Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-17 / 189. szám

1990. NOVEMBER 17. Néplap ii A pszichológus válaszol A SZEMÉLYISÉG EZER OKA Gyakran intézik a pszicholó­gushoz azt a kérdést, hogy mi is az emberi személyiség valójá­ban, és mitől alakul olyanná, amilyen. A pszichológia alapvető, de egyik legbonyolultabb és legel­lentmondásosabb fogalma a sze­mélyiség. Személyisége minden embernek van, méghozzá annyi­ra egyedi, hogy sok-sok ezer összetevőjét illetően szembetű­nően és megismételhetetlenül különbözik más emberektől. Ugyanakkor - ez az érem másik oldala - hasonló tulajdonságok­ban is bővelkedik, ezért csopor­tosíthatók az emberek különféle személyiségtípusokba. Az ember lelki tulajdonságai (képességei, önismerete, élet- szemlélete, érzelmei, viselkedés- módja stb.) élete folyamán gyak­ran és folyamatosan változnak, így egész személyisége is válto­zóban van. Mégis van benne bi­zonyos állandóság és folytonos­ság; az ember 70 éves korában is ugyanaz, mint 15 évesen, mégis egészen más. Személyiségünk lélektani fo­galom, és mindenképpen pszi­chésjelenségeink sajátos összes­sége, mégsem vonatkoztathatjuk el biológiai mivoltunktól és tár­sadalmi meghatározottságunk­tól. Az emberhez a teste is hozzá­tartozik, és sok szálon meghatá­rozza a lelki tulajdonságait; a lel­kiállapot pedig visszahat a test működéseire. A test és lélek foly­tonos szoros kölcsönhatásban van egymással. Társas környeze­te is sokféle módon, törvénysze­rűen belejátszik az egyén lelki jelenségeinek alakulásába. Személyiségünk egyfelől az az egység, melyet a külvilág lát és melynek alapján véleményt alkot rólunk. Másfelől saját magunk is megéljük, érzékeljük, szemlél­jük, megítéljük önmagunkat. Utóbbit nevezzük énképnek. Lényeges összetevője • a sze­mélyiségnek az a mód, ahogy ő befogadja és értékeli a külvilá­got. Benne rejlik másfelől az is, ahogyan az egyén visszahat arra, a tárgyi és emberi környezetével szembeni viselkedésmódján ke­resztül. Születéskor magunkkal hoz­zuk személyiségünk csíráját. Számos tulajdonságunk öröklő­dik (tehetség, vérmérsékleti adottságok stb.), néhányat a szü­letés körülményei és kisgyer­mekkori biológiai hatások (pél­dául betegségek) alakítanak. En­nél fontosabbak a környezeti ha­tások. Ezek formálják át évek so­rán igazán egyedivé a kisgyer­mek magával hoztot “anyagát”. Minden környezeti hatás bele­ivódik, belevésődik a képlékeny és örökké befogadni és változni kész gyermeki személyiségbe. A környezeti hatások vonatko­zásában alapvető az anya-gyer­mek viszony, a család szerkezete, légköre, a szülők nevelési stílusa. Később a tágabb környezet nyúj­totta különböző élmények, a tár­sadalom sugallta szokások, esz­mék, normák stb. alakítják az embert. Ebben igen fontos a min­denkori emberi környezet: a ba­rátok, munkatársak, házastárs, gyermekek viselkedési mintája, gondolkodásmódjuk, vélemé­nyük és a velük kialakított kap­csolat érzelmi színezete. Bármennyire meghatározóak is a külső hatások a személyiség formálásában, ez nem veszi el értékét a pozitív, és felelősségét anegatív tulajdonságainknak. Az ember már gyermekkorától kezdve tevékeny alakítója saját személyiségének. Dr.Ignácz Piroska GYERMEKVILÁG Donkó László: Novemberi este Hunyorog a fény már, hamvas este hull, növekszik, mint légvár, sok árnyék alul... Nő a mogyorófa árnya, ágbogas, rajta rezgő tócsa, csillagsugaras... Belelép a szellő, s rezge vízkörök játszanak a pergő kék árnyak fölött.. o Q O Szójáték A bal oldali ábra ötbetűs szavaiban találtok egy-egy hárombetűs értelmes szót is. Ezeket a hárombetűs szavakat íijátok a jobb oldali , tábla megfelelő sorába. Ha helyesen oldottátok meg a feladatot, az új szavak kezdőbetűi összeolvasva Arany János egyik hősének nevét adják eredményül. Rizsszurkáló Ültessük le a gyerekeket, min­denkinek adjunk egy gombostűt, és egy tányért, melyben marok­nyi főtt rizs van. A játékvezető rajtjelére a gyerekek az ölükben levő tányérból igyekeznek gom­bostűvel felszedni, és egyenként a tányér szélére állítani a rizs­szemeket. A játékidő egy perc. Ennek letelte után megszámol­juk a csapat által kiszedett rizs­szemek számát. Ennek alapján pontozunk. Kellékek: megfelelő mennyi­ségű előre megfőzött rizs; annyi tányér vagy műanyag tálca, ahány főből állnak a csapatok; gombostűk. Háztartási eszközök régen és ma Egy mai háztartásban számos gép és más elmés szerkezet teszi kényelmesebbé a házimunkát, a sütés-főzést, a mosást, és takarítást, gépek sokasá­ga szórakoztatja otthonukban az embereket. Igazat adhatunk Albert Einsteinnek, hogy a már megszerzett ismeretek fényében mindaz, amit sze­rencsésen elértünk, szinte természetesnek tűnik. - Mert ugyan ki találná csodálnivalónak, hogy egy dobozból gombnyomásra hangok, színes képek áradnak felénk, hogy egy programozható ládából tisztán kerül elő a szennyesünk, hogy egy másik, gyufaskatulya nagyságú doboz elkészíti számunk­ra a háztartási költségvetést? Csakhogy mindezt, mielőtt természetessé lett, ki kellett találni. S hogy mi adhatta az indítékot a háztartási gépek, eszközök kikísérletezéséhez? Nos Gajdos Gusztáv, az Országos Műszaki Múze­um főmunkatársa félig tréfásan, félig komolyan azt mondja, az ok a férfiak bevonása a háztartási mun­kákba. A férfiak pedig kitalálták e munkák meg­könnyítő eszközeit. Eleinte persze kezdetleges gépekről, szerkeze­tekről volt szó. Hogy ez az eleinte időmeghatározás mikortól is értendő? A háztartási munka, mint az ember mindennapi tevékenységének része szinte egyidős az emberi társadalom kialakulásával. Min­dig is törekedtek ezek megkönnyítésére, ésszerűsí­tésére. De az igazi „háztartási forradalom” mégis­csak az ipari forradalom szülötte. A Műszaki Múzeum eddig a nagyközönség előtt Forgódobos, kézikaros gőz-mosógép a század- fordulóról Kp MOj ^ - r-M 30 Az 1600-as években készült gyorsfőzőedény, a kukta őse többnyire ismeretlen anyagból gyűjtött össze tech­nikatörténeti kiállítására egy csokorra valót. (A kiállítás a Budavári Palota A épületében január 6-ig látogatható). Ott vannak a takarítás, a főzés, a fűtés, a hűtés, a mosás, a vasalás, a tisztálkodás, a varrás, a vilá­gítás régi és korszerű eszközei. A Vámpír porszí­vógép mellett a japánok robotporszívója, a magyar szabadalmú Jobbágy-féle kályha mellett egy 1500 wattos villanyradiátor, a régi szénszálas izzó mel­lett a Tungsramnak a mai magyar világítási csúcsot megtestesítő wolframszálas izzója, amellyel 80 százalékos árammegtakarítást lehet elérni. S mivel egy háztartásban gyakran mérnek is - súlyt, hosszúságot, hőmérsékletet, időt -, kiállítot­ták ezek eszközeit is. Egy szépen cizellált Schem- ber-féle mérleget, s a cég mai utódjának a Metri- pond gyárnak egy mérlegét, az 1800-as évek elejé- ről-közepéről való lat- és fontsúlyokat, egy bécsi mérőszalagot, egy 17. századi teknő alakú testhő­mérőt, amelyben színes úszó golyók jelzik a láz hőfokát, ingás faliórát, és egyszer használatos, el­dobható vekkert. Otthonunk kellékei a rádiók, televíziók, mag­nók, videók - ezekből is bőséges a kiállítás válasz­téka. Az Edison-féle fonográftól, a Vajda Miklós tervezte, s 1926-ban Svájcban gyártott úti gramo­fonon át a CD lézeres lemezjátszóig, az első hazai rádióktól, televízióktól a japán és amerikai készü­lékekig. Kádár Márta A utósoknak Köd, köd, köd Aki e sorokat netán öt-tíz év múlva olvassa majd, lehet, hogy jókat fog mo­solyogni. Bár így volna! Sajnos ilyen előrejelzések már vagy két évtized óta újra meg újra napvilágot lámák. A köz­lekedés biztonságáért aggódók vissza­térően csalatkoznak reményeikben. Visszatérően keringenek hírek a ködön átlátó, a jármű előtt levő akadályt idejé­ben észlelni képes készülékekről. A pró­bák során - legalábbis mind ez ideig - visszatérően bebizonyosodik, hogy a készülék napi forgalmi körülmények között nem vagy megbízhatatlanul mű­ködik. Ezt igazolják az európai műszaki él­vonalat szimbolizáló Németország nyu­gati felében minden évben az októberi­novemberi hónapokban megismétlődő ködös tömegkarambolok. Ha volna el­érhető áron jól működő ilyen készülék, vajon nem vásárolta volna meg azonnal mindegyik nagy szállítmányozó válla­lat a milliós értékeket jelentő kamionja­iba? Egészen biztosan nem habozott volna a jármű értékéhez képest néhány százaléknyi vagy ezreléknyi összeget üzleti biztonsága érdekében beruházni. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy jelenleg csak a saját szemünkben bízha­tunk. Meg az előttünk haladó ködlám­pájában. Ha van neki. Istenuccse, egyszer szívesen végez­nék közvélgmény-kutatást a sok vakon vezető között. Aki a tejfehér ködben előz boldog-boldogtalant, úgy repeszt nyolcvannal, hogy a húsz méterre előtte haladó járművet se látni. (S még az a szerencsésebbik eset, ha az előtte fel­bukkanó mozog!) Vajon miért teszi ezt? A többség bizonyára tényleg azt hiszi, hogy lát. (Ugyanezért vezetnek sokan éjszaka is nagy sebességgel, teljesen in­dokolatlanul tompított fényszóró mel­lett.) És a kisebbség? Lehet bárkinek morális alapja arra, hogy mások életé­vel kísérletezzen? Mert ha csak a saját bőrét vinné a vásárra! A fene bánja! Illetve esetleg néhány otthon hagyott gyereke, aggódó szülei, barátai. Őket szomorúságba, esetleg a szó szoros ér­telmében lelki és testi nyomorba taszí­tani - ha jogilag meg is tűrt, erkölcsileg biztosan elítélendő tett. No, de honnan veszi bárki a bátorságot, hogy velem, aki nem is ismerem, aki soha semmi rosszat ellene nem vétettem, az én csa­ládommal, az én barátaimmal kukori- cázzon? Honnan van mersze, hogy az én életemnek, az én testi épségemnek mu­tasson fityiszt? Nem tudom! Ezért, ha ködben vakon közlekedőt látok, mutatóujjamat a ha­lántékomra emelem. (Hál' isten, eddig még mindig sikerült e mozdulat.) Úgy vélem, még mindig jobb, ha egy társa­mat hülyének, mintha közönséges gaz­embernek tartom. I.E. Torna minden A rendszeresen végzett torna kellemesebbé teszi a közérzetet, növeli a teherbíró képességet és segít megőrizni a test rugalmas­ságát. Aki tornázik, nem csupán friss és rugalmas marad, hanem egyszersmind szinte kúraszerű- en megszabadítja testét a fölös­leges zsírpárnáktól is. A gyakor­latok elvégzéséhez naponta csak 15 percre van szükség! I. Mell-és kargyakorlatok 1. Álljon terpeszbe, a tenyere­ket lefelé fordítva, karjait nyújtsa oldalra. A tenyereket a vállak felé fordítva hajlítsa be a könyökö­ket. Lendületesen végezze a gya­korlatot 20-szor. 2. Az előbbi kiinduló helyzet­napra ben, a kezeket csuklóból feszítse vissza. Vállból kis köröket raj­zolva hozza mell elé a karjait, majd ellenkező irányba körözve ismét vigye oldalra. Figyeljen, hogy könyöke végig nyújtva le­gyen! Ismételje 10-szer. 3. Mell előtt támassza össze a tenyereket, könyökét tartsa víz­szintesen. Erőteljesen nyomja össze a tenyereit, miközben a mellizmokat is megfeszíti. Ismé­telje 20-szor. II. Has- és derékgyakorla­tok 1. Feküdjön a hátára, karjait nyújtsa magasra. Felülve húzza fel lábait, és kezével kulcsolja át a térdeket, 15-ször. 2. Háton fekve nyújtsa karjait oldalra úgy, hogy a tenyerek le­fele nézzenek. Lábait emelje függőlegesbe. Mindkét lábát en­gedje le balra, majd jobbra, 15- ször. 3. Terpeszülésben hajlítsa tör­zsét előre, majd dőljön hátra, mi­közben törzsét balra fordítja, in­nen ismét törzshajlítás, majd dő­lés hátra a másik oldalra, 15-ször. III. Csípő- és fenékgya­korlatok 1. Feküdjön a bal oldalra. A nyújtott jobb lábát hozza test elé, miközben kis köröket rajzol a le­vegőbe lábfejével. Ügyeljen, hogy térde végig nyújtva legyen! A másik oldalra fordulva is vé­gezze el a gyakorlatot 10-szer. 2. Térdelőtámaszban emelje bal lábát oldalra. Végezzen láb- körzéseket nagy ívben, 20-szor. 3. Guggolótámaszban nyújtsa bal lábát oldalra, sarka legyen a talajon. Helyezze át testsúlyát a bal lábára, miközben jobb lábát oldalra nyújtja. Folyamatosan végezze a gyakorlatot 20-szor. _________________Cs.N.Á. A z oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom