Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-08 / 155. szám

1990. OKTÓBER 8. Néplap íi Wörgl - az új élet városa Egy kissé mindig sajnáltam azokat az edzőket, kik néhány éves élvonalbeli ténykedés után valami óknál fogva leszálltak a " magas lóról" és egy pó- nin folytatták útjukat a szakma rögös és ka­nyargós útján. Szolno­kon is dolgozott egy Fia­talember két esztendőn át, az Olajbányász kézi­labdázóinál. Balogh Zoltán már hu­szonévesen belekóstolt a kispad világába. Várpalo­tán kapta első megbízatá­sát, majd az FTC gárdáját segítette ki a gödörből, mígnem az Olajbányász szakmai irányítójaként bajnokcsapatot fabrikált a piros-feketékből. Az újonc NB I-es együttes célját a bentmaradást is vele vívta ki, mégis a ve­zetéssel közösen megál­lapodva elváltak útjaik, méghozzá idő előtt, ugyanis a megállapodás három esztendőre szólt eredetileg. Persze a bentfentesek már jóelőre tudták, hogy a kenyértörés elkerül­hetetlen, s talán a körön kívül állók számá­ra sem okozott különösebb meglepetést a 29 éves szakember távozása már csak azért sem, mert lapunk is többször foglal­kozott a tavaszi szezont kísérő esetekkel. A nyári átigazolások és edzőkeringők során úgy hozta a sors, hogy Balogh Zol­tán felpakolta családját egy kamionra, és meg sem állt Tirolig. Egy festői környe­zetben fekvő, alig tízezres osztrák kisvá­ros - Kufstein és Innsbruck között - adott munkát és otthont a Szolnokról keserű szájízzel távozott edzőnek. Wörglben pe­dig más pennával írnak, a feladat minősé­gileg eltérő, hiszen az idén a harmadik vonalba csúszott, jobbára diákokból álló amatőr gárdát kellene visszavezényelni a másodosztályba.- Tudom jól, szakmailag nem összeha­sonlítható ez a munka az otthoni NB l-el, viszont itt is van cél, ami kihívást jelent egy trénernek. Majdnem kicserélődött áz állo­mány, új csapatot kell építenem, mégpedig olyat, amely jó eséllyel pályázik a feljutás­ra. Külön izgalmat jelent, hogy abban az esetben az anyagi háttér az eredmény ha­tására jelentősen megváltozik. Ami nehe­zítheti a dolgom, csak egy évre szól a szerződésem, s köztudott, ennyi idő rövid egy jó munka elvégzéséhez.- Manfredo Feigrsinger szakosztályve­zető nem tagadja, némi gyanakvással fo­gadták a fiatalképű magyart, s szerették volna, ha játékosként is hasznot húzhatnak belőle. Az edzések és mérkőzések az egyik általános iskola játékcsamokában zajlanak. Első látásra azt hinné az ember, csupán jégkorongra és úszásoktatásra nem alkalmas a nem hivalkodó, ám annál prak­tikusabban felszerelt létesítmény. Térel­választók, elektromos eredményjelzők, időmérők, védőhálók jelzik, a technika színvonala az amatőröket is megilleti, ép­pen úgy mint a kórházi tisztaságú öltözők és fürdők. .t4t Zoli sem profiedző, napja korán kezdő­dik. A helyi Inntal Milch tejtermékeit cso­magolja hattól délig, egyetlen magyarként a cégnél. Ascher úr - a Mistsubitsi cég osztrák képviselője - által ren­delkezésére bocsátott la­kásában Gizella asszony és Eszter lánya várja az ebéddel, amit kis pihenő követ. Délután jön az "igazi" munka, a legki­sebb kéziseket oktatja a sportág alapjaira, meg­próbál egy sajátos stílust kialakítani. Este nyolcra érkeznek az ifjú felnőt­tek kétórás gyakorlásra, melyekben sűrűn előfor­dulnak mérkőzések is, közeledve a bajnoki rajt­hoz. Látogatásunkkor éppen az egyik rivális, a Schwaz együttese volt az ellenfél, s bizony a Latella, Raiffeisen Bank feliratú, sárga mezes wörgliek láttán felötlött a kérdés: - Zoli, ehhez a csapathoz nem sok a felkészültsé­ged?- Az az igazság, sok újat tanultak a srácok, azért akadozik még a csapatjáték gépezete. Szerintem a nyelvi problémák elviszik azt a pluszt, ami jártaságomból ered. Egyáltalán nem érzem rangon aluli­nak ezt a munkát, bár igazságtalan lennék, ha elhallgatnám az anyagi előnyöket. Kí­váncsi vagyok, mire leszek képes egy szá­momra idegen országban, a hazaitól eltérő mentalitású emberek között, mennyire tu­dom magamat és munkatempómat elfo­gadtatni egy amatőr csapattal? Ami biztos, mindenképpen produkálnom kell. Aztán vagy hazamegyek, vagy folytatom itt a másodosztályban, de az se kizárt, hogy Ausztriában máshol kovácsolom tovább szerencsémet. Egyelőre jól vagyok, nyu­godt feltételeket teremtettek vezetőim, nagy örömömre a család is velem lehet. Most már csak dolgozni akarok, s majd meglátjuk, mire lesz az elég. Az első megméretés vasárnap megtör­tént, az első bajnoki találkozón túl van a csapat, edző, szurkoló, vezető egyaránt. Wörgl nem a kézilabda Mekkája, ezt tud­ják a legelfogultabb lokálpatrióták is, azonban mint Feigrsinger úr elmondta, közönségük igényes, ’45 óta megszakítás nélkül működik a szakosztály másik hat - kézilabda, vívás, torna, atlétika, kosárlab­da, szánkó - társával együtt. A Forma 1 kiemelkedő versenypilótájának Berger- nek is a szülővárosa, első látásra mentes a szélsőségektől. Ha azonban a TS Wörgl- ről esik szó, lakói nem tudják titkolni lel­kesedésüket. Minden vágyuk, hogy az el­ső osztályú innsbrucki együttessel három éven belül bajnoki mérkőzést játszanak. Tervezik az Olajbányásszal történő kap­csolatfelvételt, edzőtáborozás és játékos- vásárlás céljából egyaránt. Edzőjük már van, szintén a Tisza-partjáról, aki már ta­possa az ösvényt. Lehet, hogy néhány egy­kori szolnoki játékosának is. , T r (néder) Még keresem a szavakat Egy emléketetes nap résztvevői. Fotó: I. CS. Mátyás Pál rohamoz Fotó: Illés Az aradi vértanúk napján, október 6- án Szajol apraja-nagyja nem kimondot­tan a tizenhárom hős emlékének adózva gyűlt össze. Közel másfél éve lehetett, hogy a községi tanács kezdeményezésé­vel (akkor még ilyen is létezett) egy, néhányak által vitatott fontosságú sport­csarnok alapjainak lerakására került sor. Nos, a székesfehérvári Optimum Kft. valamint helybéli magánfuvarozók és vállalkozók jóvoltából alig egy hónap­pal az iskolaév megkezdte után megtör­tént az impozáns csarnok átadása. Az egész falu próbatétele volt ez, hiszen a 25 milliós létesítmény állami támogatás nélkül épült! Ebből kifolyólag könnyen meglehet, hogy az Áfor, a Közraktáro­zási Vállalat, a helyi tsz, a Tigáz, a Szolnok és Vidéke Afész, valamint a NEFAG anyagi segítsége nélkül to­vábbra is csak a tervrajzok porosodtak volna. így viszont elérkezett október 6-a, a csarnok átadása, összefonódva egy 24 órás nonstop sportnappal. 1. kép: Délelőtt 10 óra. Szabó Zsig- mond, az építkezés elindítója és szerve­zője egy hete, a helyhatósági választá­sok előtt még saját szempontjából kéte­sélyesnek nevezte ezt az őszi hétvégét. "Megnyitóbeszédemmel vagy leköszö­nök mint volt tanácselnök, vagy bekö­szönök, mint újdonsült polgármester." (A falu lakossága több, mint ötven szá­zalékos szavazati aránnyal bizalmat szavazott neki.) Beszédét kitüntetések átadása, majd a fiatal, örökké lelkes test­nevelő, Fancsali Ildikó által vezetett ae- robik követte. Hogy ez a sportnap így létrejött, nagyrészt szintén neki köszön­hető. 2. kép: Fél órával múlhatott déli 12 óra. Van, aki ilyenkor ül asztalhoz, hogy szombati ebédjét a hasába gyömöszölje, Férfiak: Szolnoki MÁV MTE-Szom- bathelyi Sp .Styl 4-4 4972-4937 Szolnok: Tihanyi Cs. 823, Mátyás P. 848, Bíró B. 802, Mészáros J. 811, Kán­tor S. 881, Rigó D. 807. Edző: Bíró József. Szombathely: Sülé J. 849, Keresztes K. 826, Sülé L. 780, Sülé M. 763, Báli J. 861, Szovák F. 858. Edző: Milisits Ferenc. A papírforma fölényes hazai győzel­met ígért. A kezdet nem is volt rossz, mert Mátyás és Tihanyi tartani tudta a két legjobbnak ismert vendéget, a válo­gatott Sülét és Keresztest. A négyfás szombathelyi előny nem jelentett ekkor még gondot. A középső párok küzdel­mében a MÁV MTE tetemes előnyt szerzett, de az egyéni teljesítmények alatta maradtak a kezdőpárosokénak. Adott volt a megnyugtató vezetés, csu­pán az egyéni pontok nem szaporodtak, csak 2-2 re változott az eredmény. A befejezőpároknak tartani kellett az előnyt, illetve biztosítani a harmadik ha­zai pontot. Kántor a pályaviszonyokhoz képest kiemelkedő eredményt ért el 881 fával, s ezzel a mezőny legjobbja lett. Rigónak semmi nem sikerült, a két Styl-es versenyző viszont önmagát múl­ta felül és további két egyéni pontot szerzett csapatának. Még szerencse, hogy a fagyőzelem sikerült, ezzel dön­tetlenre alakult a mérkőzés. Óriási meg­lepetés született! A MÁV MTE tovább­ra is "gödörben" van, utolsó a 12 csapa­tos mezőnyben, és hallatlan küzdelem vár rá a bentmaradásért folytatott harc­ban. Következik: Elekthermax Vasas (Pá- pa)-Szo. MÁV MTE NB I. Férfi ifjúságiak Szó. MÁV MTE-Szombathelyi Sp. Styl 0-4 1381-1543 Szolnok: Mátyás A. 658, Bíró P. 723. Szombathely: Iszak R. 804, Parti A. 739. A felnőttek találkozója után játszották az ifjúságiak bajnoki mérkőzését. A vá­rakozásnak megfelelően itt a papírforma érvényesült. A két serdülő korú szolnoki versenyző nem tudta felvenni a ritmust jóval idősebb ellenfeleikkel szemben. Bíró József "Már csak dolgozni akarok” Megjelent az Olimpiai Kronológia Bizonyára nem mindenki tudja, hogy 1995. december 19-én lesz százéves a Ma­gyar Olimpiai Bizottság. A jeles jubileum­ra több kötetből készült sorozatot szeretne kiadni, amihez elengedhetetlenül nagy szüksége lesz a megyék saját kiadványaira, mint forrásmunkákra. Két évvel ezelőtt a Szolnokon tartott Magyar Olimpiai Akadé­mia VI. vándorgyűlésén látott napvilágot a felhívás, miszerint valamennyi megyében olimpiatörténeti kronológiát szükséges ké­szíteni az 1896-1990. december 31-e kö­zötti időszakról. Szűkebb hazánkban ezt a feladatot Pataki István és Sárkány Géza vállalta magára. Az anyaggyűjtést a me­gyei levéltár iratainak, a megyei és városi lapok, teleptörténeti leírások és különböző kiadványok tanulmányozása tette lehető­vé. Azzal a céllal, hogy mindazok az ese­mények, melyek valamilyen módon kap­csolódnak az olimpiai mozgalomhoz, esz­méhez. A kiadvány hűen mutatja be, hogy megyénk kiváló sportolói milyen szerepet töltöttek hazánk sportéletében. Találhatók benne olimpiákról szóló tudósítások, érté­kelések, élménybeszámolók, sőt úttörő-és diákolimpiái események is. A gyűjtemény - melyet Szabó József szerkesztett és No- vák Károly fotóival színesített - visszaidézi a csaknem egy évszázad jelentősebb verse­nyeit, eredményeit, az olimpiáért sokat tett sportolók, szakemberek és sportvezetők neveit, cselekedeteit. Megyénk lakossága, sporttársadalma mindig nagy figyelemmel kísérte olimpi­konjaink szereplését, életútját, s tisztelettel emlékezik bajnokaira: Glykais Gyulára, dr .Boros Ottóra, Hasznos II Istvánra, Kani­zsa Tivadarra, B. Nagy-Pálra. De azokra is akik ugyan itt nevelkedtek, azonban ké­sőbb más egyesületekbe igazoltak, mint: Cservenyák Tibor, Csík Tibor, Sárközi Ist­ván. Jó néhányuk - Benedek Gábor, Géléi József, Gerevich Aladár, Gyenge Valéria, Papp Bertalan - szülőföldjeként lehet em­líteni Jász-Nagykun-Szolnok megyét. A 320 oldalas Olimpiai Kronológia mondhatni, az elsők között készült el az országban. Természetesen a benne foglalt hirdetésekért a vállalatoknak köszönet jár, hiszen a befolyt összegek fedezték a költ­ségek nagy részét. A mintegy 600 példány­ban kinyomtatott, névmutatóval ellátott könyv száz forintos áron megrendelhető, vagy személyesen is megvásárolható a me­gyei sportirodán - 5000 Szolnok, Mátyás király u. 31. Pf: 100. leöblítve egy pohárka vörösborral, ne­tán délutáni sziesztára vonulva. A ko­sárlabdákat püfölve, pontokért küzdve, az Olajbányász kosárlabdás palántáinak Vállalkozók Pártja jóvoltából egy ve­lencei út! 5. kép: Este 6 óra. Pillanatképek. Sza­lonnasütés a Holt-Tisza-parton. Egész egyelőre ez meg sem fordul a fejében. Hogyan is gondolnának az evésre, hi­szen "keményebb falatokkal" szeretné­nek jóllakni, és az ellenfelek - a szolnoki Kodály Általános Iskola, valamint martfűi és szajoli kisiskolások - is győz­ni jöttek. 3. kép: Lassacskán hármat üt az óra. Wesniczky Antal, az általános iskola igazgatója egy pár fekete gumicsizmá­val a kezében kerékpározik a csarnok és a mellette elterülő sportpálya felé. Van oka sietni, hiszen hamarosan eldördül az atlétikai versenyek kezdetét jelző képzeletbeli rajtpisztoly. Itt az igazi tet­szést a játékos versenyszámok aratják. Gumicsizmás váltófutás, kézenfogva végrehajtandó páros távolugrás, medi- cinlabdás dobóváltó, valamint a hely­ből távolugrás csapatversenye szerepel az "étlapon". 4. kép: Délután 4 óra, tombolahúzás. Tetőpontra hág az izgalom. A fődíj a éjszakát betöltő sikerfilmek a videón. Ingyenes vacsora. Diszkó. Takaróba bugyolált pihenő lurkók. 6. kép: Hajnali egy óra. Már szűkül­nek a pupillák. Túl vannak derbijeiken a - testnevelőkből és egyéb érdeklődők­ből álló - felnőtt kosarasok és focisták. Az emberek többsége most fordul puha, pehelypaplanos ágyában a másik olda­lára. A szajoli csarnok bezzeg hangos... Az általános iskolások focicsatája kö­vetkezik. Aggódó kérdésemre, hogy hajnalok hajnalán mennyire bírják majd a gyűrődést a gyerkőcök, azt a meg­nyugtató választ kapom, hogy az éjsza­kai edzéseken már "akklimatizálódtak" a fiúk. 7. kép: Vasárnap délelőtt 10 óra. Fá­radt arcok, pihenésre vágyó szemek. Véget ért a nonstop sportnap. A sport azonban most kezdődik igazán Szajol - ban.-kocsis­Teke NB I. Keserű az egy pont

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom