Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-09 / 156. szám
1990. OKTÓBER 9. 3 F logiston Kft. gázórák gyártására Háztartási gázmérők gyártására vegyes vállalatot alapított Flogiston Kft. néven a Fővárosi Gázmüvek, a Kandeláber Rt. és a nyugatnémet Rombach cég. Az új vállalkozás alaptőkéje 110 millió forint, mélyéből a Gázmüvek részesedése 52, a Kandeláber Rt.-é 15, a nyugatnémet partneré pedig 33 százalék. Képünkön Bertalan István és Felföldi Miklós a már elkészült méröszobában próbaméréseket végez. MTI-fotó: Balaton József A reményeket beváltotta Tapasztalatok néhány hónap után Harmadikán volt három hónapos a tiszafüredi Shell üzemanyagtöltő állomás. Három hónapja szolgálja a helybeli és átutazó autósokat éjjel-nappal. Hogy ez mennyire fontos, azt csak az tudja, aki ezelőtt Tiszafüred környékén maradt benzin nélkül, s kutat éjszaka 70 kilométeres körzetben nem talált. Mindehhez valóban magas színvonalú kiszolgálás tartozik, kellemes körülmények között. A Snack bárban a vezető és az utasok frissülhetnek fel, s vásárolhatnak a vasárnap is nyitva tartó shopban. A látványnak is szép kúttal a város lakossága is megbarátkozott mára, hogy az előnyeit is érzi. Ők tehát megtalálták számításukat. Kérdés, hogy az Interag- Shell megtalálta-e, hiszen a megnyitón dr. Josef Waltl kereskedelmi igazgatóhelyettes úgy fogalmazott, hogy ezt csak az idő döntheti el. A töltőállomás ideiglenes vezetőjétől azt kérdeztük, mik az első három hónap tapasztalatai? Beváltotta-e a kút a hozzáfűzött reményeket?- A tiszafüredi kút a Shell-In- terag hálózatában a kis forgalmú kutak közé tartozik. Ehhez mérten várakozásunk sem volt nagy, s ezt teljesítettük is. Tisztában voltunk azzal, hogy főleg az idegenforgalomra kell építenünk, s ennek megfelelően a szezon végével a mi forgalmunk is csökkent. Természetesen van még tennivalónk, hiszen nem fejeződött be a megismertetési folyamat sem. Nagyon sok autós még nem tudja, hogy van itt Shell-kút, nem számít arra, hogy itt tankolhat.- Melyik tevékenységük hozza a legnagyobb forgalmat?- Az üzemanyag-eladás. A kenőanyag-eladást kell növelnünk még, és a shop forgalmát is. Szeptember 23-tól az egész országban a Shell-kutaknál vasárnap is nyitva tartanak, így nálunk is reggel 7-től délután 3-ig.- Milyenek a tapasztalataik az ólommentes benzin eladásáról? Kik veszik?- Legnagyobb részt a nyugati turisták, hiszen ők megszokták ezt a minőséget, az autóik is ezt igénylik. A magyarok közül csak azok veszik, akiknek katalizátoros autójuk van.- Mi ennek az oka Ón szerint?- Az ólommentes benzin olcsóbb ugyan ötven fillérrel az extránál, de drágább a szuper- benzinnél, ezért az ára nem vonzó. A magyar autósoknál a szuper a legkeresettebb. A propaganda is kevés, azt sem lehet pontosan és megbízható forrásból tudni, hgoy melyik szocialista autótípus motorjának nem árt az, ha huzamosabb ideig ilyen üzemanyaggal használják. Az sem mellékes, hogy a tőkés országokban preferálják a környezetkímélő üzemanyagot, autókat. Az autósok érdekeltté vannak téve a használatukban. Reméljük, a kormány nálunk is belátja ennek fontosságát. V. I. I. Az ötletet a privatizáció adta Színházpótló pódium az Árkádban A Szolnok belvárosában lévő Árkád presszót magánvállalkozók bérlik. Eredeti szándékuk az volt, hogy meghagyják a presszórészt, de a szalonban megnyitják a kereskedők áruházát. Ez a megoldás azért esett kútba, mert akkor a bérleti díj sokkal magasabb lett volna, mintha megmarad az eredeti állapot. Az új bérlőknek korábban nem sok közük volt a vendéglátáshoz, legfeljebb annyi, hogy zenéltek és fogyasztottak valamit szórakozóhelyeken. Annyit azonban felismertek, hogy az Árkád többre hivatott. A lelakott szalon felújítása mellett azzal kezdték a munkát, hogy a régi Árkád-beli pódiumsorozatot ismét életre keltik. Erre annál nagyobb igény van, mert a színházat most építik át. Az első rendezvényen október 12-én Kovács Erzsinek és Aradszky Lászlónak lesz közös műsora. A folytatásról annyit: meglehetősen gyakran követik egymást a programok. Minden hét péntekére terveznek valamit a szervezők. Október 19-én Bessenyei Ferencnek lesz önálló estje, október 26-án pedig Heller Tamás és Nádas György közös műsorát láthatják az érdeklődők. A novemberi program szervezése most van folyamatban. Szombati napokra szolnoki színészekkel szeremének különféle műsorokat beiktatni. Megpróbálják kezdő tehetségek - versmondó, bűvész, stb. - bemutatását is. Persze, az üzlet sem mellékes. Az új bérlők a jószerével minimum alatti áruválasztékot gazdagították. Első osztályú színvonal mellett szolid árakat ígérnek. Azt mondják; nem céljuk a hirtelen meggazdagodás, mert az tisztességes úton úgysem sikerül senkinek. Bárcsak ezt tapasztalnánk mindenhol, ahová gyanútlan vendégként vagy vevőként betérünk! \ “Keddijegyzet Betonváros kopasz utcákkal? Szolnok nem is olyan régen földszintes, fás-ligetes város volt. Nyárfák, kőrisfák, platánfák, de főleg akácfák az ember méretű, kis utcák velejárói voltak. Némely úton - még pár éve is - négy sorban vetettek árnyékot az arrajárókra. Ma meg? Mint aNéplap is többször hírül adta: „tervszerű” és spontán pusztítás egyaránt ritkítja zöldövezetünket. Miért ez az önpusztítás? Ilyenek vagyunk? Bízvást állíthatom, hogy nem. De meggyőződéssel hangsúlyozhatom, hogy - lovas nemzet lévén - a lónak hol az egyik, hol a másik oldalára billenünk: nem, vagy csak nagyon nehezen tudjuk megtalálni a város elkerülhetetlen fejlődésével együtt megtartható emberi környezet formáit és arányait. Szegénységünk kényszerít bennünket a cikcakkos mozgásra? Menni is, maradni is szándékozunk? Számtalan példa bizonyítja, hogy fejlődni a hagyományok megőrzésével is lehet. Városunk ma is meglevő legtöbb mellékutcája falusiasán keskeny, s még érintetlen vagy részben érintetlen fasoraival a nyugalmat, a csendet árasztja. (Szegénységet sugalló mivoltáról ezúttal ne beszéljünk.) Nos, ez a viszonylagos összhang látszik összezavarodni napjainkban, amikor keskeny utcácskákban három-, sőt négyszintes „családi házak” kezdenek megjelenni. Félreértés ne essék: a házak esztétikusak, szépek, de méretükkel agyonnyomják a földszintes, kertes, valóban családi házakat. Akár jóakarattal is megjegyezhetné a nyájas olvasó, hogy örüljünk a földből kinövő, európai szintű épületeknek, ezek által válik városunk külsejében is vonzóvá. Igen, örülünk, de örömünkbe jócskán vegyül üröm is. Ezek az épületek ugyanis úgy telepednek rá a szűk kis utcákra, hogy nem csupán a volt kerteket foglalják el, de kiirtják a házak előtt feltétlen jelen volt fákat, virágokat, füves területeket is. Pontosabban: az építkezés a legritkább esettől eltekintve az utcák több évtizedes gesztenye-, platán-, kőris- vagy éppen akácfáinak végleges kiirtásával kezdődik. És ezek pótlása a tények tanúsága szerint csak a legritkább esetben történik meg. A ház elejét lebetonozzák, hogy még fű se nőjön. Sétáljon el az olvasó például a városközpont utcáiba, ahol talán mindennél fontosabb lenne a fák megőrzése, s győződjön meg arról, hogy a lebetonozott kocsikijáratokat nem fogják a fák kedvéért többé feltörni. Ahogy gazdagodunk épületben, úgy szegényedünk zöldterületben? Ez az, amit a város szerető szolnoki polgár semmiképpen nem fogadhat el. Nézzük meg a Bercsényi, a Balassi Bálint, a Vörösmarty, a Széchenyi, a Meder, a Sajtó, stb. út újonnan épült - épülő - házait, s elszomorodunk. A hajdan egységesen fásított utcák fasorai hézagosakká váltak. Mi lesz, ha a modem, többszintes lakóházak mindenütt felváltják a valóban korszerűtlen, régi, földszintes házakat, s egyúttal levegőtlenné, sikátorszerűvé teszik a környéket? A fenti gondolatsort végigvive, csupán annyi történik majd, hogy kopaszak lesznek utcáink, s a kipufogófüstöt nem a fák, hanem csak a tetszetős házak lakói fogják tüdejükön átszűrni. Igen, a fátlan utcák képe falanszterkép: soha ne valósuljon meg! De ennek érdekében ma kell konkrét rendeleteket hozni, és a garázsok számát például olyan mennyiségűre korlátozni, hogy a kocsikijáratok ne akadályozzák az esztétikusán elhelyezhető fákat, cserjéket, virágokat. A fenyegető veszély nagy, s ha eddig hatásosan nem tettünk ellene, legalább a választások utáni vezetők figyelmét hívjuk fel időben, mert nekik köteleségük lesz bizonyítani, városfejlesztés, városszépítés területén is! ^ ____________________________________________Horváth Károly^ Ö nálló Jászság? Magunk szeretnénk rendezni dolgainkat Beszélgetés dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselővel Az önkormányzati törvény megszüntette a megyeszékhelyek korábbi mindenhatóságát, és lehetővé tette a települések szabad társulását. Ez a Jászságnak is a régi sebek orvoslását ígéri, a szárnyaló fantáziának legfeljebb az önkormányzatok pénze meg a józan ész szabhat határt. A Jászság önállósodási törekvésének először nyíltan dr. Kis Zoltán, Jászberény és a Felső-Jászság országgyűlési képviselője adott hangot. Már a választási kampányában is szerepelt ez a gondolat tavasszal, s megválasztása után is erősen üti a vasat.- Honnan ered az elképzelés?- Tősgyökeres jász vagyok, őseim részt vettek a redemptióban, mellyel a jászok a kunokkal együtt visszaváltották régi jogaikat. Ezek a jogok azonban nemcsak hogy semmibe vesztek, de velünk szemben Szolnok mindig különös kiváltságokat élvezett. Ennek magyarázatát abban látom, hogy a megyeszékhely a múlt rendszernek egy kemény vidéki bástyája, káderközpontja volt. A kiváltságoknak ékes bizonyítéka a 900 éves évforduló. Ráadásul azzal az irtózatos pénzzel, amit a megyétől vett el, nem is ésszerűen fejlesztették Szolnokot, hanem eltorzították. A következményeit sokáig nem heveri ki a megye- székhely.- Ez adta tehát az érzelmi alapot, meg az a tapasztalat, hogy a Jászságba állandóan Szolnokról, a Kunságból vagy Dunántúlról hozták a vezetőket. Egyszerűen nem tartották alkalmasnak a helybelieket a vezetésre. Lenézték az itteni népet, vagy pedig éppen azzal a jól megfontolt szándékkal tartották őket távol, nehogy egymásra találjon a vezető és a nép. Ettől féltek.- Volt a szép múlt tehát, amiről túl sokat ugyan nem tanultunk az iskolában, de azért sok családban ápolták ennek emlékét, azután volt a nagy sérelem, amit a gondolkodó ember naponta érzett. Azt hiszem azonban, ez nem elegendő az önállósághoz.- Természetesen, bár mozgatórugónak mindenképpen jó. Az önállósodás alapja azonban a gazdaság lehet, és a jász települések egyenrangú társulása. A Jászságnak jó termőföldje, szorgalmas népe van. Lehet alapozni a jó kondícióban lévő iparra, a Hűtőgépgyárra, az Aprítógépgyárra, Árokszálláson az ősi kézműipar jöhet számításba, ami külföldön ígér jó piacot, Jászfényszarun pedig ott a Samsung és az Orion. A körzetemben várhatóan a kisebb települések is megerősödnek, mert az összevont téesz- től magukhoz veszik a gazdálkodást. A közös feladatok megoldásában azután a települések keresik a társakat. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha teljesen szabadon, a közös érdekeknek megfelelően történnek. Nincs arra semmi szükség, hogy ajász falvak fölött is létrejöjjön Berényben egy bürokratikus vízfej. Előfordulhat például, hogy Jászfényszarun az egészségügy ellátását a szomszéd megyében lévő, de hozzá közelebb fekvő Hatvanra építsen, Jászárokszálláson pedig az eddigieknél bizonyosan nagyobb szerepet kap Gyöngyös. Ez így lesz jó. De maradnak azért közös érdekek is, mert ezek a települések nemcsak az előnevük miatt tartoznak össze.- Hogyan jönne létre ez a jászsági régió?- Az önkormányzatok megalakulása után minden jász települést megkeresve (mindegy, hogy ki kezdeményezi) azok elvi megállapodásban rögzítenék, hogy milyen formában és mértékben kívánnak együttműködni, Szolnoktól eltávolodni. Itt szó lehet gazdasági, önkormányzati, szolgáltatási, egészségügyi, kulturális együttműködésről. Ennek a' folyamatnak a vége lehetne 1992-re egy Jászberényt, Jászárokszállást, Jászapátit felölelő, többcentrumú, közigazgatásilag, gyakorlatilag megyei jogokkal is rendelkező kerület.- Az Alsó-Jászságnak az önállóságról eltérő véleményt valló kisgazda képviselője van. Szabaddemokrataként együtt tud-e dolgozni vele az egységes Jászság érdekében?- A képviselőtársam véleményét és szándékát tőle kell megkérdezni, de eddig különösebb együttműködés még nem volt ebben a témában sem. Ennek ellenére én járom az Alsó-Jászságot is, és nagyjából ismerem az ottani lehetőségeket. Természetes, hogy csak az egész Jászságban szabad gondolkodni. Szolnoknak azért megmaradnak bizonyos feladatai, mert nem tudunk minden megyei funkciót átvenni.- Szellemileg, kulturális téren is fel tud nőni a Jászság ehhez a sorsdöntő vállalkozáshoz?- Szerintem mindenképpen. Egyrészt az iparban, a mezőgazdaságban szakértelmiség, másrészt az egyetemmé fejleszthető főiskola adhatja ehhez az alapot. A művészeteknek is van itt gyökere, hagyománya, amelyek kellő támogatás mellett felvirágozhatnak.- Végül mit jelentene ez a nagyobb vagy teljes önállóság a jász polgár számára? A szabad jász hiúságán esett évszázados sérelmet feledtetné csak?- Mondjuk, ez sem elhanyagolható, de az életminőség változna meg ezen a vidéken. Nem Szolnok ellen irányul a törekvés, éljenek ők is úgy, ahogy tudnak - nem lesz könnyű dolguk -, csak mi magunk szeretnénk a dolgainkat rendezni. Lukácsi Pál
