Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-02 / 176. szám

Néplap 1990. NOVEMBER Jászapátiban Fejlesztésre egyre kevesebb Jövőre marad a benzinkút A múlt évinél 20 millióval több, összesen 180 millió forint­tal gazdálkodik idén a városi ta­nács, illetve a polgármesteri hi­vatal. Ebből a pénzből azonban nyolcat a Gyógyszertári Központ Vállalat adott át a beruházása le­bonyolítására, így azután forint alig volt több, mint tavaly. Az intézmények működtetéséhez szükséges pénzből 11 millió hi­ányzott is az év eleji számolás­kor, a fejkvóta (normatív támo­gatási) rendszer bevezetése ennyivel rövidítette meg a taná­csot. Idén még megkapták ezt a hiányzó öszeget a megyei tanács­tól, és színvonalcsökkenés nem is igen történt, de a következő évben aligha várhatnak felső se­gítséget. Fejlesztésre 24,1 millió jutott. (Az elmúlt öt évben volt olyan év, mikor 60 milliót fordítottak beruházásokra.) Ebből legjelen­tősebb feladat a gyógyszertár és emeletén a négy szolgálati lakás építése. Az egy éve kezdődött 20 milliós kivitelezés, melyre idén 15-öt költenek, a jövő év március végére fejeződik be. Két és fél­millióért, a beruházás energiael­látása érdekében, még egy transzformátor- állomást is kel­lett telepíteni. Jelentősebb tétel volt még a mintegy 2 kilométeres útépítés finanszírozása. A lakók ugyan 8 ezer forinttal járultak tel­kenként az építéshez, de a 3 mil­liós kiadással szemben az így be­folyó 1,6 milliót is csak egy év múlva kapja meg az önkormány­zat. Tervben volt még erre az évre új üzemanyagtöltő állomás épí­tése. Az arra szánt 3,6 millióhoz tőkés (ami manapság már nem kizárólag nyugati) társberuházót kerestek, azonban nem akadt vállalkozó. így egyelőre csak a tervkészítésig jutottak el. A pénz tehát megmaradt, de a vasúti át­járó és a 31-es út mellett kijelölt helyre azért továbbra is napiren­den van a benzinkút kitelepítése. Az előbbiek mellett elenyésző, 300 ezer forint jutott járdaépítés­re, és ezzel ki is merült az éves fejlesztési keret. Etnikai kisebbség képviselője A közhasznú munka segíthet A Szűcs utca egyik szegleté­ben, emeletes házban lakik Far­kas András a képviselő-testület tagja. Ötszáznégy szavazattal et­nikai kisebbségi képviselőként jutott be az önkormányzatba. így említi a hivatalos nyelv, pedig ő csak egyszerűen a cigányok kép­viselője.- Soha nem tagadtam a cigány­ságomat, és nem is volt belőle semmilyen problémám. Engem nem sértegettek, nem éreztem megkülönböztetést, egyenrangú­nak tartottam magam, és tarta­nak engem is a magyarok. Nyolc évig már voltam 1962-től tanács­tag, de azután a művelődési ház­ból Kisérre kerültem a MÁV- hoz, és az ingázás miatt nem tud­tam volna ellátni a feladatot. Két éve rokkantnyugdíjas lettem, itt­hon vagyok, jobban ráérek, még úgy is,hogy a zene- és táncművé­szek szakszervezetében és az Or­szágos Szórakoztató Központ­ban vannak társadalmi funkció­ira, hiszen a következmények őket is sújtják.- A város minden nyolcadik állampolgára cigány, összesen 1252 ember. Hogyan tudja érde­keiket képviselni? Farkas András, a cigányok képviselője- Hamarosan összehívom a művelődési házba valamennyi­jüket, hogy tájékoztassam őket az új helyzetről, a lehetőségekről és a követelményekről, s ki-ki elmondhassa gondját, elképzelé­sét. A tekintélyesebb emberek­ből pedig szeretnék egy csopor­tot, egy bizottság-félét is szer­vezni , hogy megosszuk a teendő­ket és a körzeteket. A többit majd maga az élet diktálja. Öt éve alakult a könyvtárban a Rejtvényklub, amelybe ma 13 ráérő, vagy kikapcsolódást ily módon találó felnőtt jár el min­den második hétfő délután. Rendszeresen részt vesznek or­szágos versenyeken, az eredmé­nyek közül legfényesebb az Új Tükör által 1986-ban meghirde­tett vetélkedő, ahol elsők lettek. Szeptemberben 7 környékbeli csapatot láttak vendégül, most szombaton pedig Százhalombat­tára készülnek, idén már a 10. országos versenyükre. ím.- Miért indult a választoson?- Többen megkértek, cigányok és mások is, mert úgy mondták, hallgatnak rám. Valóban éreztem is ezt a bizalmat, a munkámmal, becsületes életemmel azt hiszem meg is szolgáltam. Itt ez a nagy ház is, amit már szeretnénk elad­ni, mert "szétrepült" a család, ne­künk hármunknak pedig kisebb is megtenné, nem hiába százalé- koltak le.- Milyen programmal indult?- Nem volt különösebb progra­mom, legfeljebb az, hogy alapve­tőnek tartottam és tartom a mun­kahelyteremtést Apátin. Ha van munka, akkor már lehet követel­ni rendezettebb, fegyelmezet­tebb életet is. Azt tartom, hogy cigányra, magyarra egyaránt vo­natkozik a törvény, azonos köte­lességek, de azonos jogok is illet­nek mindenkit. Tisztában va­gyok vele, hogy az önkormány­zatnak kevés a pénze. Márpedig új közhasznú munkahelyek te­remtéséhez is pénzre van szük­ség. Bízom azonban abban, hogy képviselőtársaim tekintettel lesz­nek az apáti cigányok problémá­Hogyan szórakoznak a városban? Az 1989/90-es tanév második félévében a Jászberényi Tanító­képző Főiskola néhány másod­éves hallgatója - leendő tanító­népművelők - a jászapátiak szó­rakozási lehetőségeit kutatták. A város vezetői a felméréshez je­lentős segítséget adtak, megis­mertettek bennünket a fontosabb intézmények vezetőivel. így könnyebb volt a kapcsolatfelvé­tel, gyorsan tájékozódhattunk a programokról, azok változásá­ról. A városi művelődési ház Ma- kovecz Imre tervezte épülete or­szágszerte híres. S hogy milyen a kihasználtsága? A jelenlegi ál­lapotban elég siralmas. A beindí­tott tanfolyamok (fizetni kellett értük) fokozatosan elnéptelened­tek. Hol a tanárok hagyták cser­ben tanítványaikat, hol fordítva, így történt a nyelv- tanfolyamokkal, a számítógép­kezeléssel, a középiskolásoknak szánt filmvetítésekkel. Igaz, a kiscsoportos foglalkozásokra nincs is megfelelő terem az épü­letben. A néptáncosok három korcsoportja azonban még ma is gyakran teszi hangossá az épüle­tet. Sajnos, a nagytermet sem könnyű megtölteni, legfeljebb csak színházi előadásokkal, kon­certekkel. Jászapátira is érvé­nyes, hogy az emberek a kultúrá­ra, művelődésre fordítanak leg­kevesebbet. Sokak bánatára éve­kig szünetelt a Jászsági randevú, mely széles körű szórakozási le­hetőséget nyújtott nemcsak a vá­ros, hanem a Jászság lakóinak is. Ezeken minden korosztály meg­találhatta az igényeinek megfe­lelő szórakozást, hiszen neves színészek, nótaénekesek, köny- nyűzenei együttesek léptek fel, volt kirakodóvásár és igazi bú­csúhangulat. Érzékeny pontja a város kultu­rális életének a mozi, mert az akció- és a - tévében unalomig reklámozott - kasszasikerfilmek­re járnak csak az emberek. A mű­vészfilmek iránti érdeklődés szinte a nullával egyenlő. Más városokban kb. ötven férőhelyes kamaratermeket alakítanak ki ezek vetítésére, itt azonban az épület állaga sem dicsérhető. A látogatók jelentős részét a cigá­nyok adják, de a megszűnő disz­kók, az elmaradt cigánybálok jelzik, hogy a tendencia a cigá­nyokra is érvényes. Jászapátin nincs kiemelkedő sportélet, a focimeccsek látoga­tottsága azonban jónak mondha­tó. Gyakran az egész család fel­keresi a mérkőzést, ilyenkor az­után megugrik a környék ven­déglátóegységeinek forgalma. Ezek megfelelő átalakítással jó ellátást biztosíthatnának nyáron,* hisz a nyugati és hazai turisták kedvelik ezt a vidéket. A strand épületeire is ráférne a felújítás. A városban azonban már található egy-két olyan vendéglátóegy­ség, amely megfelel az idegen- forgalom követelményeinek. A Velemi Endre Mgtsz tagjai­nak szórakozására is rányomja a bélyegét a romló gazdasági hely­zet. Csökken a színházlátogatás­ra, kirándulásokra jelentkezők száma, ugyanakkor a bevásárló­turizmus még mindig hódít. Az öntevékeny körök azonban, összetartva a dolgozókat, a nyugdíjas tagokat, ma is aktívan működnek. A nyugdíjasok klub­ja, a honismereti szakkör, a dí­szítőművész szakkör, a pávakor és a vegyeskar résztvevői, láto­gatói leginkább az idősek. Úgy gondoljuk, ha ebbe sikerülne az ifjabb nemzedéket bevonni, ér­dekes színfoltjai maradnának a város kulturális életének. R.K. főiskolai hallgató Farkas Béláné hazafelé tart a három kisgyerekkel Mindnyájuknak el kell menni Nyugdíjazás a Velemiben Általában évenként 25-30 dol­gozó vonult nyugdíjba a Velemi Tsz-ben, idén azonban összesen száztízen fejezik be a munkát. Harmincöt dolgozót a közel­múltban búcsúztattak, ők voltak azok, akiknek kitelt az idejük a munkából, betöltötték a nyugdíj- korhatárt. További 75 téesztag kapott azonban még kézbe, ugyancsak nemrégiben egy pa­pírt. Őket nem nyugdíjazták, csak tapintatosan felkínálták a nyugdíjba vonulás lehetőségét. Azokat érte ez a megtiszteltetés, akik betöltötték 50. (nők) vagy 55 (férfiak) életévüket, letöltöt- ték a 25-30 év munkaviszonyt, és abból legalább tíz évet a Ve­lemi Tsz-nél dolgoztak. Persze, aki esetleg gondolko­zott volna rajta, éljen-e a lehető­séggel, azt jobb belátásra bírta a felkérő levél egy mondata: "Ki­jelentem, hogy nem kívánok élni a felkínált korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség­gel, egyben tudomásul veszem, hogy a' jelenlegi beosztásomat tovább nem garantálják." Lehet, Új termékek a kenyérgyárban Jó minőség, rugalmas munkaszervezés Év elején a Párizsban megren­dezett Európán ’90 sütőipari vi­lágkiállításról Ilonka Boldizsár, a kenyérgyár,üzemvezetője több hasznos ötlettel tért haza. A kint látottakat nemcsak megszívlelte, hanem igyekezett is azokat alkal­mazni. Azóta hat-hét új készítménnyel jelent meg a gyár a piacon, mint például a lenmagos, a rizses, vagy az extrudált szójás cipók. Ilyen az engedélyezés alatt álló úgyneve­zett kockasor is, melyet új gép nélkül, de új forma és alapanyag felhasználásával állítanak elő. Ez az ízletes kalács, mivel nem mun­kaigényes, aránylag olcsón érté­kesíthető. A kiállításon látott pél­da alapján átszerelik a két sütemé­nyes kemence kiszolgálását is. A lapátolás helyett, mely két embert igényelt, és még így is nehezen volt kikerülhető a selejt, egy dol­gozóval tökéletesen megoldják a kemencék feltöltését. A kenyérsütés technológiájá­ban a nyugaton már elterjedt mód­szerjelentett újdonságot. A tésztát feldolgozás után gyorsan mínusz 40 fokra hűtik, majd sütés előtt újra felmelegítik. Ez a módszer a munkaszervezést könnyíti meg, mert egyenletesebbé tehető a pé­kek leterheltsége, megszüntethető az éjszakai munka. Hűtve a tészta károsodás nélkül tárolható, felme­legítés után frissességét, eredeti tulajdonságait megőrzi, így a vá­ratlan igények kielégítése is egy­szerűbb. A helyi körülmények kö­zött a kísérleteket elvégezték, Mintegy kétmillió forintért négy darab 16 tonnás silót helyeznek üzembe azonban hűtőberendezés hiányá­ban üzemszerűen még nem térhet­nek át a munkatakarékos új tech­nológiára. Munkaerő-megtakarítást jelent a jelenleg készülő liszttárolók fel­állítása is. Mintegy kétmillió fo­rintért négy db 16 tonnás silót he­lyeznek üzembe december köze­péig, s azután megszűnik a zsákos liszt szállítása, tárolása. A hat éve létesített üzemben, amely 35-40 ezer lakosú körzet kenyérellátásáért felel, naponta hatféle, összesen 72-80 mázsa ke­nyér és 26 féle, összesen 70-80 ezer darab péksütemény készül. Az üzembe helyezés óta a kenyér­gyár nyereségesen termel, amit a jó minőségnek, a rugalmas mun­kaszervezésnek köszönhetnek. Az elmúlt napok forgalomkorlá­tozásai idején is talpon volt a gyár, hogy Jászberényt, Szolnokot megsegítsék, de gyakran jön vá­ratlan kérés boltoktól, községi ve­zetőktől is. hogy nem pontosan ez volt a szö­veg, de a lényeg igen.- Kényszemyugdíjazás? - von­ja össze szemöldökét dr. Tajthy József elnök -, ez így nagyon szigorúan hangzik. Nem küld­tünk senkit, de egyértelműen tá­jékoztattunk mindenkit a várha­tó átszervezésről. És ez egyaránt érint minden aktív szellemi és fizikai dolgozót. Igazság szerint egyébként a felkért személyek valóban érezhették így is az aján­latunkat. Mindenki aláírta a nyugdíjazá­sát, legfeljebb néhányan kérdez­tek rá, mi lenne, ha mégse? Meg­értették. Menniük kell, mert ak­kor talán a fiatalabbakat küldik el. Az aszály egyedül 30 millió­val csökkenti idén a szövetkezet eredményét, és vannak még más csökkentő tényezők is. Minden ágazat tevékenységét vissza kell fogni. A katasztrofális takar­mányhelyzet leginkább az állat- tenyésztést sújtja. Annyi kukori­ca sem termett, hogy a háztáji juttatásokat kiadják, ezért elég gond a törzsállomány megtartá­sa. A korai nyugdíjba vonulók először (szeptember táján) örömmel fogadták a hírt, később azonban, mikor a nyugdíjuk el­értéktelenedésére gondoltak, va­lamint az egyre nehezebb kere­setkiegészítésre, már nem tűnt olyan rózsásnak az idő előtti pi­henő. Igaz, a téesztől továbbra is kapnak egy hold háztájit, és bé­relhetnek ugyanannyit kedvez­ményesen, de ha erővel bírják is a művelést, a termék értékesítése már korántsem ígér sok jót. Az oldalt összeállította: Lukácsi Pál Fotó: Tarpai Zoltán Az új Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom