­lem. Ez azt jelenti, hogy több teher hárul a lakosságra, s ilyen­kor nagyon meg kell fontolni, hogy a legrosszabb körülmények között élők mit tudnak elviselni. Mint ismeretes, a kormány azt tervezte: az általános forgalmia- dó-rendszerben bevezeti azokat a megoldásokat, amelyeket a nyu­gat-európai országokban is alkal­maznak. így a jelenlegi sziszté­mát - amely bizonyos termékek­nek adómentességet biztosít, má­sokat nulla, illetve 15, 25 száza­lékos kulccsal adóztat, - egy két­kulcsos változat váltotta volna föl. A gyakorlatban, a bevezeten­dő 10 százalékos áfa következté­ben, ez az élelmiszerek, fogyasz­tási cikkek, szolgáltatások, gyógyszerek árának emelését eredményezné. Mindez pedig természetesen kedvezőtlenül érintené a kisjövedelműeket, an­nál is inkább, mert a szociális védőháló lényegében még nem működik, és a költségvetési tá­mogatások jövőre tervezett 50 milliárd forint értékű leépítése amúgy is számottevő áremelke­dést okoz. Nincs döntés: egyéni vagy családi jövedelemadó? Hasonlóan szükséges lett vol­na az is, hogy korszerűsítsék a személyi jövedelemadó-rend­szert. 1988-ban, az akkori veze­tés meglehetősen gyakorlati megfontolásokból - hogy minél kisebb bérbruttósításra kerüljön sor - olyan adórendszert alakított ki, ami egy bizonyos éves jöve­delemhatárig adómentessé teszi a jövedelmeket, azt követően vi­szont ugrásszerűen emelkednek az adóterhek. Az eddigi adómen­tes sáv megadóztatásával viszont csökkenhető a progresszivitás, s a jelenleginél egyszerűbb forma alakítható ki, kevesebb adókulcs alkalmazása révén. A kormány az alkalmazotti kedvezmény nö­velésével kívánta kompenzálni az érintetteket. (Ebből a kompen­zációból a vállalkozók, mivel ők nem vehetik igénybe az alkalma­zotti kedvezményt, kimaradtak volna.) Ám jelenleg még nincs eldöntve, hogy hosszabb távon hogyan fejlődjön a személyi jö­vedelemadó-rendszer, megma- radjon-e a jelenlegi forma, mi­szerint mindenki egyénileg éves jövedelme után adózik, vagy át­térjenek a családi jövedelemadó- rendszerre. Ezt hamarosan el kell dönteni, ám amíg nem tisztázott az adórendszernek a gazdasági alrendszerekkel és a szociálpoli­tikával való viszonya, addig koc­kázatos a jelenlegi rendszert na­gyobb mértékben átalakítani. Ilyen megfontolásból mondott leg végül is a kormány a terve­zett jelentős változtatásokról. A vállalati általános nyere­ségadó jelenlegi rendszerének fenntartását pedig az indokolja, hogy 1992-től lép életbe az új, nyugat-európai normákat érvé­nyesítő számviteli törvény, s ak­kor az adórendszer átalakítására is sor kerül. Addig pedig feles­leges bolygatni a jelenlegi me­chanizmust, annak ellenére, hogy számos ponton ez is változtatásra szorul. Elavult például az alkal­mazott amortizációs rendszer, amely akadályozza a befekteté­sek megtérülését; ennek ellenére a kormány úgy döntött, hogy el­halasztja a tervezett változtatást. (Egyébként a magánszemélyek részvételével, illetve magánsze­mélyek többségi tulajdonával működő vállalkozásoknál lehe­tőség van arra, hogy gyorsított leírást alkalmazzanak, s így két év alatt érvényesítsék költségeik­ben a beruházási ráfordításokat.) A kormány által beterjesztett törvényjavaslatok, ha nem is irá­nyoznak elő alapvető változást a jövő esztendőre, számos kedvez­mény módosulását tartalmazzák. Megszűnő ágazati kedvezmények A vállalkozási nyereségadó­nál - ha a parlament jóváhagyja - jövőre megszűnik az élelmiszer­kiskereskedelem 20 százalékos, az élelmiszeripar 35 százalékos kedvezménye, míg megmarad a mezőgazdaság 35 százalékos adókedvezménye. Változik a ve­gyes vállalatok adózásának sza­bályozása is, az eddigi általáno­san megadott 20 százalékos alap­kedvezményt felváltja az alapí­tástól számított első 5 évre szóló 60 százalékos, majd az azt köve­tő második 5 évre szóló 40 szá­zalékos kedvezmény, ebben azonban csak a cégek részesül­hetnek, amelyeknek alaptőkéje meghaladja az 50 millió forintot és a külföldi részesedés nagyobb 30 százaléknál. A kiemelten fontos tevékeny­séget végző vegyes vállalkozá­sok az első 5 esztendőben száz- százalékos, a következő 5 évben pedig 60 százalékos kedvez­ményre számíthatnak - ha a par­lament is jóváhagyja a kormány­zatijavaslatot. Ugyancsak lénye­ges, hogy a kormányzati elkép­zelés szerint jövőre a külföldi vállalkozó, ha az osztalékot is­mét befekteti Magyarországon, az arra jutó adót visszaigényel­heti. Végül a személyi jövede­lemadó tervezett rendszerében is várható apróbb változás az idei­hez képest. A befektetések ösz­tönzése érdekében a kormány azt javasolja, hogy az a vállalkozó, aki az állami tulajdon privatizá­ciója során befektet, ezt az ösz- szeget teljes egészében levon­hassa az adóalapjából, ha az nem haladja meg az adóalap 50 száza­lékát. A beterjesztett törvényjavas­latban nem szerepel a jövő évre javasolt személyijövedelemadó- tábla. Ennek az a magyarázata, hogy erről a végleges döntést a költ­ségvetés elfogadásakor lehet meghozni, ezért a kormány a költségvetéssel egy időben nyújtja be javaslatát a jövő évi szja-kulcsokra. Nemcsak az „öreg kontinensről” van szó (Folytatás az 1. oldalról) előtt hétfőn délelőtt az Elysée palotában, valamennyi küldött­ségvezető jelenlétében ünnepé­lyes keretek között írják alá a 22 európai állam között a hagyomá­nyos fegyverek nagyszabású csökkentéséről létrejött szerző­dést, valamint a huszonkettek nyilatkozatát, amelynek lénye­ge: az eddigi katonai tömbök tagjai immár nem tekintik ellen­ségnek egymást. Ezután a kül­döttségek a Kiéber sugárúton le­vő konferenciaközpontba men­nek át, ahol megkezdődik a csúcstalálkozó. Francois Mitter­rand köztársasági elnök megnyi­tóját követően Javier Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára kö­szönti a csúcstalálkozó résztve­vőit. A találkozón, amelyen 11 ál­lam- és 27 kormányfő lesz jelen, három munkaülést és egy zárt ülést tartanak. A hétfő délelőtti munkaülésen szólal fel George Bush, az Egyesült Államok elnö­ke és Mihail Gorbacsov, a Szov­jetunió államfője. Antall József miniszterelnök a kedd délelőtti ülésen mondja el beszédét. Kedd délután köszönti a csúcstalálko­zót Catherine Lalumiere, az Eu­rópa Tanács főtitkára. A szerda délelőtti záróülésen ismét Mit­terrand mond beszédet, majd ün­nepélyesen aláírják a csúcstalál­kozó záróokmányát. Az állam­fők és a külügyminiszterek emellett több együttes ebéden, vacsorán vesznek részt, és ter­mészetesen számos kétoldalú ta­lálkozót tartanak. Afrancia fővá­ros nemzetközi konferenciaköz­pontját teljesen átalakították, ideiglenes épülettel bővítették ki. A csúcstalálkozó részvevői téglalap alakú, csúcsán hajlított asztalnál foglalnak helyet, a francia ABC-nek megfelelő sor­rendben. A magyar küldöttség helye szinte pontosan szemben az értekezlet elnökével, Görög­ország és Olaszország között van. A központ környékét valóság­gal hermetikusan elzárták a vi­lágtól: a forgalmat elterelték a több háztömbnyi területről, aho­vá csak külön engedéllyel lehet belépni. A rendre és biztonságra tízezer rendőr és csendőr vigyáz. Erősödő állami beavatkozás az átmeneti időszakban Kevesebbet szánnak honvédelemre (Folytatás az 1. oldalról) ja mellett. Ugyanakkor az átme­neti időszakban a gazdasági vál­ság és a rendszerváltás miatt to­vábbra is szükségesnek tartja az állami beavatkozás erősítését. Ezekben az alapelvekben egyet­értés alakult ki a szombati ülé­sen, a vita arról folyt, hogyan, milyen ütemben bontható le a túltengő állami tulajdonra épült gazdaság, s teremthető meg a pi­acgazdaság. Ehhez a vitához kapcsolódott szorosan a jövő évi költségvetés tervezetének meg­tárgyalása is. A költségvetési ter­vezet első olvasásban tárgyalta a kormány, várhatóan a jövő héten újból napirendre kerül a téma. Az elképzelés szerint a költségve­tést december elején terjesztik a parlament elé. Amennyiben az erőltetett tárgyalási menetben er­re sikerül időt szakítani, a kor­mány az Érdekegyeztető Tanács résztvevőivel is megvitatja a költségvetési' előirányzatokat. A szombati ülésen kiderült: a tárcák, állami intézmények, szolgáltató vállalatok költségve­tési igényei olyan nagyok, hogy ha azokat a kormány mind kielé­gítené, akkor jövőre 230 milliárd forint értékű deficit keletkezne. Erről természetesen szó sem le­het, hiszen a jelenlegi számítá­sok szerint jóval 100 milliárd fo­rint alatti hiány finanszírozható csak. Ismeretes, hogy a Nemzet­közi Valutaalappal is folynak a tárgyalások egy hároméves program előkészítéséről, s a pénzintézettel csak akkor lehet egyezségre jutni, ha a kormány megalapozott, nagyon takarékos költségvetést terjeszt elő. A kormány a mostani ülésen azt elemezte részletesen, hogy az előirányzatokból hol tudnak le­faragni. A kormányülés napirendjén szerepelt a foglalkoztatás előse­gítésével, a munkanélküliek ellá­tásával kapcsolatos tennivalók megvitatása, a jövő évi vállalati és költségvetési bérszabályozás, valamint a vezetői érdekeltségi rendszer alakulása, a külgazda­ság-orientált gazdaságpolitiká­hoz kapcsolódó állami szerep- vállalás, annak eszközrendszere, valamint a külkereskedelem li­beralizálása is. A kormány vasárnap délután folytatta a jövő évi állami költ­ségvetés pozícióját meghatározó kérdésekről megkezdett vitáját. Az ülést Antall József miniszter- elnök távollétében Rabár Fe­renc pénzügyminiszter vezette. A miniszterek áttekintették a költségvetés kiadási oldalának tételeit, és a szombaton elhatáro­zott csökkentések után újabbak­ról határoztak. A költségvetés fi- nanszírozhatatlan méretű hiá­nyának megakadályozása érde­kében jelentősen csökkentették például a honvédelem költség- vetését. A kiadások lefaragásá­nak lehetősége mellett a kor­mány foglalkozott a bevételek növelésének módjaival is. Ugyancsak szombaton erősí­tette meg a kormány a General Motors magyarországi vegyes vállalata létesítésének az előző kormány által vállalt garanciáit, és kötelezettséget vállalt a 22,5 százalékos árelőny fenntartásá­ra. (MTI) Engedmény a negyvenhétből (Folytatás az 1. oldalról) hárult. Nem lát különösebb ne­hézséget abban, hogy a parla­ment legfeljebb némi módosítás­sal, de elfogadja ezt az egyez­séget. Két kulcsfontosságú téma­kört emelt ki a nyilatkozatból, mint az előrelépés legjelentő­sebb elemeit. Egyfelől azt, hogy immár mind az öt jelentős politi­kai erő elismeri, hogy jogsére­lem történt, amikor a tulajdonuk­tól megfosztották az embereket, s ami a legfőbb, valamennyi párt megbízottja elismeri azt is, hogy az igazságtalanságot orvosolni kell. A szándéknyilatkozatban va­lamennyi párt jelen lévő képvise­lője egyetértett abban: a földtu­lajdon kérdésében az elmúlt 40 esztendő során számtalan igaz­ságtalanság történt, tehát a jog­szerű kártalanítást, illetve kár­pótlást szükségesnek tartják. A jelenlévők az 1945-ös földosztás során kialakult tulaj­donviszonyokat ismerik el. A kárpótlásra két alapvető mód­szert ajánlanak. Az 1956 előtti földtulajdon és egyéb tárgyak el­vonása, valamint az „önkéntes” földfelajánlások ellentételezésé­re méltányossági kárpótlást aján­lanak. Ez elvileg nem zárja ki a teljeskörűséget, a teljeskörűség a helyi adottságok, a helyi földalap függvénye. Az 1967. évi IV. tör­vény értelmében kény­szermegváltott nem tagi földek tulajdonosait, illetve örököseit is kárpótlás illeti meg az aláírók szerint. A kártalanítás alapvető mód­szere lényegében az, hogy a volt tulajdonosok egykori tulajdo­nuknak megfelelő értékben úgy­nevezett kárpótlási kötvényt kapnak. Ezekkel a kötvényekkel „visszaválthatják” a földjeiket, a privatizáció során elsőbbséget élveznek, vagy pedig a kárpótlá­si kötvény a jegybanki kamatláb­bal azonos mértékben kamato­zik. Az aláírók elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a kárpótlási jegyekkel azok birtokosa fizet­het az állami tulajdon privatizá­ciója során. Valamennyien elfo­gadhatónak tartják, hogy a kár­pótlási jegyek fedezetéhez járul­janak hozzá a termelőszövetke­zetek, valamint a vagyonnevesí­tés során a közös földtulajdonból egyéni tulajdonhoz jutott új tu­lajdonosok is. Ezt a hozzájárulást egyenes adó módjára 12 évi részletben kell megfizetniük, de erre három év haladékot kapnának az érin­tettek. A vagyonjegyek föld formájá­ban történő átváltásánál egyéb­ként elsőbbséget élveznek a helyben lakók, valamint a kör­nyéken élők. Az állami földek és erdők pri­vatizálásával kapcsolatban a szándéknyilatkozat aláírói közül a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői leszögezték, hogy e vonatkozásban eltérő megoldást javasolnak. Az állami földek és erdők megkülönböztetett jelen­tőségük miatt - véleményük sze­rint - az önkormányzatok tulaj­donába adandók. (MTI) I „Telefonnal a rászorultakért” Alapítvány A Magyar Távközlési Vállalat és a Postabank és Takarékpénztár Rt. által alapított „Telefonnal a rá­szorultakért” Alapítvány meg­kezdte működését a mozgáskorlá­tozottak, valamint a vakok és gyengénlátók telefon-igénybevé­telének anyagi támogatására. Az érintettek saját szövetségükön ke­resztül, pályázat útján kérthetik az anyagi támogatást az alapítvány­tól. Részletesebb felvilágosítást a szövetségek adnak. Az alapítvány nyitott, amelyhez csatlakozhat bármely jogi vagy természetes személy pénzbeli, do­logi, valamint tevékenységi fel­ajánlással. A csatlakozási szándékot levél­ben jelentsék be a kuratóriumnak a következő címen: „Telefonnal a rászorultakért” Alapítvány, Buda­pest 1541. A pénzbeli adomány - a kurató­rium elfogadó válasza után - a Pos­tabank és Takarékpénztár Rt.-nél vezetett 021-05046 bankszámlára fizethető be. (MTI) A „Mein Kampf” a Szovjetunióban A szovjet olvasók megismer­kedhetnek Adolf Hitler „Mein Kampf” című hírhedt művével - írta vasárnap a Komszomolsz- kaja Pravda című lap. Az ifjúsá­gi szervezet újságja szerint a Vojennoisztoricseszkij Zsur- nal című szovjet hadtudomá­nyi lap még e bben a hónap­ban megkezdi a könyv közlé­sét, és a folytatások jövő évre is áthúzódnak. Könyv formá­jában mindazonáltal sem idén, sem jövőre nem tervezik a Hit- ler-mű megjelentetését - írta a lap. Austria Lottó A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 46. játékhét eredményei a következők: Leadott szelvény összesen 2.162.924 darab. Ez 77.375.532 schilling Aust­ria Lottó fogadási díjat jelent. A teljes Austria Lottó nyereményösszeg 38.687.766 schilling. Ebből a6-osra 11.606.329 schüling jut Az e heti nyerőszámok a következők: 5, 7,26,31, 35,42, pótszám: 11. A teljes dzsóker fogadási díj 17.332.075 schilling. Ez az első nyerőosztály a dzsóker 2.599.811 schillinggel való dotációját jelenti. Az e heti dzsóker- szám a következő: 419990.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom