Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)
1990-11-15 / 187. szám
1990. NOVEMBER 15. 7 Kérdezzen velünk! Az Új Néplap Mezőtúron Az embereknek biztonság kell Bemutatkozott az új polgármester és a képviselő-testület A főigazgatót akár irigyelni is lehet Dr. Lengyel Lajos életútját minden álszemérem nélkül lehet irigyelni. A mosonmagyaróvári Agrártudomán yi Egyetem adjunktusaként a gödöllői egyetemen az öntözést tanulta, ebből a témából készítette doktori disszertációját, és aspirantúrája tárgyául is ezt választotta. No, eddig „csak” egy okos ember. Irigyelni viszont azért kell, hogy jóllehet a mezőtúri GATE főiskoláján a tanszékvezetői és tudományos helyettesi ténykedését több mint egy évtizedre megszakította, személye mégsem esett ki a tanári kar köztudatából: amikor főigazgató-választásra került sor, rá gondoltak. Szép gesztus volt.- Miért kellett 1977-ben feladni a pedagógusi ambíciókat?- Akkortájt alakultak a termelési rendszerek, és én az Agroco- op igazgatója lettem, melynek a jogi képviselője a Zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet volt.- Mi a magyarázata a visszatérésének?- Tulajdonképpen messziről nem kellett visszaérkeznem, hiszen rendszerigazgatóként is címzetes főiskolai tanár voltam, és felsőfokú intézetekkel, mérnöktovábbképzőkkel tartottam élő kapcsolatot.- Ha valamelyik ágazatban, hát a mezőgazdaságban, mondhatni forradalmi indulatok kavarognak: pártok kardoskodnak a föld tulajdonjogának visszaszármaztatásáért a régi tulajdonosokra. Ön miként vélekedik a magán- és a közös tulajdon dilemmájáról?- Egy dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni. Nevezetesen azt, hogy a termelőszövetkezetek történelmi érdemeket szereztek az ország ellátásában, de hírük miatt külföldön sem kellett szégyenkeznünk. Mi több, a szövetkezeti háttér nélkül a magán- gazdaságok sem értek volna el olyan eredményt, amilyet produkáltak. Egyébként úgy gondolom, a döntést azokra kell bízni, akik a földhöz a legközelebb vannak: a falutól kérdezzék meg, hogy mit akar? Azt hiszem, a tulajdonviszonyok tisztázása is fontos, de ennél is lényegesebb a faluközösségek önszerveződése, amiben az ön- kormányzatoknak lesz igen nagy szerepe. Ha egy település lakossága ismét a kikezdhetetlen értékrendek alapján talál egymásra, nem lesz probléma a téesz és a magántulajdon szembenállása.- Önök a főiskolán farmereket képeznek, avagy mezőgazdászokat közös gazdaságoknak?- Szerintem a mezőgazdasági tudományok egyetemesek: a búza nem kérdezi meg, hogy kinek a földjébe vetik. Ami viszont a képzésünk közgazdasági stúdiumait illeti, itt már a piac szerepét természetesen a kor szellemének megfelelően hangsúlyozzuk, ámbár a kockázati elemeket mindenki a saját bőrén ismeri majd meg. A főiskolánk rendelkezésére áll mindenkinek, akár traktorvezetésről, akár más szakismeret elsajátításáról legyen szó, egyformán nyitottak vagyunk.- Aranykalászos gazdatanfolyamra, vagy valammi hasonló- ran nem gondoltak?- A magyar ember szívesen elnosztalgiázik. Véleményem szerint is szükség van a tradíciók ápolására, de úgy gondolom, ezúttal nem az elnevezések a fontosak, hanem az, hogy aki nálunk megfordul, akár tanfolyamot végezve, akár gépészüzemmémök- ként kerülve ki innen, a legkorszerűbb ismeretek birtokában vágjon neki az új életnek. De mi lesz a vendéggel? A vállalkozói szellemet alighanem a vendéglátásban lehet a leglátványosabban tetten érni. Milyen örvendetes, hogy egyre-másra nyílnak a hangulatos, egyéni arculatú vendéglők, borozók, kiskocsmák. A jelenségnek még akkor is örülni kell, ha az árak olykor bizony nem az átlagember zsebéhez vannak méretezve. Ez a mérleg egyik oldala. Hanem aztán a vendégek: a minap az egyik pinceborozó újdonatúj gazdája panaszolta, hogy egy koncert után kába fiatalok csordája ténfergett be a pincéjébe, s ültek mindenre, asztalra, hordóra, fűtőtestre, s bámultak maguk elé bávata- gon. Hanem volt közöttük néhány, akinek jártányi ereje lévén a mellékhelyiségbe tá- molygott ki, s ha már ott volt, egyetlen jól irányzott rúgással izrom-porrá törte a mosdókagylót. A tükörbe is belepillanthatott, s mivel a látvány nem nyerte el a tetszését, hát abba is belecsapott. Ez az eset Szolnokon történt. Aztán Mezőtúron a Bella Itáliában a pedáns főnök miről panaszkodik? Hát nem arról, hogy az igazán jó ízléssel berendezett olasz étterem WC-jében szilánkokra törték a tükröt, s a dühöngök martalékául ott az illemhely ajtaja esett. Mennyit, de mennyit szidtuk a lehangoló, kétes tisztaságú, nívótlan kocsmákat. Most, hogy egy-egy vállalkozó olykor anyagi erejét is meghaladva vendégcsalogató helyet kreál számunkra - panaszkodni kénytelen. A vendégek egy része ugyanis míg mindezt kivárta - csendben lesüllyedt a 4728. sz. italbolt színvonalára. Kedden délután szinte teljesen megtöltötték az érdeklődő mezőtúri polgárok a Városháza tanácstermét azon a közéleti fórumon, melyet lapunk és az új önkormányzat szervezett azzal a céllal, hogy bemutatkozzanak, és a legégetőbb helyi teendők nyilvánosságot kapjanak. Ádámné dr. Bagdán Piroska személyében Mezőtúron került hivatalba a megye egyik legfiatalabb polgármestere. A 33 éves fiatalasszony tősgyökeres mezőtúri, a várost csak addig hagyta el, amíg az ELTE jogtudományi és igazgatási osztályát vezette. 1989-ben nevezték ki a városi tanács vb-titkárává. Félje a Kö- ti-kövizig mezőtúri szakaszmérnökségének dolgozója. Fiuk nyolcéves; az 1980-ban saját erőből épített családi házukban laknak. Függetlenként, a Fidesz javaslatára választotta polgármesterré minősített többséggel az új testület. Alapbére a miniszteri fizetés 58,4 százaléka, 38 ezer forint. Azért ragaszkodott ehhez a mérsékelt arányhoz, mert tudja, hogy a városban élő és dolgozó emberek kereseti színvonala az egyik legalacsonyabb az egész megyében. Ezért megítélése szerint indokolatlanul hivalkodó lenne a magasabb fizetés. A több mint húszezer lakosú város dolgait 19 fős képviselő- testület tartja kézben. Nincsenek könnyű helyzetben, mert megoldandó gond akad bőven, a város kasszája viszont jószerével üres. Pedig meg kell oldaniuk a rászorulók hatékonyabb és differenciáltabb szociális segítését és gondozását; az egészségügyi és oktatási intézmények zavartalan alapműködésének biztosítását; és a Berettyó-hídon túli városrész már épülő szennyvízelvezető rendszere kivitelezésének befejezését. Az intézmények működéséElénk érdeklődés kísérte a mezőtúri fórumot karán diplomát szerzett. Először az ifjúsági szövetségben dolgozott, majd a Mezőtúri Afész jogi Hát akkor konzumáljunk! Mielőtt e néhány sor megírásához fogtam, hosszasan vívódtam, vajon nem segítem-e a nyilvánossággal a Túrpressz című információs hetilapot, ami ugye mégiscsak konkurenciája az Új Néplapnak, mivel a mi profilunkba is beletartozik a hirdetés. Aztán mégiscsak leültem néhány szóra a felelős szerkesztő Szűcs Lajossal, miután egy aprócska híradás nem hagyott nyugodni. Hadd osszam meg Önökkel: ,,Konzumhölgyeket keresek Ausztráliába. Fizetés heti 2500 dollár. Jelentkezés fényképes levélben, válaszborítékkal vagy személyesen a Túrpressz hirdető- és közvetítőirodában.”- Mondja, hányán jelentkeztek?- Mezőtúrról és környékéről úgy öt-hat lány keresett meg bennünket. Volt egy 48 éves hölgy is, és amikor szemérmesen körülírtam nagyjából, mit is takar a konzumhölgy fogalom, ő mosolyogva legyintett: „Ugyan, kisfiam, én már huszonöt évvel ezelőtt is azt csináltam...” Tárt karokkal várják a vállalkozókat A főiskolával szemben egy igazán szemrevaló épület áll. A továbbképzési bázis a város vállalkozóinak nyújt otthont. Az üzletház mindent pótol, ami Mezőtúr infrastruktúrájából hiányzik. Innen elérhető a világ bármely pontja. A vállalkozói „agy” CB- vel felhívható, és használható akár távolból is a telefon, telefax. Ha pedig kulturált körülmények között kíván tárgyalni bárki is üzletfelével, bátran állíthatjuk, itt megteheti. Ha csak ennyi lenne a szolgáltatás, már ez is megérdemelné a figyelmet, de ennél többet is kaphat az, aki tagként belép e lazán szervezett közösEsti diskurzus a klubhelyiségben (középen Nemes István házigazda) ségbe. Jogi tanácsokat kérhet, és egyáltalán: rendelkezésére áll szinte az egész főiskola szürke- állománya. Ha pedig itt esteledik rá valamelyik üzletemberre, méltányos árért szállást kaphat az igazán otthonos szobákban. Nemes István házigazdaként újabb és újabb ötleteken töri a fejét. Urbánuskor szervezését latolgatja, egy szóval itt helyet kaphat a vállalkozói korszellem. A kommunikációs eszközök használatát természetesen olyan díjszabással használhatják az ügyfelek, hogy a tulajdonosok se fizessenek rá, de hát valamiért valamit. Ha a városban valaki vállalkozáson töri a fejét - a segítőkészségen nem múlik, mert ötletbörzét találhat a kulturált üzletházban. felvetődött kérdések zöme is. Ezeken kívül többek között szóba hozták a mezőtúri polgárok a vállalkozások és a vállalkozók helyi és központi ösztönzésének fontosságát; a kilátástalan munkanélküliség oldására új foglalkoztatási lehetőségeket teremtő beruházások kezdeményezését; és kiemelten azt, hogy az új ön- kormányzat tegyen meg mindent a város lakói biztonságérzetének, megélhetési körülményeinek javításáért. Elhangzott, hogy az időseket, kisnyugdíjasokat mindenképpen fel kell karolni; a segélyezés jelenlegi rendszerét pedig úgy kell fejleszteni, hogy „ne ajándékként”, hanem a rászorultság, illetve a valós indokoltság szerint kapják a hátrányos helyzetben lévők. Ehhez reális szociális helyzetfelmérés szükséges. Két igen elgondolkodtató felvetés is szóba került. Az egyik a börtönből frissen szabadultak utógondozásának mielőbbi megoldásával volt kapcsolatos. Sajnos általánosnak minősíthető a városban is, hogy a büntetésüket letöltött egyének gyakran 48 órán belül ismét visszakerülnek a börtönbe, mert a „civil” létkörülményeik megoldatlanok. (Nem kapnak munkát, nincs hol lakniuk, a környezet nem fogadja be egykönnyen őket stb.) Ez hez erre az évre még adott a fedezet, a jövő év azonban igen kritikusnak tűnik, mivel az ígért tízszázalékos dologi növekedés messze nem fogja fedezni a várható inflációt. Ezért számolnak azzal is, hogy végső esetben az intézmények működésének ésszerű visszafogását kell majd alkalmazni. A szennyvízelvezető rendszer megépítéséhez pedig minimum 40 milliós központi támogatásra van szükség, különben kárba vész az eddig befektetett munka és helyi pénz is. Ekkora pluszterhet pedig sem a város, sem a lakosság nem tud a jelenlegi helyzetben kigazdálkodni, elviselni. A már most érződő, és a jövőre várhatóan növekvő forráshiány enyhítésére a város képviselő-testületének a tanácsi bérlakások értékesítéséből - melyet igen körültekintő felmérés és elemzés alapján kívánnak megoldani -, valamint a helyi Dózsa Tsz kezelésében lévő állami tulajdonú, több mint 2000 hektár föld ön- kormányzati hasznosításából származó bevételek állhatnak majd rendelkezésre. Döntően e problémák körül zajlott a majd kétórás fórumon pedig súlyos veszélyeket hordoz a közösségre nézve! A másik kritikus felvetés az italboltok gombamód történő szaporodásával volt kapcsolatos, különösen azért, mert újabban már egyes iskolák közvetlen közelében is nyílnak kocsmák. Az élelmiszerboltok száma pedig a szükségletek ellenére alig gyarapodik. Felvetették azt is, hogy a GATE főiskolai kara rangos szellemi értéke a városnak, melyre a jövőben jobban kell építeni. Különösen a kulturális és sportélet élénkítésében, annál is inkább, mert sajnos a Mezőtúri Honvéd SE várhatóan megszűnik. Az észrevételekre adott válaszok végén a polgármesternő hangsúlyozta: a Városháza nyitva áll mindenki előtt; a testület ..................* — í-1------«----MXA ü lései minőig i / oranoi iwauuu- nek és nyilvánosak; s a gondok megoldásán túl azon munkálkodik, hogy a jelenleginél jóval őszintébb és békésebb hangulat alakuljon ki a városban, és megszűnjön a széthúzás. „Mindannyiunknak közösen kell dolgozni a városért” - mondotta végezetül. Szöveg: László Gyula Fotó: Tarpai Zoltán
